Sziasztok, valaki, aki használta mert ez a FT-IR spektrométer berendezést tudna róla véleményt mondani? Gabona minőségellenőrzésre jó lehet? Beszereznénk, de nem tudjuk megéri-e befektetni rá!
Az biztos, hogy nem a gazdák, a föld és erdőtulajdonosok.
A vad az ő területükön túr, tapos, táplálkozik. A táplálékuk megtermelése az ő munkájuk, vetőmagjuk, üzemanyaguk, vegyszereik, géphasználatuk árán történik. Gyakorlatilag ők tartják el a vadat terményeikkel, munkájukkal, költségeikkel.
A vadat ezután a vadászati joggal rendelkezők hasznosítják, a vadászati lehetőségek eladásával sok-sok pénzért.
A föld-és erdőtulajdonsok veszteségeit kellene kompenzálni a vadászati haszonbérleti díjaknak.
Ennek a díjnak mértékét a földtulajdonosi közgyűlések határozzák meg, ahol az állami erdőterületek képviselőjeként a vadászatra jogosult sokszor elsöprő szavazati többséggel rendelkezik. Ha jelentős a haszonbérleti díj, az a vadászatra jogosult nyereségét csökkenti, így azt nem fogja megszavazni, mert saját hasznát csökkentené.
A vadászatra jogosult szavazati többségével úgy gondolja, hogy a Földtulajdonosi Közösség megalakulásakor megállapított haszonbérleti díjat 20 évig, a közösség fennmaradásáig fenntarthatja, hiszen saját maga dönt arról hogy változzon-e. Nem számít a termelési költségek változása, sem az infláció. Ez ellen tenni nem lehet, mert minden törvényes.
A Fishing and Hunting tv csatornán egy osztrák vadásztársaságot kérdezték az ottani vadászati haszonbérleti díjról. Az ott elmondottak szerint a haszonbérleti díj több, mint tízszerese az itteninek.
Ez már reálisan kompenzálhatja a gazdálkodók veszteségeit.
Remélem, ez a törvényi anomáliát tartalmazó bejegyzés a törvényhozókhoz is elkerül és változást kezdeményeznek.
Örömmel venném a bejegyzéssel kapcsolatos észrevételeket, kommenteket és megosztást, hogy minél több érdekelthez eljusson..
Elméletben a búzaféle talaj előkészítése, 20cm mélységű szántás vagy lazítás ! Többféle gruber van de : Én a Sugano grubert javaslom azt sárra fejlesztették ki ,nincs rajta olyan ferde tárcsa sor ami inkább csak bajnak van . A záró hengert is a pálcást válaszd ,a többi beragad . A yutubon nézd meg milyen körülmények közt használják .
Búza, tritikálé vetés alá milyen mélyen szokták járatni?
Van egy 5-10Ak homokos terület, ahova gabona menne az ősszel.
Zab volt benne mostanába lett tarlóhántva rövidtárcsával. Szántani nem szeretném, mert utána elég puha lesz a föld, meg jó lenne ha egy kis szármaradvány is lenne a felső rétegbe.
Grúber(/szántás) után kapna még egy rövidtárcsát és úgy vetés.
(Ha csak szántás után rövidtárcsáznánk, akkor látszanának a nyomok.)
A rövid tárcsákat ajánlom mindenki figyelmébe ,jól lehet velük melózni ,tarlókat kezelni ,vagy vetőágyat készíteni ,ékgyűrűs henger zárja a tárcsázást ! Ha még egy egyengető simítólap is volna a rendszerben kiváló volna ! A keréknyomokat nem lehet vele elművelni ,nem tudja temetni csak részben !
Ezeket én is ismerem de itt nem ismerik ,sosem láttak ilyent, és már több éve mondogatom ,meg nekem is van simító+ fogas, de olyan hitetlen emberek vannak borzasztó ! Minden vackot húzgálnak csak ezt az egyszerű olcsó eszközt nem ! Az őszi szántást is régen simító + gyűrűs hengerrel, közvetlen szántás után, vagy egyszerre a szántó traktor után lehúztuk ,a gyűrűs meg lezárta ! Nem tudtam meghonosítani itt sehol sem . Inkább azt a szar grúbert húzgálják a tavaszi földön ami szó szerint tönkre teszi és a gép agyon is tapossa a talajt . Pedig ha már a nagy géppel húzzuk, az elvinne vagy 6métert is 6 tábla fogassal igen haladós lenne .
