Buddhista szövegek mint irodalmi alkotások (versek, mesék, abszurd drámák :)). Irodalmi alkotások konkrét buddhista utalásokkal vagy "csak" olyan gondolatokkal, amire az ember felkapja a fejét, hogy "jé, a Buddha is valami ilyesmit mondott".
Akinek van kedve, idézzen és kommentáljon -- mitől irodalom, mitől buddhista. Üdv! Puti :)
Ősz van. Az árnyas erdőben feneketlen mély, csöndes tó sötétlik: egy hand sem hallatszik az örök csend, a nagy nyugalom amelyre az élet forgatagábl vágyunk. Ekkor egy éles hang töri meg a nagy csendet: béka ugrik a vízbe halk loccsanással, körök képződnek a tó tükrén, elhalnak a parton és minden éppen olyan csendes mint azelőtt. A buddhista továbbfűzi a gondolatot: ilyen az élet is, apró értelmetlen zörej. Isten tudja honnan támad, gyorsan elhangzik; ilyen az emberi lét is, csak arra való, hogy tova tűnjön.
A buddhista, aki továbbfűzi Matsuo Basho. Hogy azt mondja: Isten tudja az gondolom a szerzőnek jött a szájára aki A. E. Johann
És hát Isten tudja persze hogy honnan ered az élet, ha úgy látjuk, úgy hogy egy pikáns műélvezettel álltam itt szembe. További két oldal a haikuról heikeinek nevezve a könyvben.
Nem ismersz engem, nem tudhatsz rólam semmit. Abszolút nem érdekelnek más "ösvényjárók", ahogyan a "Ki van itt buddhista?" topic sem. Laár András értékes (bár részemről korántsem maradéktalanul azonosulható) gondolatait kívántam megosztani, ez minden.
"Meglátjuk, mi lesz a végén?" Mármint kik? (Költői.) Hogy mi lesz a végén, az természetesen a legintimebb magánügyem; az út akármilyen kimenetele nem tartozik az Indexre (sem). Annál is inkább, mert épp elhagyni készülök az Index fedélzetét. Akik elkísértek, jó emberek voltak, azoknak köszönöm, a többieknek mást köszönök. Jó szerencsét mindenkinek!
Nekem a mulandóság. A mulandóság persze nekem ebben egyáltalán nem buddhista. Kereshetnék verset a mi örök és független lelkünkről de nincs olyan vers mert nincs olyan szellemiség amire támaszkodhatna és ha lenne olyan szellemiség akkor néhány ezer év alatt egy kis költeménykében már csak kikandikált volna.
Ha ez nem elég mulandós van még egy pár (ezer). Az egymás melletti elbeszélés iskola példája ez az örök lélek ügy, meg az öt szabályos etika, meg az okság törvénye is. És ezekre kellene nekem rácsodálkozni.
Mondom hogy a buddhizmus a változatos nyugatról nézve így néz ki, hogy az élet szenvedés tehát hagyjuk abba az életben levést örökre.
Ha még mondhatom hogy a változatos nyugat vágykielégítő és kész az meg egyenesen meglepő holott a nagyon aszkéták és egyéb rajongók eretneknek voltak nyilvánítva, a szexuális forradalmat pedig megelőzte a kereszténység vonatkozó felfogása.
Nos a mai katyvaszban pedig én továbbra is sok sikert kívánok a buddhizmusnak világszerte. Manapság ugyanis hogy okos legyek még épp hogy elkezdődött itt ellenhatásként a nincs célja, nincs értelme. Nem kell önkontroll, relatív az egész világ feküdjön össze mindenki mindenkivel:D és ilyesmi.
Talán hozzál egy jó kis autentikusan buddhista verset aztán megelemezzük az még nem baj.
Azt nem értem, h "hogy az élet szenvedés tehát hagyjuk azt abba de gyökerestül nehogy kinőjjön". Ezzel mit akarsz mondani? Mit hagyjunk abba? Az életet? A szenvedést? Ha ez az élet "természete", mi mit tudunk csinálni? És mivel nem értettél egyet? Légyszi kicsit kevésbé zanzítva!
