Ezt a topikot azért indítom mert két fajta ember létezik az egyik aki le akar vizsgázni a másik aki nem. A felkészülés nehéz van aki feladja van aki megbukik, de remélem mindenki eléri a célját. Készüljünk az amatőr vizsgára. HA5FUL
Pihenésképpen, vannak olyan ipari hálózatok, ahol az egysarkú földzárlat engedélyezett. Na, ez most mit jelent?
A D-Y transzformátor szekunderének csillagpontja nincs kivezetve, vagy nagy impedancián keresztül földelt. Általában nincs kivezetve, ha rendelkezik is csillagpont kivezetésével, az, mint nulla nincs földelve. Ezeken a hálózatokon természetesen fogyasztónként önálló védelemmel több, esetenként több tíz vagy száz pl. villanymotor üzemel. Ha az egyik egy fázisban földzárlatos lesz, nem okozhatja a többi gép leállását. Nem is okozza, mert a saját védelme kikapcsol. Azonban, ha a betápláló kábel lesz földzárlatos egy fázisban, akkor a hálózat aszimmetrikussá válik. Ha be lenne kötve a transzformátor nullája, csillagpontja a földre, akkor ez a központi védelmet működésbe hozná, aminek következtében a hálózaton lévő össze villanymotor leállna.
Mégis mi véd az áramütés ellen? Az ún. EPH, egyenlő potenciálra hozás szép nevű földelő hálózat. Ezt minden villanymotor testére a jelölt pontra kötelező bekötni.
Mi a teendő ilyenkor, mivel a hálózat aszimmetrikussá vált és ez nem tartható fenn? Továbbá azért sem tartható fenn, mert ha egy másik fázis is lekerül a földre, az már vonali zárlatot, azaz teljes rövidzárlatot okoz, ilyenkor a hálózat már végképp használhatatlan.
A földzárlatos állapotra jelzőberendezések figyelmeztetnek. Ahol ilyen nincs, ott az elektrikusnak kutya kötelessége a három feszültségmérő leolvasása, legalább nyolcóránként, de ha elmegy egy ilyen elosztószekrény mellett, akkor mindig rá kell tekintenie a táblaműszerekre.
A három feszültségmérő táblaműszer mindegyike 230V-ot mutat. Ha egy műszer 0V-ot mutat és a többi kettő 400V-ot, akkor egysarkú földzárlat van. Ebben az esetben haladéktalanul el kell kezdeni a földzárlat helyének megkeresését és a földzárlatos berendezést ki kell kapcsolni. Erre vannak bevett módszerek, ezt most nem taglalnám. Korszerű elosztó hálózaton nem kell keresni a földzárlat helyét, mert azt a földzárlat kereső-jelző berendezés leágazásonként megmutatja. Ilyenkor csak a földzárlatos leágazást kell kikapcsolni és természetesen intézkedni kell a zárlat mielőbbi megszüntetéséről.
Ma már vannak olyan ÁVK-k, amelyek a túláram- és zárlatvédelmet is ellátják. De ezt magában nem használjuk, mert az ÁVK-k néhány típusa hajlamos a meghibásodásra és cseréjük esetén egyszerűbb a kikapcsolás, ha előtte kismegszakító van. Az ÁVK-kat legalább havonta, de hálóztra kapsolás esetén kötelező tesztelni a TESZT gombbal. Ha erre nem reagál, nem kapcsol ki, cserélni kell!
Na, de a lakás többi fogyasztója nem három-, csak egyfázisú. Mi ilyenkor a teendő? A háromfázisú kismegszakítót a tűzhely áramfelvételéhez méreteztük, tehát ne arról ágaztassuk le az egyfázisú kismegszakítókat, hanem a háromfázisú kismegszakító betáplálási kapcsairól kössük be azok betáplálási kapcsait.
vagy az egyfázisú ÁVK-t.
Ennek két kapcsa van, értelemszerűen az egyikre a fázis - jelölve van -, a másikra a nullát kötjük, a védővezetőt ennél sem kötjük be, szerencsére nincs is hová.
A védővezetőt a fázis- és a nullavezetővel együtt háromeres pl. MM-fal vezetéken visszük a fogyasztókhoz és ha a fogyasztó nem kettős szigetelésű, akkor a megfelelően jelölt kapcsokra bekötjük.
Kettős szigetelésű fogyasztót földelni tilos!
