A "Lepkepatkók" című regény egyik fejezetének kezdő jelenetében szintén előfordulnak kreatív haszontalanságok: -----------------------------------------------------------------------------------------------------------
"... A pártfogótiszt kinyitotta az útja végén ismét vízszintes helyzetűvé kanyarodott zsilipkabin elülső ajtaját, és kilépett rajta. A szabadságolt vezeklők óvatosan követték. Fényesen kivilágított csarnokba kerültek, melynek falán jókora térképek ismertették a Purgatórium különböző földfelszíni kijárataihoz vezető útvonalakat, és az egyes területek nevezetességeit, érdekességeit, az étkezési- és szálláslehetőségeket. Ajtó is volt szép számmal a csarnok falán, igen dekoratívan cikornyás feliratokkal. Némelyik felirat kissé zavarba ejtőnek tűnt az épp csak megérkezettek számára, például az, hogy „Agresszivélyeskedők”, „Anglikanniballonisták”, „Büszkérkedők!”, „Szerettenetteleníthetetlenek”, „Rondalírázók”, vagy az, hogy: „Mocsárláz megrendelés!”. Különben is az az érzésük támadt, hogy a belsőépítész, meg a dekoratőr nem vette igazán komolyan a teendőit. Minek lehetne tekinteni például azokat az egyébként kényelmesnek tervezett fotelokat, melyeket hátukkal kifelé erősítettek közvetlenül a falra, mint az átgondoltság bizonyos hiányának? Vagy a fejjel lefelé álló feliratokat? Mellesleg némelyik tükörírásos volt. „Vigyázat! Kifelé nyílik!” – hirdette az egyik tábla egy falikút fölött. Valamivel odébb néhány műkéz állt ki a falból, a legtöbb fityiszt mutogatott az arra járóknak, az egyik meg jól hátba vágta őket. Mellettük egy tábla: „Ruhatár a folyosó végén!” A csarnokból egyébként nem nyílt folyosó. Volt azonban egy tűzoltófecskendő, „Sugárveszély!” – felirattal, aminek lehetett némi alapja, mert ha elment előtte valaki, jól lespriccelte a sugárcső. A csarnok közepén embermagas kínai vázában két hatalmas, legalább három méteres, karvastagságú nyélen álló légycsapó meredezett, asztallap nagyságú, világoskék lapjukkal fölfelé, lassan széthajoltak, miközben egyre inkább magasodó hangú nyikorgást lehetett hallani, majd hirtelen összecsapódtak, de akkora csattanással, hogy belevisszhangzott a helyiség. Aztán ezt félpercenként megismételték. Egy másik mobilszobor az oldalsó fal mellett állt, hal formájú volt, gólyalábakkal. A légycsapók összecsapódásának félidejében mindig lehajolt a lábai előtt lévő, cirádásra formázott peremű porcelánkád vizébe, és bugyborékolt egyet! A másik oldalfalon hatalmas festmény lógott szépen faragott és aranyozott keretben, rajta csodaszép tájkép előterében két, spanyol nemzeti színekben pompázó jókora bolha, a levegőbe felugrás közben épp összeütközött. A kép aláírása: „¡Karrambolha!”. A szabadságolt vezeklők eleinte igencsak tanácstalanul nézelődtek, majd Amálka nagy óvatosan kinyitott egy ajtót, melyen a felirat azt hirdette, hogy „Nem kijárat!!!” Az ajtón jól működő zár volt, a kulcs is benne, de az ajtó mögött csak egy sima fal, „Na ugye?” – felirattal. Ettől a többiek is felbátorodtak. Menyhért például bekopogott azon az ajtón, amelyiken „Nővérszálló” feliratot látott, aztán ki is nyitotta. Mögötte hatalmas, az ajtókeretet egészen kitöltő akvárium volt beépítve, sok vízinövénnyel, kagylóval és apróhallal. Dundella megállt egy ételkiadó automata előtt, amely fölött „Fogyókúrás készítmények” szövegű tábla virított. Nem látott pénzbedobó nyílást, ezért megnyomta az oldalt lévő gombot. Súlyos konzervdoboz esett a lábára, oldalán „Egyhavi adag!” – figyelmeztetéssel. A többiek is odajöttek, és Stephánya felfedezte, hogy az automata oldalán spárgával fölerősítve egy konzervnyitó lóg. Dundella képtelen lévén ellenállni kíváncsiságának, hosszas erőlködéssel, melynek végére egészen elöntötte a verejték és alaposan megfájdultak izmai, kinyitotta a dobozt, és abból előkerült harminc darab vadiúj konzervnyitó."