Én annak nagyon csak örülök, az inaktívnak mondható és a dinamikusnak mondható azonban ül Suzuki szerint és szerintem. Ja a globalizált multikulturálisan? Én még ott tartok hogy a vallások és a filozófiák. Na és akkor a célra irányultság és az értelem váltig állítása mindenek felett ez gondolom valami sóvárgásnak látszik innen nézve meg az látszik amivel én sem értek egyet és a múltkor sem úgy értettem..,hogy az élet szenvedés tehát hagyjuk azt abba de gyökerestül nehogy kinőjjön. Van itt sok eltérés az is igaz. Na és akkor magasobb oktávan ez a Nyugat vagy mi egyáltalán nem ostoba vágykielégítés hanem a szenvedések közepette való túlélés biztosítéka, a vágyak meg kirakták Ádámot a paradicsomi teljességből, de azt mondják ha már így jártunk kezdjünk ezzel valamit:)
Igen még off a nyugati zenét illetően is kinácsi lennék Suzukira. A kínaiak pl azt mondják az mind induló...naná:D
Hát, ha mondjuk a meztelen bőrfelületek mennyiségét tekinted "otrombaságnak", mint ahogy valószínűleg Suzuki teszi, akkor azért a barokk festészet (beleértve a freskókat és oltárképeket) tud mit felmutatni. :)
Manapság "nem menő" azt mondani, h "a nyugati kultúra ilyen" vagy "a keleti kultúra olyan", épp azért, mert mind2 nagyon sokféle.
Az inaktív és dinamikus telitalálat. A nyugati kultúra az egyetlen dinamikus kultúr egyébként ami képes az önmegújításra kis kataklizmákkal persze úgymint ókor középkor újkor satöbbi. Ezt a dinamikát hogy még ragozzam a mikrofont ha érdekel:) az az eredetileg zsidó gondolat hajtja hogy az életnek minden körülmények közt értelme és célja van, akkor is ha meghalunk és akkor is ha nem tudjuk mi az a cél. Az egész Isten téma ez. Már bocs hogy hosszúra fogom.
Nos hát hosszabb a Tennison verse mint a Baso verse és sok locsogó fecsegő van erre felé de nyilván keleten is előfurdul különben Buddha nem tanácsolta volna annak mellőzését.
Az Igét (Logoszt) illetően egyenesen hát öööö te jó ég én is kábé ennyire foghatom a távoli Buddha adását...a végére meg nem tudok mit mondani olyannyira, hogy az antorpomorf ábrázolás mindkét vallásra jellemző, hogy ki mit festett a reneszánsz idején az meg eleve már az "ortodoxia" hanyatlása és az érzékiség előtérbe helyeződése volt satöbbi lalalala:D Hát nem tudom ottromba testiséget templomban még nem láttam bár kevésbé jól sikerült művet már igen.
Lehet, h mi nem látjuk benne, de a könyv mintha ezt akarná kihozni a 2 vers szembeállításából:
"Basó inaktív, szemben Tennyson dinamizmusával. Ezt a szempontot szeretném külön hangsúlyozni itt, mert lehet, hogy még visszatérek rá. A Kelet néma, a Nyugat ékesszóló. De a Kelet némasága nem jelent értelmi tunyaságot vagy lustaságot. A csend sokszor éppoly ékesszóló, mint a bőbeszédűség. A Nyugat kedveli a verbalizmust. Mi több, az igét testté változtatja, s ez a testesség esetenként túlságosan is nyilvánvaló, otromba és érzéki a művészetében és a vallásában."
Ja eleve úgy gondoltam Fromm miatt is hogy nem a tudománnyal van összehasonlítva hanem a nyugati vallással és filozófiával. Megismerés végett főleg véletlenül elpusztítani az gyerekekkel elmebetegekkel és tudományos célból fordul elő.