Azt hiszem, ez egyértelmű jelölés. Vagy ez, vagy az, vagy minkét jelölés rajt van a készüléken. Dugvillás csatlakozás esetén a dugvilla nem is rendelkezik földkapoccsal, pl. lapos dugvillák. De, ha olyan készüléket vásárolsz, ami földérintkezős dugvillával rendelkezik, pl. egyfázisú vízmelegítő, mosógép stb. akkor a földelés meglétéről gondoskodni kell a fali csatlakozóban - konnektor -. Egyébként ma már csak ilyen csatlakozókat szabad felszerelni.
Vannak kétpolusú dugaljak, de azok vagy csak törpefeszültségre vagy védő elválasztó transzformátor szekunder oldalán használhatók, de ez már egy másik fejezet.
Nem leszel te innen kirakva sehová. Viszont hagyj fel a képzelgésekkel, mert megrázó élményekben lehet részed! Vagyunk itt páran durungáramkörösök és megértjük a problémádat.
Először is, ami rádióamatőr szempontból érinthet, az a lakossági/fogyasztói elosztói hálózat. Ennek első pontja a háromfázisú transzformátor, amit vidéken oszlopra, városokban kis házikókba épít be a szolgáltató, de ez is csak általában igaz.
Ez egy háromfázisú D-Y transzformátor. A baloldali három tekercs D, azaz delta kapcsolásba van kötve. A jobboldali három tekercs Y, azaz csillag kapcsolásba van kötve. A baloldali tekercsekre érkezik a 10 vagy 3 kV, általában 10 kV. A jobboldali tekercseken 3X0,4 kV, - népies szóhasználattal a háromszor háromnyolcvan - van jelen. Ez a D-Y 10/0,4 kV-os transzformátor.
Nekünk a szekunder tekercsek és azok elkötése a fontos. A 2U1, 2V1 és a 2W1 pontok közt 400V mérhető. A 2U1, 2V1, 2W1 és a 2N pontok közt 230 V mérhető. A trafóoszlopnál vagy trafóházban a 2N (nulla) kivezetést földelik. A nulla vezetőt a három fázisvezetővel együtt tovább viszik földkábelen vagy légkábel-vezetéken. Ahogy írtad, oszlopközönként földelik a nullát, ez váltózó, hány oszloponként ugyanis a talaj vezetőképességétől függően határozzák meg, de általában három oszlopközönként azaz minden negyedik oszlopnál kötelező.
Elérkeztünk a fogyasztói, azaz a lakásig, házig.
Kezdjük a háromfázisú betáplálással, bár nem mindenki iparos.
A városi emeletes épületekben szerencsés esetben kialakítottak egy ötsínes rendszert - legalább is, az én 1981-ben épült panelemben az volt -.
Ez három fázisvezető sínből, egy nullavezető sínből és egy földsínből áll. Most hadd ne foglalkozzak a fogyasztásmérővel, mert érintésvédelmi szempontból nincs jelentősége. Tehát a a sínekről lecsatlakozva mind az öt potenciált bedrótozzák a lakásba.
A fázisvezetőket először egy háromfázisú kismegszakítóra kötik, amelynek a zárlat- és túlterhelés elleni védelem a feladata.
Ez, a mai fogalmak szerint már nem tekinthető érintésvédelmi berendezésnek, a hálózatot védi túlterhelés és túlmelegedés ellen, nyilván a tűz elleni védekezésben is fontos szerepe van. Különösebb magyarázat azt hiszem, nem kell hozzá.
A nulla és a védővezetőt külön kapcsokra kötik. Ezután jön az érintésvédelem.
A berendezésnek jó sok nevet adtak, mint pl. Fi-relé, ÉV-relé, de a szabványos megnevezése ÁVK, azaz áramvédő kapcsoló. Ez már néhány tíz vagy néhány száz milliamperes szivárgásra is leold. Hozzá teszem, hogy csak és kizárólag a földhöz képest.
Ennek megléte esetén sem nyúlkálhatunk egyszerre a nullához és valamelyik fázishoz!
Jól látható - vagy nem -, a számozott kapcsokra a fázisvezetőket kötjük, az N kapocsra a nullát. A nullát az N kapocsról kötöttük le, a földvezetővel - PE -, meg kell kerülni az ÁVK-t és a fogyasztók testére kell kötni. Természetesen a PE vezetőt a PE kapocsról kötöttük le, amit már a betáplálási ponton, helyen kialakítottunk.
Ez, mint látható, egy háromfázisú tűzhely. A kapcsolás nem teljes, mert az ÁVK nincs telepítve. A belépő hálózat sem ötvezetékes, hanem négy, a betápláló vezeték ezért PEN. Azért tartottam ezt fontosnak feltenni, mert a legtöbb helyen ilyen, négyvezetékes a felszálló hálózat kialakítása.
