http://www.bbc.co.uk/programmes/b00g222s
DEC 10-én ismétlik!
Dec 06-án este adta le a BBC2 a Boris Jonhson által készitett 2 részes film 2. részét a téma: Róma után a Szent háború és hóditás.
Boris Jonhson London főpolgármestere.
Vártuk, hogy megemliti-e a magyarokat. Csak annyi történt, hogy térképen látható volt, illetve hallható hogy Bécs előtt megállt a török terjeszkedés. De a magyarokról egy szó sem esettt.
Nem vagyok történelemben tudós, de talán lett volna egy félmondatnak helye ebben a müsorban, ami a kereszténység és az iszlám kapcsolatát feszegette.
Boris Johnson travels to France, Spain, Egypt, Israel, Syria and Turkey to continue his investigation into the early beginnings of what some people now call 'the clash of civilisations'.
He begins by looking at the crusades, and the way they are viewed in the west and in the Muslim world today. But Boris finds that the realities of the crusades are far more subtle than modern attitudes to them would have us believe. As with many current entrenched positions about the so-called 'clash of civilisations,' such attitudes are often a rewriting of history in the light of later events.
In this programme Boris Johnson also looks at the Sack of Constantinople, when Latin Christians fought eastern Christians, leading eventually to the fall of the city to the Ottoman Turks in 1453. He looks too at the Reconquista in Spain, which culminated in the wholesale expulsion of Jews and Muslims. At every turn of his journey, Boris Johnson finds that the real history is a good deal more subtle and interesting than the fictions that have grown up around it.
Ha a Moldvabanyai "veresegre" gondolsz ... altalaban veresgnek mondjak meg itthon is, de kb ugyanannyi magyar korabeli forras enekli meg a magyarok gyozelmet, mint lengyel a moldvaiaket :)) teny, hogy a magyar zaszlok a lengyel kiralyhoz kerultek, a moldvaiak pedig Budavaraban voltak kiteve ... szvsz a csatat a magyarok nyertek, de a hadjarat es fokent a celja (Nagy Istvan) elmozditasa dugaba dolt ... mert Matyas megsebesult.
az is teny, hogy utban Buda fele, Varadon, Istvan kovetei utolertek a kiralyt es egyezseget ajanlottak, az is teny, hogy nemsokkal ezutan magyar seregreszek harcoltak a moldvaiak oldalan a torok ellen ...
Úgy emlékszem, hogy mikor Mátyás a Fekete sereggel bevonult Moldvába, hogy engedelmességre kényszerítse az ottani vajdát, akkor az oszmán csapatokkal karöltve elverték... A románok máig szívesen emlegetik ezt fel. Nyugat felé persze, hogy sikeres volt Mátyás, hiszen ott olyan egységekkel vette föl a harcot, amelyek nem voltak birtokában azoknak a tapasztalatoknak, amelyeknek az oszmánok. (Vagyis gyengébb erőkkel ütközött meg, hiszen a Fekete sereg nem a törökök ellen vívta ki a hírnevét...) A landsknechtek, vagy a terciók pár évtizeddel később alakultak ki. A Fekete sereg ráadásul Hunyadi János szervezeti ötleteire épült föl, amint már mondtam, de ez a tüzérséggel felszerelt, nagy számú, és kiképzett oszmán hadsereg ellen kevés lett volna, hiszen évtizedes technológiai hátrányban volt. Mátyás is MINDIG elkerülte az oszmánok fő haderejét, amire kiváló példa volt az 1463-64-es boszniai hadjárata. pontosan felmérte azt, hogy nincs esélye a szultán ellen...
A büntetőhadjáratoknak pedig nem volt értelme, mint azt korábban megírtam, mert anyagilag nem bírta az ország. Mai viszonyokban képzeld el azt, hogy mondjuk behajtják rajtad évente háromszor a személyi jövedelemadót, mert az országnak szüksége van rád. Ezt Mátyás megcsinálta többször is, de hosszabb távon képtelenség volt ezt folytatni. Az ország költségvetésének a döntő többsége elment a déli végvárrendszer karbantartására, az ottani személyzet fizetésére stb., ezek az összegek az oszmánoknak majdnem aprópénz értékkel bírtak.
A Hunyadi és Mátyás-kori Európára gondoltam. Mátyás halála után sajnos lezüllött az egész ország. A fekete sereget is feloszlatták és szétverték inkább.
