Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
A hevesi tűzépen vettem,6900 ft egy mázsa.Itt a környéken gyakorlatilag mindenki lignittel fűt,mert az 800 ft mázsánként,viszont baromi sok kell belőle.152 m2 a házunk,fával megindítom és után egy napra átlag 15 kg elég,alul egy réteg fa rá a fekete szén,6 órát kibír egy rakat ebben a csodás időben is.Végeredményben ugyanannyiból jövök ki,mintha lignitet vennék,viszont kevés anyagot kell megmozgatnom és kevés hamu is keletkezik.A lengyel lángnál lényeges,hogy milyen kazánod van,mert nem mindegyikben használható.
Vettem lengyel láng fekete szenet,na ezzel lehet fűteni és ugyanannyi mint a brikett.A fa a legtisztább stb.,de nem tudok letárolni évekre 200 mázsát,illetve bár jó és aránylag tiszta,de ilyen hidegben 2 óránként pakolni kellene.
Ja még annyi, hogy egy barkácsáruházban vettem próbára a szóban forgó brikettet is (persze ott jóval drágábban), és úgy kerestem meg a forgalmazót. Míg az előbbinél 10 kg, addig az utóbbinál 1 raklap a minimális mennyiség. Valamit valamiért...
Keress rá a "10 kg-os fabrikett" szóösszetételre. A találatokban középtájon. Bp-i cég, Bp-i telephellyel. Ár a weboldalon nincs, ajánlatot kell kérni. Én 50.-Ft/kg-os ajánlatot kaptam októberben (3szállítás, ha kell), de mivel tudtam közben szerezni 45.-Ft-ért baráti alapon, azt vettem. A cég nevét nem írom ki, ez itt nem a reklám helye.
A brikettgyár sajnos egyre drágább, cserébe sajnos a minőség (tapasztalataim szerint főleg a sötétebb árnyalatú fűtőértéke nem olyan jó) nem kiszámítható.
Üdv.! Volt a kerti tárolóban az előző tulajtól megmaradva fa. Vegyesen az ágvégektől a fenyőfa, diófa, cseresznyefa, és tujafától minden. Mondom a 2cm átmérőtől a 30-40cm átmérőig. Kb 2-3 éve száradhattak a rönkök. A rönk méretűeket kettő, négy részre hasogatva tüzeltem el. A gallyakkal ugyanolyan meleget lehetett csinálni, mint a többivel, csak értelem szerűen nem győztem pakolni a vízteres kandallóba. A cseresznye az tovább égett, mint a brikett. A tuja és a fenyő a gyanta tartalma miatt égett, mint az állat. A dió az büdös volt. A lényeg az, hogy eltüzeltem szinte mindent, hogy ne legyen útban és ne kelljen a kukába rakni, ha már össze is van vágva. A lényeg az, ha van száraz (és ez a lényeg) fa, akkor sem mindegy milyen fajta. Azt elértem, hogy eltakarítottam az egyébként szemétbe kerülő "tűzrejó" fát. De: nem győztem reggelente hamuzni és volt olyan hogy nem égett el teljesen, azaz maradtak üszkös darabok. Illetve a fenyő és a tuja bekormozta a tűzteret. Brikettel ez soha nem fordult elő még. Sőt akkora hőértékkel ég, hogy a fa utáni kormozódás egy részét is leégette. És itt nem a napraforgó brikettről beszélek, mert az is jól ég, nagy a hőértéke, de nagyon kormoz az olajtartalma miatt. A lényeg szerintem, hogy aki nem tud, nem akar fát hasogatni, nehezen tudja tárolni, hogy ki tudjon száradni két év alatt, illetve nem engedheti meg magának az egy összegű beruházást, annak még mindig jó alternatíva a fabrikett, de nem 60-70Ft-os árakon. Kipróbáltam egy csomag akác brikettet is. Hát az sem az igazi. El kell ismerni, hogy erdei köbméterre vásárolt legolcsóbb fűtési alapanyag a száraz akác, tölgy, bükk, gyertyán stb fa. Ha a saját munkádat nem számolod, mire tüzelésre kész nem lesz. Én egyelőre maradok a tölgy hengeres brikettnél, mert nem kell hasogatni, mindig száraz, kevés a hamuja, jó a hőértéke, nem kell nagy teret befűtenem, apróra tördelve nincs szükségem gyújtósra, és még mindig meg tudom venni 55ft-ért. Az ismerősöm tudna hozni 26500Ftért erdei köbre készre vágott tölgy bükk fát, de az sem teljesen száraz Így marad a brikett.
