„Soha nem én választottam meg, hogy kit kell megölni. Valaki más döntötte el, hogy meg kell ölni Kennedyt. Vagy egy politikai szereplőt, vagy valamilyen maffiózót kell megölni, nem én döntöttem el. Valaki azt mondta, hogy kell. És én teljesítettem a parancsot. Nekem ez annyi volt, mint kivinni a szemetet.” /James Files/
„Soha nem én választottam meg, hogy kit kell megölni. Valaki más döntötte el, hogy meg kell ölni Kennedyt. Vagy egy politikai szereplőt, vagy valamilyen maffiózót kell megölni, nem én döntöttem el. Valaki azt mondta, hogy kell. És én teljesítettem a parancsot. Nekem ez annyi volt, mint kivinni a szemetet.” /James Files/
John Fitzgerald Kennedy 1961. április 27-én a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben őszintén beszélt:
„…A ’titkos’ szó ellenszenves egy szabad és nyitott társadalomban. Népünk örökletesen és történelmileg ellenzi a titkos eskükkel létrejött titkos társaságokat és titkos eljárásokat. Ellenszegülünk a világ egy monolitikus és szégyenteljes összeesküvésének, mely kizárólag titkos eszközökön alapul, hogy befolyását megnövelje beszivárgással, felforgatással, megfélemlítéssel a szabad választás helyett. Ez egy rendszer amit megterveztek, óriási emberi és anyagi forrásokkal egy igen hatékony gépezetben, amely katonai, diplomáciai, felderítési, gazdasági, tudományos és politikai műveletekből áll. Munkálkodásai rejtettek, nem publikusak. Hibáit eltemetik, nem reklámozzák, ellenzőit elhallgattatják, nem dicsőítik. Nem kérdőjelezik meg kiadásaikat, titkaikat. Solon az athéni törvényalkotó megtiltotta, hogy megtörjünk az összeesküvések nyomására. Kérem informálják az amerikai közvéleményt! Az embernek annak kell lennie, aminek született: szabadnak és függetlennek!”
Negyvenöt éve, 1963. november 22-én lelőtték John Fitzgerald Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét. A merénylet körülményeinek kivizsgálására Earl Warren - a Legfelsőbb Bíróság főbírája, - elnökletével létrehozott bizottság, amely az új elnök, Lyndon B. Johnson utasítására jött létre, megállapította, hogy a gyilkosságot egy magányos őrült, a kommunista beállítottságú 24 éves Lee Harvey Oswald követte el. E teória szerint a rosszul lövő Oswald egy pontatlan és megbízhatatlan olasz gyártmányú Mannlicher típusú fegyverrel mesterlövészeket megszégyenítő teljesítményre volt képes és nem egészen 5,6 másodperc alatt 3 lövést adott le az elnökre az Elm Streeten található tankönyvraktár épületének hatodik emeleti ablakából. A Warren bizottság 26 kötetnyi dokumentációja azonban több kérdést vetett fel, mint amennyit valójában megválaszolt. A jelentésben az elnök elleni összeesküvésről nincsen szó. De a nem hivatalos nyomozás meggyőzően bizonyította, hogy volt összeesküvés.
A merényletet több tucat fotó és filmfelvétel örökítette meg. Köztük egy olyan felvétel is található, amely a feltételezett gyilkost Lee Harvey Oswaldot ábrázolja a merénylet pillanatában. A képet az AP fotósa James W. Altgens készítette abban a pillanatban, amikor Kennedyt az első lövések eltalálták. A kép hátterében a könyvraktár épületének lépcsőjén álló férfi sokak szerint nem más mint Oswald, aki a merénylet idején bizonyíthatóan az épületben tartózkodott. Ha a képen valóban ő látható, akkor Oswald nem lehetett a merénylő.