Vajon Mátyás híres fekete serege,ami ugye zsoldos volt,miért vívta ki hírnevét,ha nem volt korabelileg modern és nagy harcértékű?Nem a Mátyás utáni káosz uralta ország katonáiról beszélünk most.Hanem az alatta létetző állandó seregről,akiket utána szélnek eresztettek , akikkel sok gond akadt,és végül sokukat,bandáikat kénytelenek voltak megsemmisíteni. Igen a Kis - ázsiai Görög gyarmatvárosokat elfoglalták Sándor előtt,de miután visszahódította őket,utána hosszú ideig a tábornokai által alapított dinasztiák,ill. görögök uralkodtak arrafelé. Olyan nagy hatással,hogy a megalakuló Hellenisztikus kultúra örökre meghatározta innen a kultúrát a térségben,még a rómaiak idején is,sőt utána is.Ami Sándor forrásait illeti,ő egy hódító háborúra készült.Ami feltételezi,hogy készülnie kellett rá.Míg a Magyarok,a határaikat védték leginkább a török ellen,legfeljebb, míg a Hunyadiak idejében,büntető hadjáratokat vezettek talán török területre. Válasz?:)
A görög-perzsa háborúkat gondolom azért emlegeted föl, mert a görög győzelmekről többet hallunk, de ugye nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy végül Kis-Ázsia görög területei mégiscsak a perzsák kezére jutottak. :) Ráadásul míg Athén kezében a déloszi szövetség révén volt közös hadipénztár, és közös hadiflotta, ami mérhető vagyont, és erőt tudott kiállítani a perzsákkal szemben, addig ez nálunk nem volt adott.
Nagy Sándor ellen pedig ugyan beszélhetünk mennyiségi perzsa túlerőről, de minden egyéb elem bizony Sándor oldalán állt, és neki meg voltak a kellő erőforrásai is a perzsák meghódításához, nem kellett pénzügyi gondokkal küszködnie a csata előestéjén.
Éppen az a gond, hogy NEM felelt meg a korabeli európai színvonalnak 1526-ban a magyar hadsereg.
A törökök egy évvel ezelőtt gondoskodtak olyan apróságokról, mint a hadtáp a hadsereg megfelelő felvonulási pontjain, ezzel szemben a magyar nemesi felkelés élelemhiánnyal küszködött, ezért nem hívhatták össze a sereget aratás előtt. Ráadásul míg Európában ekkor kezdenek elterjedni a zsoldos hadseregek, addig Magyarországon ez nem történik meg olyan mértékben, ami alkalmas a törökök megállítására.
Magyarországon gyakorlatilag Hunyadi János szekérváras elképzelései után komoly mértékű hadseregreform nem történt.
Ehhez még azt tenném hozzá, hogy az általad oly nagyra becsült török hadseregnek nem sikerült elfoglalni Bécset, de a hibáiból nem tanuló magyaroknak igen. :)
Ha volt hatalom, aki küldte a húsdarálóba a katonáit az a törökök voltak.
A baj szerintem nem a magyar hadsereggel volt. Az megfelelt az akkori európai színvonalnak, a baj az volt, hogy mindig többszörös túlerő ellen kelett harcolni.
a nemesek Szapolyait valasztottak ... "demokratikusan" es torvenyesen (igaz ezt kivulrol vitattak, de akkor meg nem volt szokatlan, hogy nem tartottak be egy nemzetkozi szerzodest), meg is koronaztak ...
mai hasonlattal elve, a Vallalkozok partja erossegu, par nyugati orszagreszben szekelo ur, pedig Obama kistesojat, neveztek ki miniszterelnoknek aztan a kisteso a legrosszabbkor rank hozta a batyoka tengereszgyalogosait.
Matyas idejeben nem jott szultani had Magyarorszagra (igaz, ha az osszes ot koveto kiraly csak ezt elerte volna, mar nyert ugyunk van), a hobbi fosztogatokkal is meggyult a bajunk, de ez meg kezelheto volt.
A kivéreztetést úgy értettem, hogy teleépítjük végvárakkal a déli határokat, nem kezdeményezünk támadást ellenük, csak itt védekezünk. Kb. Mátyás is ezt csinálta.
A hosszú hadjárat idején nem mi támadtunk és a török védekezett?
