Galilei és a XVIII század között nem volt a napon vagy minimális volt a napfolt tevékenység, ez időszak volt a XIII század és a XIX század vége közötti un. kis jégkorszak minimum időszaka is egyben. Maunder minimumnak hívják aki felfedezte, de a fák évgyűrűiben is észlelhető.
Valóban még nem vagyunk biztosak az éghajlat hosszabb távú változásainak összes tényezőjében és ezek a jövőben történő változásaiban sem. Igen a csillagászati okok ellenkező irányban is dolgozhatnak a CO2 növekedés globális melegítő hatásának és túl is kompenzálhatnak. Egy Toba méretű (75 ezer évvel ezelőtt) szupervulkán az egyenlítő körüli kitöréssel egy nulkleáris tél és egy néhány évszázadnyi lehülési periodust is okozhat pld globálisan.
Én akkor is azt mondom, hogy talán mégis a légköri CO2 növekedés ütemét mérsékelni kellene, és ha a hülésbe fordulna globális éghajlatunk akkor vidáman égethetnénk kolosszális szén és olajpala tartalékainkat.
Volt amikor elolvadtak a föld jégsapkái, olyan optimális volt az éghajlat, csak ebben az esetben arról vitatkozhatnánk hogy dánokat vagy hollandokat fogadjunk e be. Én a dánokra szavazok mert a nők ott szebbek.
Hopp, ez az.... Én is azt találtam, hogy hirtelen olyanok is elkezdtek a globális felmelegedéssel foglalkozni, akiknek gőzük sincs róla, hiszen más területen dolgoztak. Néhány paraméterre alapozva akarnak egyenletet felállítani. Az albedo.....? kérdezem én. Néz rám nagy szemekkel....
Jó kérdés.... egy kis földrengés meg vulkánkitörés még beleférne, de a Föld ugye egy pörgettyű és a múltban volt már rá példa, hogy a súlyeloszlás áthelyeződése kibillentette a forgástengelyéből.
És a hőtágulásból adódó vízszintemelkedést még nem is számoltuk.
Egy dologról feledkeznek csak meg, hogy a szárazföldek is úsznak... ha nem is a vízen, de az asztenoszférán, tehát a súlytól szabadulva kiemelkednek kissé, míg az óceánfeneket nyomja a többlet víz, az meg lejjebb kényszerül.
Ugyan, gyerekek. Nem kerul sok idobe elokeresni a sarki jegsapkak valtozasat az utobbi evtizedekben. Dolgozzatok mar egy picit.
A szigoruan vett szarazfoldi vastagabb jegretegeket (Gronland, Antarktisz) egyelore nem erinti kozvetlenul a dolog. Az egy picit mas hatasmechanizmus menten tortenik. Az erintett szarazfoldeket ovezo jegperem lassitotta a szarazfoldek belsejebol kifele tarto gleccserek mozgasat. Ahogy eltunik a perem es emelkedik a homerseklet, a gleccserek mozgasa gyorsul. Ez szallitja a szarazfoldi jeget a tengerbe.
Ennek is utana lehet nezni a "glacier speed" szavakra rakeresve.
A szárazföldi jégkészlet azért van vagy 14-15 millió négyzetkilométer, és vagy 1500-2000 méter vastag, ebből azért a kb. 400 millió négyzetkilométernyi óceánra elosztva inkább 30-40 méter tengerszintemelkedés jön ki, akárhogy is számolom:-) Persze ez az olvadás eltarthat párezer évig, ha egyáltalán megtörténik.
Az éppen aktuálisa leszakadó jégtáblák és jéghegyek mennyisége szvsz nem igazán mérvadó, ezek a kontinens szélén, meglehetősen labilis helyzetben vannak, és akár egy évszázadokig növekedő pár magyarországnyi jégtábla is leválhat hirtelen, kis hőmérsékletemelkedés hatására is.