További hiteles bizonyíték a Warren jelentés valótlanságára Abraham Zapruder híressé vált filmje, valamint a merénylet után 15 évvel nyilvánosságra hozott hangfelvételek, amelyeket az elnöki konvojt kísérő motoros rendőrök magnetofonjai rögzítettek. Ez utóbbiakat egy 1976-1979 közötti kongresszusi vizsgálat keretein belül akusztikai szakemberekkel vizsgáltatták meg, akik megállapították, hogy azokon legalább 4 lövés hallható, amelyek közül legalább egy szemből érkezett. A gyilkosság félezer tanúja közül rögtön a merénylet után 58 tanú eskü alatt állította, hogy a lövéseket az elnöki limuzin előtti domboldalról adták le. E tanúk vallomását azonban a Warren bizottság nem vette figyelembe. A kongresszusi vizsgáló bizottság azonban mégis megállapította, hogy Kennedy valószínűleg összeesküvés áldozata lett. További nyomozást javasoltak, de az Igazságügy Minisztérium ezt mind a mai napig nem kezdte meg. A dokumentumok többsége máig titkos.
„A Kennedy gyilkosság - 13. változat” című orosz dokumentumfilmet a közelmúltban két alkalommal sugározta a Magyar Televízió. Az Aleksandr Ivankin rendező által 2003-ban készült film a legújabb bizonyítékok alapján elénk tárja, hogy a John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolására szőtt összeesküvés okán az amerikai szakértők közvetlenül gyanúsítják Lyndon B. Johnson alelnököt; az FBI igazgatóját John Edgar Hoovert; Sam Giancana maffiafőnököt; a Casro ellenes csoportosulásokat és a CIA titkos akciók csoportjának néhány munkatársát; az amerikai tábornoki kar befolyásos személyiségeit; valamint a texasi olajkirályt, Haroldson Lafayette Hunt-ot.
Az eredeti címén „Увийство Кеннеди 13 версия” dokumentumfilm sy’mos biyonzt;k mellett bemutat egy illinoisi állami börtönben 1994-ben készült amatőr felvételt, melyben James Earl Files – született James Earl Sutton, - életfogytiglani börtönbüntetését töltő rab szenzációs vallomásban feltárja a Kennedy elleni merénylet közvetlen hátterét:
-„...Hoztam néhány fegyvert Dallasba, Texasba.
-Miért?
-Azzal a kizárólagos céllal, hogy megölöm az Egyesült Államok elnökét, John Fitzgerald Kennedyt.
-Mikor ismerkedett meg Lee Harvey Oswalddal?
-Először 1963 elején találkoztam Oswalddal.
-Igaz, hogy Lee Harvey Oswald a CIA-nak dolgozott?
-Igen! Ugyanaz az ember volt a felettesünk, David Atlee Phillips. Ő ismertetett össze bennünket.
-Mi volt Oswald feladata a gyilkosság napján?
-Úgy gondolom az volt a feladata, hogy hamis bizonyítékokat kreáljon és félrevigye a nyomozást. Nem hiszem, hogy Lee Harvey Oswald felfogta, hogy milyen veszélyben van az élete.
-Ön szerint hányszor lőtt Oswald?
-Oswald egy lövést sem adott le.”
-„...Én személyesen nem vettem részt a Disznó öbölbeli akcióban, de kiképeztem néhány katonát, akik ott voltak. A kiképzés különleges bázisokon, kiképzőközpontokban folyt Floridában. Kubaiakkal is dolgoztunk, elláttuk őket fegyverekkel. A fegyverek a kormányzattól jöttek, de a CIA is aktívan részt vett benne. Attól fogva nem szerettem Kennedyt, elárult bennünket, nem támogatta az amerikai haderőt ahogy ígérte.
-…Ez a történet hat hónappal a gyilkosság időpontja előtt kezdődött. Egy este felhívott Mr. Nicoletti. Azonnal odamentem hozzá. Azt mondta: egy barátom ügyében. Ez persze csak vicc volt. Pontosan tudta, hogy mennyire nem szeretem John Kennedyt. Elmagyarázta, hogy az lenne a feladatom, hogy szerezzek fegyvert és lőjem le. És, hogy a megrendelést, maga Sam Giancana adta.