Mohács után a nemesek választottak egyszerre két királyt, akik egymással harcoltak a trónért előidézve ezzel Magyarország bukását.
Mátyás hadakozott Velencével, törökökkel, csehekkel, németekkel, ha jól emlékszem még a lengyelekkel is. Jah és még az oláhokkal is megyűlt a baja. És lám elfoglalta Sziléziát, Bécset, Morvaországot. A törököt meg visszaverte.
Hu. Természetesen tudom, hogy a XIII. századtól kezdve a török birodalom nagyon gyorsan növekedett.
Hunyadi idejében a területe úgy 3-szerese lehetett a Magyar Királyságénak és a népessége is jóval nagyobb volt.
De ezek az adatok önmagában semmit sem érnek.
A törökök szinte mindig hadban álltak valakivel. A teljes hadseregüket soha nem tudták Európában bevetni.
Amikor Magyarországon erőskezű király volt hatalmon, a legnagyobb seregeket is képesek voltunk legyőzni. Igaz, összességében a törökök nyertek több csatát, de ha jól megnézzük Mátyás haláláig nem tudták megvetni a lábukat magyar földön.
Ha Mátyás után is jött volna még pár igazi király, megússzuk a török hódítást.
Az igazi gond ott volt, hogy mindig hallgattunk a pápára. Amikor a török felajánlott egy békét, mi mindig elutasítottuk a pápa bíztatására.
És sajnos,de,leginkább a római és úgy általában az ókorból atlaszozok,na nem mondom,a vikingek idejéről is ,esetleg a keresztes háborúk helyszínéről,de ez minden. A többibe csak belepofázok...:-)) De mentségemre legyen mondva,hogy manapság,mindenki specializálódik,"hála" a sok leletanyagnak,amit a modern módszerekkel és sok kutatási idővel nyernek... Manapság pl.,már nem sok Linné kaliberű tudós van,aki minden, élővilággal kapcsolatos kérdéshez mélyenszántóan hozzá tudna szólni..-))) De hogy a rómaiak természettudósánál maradjak,Plinius is minden természeti kérdéssel foglalkozott,pl.a vulkánoktól kezdve a távoli földrészek állatvilágáig,a tengeri élővilágig... Ma hány embert kellene összecsődíteni ehhez a sok, mára külön tudományágakká vált szakágakhoz?:-) Hiába, bővül folyamatosan az ismeretanyag.
Olvasd el a kérdéseidre az előző reagálásom,Görögök,kontra Perszák! Szerinted hányszoros fölényben voltak,az általad felsorolt dolgokban? És mégis..... A rómaiak "visszaadták" Daciát,- pedíg a lemondás jobban illik rá,de ezt mindketten tudjuk,ugyhogy nem kell a nevetés,egy okot írtam róla,de ezt is kiveséztük valahol a római topicomban,ha jól emlékszem...:)
Okés. Zárszónak annyit,hogy annak idején a Görögök a Perzsák ellen,vajon hányszoros hátrányban lehettek,ami a hadsereg nagyságát,a birodalom nagyságát,stb illeti? És vajon Dareiosz,hányszoros túlerőben volt a serege létszámát,anyagi erőforrásait tekintve,mint Nagy Sándor?:-))) Ami meg a rómaiak Dácia feladásának okait illeti,nagyrésze volt ebben a helyi népek ellenséges magatartásának is,egyebekről nem beszélve. Daciát sosem sikerült eléggé asszimilálni,mint,pl. Hispániát,vagy Galliát,sőt még a messzi Britanniát is beleszámolva.Nem véletlen,hogy a birodalom Britanniától csak az ötödik században "szabadult"meg és nem előbb.:-) Szerintem egy olyan volumenű uralkodó,mint pl. Mátyás (nem véletlen),meg tudta volna állítani a törököt... Persze ez a ,mi lett volna ha,mindíg spekulatív és személyes érzelmektől nem mentes.:-)
szerintem sokkal nagyobb volt a kulonbseg ... II Lajos es a francia kiraly bevetelei kozott is legalabb 20szoros a szorzo ...