Én nem vagyok tanult mezőgazdász..de ugy tudom,az őszi szántást tavasszal,mikor már jó a talaj,le kell zárni-hogy téli csapadék jobban benne maradjon,és a nagyobb rögök még omlós korukban eldolgozhatóak legyenek.Egyenletes,sima felület,ne párologtasson tul sok vizet,sima legyen,hogy a későbbi magágy műveletek jobbak legyenek...általában egy jól megválasztott simitó elég lehet...vagy simitó-fogas-lezáró simitó egy szerszámon...
Nekem két szád lemezből van simitó,felemelhető...az első lemez helyére csináltam fogazottat-de nem használtuk sokat,inkább a két simát...van,akinek vasuti sinből van,van,akinek vastag deszkákból..volt,nem egyszer,hogy olyan jól sikerűlt a simitózás,hogy a tavaszi árpát-zabot simán bele vetettük...
Kukorica,szotyi esetén ugy szoktam csinálni-simitózás-majd rászórók komlex műtrágyát a simitott talajra-majd fogas+ simitóval belemunkálja,és le is zárja a felszint...a pár centis felső réteg szépen leszigeteli a talajt...aztán később a vetés előtti műtrágya rá,majd kombinátoros talajmunka-és elég is szokott lenni...mert már félig elő volt készitve a talaj...a simitózással...is..
Ezt a talaj védelmet alá írom ! Itt sem tudnak vele bánni ! Írok pár példát : Jön a tavasz ha sikerült az őszön szántani akkor azt vagy meg grubereljük ,vagy meg tárcsázzuk ,ekkor ugye kiszárítja szél, és a föld a felpiszkált mélységig kiszárad, és várjuk a kelést ((::!! Drótféreg elpusztítás nincs, a kukoricában a vetőmagból várjuk a kikelést de hézagosan kel ,mert nem csak a szárazság hanem a 3 drótféreg is tizedeli a vetőmagot ! Ha sikerülne aratni már a tarló kezelése elmarad, sok helyen a mezei aszat kb 80 egyed m2-ként ,nincs is olyan vegyszer ami az állományból kivinné , és várjuk a jó termést amit már rég elcsesztünk a tavaszi talajmunkával, a féreg irtással, és a gyom térnyerésével ! Erre még ráteszünk egy lapáttal amikor 40 kilóval vetjük a hibrid búzát hektáronként ,vagy 65 ezer szemmel a kukoricát amikor látható a kikelése is bizonytalan ! Ha kikel sem lesz belőle szinte semmi mert nincs hozzá víz a földben ! A gabonák sem jobbak elvetjük 6cm mélyen és várjuk a csodát a 40 kiló/ hektártól és a mély vetéstől ,lett is 40 mázsa hektáronként vagy annyi sem ! Ekkor megérkezik a hideg zuhany nem kerestünk semmit sem . Ez itt az általános gazdálkodás és mondom a meglátásaimat de süket fülekre talál ! Nem véletlen találták ki az agronómus állást annak idején ! Az kereste a pénzt a tsz-eknek ! Most meg csak nézünk, hogy mit is kéne tenni hogy legyen pénzünk, meg várják az agrár támogatásokat ! Én meg májusban kaptam utoljára fizetést ! Megint ott tartok semmi értelme a munkahelyemnek !
Nálunk idén az a divat járta, hogy öntöztük a tengerit, hogy kikeljen, utána imádkoztunk, hogy ne vigye el a belvíz. Mondjuk az, meg a káposzta még lábon van.
Ilyen időjárás mellett egyre fontosabb lesz a jó talajszerkezet, mert az nyeli el, azután adja vissza a vizet. Sajnos a legtöbb gazdának fingja nincs a talajról.
