Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Nem,az még ezen felül jön.Ezzel szemben ha erdei köbre veszek Eger vagy Miskolc környékéről kihagyva a tüzépeket,ott lényegi árváltozás nincs,tehát a kereskedőknek köszönhető az áremelés.
Szerintem nem fogják csökkenteni,majd valahol megragad itt,feltéve ha megveszik majd ennyiért.Én most vettem utoljára szerintem,ennyiért nincsen értelme,illetve van gáz rendszerünk is.A fával is hasonló a helyzet,jelenleg a legkzelebbi tüzépen 3800/mázsa az akác.
Amíg el tudják adni ilyen áron is, addig szerintem hülyék lennének nem emelni. Van rá kereslet, megveszik. Bár szerintem egyre több ember kezd el gondolkozni, mert most már nagyon sok forgalmazó árához képest olcsóbb a gázzal való fűtés. (Persze ehhez kell egy gázzal működő rendszer.)
Nos ez egy részletes leírás lesz.arról hogyan fűtök én.Nézzük meg konkrét adatokkal.A ház:100 négyzetméteres.Ebből 60 négyzetmétert lakunk.10 négyzetméter a kazánház,és ez egy dupla ajtóval(ami nyitva van)nyílik egy harminc négyzetméteres,lakható de nem fűtött helyiségbe,(Szerszámtároló,műhely,lomtároló).
Hőszigetelés 16 centiméter az oldalfalakon dűbelezve,normál nem grafitos.Lábazat:10 centiméter hőszigetelés.A födém 30 cm vastagon végigteregetve kősziggyapottal.Nyílászárók:három rétegű múanyagablakok.Műanyag ajtó.A lakótérben a plafon végig van rakva(ragasztva)Decosa 50x50-es 1cm vastag.A nyilászárók területe kb 12 nm a lakott részen+2 nm műanyag bejárati ajtó.
A nem lakott részen 2 nm műanyagajtó és 2 nm műanyag ablak.A ház B30 as téglából épült.A hőszigetelés utólagos.
Ezekkel a paraméterekkel ez egy energiatakarékos ház.A hőszigetelési részhez annyit tennék hozzá,hogy ezt tartom a legjobb,leghatékonyabb összetevőnek fűtési rendszertől,és fűtési módtól függetlenül.Ár/érték és megtérülés szempontjából.
Nézzük a fűtést:1 db öntvény vegyes tüzelésű kazán,1 db hagyományos gázkazán.(Nem korszerű)Ennek az az oka,hogy a gázbevezetés előtt volt a vegyestüzelés,majd utána az ÖM25 -ös gázkazán.A két tüzelési mód egy kar átfordításával választható.
Gáz vagy vegyestüzelés.Értelemszerűen 2 kémény van.1 a gáznak 1 a vegyestüzelésnek.Tehát egy régi 30 éves családi házról beszélünk,amiből sok van,és adott volt a gázbevezetés hiány miatt,a vegyestüzelés,majd később a gáz,és így a két kémény.
Nézzük a konkrét mérési eredményeket a gázra vonatkozóan.Ebben az időpillanatban a rendelkezésre állási (állandó költség)
beszámításával a gáz ára 104 Ft/köbméter.És tényleg ennyi a számlát ellenőriztem!
A számok:Gázfűtés indul:2016.11.14 12 óra.Kinti hőmérséklet: 7 fok benti 22 fok.Kazánvíz hőfok: 45 foknál bekapcsol.Benti termosztát 22 fokra állítva.Kazánvíz 50 foknál kikapcsol.A benti hőmérséklet minden délben mérve:22.7 celzius és 22.9 celzius között.Dec 12-étől a hőmérsékletek(délben mérve)Kezdenek lesüllyedni a kinti 4- 9 fokokról 4 fok alá a napi gázfogyasztás 3.2 köbméterről 4.2 köbméterre emelkedik.(Csak fűtés).Dec 4 től tovább csökken a hőmérséklet a gázfogyasztás erősen fagyos napokon 6.7 köbméter maximum és 5.5 köbméter között.Benti hőmérséklet 22.4 és 23,5 között.Dec 19-étől állandóan fagy.A hőmérséklet -1 -3 celsius(délben)5,9 és 6.5 köbméter között volt a fogyasztás.A fútés indulásától dec 31-ig(46 nap átlaga:5.63 köbméter a fogyasztás.A január szokatlanul hideg volt.A fogyasztás januárban 16%-al nőtt.A február 6 köbméter körül alakult.