+ a nagy birodalom oriasi hadsereg nagy frontszakaszon van lekotve, nem lehet az egeszet egyszerre bevetni ... tehat egy 5-10x kulonbseget is kezelni lehetett volna ...
ami hianyzott az a problema ellemezes - a hibak utolagos kiertekelese ... egyszeruen nem latom az ESZT a magyar oldalon ... olyba tunik, hogy 150 evig csak kuldtuk az embereket a husdaraloba, de nem volt aki gondolkozzon ...
nem igaz, hogy egy katonailag es leteben ennyire fenyegetett orszag, nem latja at, hogy miert gyoztek le egy csataban, miert a kovetkezoben, es nem tett/tesz semmit, hogy legkozelebb ne igy legyen ?!?!
A helyzet röviden kiértékelve mindössze annyi volt, hogy magyarország, és az Oszmán Birodalom nem volt egy súlycsoportban.
Mátyás idején a magyarországi állami jövedelmek nagyjából kétharmadát jelentették ha jól emlékszem az oszmánokénak. Viszont ezt az összeget is csak úgy érte el Mátyás, hogy gyakorlatilag a végletekig kizsigerelte az országot, (elég csak az egy évben többször kivetett évi hadiadóra gondolnunk), amit I. Ulászló alatt már fizikai képtelenség lett volna behajtani, bár történtek rá kísérletek a Jagelló-korban is. Ráadásul az Oszmán Birodalom bevételeiben nagy ugrás történik a XV. század végén, és a XVI. század elején, amikor is megszerzik Egyiptomot, Szíriát, Mezopotámiát, továbbá az addig állandó közel-keleti, anatóliai, és balkáni ellenfeleiket is végleg legyűrik. Az 1510-es évekre a török birodalom bevételei már legalább kétszeresen meghaladták a magyar államkincstárét. (A számok nem minden esetben pontosak, egyfelől a magyar, de még inkább a török költségvetési adatok bizonytalansága miatt).
A másik vonalon pedig azt kell látnunk, hogy az oszmán hadszervezet Európa élmezőnyét jelentette. A magyar hadseregből számos elem hiányzott, nem volt pl. nagy létszámú állandó hadereje az országnak, nem volt kialakítva az a fajta hierarchia sem, ami az oszmánokra oly jellemző volt, és szinte teljességgel hiányzott az a fajta kiképzés, amit szintén jellemezte az oszmán csapatokat. Olyan apróságokról, mint az oszmán haderő technológiai fölénye, már szinte említést sem kell tenni, hiszen a szervezeti, és mennyiségi túlerő eleve az oszmánok oldalán állt.
Szóval a történeti körülmények adottak voltak, ezen egy erőskezű király aligha tudott volna változtatni. Voltak megoldási javaslatok, pl. Habsburg Ferdinánd megkoronázása is egy ilyen megoldás volt, vagyis úgy gondolkoztak, hogy Magyarország rá volt szorulva arra, hogy külső segítséget vonjon be a háborúba. (Ez az elgondolás olyan megoldásokat is szült, mint pl. Horvátország átadása Habsburg kézre, a mohácsi csata előestéjén). Hogy az oszmánok milyen erősek voltak még így is, azt talán jól mutatja, hogy a Habsburgok is adófizetői voltak a törököknek a drinápolyi béke után.
ez tenyleg nem az a topik, de a torokot nem lehetett kivereztetni ... maximumum, kicsi szerencsevel egy ket sorsdonto csataban elvenni a kedvet attol, hogy mi legyunk a fo celpont ... talalt volna maganak mast ... igaz keleten mar nem nagyon volt, es miutan mindent felfalt mint a kis gomboc, nyugat europa fele csak rajtunk vezetett az ut ... raadasul mar nem az a birodalom volt, amivel Hunyadi Janos harcolt ...
tehat maximum abban remenykedhettunk volna, hogy a nyugat technikailag es hadaszatilag elobb utobb folulkerekedik. de tudta ezt valaki? tudtak e, hogy 100-200-300 ev mulva fog ez bekovetkezni, meg azt sem gondoltak, hogy a fejlett torok hadsereg, a XVII.szazadra ... elavul :) lehetett volna 1000 eves birodalom is, ahol a hanyatlas mondjuk sokkal kesobbre tolodik.