82 mm mértem eddig és most megint esik ! A főnököm még nem aratott le semmit lábon a napraforgó és a kukorica ! Nem tudom mi lesz, lehet helikoferről aratunk majd ((::!!
Éldeglődünk ... aszályból belvízbe s vissza. Fokhagyma elvetve, van pár félkész gépem, ha le lesznek festve, majd felteszem őket ide.
Visszatérve az új gépekre: Nem minden gazdaság egyforma. Biztos van olyan cég, ahol a precíziós gazdálkodás bevezetése, a traktorvezető terhelésének csökkentése nagy hozadékkal jár, de pl. én akkor sem lennék beljebb, ha az 50-es helyett egy full extrás Fendt-el ültetném fél hektáron a fokhagymát. Annyi, hogy van a két gép között vagy 15 milla különbség ...
Búék ! Köszi ! Sajnos nem sok anyagot találtam a témában ! De ilyen problémát sem pipáltam még ,megpróbálok másfajta gyártású fejet venni ! Nem igazán sikerült megmérnem a szögét sem még digitális szögmérővel sem ,mert inkább körívesnek hat !
Én egyszer vágtam bele, hogy egy megtépázott B-125-ösből használható szerszámot vajákoljak, de nem lett maradéktalan a siker. Ami biztos az az, hogy az ekevas élének mindenféleképpen vízszintesnek kell lennie, mert minden ekét úgy terveznek, hogy (ép állapotban) akkor van egyensúlyban, ha vízszintes aljú, függőleges falú barázdát vág a földbe. A behúzást az ekevas orr részének lefelé és a barázdafal felé (ágyekéknél balra) kinyúlásával oldják meg. Az, hogy az ekevas maga milyen szöget zár be a talajjal szerintem ekénként eltérő. Ami némi támpontot ad eszerint a dokumentum szerint az az, hogy az ekevas orr részének kb. 2 cm-el mélyebben, és 1,5-2 cm-el a szántatlan oldal felé kinyúlva kell lennie. Sokkal többet nem tudok a témáról.
Sok sikert, és (ha addig nem beszélnénk) boldog újévet!
Az ekevasnak a vízszinteshez képest milyen szögben kéne állni ,tól-ig ? Vagy inkább köríven kéne mérni rádiuszt ? Csináltam egy váltvaforgatós ekét de a balos ekefejben gyári hiba van ,kukába való szerintem ,de mivel nem tudok ilyen adatokat nem is tudom merre kéne induljak a hiba feltárásában ! Egyet már találtam benne szétfleszeltem a fejet és újra hegesztettem de nem lett jobb csak valamelyest ! A függőleges ékhatása túl nagy volt kisebbítettem rajta csak most meg olyan lett mintha rövid lenne az ekevas orra ! Vadi új a fej de tiszta selejt, IH fejeket adoptáltam ! Hiába mindent újat vettem megint venni kel egy balos fejet és egy jobbos kormánylemezt ,de a jobbos fej is cserés ,mert az meg nem passzol a kormánylemez ivéhez ,úgy van alá téve kazánlemez de még a 10mm is kevés alá ! Fekete festésű ekealkatrészt ne vegyél ,tiszta szemét mind !
Nem ismerek olyan csonthéjas betegséget, aminek kizárólag ilyen tünete van, szóval valószínűleg tényleg élettani oka lehet. Ha valóban a meleg/uv az oka, akkor jellemzően a lombkorona déli oldalán, a közvetlen napsugárzásnak kitett gyümölcsöknek kell tünetesnek lenniük. Ha mindenütt egyenlően fordul elő, akkor inkább talán valamilyen tápanyag (pl. kalcium) hiánya lehet a baj.
De ez így csak tipp. A biztos diagnózishoz nedveskamrázni kellene, és jó lenne egy levélanalízis is. Anélkül nem megy pontosabban.
A fa teljesen egészségesnek tűnik, semmi betegség jele nincs. Más oldalakon már kaptam olyan visszajelzést, hogy valószínűleg a nagy melegben egyszerűen megfől.