Ez a "vizen siklásos ejtőernyős ugrá befejezés" sportág nekem új, mostláttam először, de nagyon tetszik :) A sarokkal előre száguldás nem veszélyes??? (Mondjuk mi nem az egy ejtőernyős sportágban)
Érdekes ötlet, előbb-utóbb meg fogják csinálni. Vagy talán már volt is ilyen "akció", csak épp még nem került fel a You Tubéra. Az ejtőernyősök eléggé komoly népség, pláne ha valami idétlen tréfáról van szó, mindenben benne vannak ((félezer ugrásom van)). Például kitalálták, mi másra is alkalmazható egy skysurf-deszka. Az egyéb idétlenségekről nem is szólva:
Az utóbbi már egy másfél évtizedes ötlet, de újabban versenyeket rendeznek belőle, egészen divatos lett, szinte az ejtőernyőzés új ágazata ma már.
Aztán itt van a bakancsra szerelt mini-sugárhajtómű ötlete, ami fokozza a "szárnyasruha" hatékonyságát. Ki tudja, mivé fejlődik ez a ma még bizarrnak számító ötlet néhány év alatt? Talán megoldódik az ernyő nélküli leszállás problémája is a ruhaujjból kipattintható pótfelülettel, sőt: a talajról felszállás, hogy ne legyen szüksége a wingsuit-tel repülőknek a repülőgépből kiugrásra.
Este pont erre aludtam egyet, hogy mondjuk egy dolog odáig hasznos, hogy betölti a funkcióját.
Például a topic legelején betett mobiltelefon-tartó odáig is ellátná a funkcióját, ha nem lenne kéz alakú :) A repülő odáig is repül, hogy repülő alakú. Minden további plussz dolog nézőpont kérdése, hogy hasznos-e. Funkció szempontjából a fűnyíró alak nem tudom, hogy milyen hasznos dolognak számít (a szórakoztatáson kívül), beleértve, hogy ettől még mérnöki csoda (nekem legalábbis).
Az WC-lehúzónak haznált ejtőernyő kinyitó karjáról me gaz juott eszembe, hogy megnéznék egy ilyet mondju kfordítva is :D Olyan ejtőernyőt (vagy katapult berendezést) kellene készíteni, amin egy WC-re kell ülni, aminek megvan a tartálya, a tartályhoz tartozó zsinóros lehúzó is, amit használva jelen esetben a fenti tartályból az ejtőernyő nyílna ki.
Nem ide tartozik, de irigylem az ejtőernyősöket :) Minden ejtőernyős jelenetet imádok a filmekben, vagy mondjuk bemutatókon nézni őket nyaranta Szolnokon a Szandai réten :)
Két kedvenc: http://www.youtube.com/watch?v=e965nPAFlt0 http://www.youtube.com/watch?v=74zhNxgFkTQ
Az egy fűnyíró alakú repülőmodell, amin nem kell csodálkozni, mert a modellezők már évtizedek óta képesek egészen hajmeresztő dolgokat kitalálni és repülőképessé tenni. Hozzánk a "mágneses irányítású" modellek mániásai járnak időnként, ami egy külön őrület, és nem kevés munka van egy olyan, iránytű + mini szervokormány + időzítés révén működő szerkentyű otthoni fabrikálásában.