Na már most, a fogyasztó szempontjából ez a rajz is egy hagyományos kialakítást szemléltet. Fázisonként egy-egy olvadó betéttel - biztosítékkal -, amelyek csak túláram és zárlat ellen védik a hálózatot.
Ezt már tovább lehet gondolni és kell is! Az olvadó betétek maradhatnak, de én kicserélném őket a háromfázisú kismegszakítóra. A kismegszakító után kell bekötni az ÁVK-t és az előzőekben vázoltak szerint a nullát át kell vinni rajta, majd bekötni a tűzhely megfelelő kapcsaira.
Kicsit rágódtam ezen hozzászólásom előtt mert nem szeretném offolni a topicot és a következő két kérdésem inkább villanyászati mint rádiófrekvenciás, azonban mindkettőt a Puskás tananyag olvasása közben szültem vélhetően az eddigi téves ismereteim alapján. Eddig is autodidakta módon tanultam és mivel most sincs kihez fordulni ezért Tőletek kérek segítséget, ha kilépek a topic kereteiből akkor elküldötök.
Az első a védőtrafó említése volt amiről soha nem hallottam ezért utána néztem. Nyilván itt rajtam kívül mindenki tudja, hogy egy tekerccsel leválasztják a hálózati feszültséget a hálózati feszültségről és onnantól kezdve max 1db fogyasztó teljesen biztonságosan használható, sarkított esetben nyalogathatom az így kapott fázist miközben zuhanyzom semmi nem fog történni. Két napja rágódom ezen és próbálom felfogni, közbe megtudtam, hogy a védőföld azért működhet mert 3-4 villanyoszloponként le van földelve a villamos hálózat. És itt jött az értetlenség mert én mostanáig azt hittem, hogy a földelés egy olyan végtelenül alacsony potenciál, hogy az a villámtól kezdve a hálózati feszültségen át akár egy gombelem áramát is magába tudja fogadni. Ezek szerint nem? Ha viszont nem akkor a föld mint szinte végtelenül hatalmas elektromos mező elektromos szempontból egyensúlyban van?
Tehát nem tudok bele további elektronokat juttatni??? Mostanáig azt hittem, hogy ha képes lennék a 400kV-os vezeték fázisát elkapni úgy, hogy közben sem az oszlophoz, sem a nullához nem érek hozzá akkor is megráz az áram mert talál bennem annyi szabad elektron helyet aminek a feltöltése elég nagy energia átvitel lenne a biztos halálhoz.
A másik a szintén csak megemlített fí relé. Utána néztem, megértettem a működését de rossz szokásom szerint ezt is tovább gondoltam. Mi van ha én egy három fázisú rendszerre kötök rá 3db 1 fázisú relét? Szerintem 2 azonnal lekapcsolna mert a nulla vezetéken folyó áram a három fázis vezeték összegének áramával lenne egyenlő vagyis 1 fázishoz képest a 0 jelentős eltérést mutatna. De tényleg így van? És mi van akkor ha én a nulla bekötési pontját három felé választom, ez után kötöm be a 3db 1 fázisú relét? Szerintem úgy működne, a feladatát is ellátná csak sokkal több vezeték kellene hozzá. Cserébe egy szivárgó áramnál csak 1 fázis menne el, két fázis még menne tovább. Mondjuk egy három fázisú motor meg pont leégne.
Szóval ezeknél az egyébként alapvető fizikai alapokon nyugvó kérdéseknél lefagytam és sajnos újra meg újra meg újra eszembe jutnak, a megakadt lemez meg nem tud tovább fordulni. Azt hiszem az internet kereteit kimerítettem, megtiszteltek ha segítetek egyenesbe tenni ezeket a dolgokat.
Kicsit offtopic de végülis a számítások részét képezik a tananyagnak, hátha kapok választ.
Adott egy eszköz (legyen egy poe feladó, de tökmindegy mi az) ami a hálózati 230V ból csinál nekem 12V egyenáramot. Ezt mondjuk megterhelem 3A fogyasztással. Mekkora lesz a hálózatról (230V) felvett áramerősség ha mondjuk a transzformátor hatásfoka 0,7?