Március:4.4-5 köbméter naponta.A gáz négy négyés fél hónapig megy.A többi száraz ágnyesedékkel.(Ágaprítógéppel aprított faágak).A vegyes tüzelésnél az 52 fokosra felnyomott víznél hőguta.24-26 fok,de reggelre 22 fok körüli hőesés.A rendszerben keringő víz 350 liter.A fabrikettet most próbálom.Gallyal vegyesen.Meglátjuk.
Nagyon jól fogtad meg a kérdést. Tapasztalatom szerint a nagy vízmennyiséggel dolgozó rendszerben a gázcirko nem működik jó hatásfokkal.
Azt a problémakört ellenben ismét nagyobb óvatossággal kezelném, hogy kinek merre érdemes elindulni hatékonyság növelése, ezáltal a költségek csökkentése terén. Feltárni a problémákat, megkeresni a megoldásokat, kiszámolni mibe kerül, mit takarít meg és ebből következően mikorra térül meg...nos, nem véletlenül külön szakma. Neked is célszerű épületgépész-mérnökkel konzultálnod. Egy rossz lépés sokszorosan többe kerül, mint megfizetni a szakértelmet.
De ugye itt azért az is kérdés, hogy milyen gázkazánod van, milyen fűtési rendszered van, milyen szigetelés van a házadon.
Persze ettől függetlenül ki lehet papíron számolni, hogy ugyan azt az energiát a különféle tüzelő anyagokkal mennyiből lehet előállítani. Aztán ezt ki, hogyan tudja megvalósítani, az már más kérdés. Mindenesetre ahonnan én venni szoktam brikettet, ott már leszedték a gázzal való összehasonlítást, mert az áraik mellett nem kicsit drágább az általuk forgalmazott brikett.
Engem ez egyelőre nem izgat, mert nincs gázkazánom. De azt is gyanítom, hogy a 30 éves rendszeremben igen csak rossz hatásfokkal tudok tüzelni. Hosszabb távon én szigetelek és kondenzációs gázkazánra állok át, a vegyest meg kidobom. Ilyen árak mellett nekem már nem éri meg. A fa ára emelkedik (itt az erdészet a legolcsóbb, ami most 26e Ft/erdei m3, a brikett horror áron van - 71 Ft/kg).
Papíron már a brikettből biztos nem olcsóbb előállítani az energiát. A fához képest még valószínű drágább a gáz. De ha jelentősen lecsökkentem a házam hőigényét, akkor már nem zavar ez a különbség és a gáz lesz a befutó.
A jelenlegi rendszerem igen elavult. Lényegében mindegy mivel fűtenék a jövőben, a radiátorokon kívül szinte mindent le kéne cserélnem. De ez az én esetem, ki tudja másnál mi a helyzet.
Óvatosan az ilyen kinyilatkoztatásokkal! Az, hogy milyen brikett jó valakinek soktényezős játék. Nekem kazánban például a tégla használhatatlan. Az eltérő összetétel és gyártástechnológia más viselkedésű briketteket eredményez. Minden tüzelőberendezéshez meg kell keresni a megfelelőt.
A szétszedhető henger egyébként nem alágyújtós még véletlenül sem. És van akinél az dolgozik a leghatékonyabban.
2008-ban a téli gázfogyasztásom meghaladta az 520 eFt-ot. 2009-ben beüzemeltem a szilárd kazánt fával (akkor vett fa volt, más nem) eléggé várakozáson aluli eredménnyel (nincs már meg a pontos szám, de valahol 20-25% közt volt a kiadáscsökkenés a gázhoz képest) és sok járulékos problémával. Az előre favásárlás, -feldolgozás nekem nem éri meg, így jött a brikett 2010-ben, nagyjából a 2008 évi gázszámla felének megfelelő költséggel. Az idei fűtésszámlám sem lesz több 350 eFt-nál szintén fabrikettel, dacára a meglehetősen hideg télnek. De idén már neki kell látnom a födém szigetelésének.
számtalanszor leírtam már, szerintem itt is, de más topikban is, hogy jött ki a tavalyi 106ezres éves gázszámla...
az előző években 200ezer volt a jellemző gázfogyasztást.
aztán felkerült egy fűtő klíma, átmeneti időben az fűti az egész házat.
Mivel ősszel és tavasszal nagyon jó a hőszivattyú hatásfoka, valamint ezzel sikerült levinnem 1200m3 alá a fogyasztást, így a "drágább" gázt sikerült megtakarítani. H tarifával 40ezer, normál tarifával 60ezer Ft értékű áram vált ki 100ezer Ft gázt.
tehát a valós számla 146/166ezer Ft lenne az eredeti 200ezer helyett.