Évek óta használom a fabrikettet,főleg komolyabb hidegeknél éjszakára.Határozottan jó Volt! eddig a véleményem róla.Mindig a wood o2 -t használtam,de idén más lett a minősége,valahogy nem tudja azt amit eddig,úgyhogy befejeztem vele.Jelenleg ami jó minőségű az valamilyen román dobozos fajta,viszont árban kezdenek annyira elszállni a kereskedők,hogy már nem éri meg.40 ft-os árnál nem gondolkodnék,de jellemzően 60-70 ft körül kérnek érte,ez pedig már irreális.
Nekem van tapasztalatom, és nem jó. Illetve nem olyan mint amit pr hallasz. Pont annyit ér fűtésben mint a száraz fa. Se többet se kevesebbet. Fából préselik. A kamu dumáknak meg ne dőlj be 3x-os áron!
Lehet tüzelni vele, ha nincs száraz fád, csak k..va drága!
Úgy tűnik ebben a társaságban nincs tapasztalat. Legyél te az első! Meggyőződésem, hogy beválik. A fabrikettel történő vegyítés csak segíthet, a fűtésed hatékonyabb lesz. Azért nagyon ne tömd meg a kazánt, mert a brikett izzás közben jelentősen megduzzad, a tágulásnak helyet kell hagyni.
Kedves Fórumozók! Én ideáig lignittel tüzeltem, de sajnos nehézségek akadtak a beszerzésében. Van még belőle, arra gondoltam, hogy keverem valamilyen fabrikettel és vegyesen tömöm meg a kazánt. Van valakinek tapasztalata?
Lentebb valaki említett hőtárolós villanykályhát. LEGOLCSÓBB FŰTÉS KLÍMÁVAL lehetséges. Még egy kondenzációs gázkazánhoz képest is kb. FELE!!!! költség, feltételezve, hogy a házban a klímát "H"-tarifás mérőórával szerelték. De ez másik fórum témája lehetne...
Nem gyenge :) Már az lényegében nem is érdekel, hogy 1/3 annyi kell mint a fából, mert ismerjük az ilyen összehasonlításokat, tudjuk, hogy a friss vágású fához hasonlítják.
De azért, hogy 3-5 kg brikett elég egy felfűtéshez :) Persze a megoldás kulcsa ott van az "átlagos" feltételekben. Vajon mi lehet az? Oké, hogy én 110 m2-t fűtök de azért egy felfűtésre 10-15 kg simán elmegy.
Ez így teljesen jogos, friss fához képest utcahosszal nyer a brikett, legyen az bármilyen.
Azt pl. nem tudod valahogy kigazdálkodni, hogy ne ősszel vedd meg a fádat? Vagy amit ősszel veszel, azt nem ugyan abban az évben használod fel? Mert így teljesen pénzkidobás. Vizet raksz a tűzre, vagy ha brikettel együtt keverve teszed, akkor a brikett fűtőértékének jelentős része arra fog elmenni, hogy a vizes fából a nedvességet elpárologtassa és nem arra, hogy a kazán vizét felmelegítse. Végül is minden változat mellett (nem ősszel veszed, ősszel veszed de 1 év múlva használod) is csak évente egyszer kell rá költeni. Vidéken, ahol sokan fűtenek vegyes kazánnal, azért sokat megoldják, hogy 1 évig száradjon a fa, pedig szintén kispénzűek (persze nem ismerem a te helyzeted, csak szerintem nem lehetetlen).