A kupola anyaga manapság (legalább fél évszázada) valamilyen műanyag, poliamid-származék, de többféle márkajelzésűt, vastagságút (súlyút) és légáteresztésűt használnak a gyártók. A kiselejtezetteket sok mindenre lehet használni, a blúz-varrástól a szénatakarásig. Mi napernyőnek használjuk, mert a kopár oktatódombon a nyári kánikulában, vagy egy röpke zápor elől jó menedéket nyújt; alatta lehet tartani az ebédszünetet, az elméleti foglalkozást, vagy a vizsgát is.
Megintcsak az ejtőernyőzésről jutott eszembe, illetve a "haszontalan" kreativitásról:
Régen láttam ezt a videót Ebben egy fűnyíró, vagy fűnyíró alakú repülő repül :) Azon gondolkodtam, hogy ez most vajon hasznos, vagy haszontalan :D
Arra jutottam, hogy filozófiai értelemben haszontalan, mert vajon mire jó ez nekünk, hogy egy ilyen kinézetű tárgy is tud repülni?! Viszont, ha csak arra gondolok, hogy pedig mégis megnézem a videót, sőt élőben is annyira szívesen megnézném ezt a jelenséget, akkor máris hasznos a találmány :)
Kár, hogy ebből hiányzik az említett kombináció másik fele (WC) :)
Az ejtőernyőről jut eszembe (majd később lefényképezhetem, bár biztos láttál már ilyet): Nem én készítettem, hanem a szomszédtól kaptuk, aki ejtőernyős volt: egy olyan szatyort, ami az ejtőernyő vászonjából (nem tudom, hogy milyen anyag, hogy mi a rendes neve) készült. Van három vagy négy féle színben is :)
Ez tetszik:) És a mobiltartó is. És hiába keres a topiknyitó minél haszontalanabb dolgot, ezek igen is hasznosak és tényleg kreatívat.
Nem is sejtenék egyesek, hogy a felső 10000 házaiban rengeteg ilyen alternatív módon előállított dísz és haszontárgy van. Egyszer olvastam, egy brazil milliárdosról aki elmesélte, hogy aki betévedt a házába mindig csodálkozott az egyedi dísztárgyain és kérdezték melyik aukción vásárolta őket, a válasz ez volt: "Ezeket én csinálom háztartási hulladékból"
Egyik siklóernyőmet ki kellett selejtezni, mert a növendékeim az elmúlt években szétrepülték. Na már most, a két irányítófogantyújának semmi baja sem volt (aki még nem látott olyat, kb. mint a villamoskapaszkodó, csak kisebb és csicsásabb), ezért az egyiket felkötöttem a WC-tartály öblítőfogantyúja helyére. Sokkal jobban kézre esik, mint az eredeti gyári műanyagbigyó a madzag végén.
Fotón ugyan nem tudom bemutatni, de könnyen elképzelhető anélkül is, hogy a palacsintasütő nyelének a végét át lehet alakítani cipőkanállá. Igaz, hogy egy palacsintasütő egyáltalán nem haszontalan túlélőeszköz, legfeljebb akkor, ha nincs olyan háziasszony kéznél, aki szívesen alkotna is vele valamit (lehetőleg gyakran) a konyhában...
Nemrég a munkahelyen új nyomtatót üzemeltünk be és a patronoknak a műanyag védőit eltávolítottuk. Az eltávolított darabokat összeszedtem, és összeragasztottam a csomagolás cellux maradványaival. A végeremény ez a kéz formájú mobiltelefon-tartó lett.
Rámondták, hogy kreatív dolog alkult ki belőle, de én mégis haszontalannak tartom :)
Ha másnak is van(nak) ilyen újrafelhasznosító-féle alkotása(i), akkor kíváncsi lennék rá (remélem többen is). Annál jobb, minél inkább haszontalan(?) az itt bemutatott "termék" :)