igaz mostansag olvasgattam par kozpekori kemkedesrol szolo "irodalmat" ... hat amit e teren is muveltunk! meg a nagy Hunyadink is, hat eleg durva ... a torokok messze felettunk alltak, es ha igy vesszuk, a nagy magyar virtus, loszart sem ert (kb, mint a IIVH-nak is van egy puplikusabb dimenzioja, es van egy olyan oldala, amit az atlagember kevesbe vesz figyelmbe. pl az enigma feltorese ... utana nana, hogy az angolok mindig gyoztek...) sorozatban vezettek hadjaratot, ugy, hogy NEM VOLT FELDERITES! vacak informaciokra alapozva terveztek, nem ellenoriztek, hogy megbizhato e a forras vagy sem ... nem is sorolom, es ami meg sulyosabb nem tanultak a hibakbol.
ezt ugy tanitjak a tortenelemorakon, hogy az orszag rajott, hogy tamadolag nem tud elerni semmit a torokkel szemben! LOSZART! marhasag, ez volt a legnagyobb hiba, nem kelloen megalapozott tudas hulye kovetkeztetesek levonasara sarkalta oket.
mondogattak sokan, a kifejezetten errol a temarol szolo topikokban - hogy milyen korszeru volt a torok hadszervezete, a mozgositas gyors, + az informaciot is jobban tudtak megszerezni ... tehat nem is azon mult, hogy nem szalltak taborba az urak, vagy inkabb hagytak meghalni egymast es a nekik nemtetszo kiralyt, vagy nem volt eleg ember ... egyszeruen nem volt egy tudatos, szervezett orszagvedelem ... egyszeruen a hajdani felnomad pusztai nep, 600 ev utan, keresztenykent a nyugati civilazio adott fejletsegi pontjan ... az egeszet osszerazva ... ezt tudta produkalni ...
"Vajon tényleg olyan nagy erőfölényben volt az Oszmán birodalom,hogy lendületből átgázoljon a Hunyadiak korabeli magyarországon?"
Nemhogy lendületből nem tudott átgázolni, de még védekezésbe is szorult ellenünk az elején. Pl. a hosszú hadjárat alatt. Sőt ha a hülye Ulászló nem rontja el, nagy eséllyel ki is verjük a törököt a Balkánról.
Az, hogy Mohács után elfoglalták az ország nagy részét, a nemeseknek volt köszönhető, akik inkább egymás ellen harcoltak. Mohács még nem lett volna olyan katasztrófális, ha a király életben marad, vagy ha csak egy királyt választanak.
Mátyás ideje alatt jóformán az összes szomszédunkkal háborúban álltunk és nemhogy területeket veszítsünk, de még meg is szereztük Sziléziát, Bécset, stb. Ha Mátyás után még jön pár keménykezű király (pl. Mátyás törvénytelen fia Corvin János) akkor kivéreztetjük a törököt.
Had reagáljak csak az elképesztő erőfölény kérdésére:Vajon tényleg olyan nagy erőfölényben volt az Oszmán birodalom,hogy lendületből átgázoljon a Hunyadiak korabeli magyarországon?Mert Róma ténylegesen erősebb volt,mint a Dákok.De még így is több hadjáratra volt szükség a teljes leigázásukra,és relatíve elég hamar vissza is adták a területet a harmadik században. Még az általad megemlített Bizánci győzelemről,vajon tényleg olyan egyértelmű győzelem lett volna az akkori országunk ellen?Nem inkább egy nehezen kiharcolt,inkább status quo állapotra törekedtek velünk,mert még mindíg elég erősek voltunk?:)
"Hiába minden hősiesség tény az, hogy csak ezért létezhetett a Magyar Királyság." Végre valaki szintén elismeri,hogy (amit én már rég mondok)az országunk,csak a külföld "jóakaratán" múlott és múlik ,hogy egyáltalán létezik."
És az, hogy Ausztria létezik, az meg nekünk köszönhető, mert ha mi akkoriban nem hallgatunk mindig a pápára, aki mindig mindent megígért, de végül semmit sem adott, akkor nem kerülünk ilyen bajba.
Ha az akkori királyok helyébe lettem volna, keresztyénség ide vagy oda, én szabad átvonulást adok a török seregeknek nyugat felé.