Persze! :-) Egyetértek. (Hála Istennek türelmes természetem van, s ha néha átjátszón beleszaladtam, akkor meg tudtam állni, hogy úgy tegyek, mintha észre sem vettem volna a nyomkodás, "böfögést" ... ;-) )
No azért mindent ne vonjak vissza,azt beláthatod,hogy valószinüleg sokan átcsúszva a léc alatt, ezzel a lehetőséggel jól járva kb úgy hiányoztak az amatőrmozgalomnak "mint ablakos tótnak a hanyattesés"
Dehogy ís!Bár nekem jutott volna eszembe,még a nagy Posta épületben az Üllői úton a Petz Józsi féle bizottságnál,a maihoz képest "félgőzzel".Fő hogy rádíózzunk amíg lehet,és egyen hozzá egészség.A többi megszerezhető.....73!
"Meg önmagában az omniozus URH-B vizsga birtokosa lehet ,lelkes amatőr aki képzi magát,esetleg beszél nyelveket..." No, ez már jobban tetszik :-), persze azért is, mert magamra ismerek (HG4FA). Igaz, önkritika és részben technikai lehetőségek miatt nem is döngetek 1.5KW-al. Azt is, hogy több mint 7 évet a "germánoknál" dolgoztam, s megértem őket 70cm-en használom ki (C4FM üzemmódban Wires-X segítségével).
OK, így értelek. (Nekem kicsit az jött le, hogy a "lehetőséget" kritizálod, amit CSAK a "régi" vizsgával, "hivatalos fáradozás és további vizsga" nélkül sokan megkaptak. Talán félreértettelek - ezért elnézést). Az ellen sajnos közismerten csak keveset lehet tenni, hogy "Nagy az Isten állatkertje" :-)
Ezek közismert tények, RH gyakorlat nélkül,igaz távíró nélkül, de lehetőséget kaptak,hogy MINDEN sávon dolgozzanak 1.5 kw-val.Kész, ezt már korábban tárgyaltuk,a változásoknak mindig vannak vesztesei,nyertesei. Nem irigylem én senkitől sem a HAREC engedélyét.Meg önmagában az omniozus URH-B vizsga birtokosa lehet ,lelkes amatőr aki képzi magát,esetleg beszél nyelveket,de ugyancsak URH-B engedélyes volt aki a sokat idézett párbeszédet a HG5RVA-n folytatta...Hi feledékenyeknek:" Gyerekekek 14 Mhz-n nagyon jönnek a japánok! Válasz:No jó de az melyik szimplex"?
Az aktuális RA rendelet és a HA5KDR felkészítő jegyzet jogi része is mindössze pár oldalnyi olvasmány, szerintem megfelelő idő ráfordítással abszolút tanulható.
Amiért itt könnyű elcsúszni, az az, hogy ugyancsak vannak beugratós kérdések/válaszlehetőségek, valamint az 5 kérdésből csak egyet lehet hibázni.
vagy az egyfázisú ÁVK-t.
A védővezetőt a fázis- és a nullavezetővel együtt háromeres pl. MM-fal vezetéken visszük a fogyasztókhoz és ha a fogyasztó nem kettős szigetelésű, akkor a megfelelően jelölt kapcsokra bekötjük.
Ez egy háromfázisú D-Y transzformátor. A baloldali három tekercs D, azaz delta kapcsolásba van kötve. A jobboldali három tekercs Y, azaz csillag kapcsolásba van kötve. A baloldali tekercsekre érkezik a 10 vagy 3 kV, általában 10 kV. A jobboldali tekercseken 3X0,4 kV, - népies szóhasználattal a háromszor háromnyolcvan - van jelen. Ez a D-Y 10/0,4 kV-os transzformátor.
Ez, a mai fogalmak szerint már nem tekinthető érintésvédelmi berendezésnek, a hálózatot védi túlterhelés és túlmelegedés ellen, nyilván a tűz elleni védekezésben is fontos szerepe van. Különösebb magyarázat azt hiszem, nem kell hozzá.
Jól látható - vagy nem -, a számozott kapcsokra a fázisvezetőket kötjük, az N kapocsra a nullát. A nullát az N kapocsról kötöttük le, a földvezetővel - PE -, meg kell kerülni az ÁVK-t és a fogyasztók testére kell kötni. Természetesen a PE vezetőt a PE kapocsról kötöttük le, amit már a betáplálási ponton, helyen kialakítottunk.
Ez, mint látható, egy háromfázisú tűzhely. A kapcsolás nem teljes, mert az ÁVK nincs telepítve. A belépő hálózat sem ötvezetékes, hanem négy, a betápláló vezeték ezért PEN. Azért tartottam ezt fontosnak feltenni, mert a legtöbb helyen ilyen, négyvezetékes a felszálló hálózat kialakítása.