Gázzal van lehetőséged fűteni? Mert most már sok esetben ugyan azt az energiát a gázból olcsóbban ki lehet hozni, mint brikettből. Persze ez is sok tényezős dolog, mert ha valakinek van egy jó vegyes kazánja, ami mellett egy nagyon rossz gázkazán van csak, akkor egyértelmű, hogy a vegyes a nyerő.
Alapvetően a topik címe szerintem azért született, mert amikor megjelent a piacon a brikett, akkor igen csak "hamis" összehasonlítások voltak. Vagyis inkább mondjuk úgy, hogy elfelejtették azt pl. odaírni, hogy a megadott fűtőértékek friss vágású fára vonatkoznak. Amikor én elkezdtem használni a vegyes kazánunkat, akkor engem is meg tudtak vezetni, persze még jóval olcsóbb volt a brikett, mint most. Emlékszem olyan oldalakat is láttam, ahol képpel szemléltették, hogy 1 tonna brikett = 4 db 1,7 m3-es kalodás fával. No meg akkor még azt se tudtam, hogy mi az a fűtőérték, csak azt tudtam, hogy a gázkazánunk az egy ősrégi volt.
Hello mindenkinek.Most olvasgattam bele ebbe a témába.Vannak itt érdekes vélemények amint látom.Én a napraforgóhéj brikettre teszem a voksot,ezért tartom magam ahhoz hogy a fabrikett és...nem átverés!Véleményem szerint a fabrikettet nem azon embereknek "találták ki aki 1 vagy két évig tudja szárítani a kamion keményfáját,hanem a kisebb pénzű embereknek-én ide tartozom.Elmegyünk a tüzépre fát venni(mi ilyenkor ősszel veszünk mert ugyebár erre futja...) mondjuk 500 kg akácot,ami 16500 ft-ba kerül.Azért írtam az akácot mert az "vizesen is el lehet tüzelni a tölgy bükk az felejtős.Ebből a tüzifából jó eséllyel 70% a tényleges fa a többi víííz!Tehát 350 kg tüzifát vettem durván.A brikettek maximum 7-8% víztartalommal bírnak,igaz több mint kétszer ennyibe kerülnek de mindjárt a többi..
A napraforgóhéj brikett fűtőértéke 18 MJ/kg körül mozog,amit a tüzépen veszünk vizes fa 8,2 MJ/kg ami fele sincs fűtőértékbe a füstről nem is beszélek.
Összesen árba megegyezik a kettővel fűteni de a briketett töbre tartom mert nagyságrendekkel melegebb van a lakásba és ezért.
Mindenki döntse el mi a jobb,megvenni a tüzépen a tüzelőt amivel mondhatjuk nehézkes a tüzelés,vagy a brikettel fűteni.A fűtésről annyit hogy a napraforgóhéj briketthez kell fa. i
Azért az ma már nem igaz, hogy fával fűteni fele annyiba kerül mint gázzal. A gáz ára picit csökkent, a fa ára nőtt szóval egyre kisebb a különbség. Nemrég rakattam a műhelybe hőtárolós villanykályhát. Egy kémény árába került és a kisujjamat sem kell mozdítanom a melegért.
A fűtési szezonban nem árt néhány szót ejteni a lakás ideális hőmérsékletéről, a megfelelő páratartalomról. Természetesen nem mindegy, hogy milyen helyiségekről és a család mely tagjairól van szó. Más ugyanis az optimális levegőminőség a nappali, illetve a hálószoba, vagy egy idősebb és egy fiatalabb családtag esetén.
Fontos tisztában lenni néhány alapvető ténnyel annak, aki a fűtési szezonban nem akar fölöslegesen pénzt költeni.