Engem pl jobban érdekelne, hogy az Antarktisz illetve Grönland belsejében, a partoktól többszáz kilométerre, hogyan változik a jég vastagsága.
Számomra csak az bizonyos, hogy vakmerő dolog sommás véleményt mondani a globális felmelegedés témájában. Aki pár mondattal eltudja intézni ezeket a kérdéseket -mindegy hogy mellette vagy ellene érvel- az finoman szólva tájékozatlan. Nézzük pl. azt a kérdést hogy Mennyit fog emelkedni a vízszint?
Ha elolvasod (a linkelt cikkeket is) láthatod hogy a klímát kutatók is csak durva becslést (2100-ra 55cm -től akár 1.1 m-ig) tudnak adni a jelenlegi modellek alapján, mivel a kérdés rendkívül összetett és számos visszacsatolt folyamat nehezíti a modellezést.
Az Antarktiszon momentán kissé vastagszik a jégtakaró (miután vagy hatezer évig olvadt), egyedül az Antarktisz-félszigetről válnak le jéghegyek; de úgy tűnik, hogy arról mindig is szakadozott le a jég.
Észak:Grönlandot szokták emlegetni a pánikipar aktivistái, hogy az most hogy olvad már...
Bő évezrede, amikor a vikingek eljutottak arra a földre, akkor a déli partja zöldellt a vegetációtól, azért nevezték el Zöldföldnek. Amikor aztán áthajóztak Új-Fundlandra, azt meg Vinlandnak nevezték el, mert ott meg vadszőlőt találtak. Ehhez képest mindkét terület cudarul hideg manapság, például Grönlandon zöld vegetáció legfeljebb épületen belül, cserépben képzelhető el... Ha most éppen megint olvad egy kicsit, hát olvad, nem gond, kit érdekel.
A Global Warming Pánikipar fentiekhez kapcsolódó "elmélete" az is, hogy a leolvadó jéghegyek miatt a tengerszint jócskán megemelkedik, és az óceán elönti az alacsonyabb területeket. A valóságban meg az a helyzet, hogy a vízben úszó jég elolvadása nem jár térfogatnövekedéssel, ugyanis a megfagyott víz nagyobb térfogatú a folyékony halmazállapotúnál -- ezért lebegnek a víz felszínén a jéghegyek.
Másrészt, ha a világ teljes szárazföldi jégkészlete egycsapásra leolvadna, akkor a tengerszint 32-35 centiméternyit emelkedne. Ez pedig nem jelent kezelhetetlen problémát az emberiség számára...
Hát azt hallani mindenhonnan, hogy milyen nagy jégdarabok válnak le északon és délen, és hogy mennyire húzodik észak, illetve dél felé a jéggel borított rész határa.
És ha visszatekintünk láthatjuk, hogy a jégkorszakok részaránya egyre nagyobb a felmelegedésekhez képest. E szerint a mostani meleg félperiódus már oly keskenyre adódik, hogy tényleg a vége felé járhatunk. Talán éppen ez az utolsó interglaciális, amit már az örök jégkorszak követ majd.
Mert kurva nagy pénz van benne. A GW hisztériában érdekelt szervezetek az emberek "lelkiismeretére" hivatkozva évről-évre dollármilliárdokat harácsolnak össze. Ebben a másodlagos károkozás az, hogy sokkal fontosabb tudományoktól vonnak el erőforrásokat.
Ha te pl. kutató vagy, és szeretnél egy kutatást a vízipókok nemi életéről, arra nem kapsz sehonnan pályázati pénzt. De ha úgy adod be a pályázatot, hogy "A globális felmelegedés várható hatása a vízipókok nemi életére", akkor biztos a siker...
Ha ez így van, akkor miért az folyik a csapból is, hogy felmelegedés van és mi vagyunk az oka? Meg vannak ezek a nagy szerveződések, hogy csökkentsék az országok a CO2 kibocsájtást.