Azonban nálam a napelem fedezi a 60 ezres normál tarifás áramot, így végeredményben a teljes fizetendő 106ezer volt a tavalyi egész éves gázszámlám ebben benne van a HMV és 140m2 fűtése.
Idén kemény volt a tél, az már biztos, hogy több lesz, valahol 150-200 ezer között lesz a fogyasztás, ami napelem és klíma nélkül 250-300ezer lenne. De ilyen hideg tél 20-30 évenként van.
Valahogy Én úgy érzem a régi fabrikettes fűtésemmel összehasonlítva, hogy amióta 3-5 éves tűzifám van kevesebből fütők. Sokkal kevesebből. mondjuk még a felénél is kevesebből. Amikor vizes rossz tüzelőm volt (első években mire puffer lett) akkor sem voltam benne biztos, hogy olcsóbbra jövök ki. De akkor a vizes fához kevertem a briekettet, úgy tovább tartott.Talán azért vettem folyamatosan a brikettet. Nekem az a véleményem, hogy a brikett a gáz árához közelebb van mint a jó kiszárított tűzifáéhoz.
Azóta sokan használják a tűzifa mellé/helyett. Van valakinek konkrét mérésen alapuló összehasonlítása?(árral szorozva)
ezen sajnos nem tudok változtatni, te megmaradsz abban a hitben, hogy hazudtam, én meg beteszem a 306 és 106ezer között megmaradt különbséget LTP-be, amint lejár felteszek még 1 napelemes rendszert, a gázkazánom lecserélem hőszivattyúra, és onnantól már 0 Ft lesz a 106...
Azért sok tényező ismeretlen... falazat anyaga és vastagsága, nyílászárók stb :) nem minden az EPS vastagág...
5cm EPS-sel egész más lesz a fűtésszámla 44-es Porotherm K téglával, és passzívház minősítésű nyílászárókkal, vagy mondjuk egy 50 éves téglaház esetében, 20 éves nyílászárókkal...
Nézd,az általam ismert emberek(nem kevés van) fűtési költsége gázzal egy ekkora méretű háznál mint a tied ennek a többszöröse évente.A nagy számok törvénye alapján szimplán nem mondasz igazat vagy mindenki más valótlant állít.Ha azt írod,hogy évente 306 e,még az is kérdéses,a 106 pedig nem hihető.
Évek óta hasogatott konyhakész tölgyfával fűtök ~ a hőleadása, az hogy mennyi idő alatt ég el, stb.. mind verte az akácot, cserfát, stb.. ugyanis azokat is kipróbáltam.. a cser kevesebb hőt ad, az akác gyorsabban leég, mint a tölgy.
A héten kipróbáltam egy tölgy/bükk vegyes fabrikettet úgy, hogy előtte a tölgyfa hasábokat is lemértem és mértem azt is, hogy mennyi idő alatt égnek el teljesen a kandalló kályhában.
Egyszerre a tölgyfa hasábokból 3 db. fér be a tűztérbe, ezek lemérve 4 kg.-ot nyomtak és 2 óra és egy negyedóra alatt égtek el.
Ezután betettem a 2 db. hosszú, tömör, nem lyukas fabrikettet, amelyek szintén 4 kg.-ot nyomtak. Ezek is percre pontosan ennyi idő alatt égtek le, mint előtte a tölgyfa hasábok.
A tapasztalatom az volt, hogy a fabrikettek az elején megnövelték a térfogatukat, olyan háromnegyed óráig iszonyatos magas hőt adtak le, a kályha közelében oltári hőmérséklet volt, utána lecsendesedtek. A hirtelen és hosszú hőleadás nagy előny lehet egy begyújtás elején, amikor "hamar" szeretné az ember, hogy érezze a meleget a szobában.
De a lényeg az, hogy ha visszaszámolom a hasított tölgyfa árát, akkor az 30 Ft./kg.-ra jön ki, a fabrikett ára pedig 70 Ft./kg.
NEzd, ti itt ironizaltok, nekem meg a tavalyi eves gazszamlam 106 ezer Ft volt, 140 m2 gyengen szigetelt hazra (5 cm cell). Ha nem lenne napelem, erre jott volna meg 40ezer villanyszamla a klimanak. A klima ara napelem nelkul 4 ev alatt megterul.
iden vmivel tobb lesz, mert sokkal hidegebb a tel.