Tennison pedig a megismerés nehézségei után rátér a velejére, hogy mi az ember és Istent emlegeti és akkor nem jogos nagyon a véleményem de jogos egy kicsit, mert az egész tudományt nem látom Tennisonban.
Persze, az a célja, h megmutassa, h a Nyugat a maga racionális tudományosságával vak a szépre, elpusztítja azt, bezzeg a Kelet... Azt próbálom mondani, h ezt hibaként felróni neki, mikor ő volt a Zen első nyugati terkesztője, nem egészen jogos. Amúgy is jobb kérdésnek tartom azt, h "vajon miért írja azt és úgy, amit ír?", mint azt, h "de miért nem azt írja, hogy...?" (és itt jön az ember saját, saját korából, kultúrájából stb. adódó elképzelése).
Igen csak ez sajnos annyi hogy Suzuki vagy nem nyitott ara, hogy egyáltalán mi a művészet vagy momentán vmi célba állította Tennisont mármint a mondandó céljába (teleologukisan ami nagyon nyugati nem gúnyosan). Nos a vers és a dokumentumfilm az nem ugyanaz, Tennison szó szerint az olyan, mint a zent szó szerint venni. Szóval mivel vers ezért vmi szellemiséget mondhatni filozófiát fejez ki. Az pedig az hogy mondom akár hogy akármeddig vizsgáljuk és analizáljuk hogy mi a misége az nem tudható. Bár kétségtelen hogy ez csak az én értelmezésem, viszont meg is indokoltam.
Ott állítja szembe Tennisont és Basót, h Tennison szétszedi a virágot, h megismerje, és ezzel el is pusztítja azt, Basó meg kellő távolságtartással szemléli. Ezt hozza példának a könyv az analitikus nyugati és szintetizáló keleti gondolkodásra, ha jól emlékszem.
Tennisonról azt írja Suzuki: birtokba vesz, analizál és önző individuum.
Szerintem Tennison azt mondja: bármeddig vizsgáluk is hogy mi a virág, az ember vagy bármi azt nem tudjuk illetve Tennison nem tudja.
És akkor a buddhizmus beszélt belőle.
Fromm azonban vagy máshol anyaistenezik vagy azt másik pszichológusnak köszönhetjük úgy tűnik én is tévedek.
Azt mondja azonban hogy még számon kérjem őt, hogy a keleti vallások paradox módon a nyugati racionalizmusra hasonlítanak, aztán meg hogy a nyugat évezredekig a gondolkodást favorizálta és hogy a gondolkodás oldja meg a problémákat. Érdekes
Meg van kérdőjelezve a szembe állítás...akkor mégsem vagyok én teljesen hülye, mivel azt megkérőjelezem már évek óta.
Ja már olvastam a Terebessen köszi.
Ja Basorol meg elmondja hogy micsoda gyönyörködése volt a virág szépségében. Az olyasmi itt nyugatabbra a Zsoltárokkal kezdődött egyébként.
Engem nem lehet arról meegyőzni hogy nem állnak szemben mivel épp a szembe állítástól borul el az agyam. Bocsánat hogy nem vagyok tökéletes:D
Nem, ez nem merült még fel. Csak annyi, h bizonyos szerzők bizonyos műveiről eszünkbe juthatnak esetleg buddhista tanítások.
Az előző posztodhoz. D.T. Suzuki (és Eric Fromm) 'buddhizmusa' abból a korból és kulturális közegből adódik, amelyben éltek. Fölöslegesen kérsz rajtuk számon olyasmit, ami utánuk kb. 20-30 következett be: az 'ortientalizmus' dekonstrukciója és így a(z addig magától értetődő) kelet-nyugat szembeállítás megkérdőjelezése.
Ja igen ha azt mondjuk buddhizmus és irodalom és utáni rátérünk a nyugati példára úgy azt mondjuk: a buddhizmus szellemisége vezette a nyugati szerző tollát. Sajátos ötlet.