Semmibe se kerül
Vannak olyan hőérzetet javító megoldások, amelyek egyetlen fillérbe sem kerülnek. Szabó Gyula, az Ökoszolgálat vezetője hangsúlyozta, többféle apró trükköt is lehet alkalmazni, például már egy jó vastag függönnyel is sokat tehetünk a cél érdekében.
Az is lényeges, hogy milyen színek vannak a lakásban. A hideg, szürke, kék árnyalatoknál ugyanazt a hőmérsékletet alacsonyabbnak érezzük, mint ha a sárgák vagy pirosak dominálnak.
Illusztráció. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
Még mindig tanítani kell
A páratartalom szabályozása is sokat számít. Ha annak mértéke a megfelelő 50 százalék körül mozog, akkor melegebbet érzünk, mint száraz levegő esetén. Székelyhidi László épületgépész emlékeztetett rá, ha nincs rendesen kifűtve, illetve megfelelően szellőztetve a lakás, és túl párás a levegője, akkor a kicsapódó víz miatt penészes foltok alakulhatnak ki a helyiségekben.
További praktika a jó szellőztetés, amihez sokan még mindig nem értenek. Azzal, ha résnyire nyitjuk az ablakot, és sokáig úgy hagyjuk, lehűtjük a falakat, amiket aztán iszonyú pénzbe kerül újra felfűteni. Ehelyett a gyors kereszthuzat tanácsos, ami csak kicseréli a levegőt, így csak annak a hőmérséklete csökken, a falaké nem. Ezzel szintén javul a hőérzetünk.
Infrasugár
A környezeti tanácsadó szervezet vezetője szerint a radiátor vagy termosztát felcsavarásán kívül az is megoldás lehet, kellemesebb melegérzetet biztosíthat, ha van olyan fűtőtestünk, például egy cserépkályha, amely közvetlenül sugározza a hőt, vagyis az infrasugarakat. Szemben a levegőt melegítő, és azon keresztül ható radiátortípusokkal.
Nem mindegy ki, hol és mikor akar melegedni
Az ugyan szubjektív, hogy kinek mi az ideális hőmérséklet, de általánosságban kijelenthető, hogy a nappaliban vagy az étkezőben a 20-21 Celsius-fok már kellemes érzetet ad, ennek elérése még nem kerül túl sokba.
Hálószobában ennél 3 fokkal kevesebb is elég, sőt aludni még jobb is az ilyen hűvösebb szobában. Gyerekszobában éppen ellenkezőleg, ott a 20-21 fokos középértéknél 1-2 fokkal többre van szükség, hogy a kisebbek ne fázzanak, és ugyanez igaz az idős emberek esetében is.
Fával a legolcsóbb
A fűtésrendszerek fajtája szintén alapvetően meghatározza a számlán szereplő összeget. Általánosságban elmondható, hogy a fafűtés a legolcsóbb, mintegy feleannyiba kerül, mint a gáz, az elektromos fűtésfajták pedig mindkét másiknál drágábbak.
Szabó Gyula az elektromos árammal előállított fűtésről azt mondta, önálló, tehát kizárólagos megoldásként elég költséges, inkább kiegészítő fűtésként javasolt.
Mennyezeti radiátor
Székelyhidi László szerint a falra szerelhető, és konnektorról működtethető elektromos infrapanelekre is igaz, hogy csak egy-egy légtér kifűtésére érdemes használni őket, ahol más fűtés nem alkalmazható. Igaz, ezeknek az energiafelhasználása sokkal jobb, mint régen a hőtárolós elektromos kályháké volt.
A panelradiátorok hasonlóan néznek ki, mint a konvekciós hőt leadó radiátorok, de vannak más kialakítású típusai is, amelyeket a mennyezeten lehet elhelyezni. Léteznek ezen kívül gipszkartonba mart elektromos fűtőszálas megoldások is – tette hozzá.