"Hiába minden hősiesség tény az, hogy csak ezért létezhetett a Magyar Királyság." Végre valaki szintén elismeri,hogy (amit én már rég mondok)az országunk,csak a külföld "jóakaratán" múlott és múlik ,hogy egyáltalán létezik.Mert,mint mondani szoktam volt,"Mátyással,nem csak az igazság,hanem az ország is oda"! Pedíg,ami érdekes téma szerintem,ha nem így alakul a történelmünk,vagyis az "URAINK" nem teszik tönkre és züllesztik szét az országot,akkor vajon ellenállhattunk volna e a török hódításnak?Az előzményekből ,vagyis az ország előző történelméből kiindulva,szerintem igen. Lásd pl. III.Béla alatt rendszeresen hadban álltunk,az akkor legerősebb hatalommal a környezetünkben,a Bizánci Császársággal,és megfeleltünk a kihívásnak ( vagy mondjam Otto Német-Római császár kísérletét ? )! Majd később,pl.a Hunyadiak alatt,megfelelő ellenállást fejtettünk ki,ahhoz,hogy egy időre megállítsuk a törököt!Vajon,ha a Magyar Királyság tovább fennmarad (most a valódi hatalmi státuszról beszélek,és nem a csicska országról ami Mátyás után lett),képes lett volna a töröknek is ellenállni huzamosabb ideig? Meghúzatni a határt a töröknek országunknál.....? Erre kérnék feleletet!
Indokolt lett volna-e az iszlám és a kereszténység kapcsolatát elemző 2 részes (2x1 ora) filmben,
A keretény-iszlám kontaktus mára már majd 1400 éves múltra tekint vissza. Szerinted ebben számít bármit is a mi kis periferikus 150 évünk?:)
amikor a török terjeszkedésről volt szó nyugat felé, hogy egyébként volt egy ország ahol megpihentek a vendégszeretet miatt és nem mentek be Bécsbe soppingolni.
Anglia, és úgy általában Nyugat-Európa szempontjából mára másodlagos fontosságúvá vált a kelet-európai hadszíntér. Érdekes, hogy a saját korában ez cseppet sem volt így...
Természetesen a Spanyol iszlám jelenlét nagyon részletesen ki lett dolgozva, de a közép-kelet europai terjeszkedés csak felületesen.
Visszautalok az elejére: a spanyolországi iszlám jelenlét 700 éven keresztül tartott, és óriási kulturális hatással járt egész Nyugat-Európára. Ehhez képest a 150 éves török vendégeskedés tényleg elenyésző, főként ha az egész kérdéskört egy 2 órás músorba kell beleszorítani...
Amugy meg vallás ügyileg is mély elemzések voltak és kis gyanutlanul abban reménykedtem, hogy majd a déli harangszó is emlitésre kerül
A déli harangszó csak nekünk fontos. De azt például te tudod, hogy Kölnben majd 50 évvel korábban harangoztak minden délben, mint ahogy a callixtusi bulla előírta volna?:)
Csak visszatérek az eredeti kérdéshez :-)... Indokolt lett volna-e az iszlám és a kereszténység kapcsolatát elemző 2 részes (2x1 ora) filmben, amikor a török terjeszkedésről volt szó nyugat felé, hogy egyébként volt egy ország ahol megpihentek a vendégszeretet miatt és nem mentek be Bécsbe soppingolni. Természetesen a Spanyol iszlám jelenlét nagyon részletesen ki lett dolgozva, de a közép-kelet europai terjeszkedés csak felületesen.
Amugy meg vallás ügyileg is mély elemzések voltak és kis gyanutlanul abban reménykedtem, hogy majd a déli harangszó is emlitésre kerül..... de talán az is kacsa.... csak ámitjuk magunkat vele...
Teszik vagy sem a XVI. század elejétől a Magyar Királyság területe abba a szerepkörbe került, amibe korábban a magyarok kényszerítették a balkáni államokat- ütközőállammá válltunk annak minden pozitívumával és negatívumával együtt. Ebbe beletartozik az ország belső megosztottsága, amely részben előidézője részben következménye a sikeres török hódításnak.
A királyság képtelen volt területének önálló megvédésére. Egy része a Török Bir-ba tagolódott, másik török (néha német, de semmiképp sem önálló) vazallus állammá lett, és maradt az északi határszegélyen egy kis ütközőállam, aminek egyetlen feladata volt, hogy védje a N-R Császárságot a török betörésektől. Hiába minden hősiesség tény az, hogy csak ezért létezhetett a Magyar Királyság.
Az meg, hogy mi motiválta az egyes személyeket az egy más kérdés. Szerintem természetes életösztön, ideológiailag meg a vallás: azért csak nem mindegy, hogy keresztény vagy mohamedán...