Nem beszélve arról, hogy a dihidrogénoxid televan mindeféle baktériumokkal és egyéb kórokozókkal. Ezért is javasolt az ilyesmitől mentes alkoholfélék fogyasztása...
1. Az utolsó négy évben csökkent az átlaghőmérséklet. Az utolsó kisebb lehülési időszak vége, vagyis 1975 óta kb. 0,7°C-ot emelkedett, ebből ment le most kb. 2 tized fok 4 év alatt. Ilyen csekély mértékű hullámzás mindig is volt, de csak az utóbbi 150 évben mérik...
2. A hőmérsékletingadozást -- nem meglepő módon -- a Nap okozza: ha aktívabb, akkor melegedés van, ha ilyen nyugalmas, mint az utóbbi évtizedben, akkor lehülés.
3. A Föld teljes CO2 kibocsájtásából az emberiségé összesen kb. 1 %. Ebben benne van a kilégzésünktől a közlekedésen át az energiatermelésig minden. A CO2 kibocsájtás annyiban függ össze a hőmérséklettel, hogy ha egy meleg periódus van, akkor ennek hatására az óceánok több CO2 gázt bocsájtanak ki -- néhány évtizedes késéssel.
4. Egy interglaciális végén járunk, sajnos néhány száz vagy egy-két ezer éven belül biztosan jégkorszak lesz. Az utolsó nagyjából tíz és fél ezer éve ért véget, és 11-12 ezer évig szokott tartani egy-egy interglaciális.
5. Ha a világ átlaghőmérséklete hirtelen 2-3 fokot emelkedne, akkor érnénk el az ezer évvel ezelőtti un. "kis éghajlati optimum" átlaghőmérséklet szintjét, és ez valóságos aranykort eredményezne a bolygó legnagyobb részén. De sajnos erre semmi esély, ilyen felmelegedés lehetősége kizárt.
És az E290-nél még sokkal jobban tartya vissza a hőt a dihidrogénoxid, amely halált okoz6, rengetegen +fulladtak már tőle. Tehát a föld alá kellene temetni a sok dihidrogénoxidot és akkor nem melexünk fel. :-))
Minden álláspontban van részigazság, de a mértékét még csak találgatjuk. A levegő CO2-tartalmának a világűrbe való hősugárzás-visszatartó hatása van, az tény, ez nem vitatja egyetlen szakember sem. Illetve azt sem, hogy a CO2 tartalom folyamatosan nő. Itt a vita a változás mértékén van, illetve a légkör hőmérsékletét befolyásoló egyéb tényezők (Föld pályaingadozás stb.) Az is "hűti" a légkört, hogy a Napnál már jóideje napfolttevékenység-szünet van, aminek a hosszassága már aggasztó. EZÉRT VOLT ilyen kellemes nyarunk, nem sültünk meg a 40 fokos melegben. Ha viszont megindul a napfoltttevékenység (már júniusban-júliusban meg kellett volna indulnia, mert eddig igen szabályos volt), akkor nyáron pokoli meleg várható...
Nem szoktam vakon hinni a médiában leadott híreknek, és ráadásul sok ellentétes hírt hallani.
Ugye minden hullámhosszon a globális felmelegedésről és annak okozóiról, rólunk szól. Viszont néhány nagyon elismert tudós már a globális felmelegedés létezéséről is kétséget kelt, hiszen van aki azt mondja, hogy most tetőzik a melegedés és az évszázad végére már néhány tized fokkal csökken az átlaghőmérséklet.
Ha ez igaz, akkor nincs is miről beszélni, de beszéljünk arról, hogy mi van mégis melegszik tovább a Föld. Azt is mindenütt hallani, hogy mi tehetünk róla, viszont néhány szintén nagyon elsimert tudós állítja, hogy mitképzelünk mi magunkról, hogy hatással lehetünk a természetre.
Kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban mindenki véleményére.