Arisztotelész, született ie. 384-ben Sztageirában, meghalt ie. 322-ben Khalkiszban, a filozófia úgyszólván valamennyi klasszikus ágának megalapozója. Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője. ie. 336-335-ben Athénban megalapította a peripatetikus filozófiai iskolát (gör. peripatosz = sétány, sétacsarnok)
Hogy létezik a fa ideája amiben az összes fa részesül ahhoz egy olyan topik kellene, hogy: Platón.
És akkor majd reméljük jönnek itt a gondolkodó koponyák akik a Te : gondolkozz kisfiam javaslatodra kifejtik gondolkodva hogy miért is hülye mind a kettő:)
monnyom a forma maga a lényeg. A fa azért van fának nevezve mert fa formájú. És az összes fa fa forma ezért az összes fa fának van nevezve. Az örök lelket Aquino Szent Tamás innoválta, amikor azt mondta: A lélek a test formája.
ja hát rengeteg hozzá szólás lesz itt szerintem
ha kimerült nyithatsz olyat hogy B mint Buddha bár olyami van de aztán aztán C mint Camus D mint Descartes E mint Erasmus stb.:)
"Minden fizetett munka kiszívja és elkoptatja az elmét."
mondja Arisztotelész, egyet kell értenem. Arra próbálok rájönni, hogy lehetne, hogy munka nélkül sok pénzt keressek (vagy kapjak), s a szabadidőmben kedvemre való dolgokkal foglalkozzak.
Arisztotelész szerint vannak létezők és nemlétezők, ami szubsztanciális létezést feltételez. ha meg úgy veszem, a szubsztanciát Arisztotelész találta ki. :-)
Egyébként sem talált szubsztanciát a formában mivel azt mondta kb, és nem kicsit leegyszerűsítve hogy maga a forma a lényeg, és még satöbbit is mondott.
á, nem akarom én Arisztotelészt kritizálni. nagy filozófusnak tartom :-) más kiindulópontja volt mint Buddhának, ebből eredően más eredményre jutottak.
Mivel Arisztotelésznél és egyáltalán a nyugati észjárásban és olyasmiben nemcsak okszerűség van hanem célszerűség is ezen nincs mit kritizálni, sőt:)
Na és mivel van ez a teleologikus szemlélet, ami máshol... nincs hosszas vita után eljuthatnánk oda hogy az egyik répa a másik háromszög, ezt mind spóroljuk meg, különösen hogy a nincs valami az nem ontológia és akkor még szemére vethetnénk a répának hogy nem is azzal a kérdéskörrel foglalkozik mint a háromszög, ha esetleg ez volt a célja a kezdő bejegyzésnek. A nincs valami az a nem szenvedéshez illő ideológia. Melyik művét kezdte Arisztotelész azzal, hogy az élet szenvedés? Egyiket sem:)
Nem hát. De szerintem azok a topikok is ugyanolyan fontosak és jelentőségteljesek, amiket kevesen látogatnak. Mert az egyén ugyanolyan fontos, mint a sokaság. Bár ez a gondolat is lehet, hogy inkább vallás, mint filozófia.
Arisztotelész: Az erény, szokás által válik sajátunkká
Az erkölcsi törvények egyike sem természettől fogva van meg bennünk; mert hiszen ami természettől fogva van, az sohasem lehet mássá szokás által: - a követ, amely természettől fogva lefelé esik, nem lehet arra szoktatni, hogy felfelé haladjon, ha mindjárt tízezerszer felfelé hajítaná is valaki, s így akarná erre szoktatni; - a tűz lángját sem lehet arra szoktatni, hogy lefelé lobogjon, - s általában azt, ami természettől fogva valahogyan alkotva van, sohasem lehet arra szoktatni, hogy mássá legyen.
Tehát nem természettől, de nem is a természet ellenére fejlődnek ki bennünk az erények, hanem természettől fogva úgy vagyunk alkotva, hogy befogadjuk őket, viszont csak a szokás által lehetünk bennük tökéletessé.
Idézek egy gondolatot, hátha útjára indít egy beszélgetést:
"Ha mármost egyáltalán van olyasmi végcélja cselekedeteinknek, amit önmagáért akarunk, minden egyebet pedig csak érte, azaz nem minden dolgot valami másért választunk (...) világos, hogy ez a jó, és a legfőbb jó." (Nikomakhoszi etika)