-Tudja, hogy Sam Giancana kitől kapta ezt a megrendelést?
-Nem tudom, de nem hiszem, hogy Mr. Giancana magától találta ki. Nyilvánvaló, hogy kapta valakitől.
-Autóval mentem Dallasba egy héttel az időpont előtt. Egy kis motelben szálltam meg. Egy régimódi lámpa volt a cégtábláján. A nevére nem emlékszem, de Dallas elővárosában van a keleti részen. Másnap megérkezett a motelbe Lee Harvey Oswald. David Atlee Phillipsen keresztül ismertem, aki a vezető ellenőröm volt a CIA-től. Oswald ellenőre is ő volt. Összeismertetett bennünket. Oswald kivitt egy elhagyott telekre, ahol kipróbáltam a fegyvereket. Néhány napot töltöttünk együtt, járkáltunk az utcákon, tanulmányoztuk a várost. Keresztül-kasul bejártuk a Dealey plazát. De egész idő alatt egy szót se szóltam neki, hogy mire megy ki az egész. Ő pedig nem is kérdezte. Csak azt mondtam neki, hogy legyen velem, és segítsen mindenben, amit csak kérek. Soha nem beszéltem Lee Harvey Osvalddal a Kennedy gyilkosságról.
-November 21-ére mindennel készen voltam. A munka előtti éjszakán jól kialudtam magam. November 22-én kora reggel elmentem a hotelbe, ahol Roselli és Nicoletti megszállt. Rosellivel elmentünk egy város széli palacsintázóba. Azt mondta, hogy találkoznunk kell egy emberrel, akit Jack Rubynak hívnak, és van nála valami nekünk. Odaértünk és bementünk, leültünk a pulthoz és kávét rendeltem. Johnny Roselli egy asztalhoz ült, bejött egy kövérkés férfi. Szemmel láthatóan nem először találkoztak. Azonnal megismerték egymást. Kezet fogtak és leültek. Pár percet beszélgettek, aztán Ruby átadott Rosellinek egy borítékot. Elbúcsúztak és Ruby elment. Én is kimentem az utcára és beültem az autóba. Kijött Roselli és visszamentünk. A hotelbe menet kinyitotta a borítékot. Benne volt a titkosszolgálatok munkatársainak igazolványa és a Kennedyt kísérő konvoly útvonala. Roselli azt mondta: Nézd meg, egyetlen változtatást hajtottak végre benne, ezt a kis cikcakkot. Elnevette magát. Habár jobb lett volna, ha nem teszik.
-Visszatértünk a szállodájába. Roselli felment. Lejött Mr. Nicoletti és elmentünk a Dealey plazához. Roselli azt mondta, hogy egyedül is odatalál. Megérkeztünk, leparkoltunk és bejártuk az egész Dealey plazát. Beszélgettünk. Én addig úgy tudtam, hogy Nicoletti fog lőni és Johnny Roselli fogja biztosítani. Nem tudom miért, de séta közben olyan fél 11 felé Mr. Nikoletti váratlanul megkérdezte, hogy nem akarom-e én biztosítani. Meglepődtem, de szinte rávágtam, hogy nagy megtiszteltetés lenne. Rögtön a tárgyra tért. Azt mondta, hogy ő és Roselli DAL-TEX épületében lesznek és megkérdezte: Te hol szeretnél lenni? De mindenképpen valahol kint kell lenned. Alig hagytuk el a helyet, mondtam, hogy itt a palánk és a fák mögött. De közvetlenül az út mellett. Helyeselte a választásomat és megkérdezte, hogy mivel akarok lőni. Kiválasztottam a puskát, jó a csöve és kényelmesen belefér egy akkora táskába, ami még senkinek sem tűnik fel. Elment. Odamentem az autóhoz a puskáért és visszamentem a helyszínre. Észrevettem két sötét ruhás férfit közvetlenül a kerítés előtt. Később eltávolodtak. Helyezkedni kezdtem, hogy csak az utolsó pillanatban kelljen kinyitnom a bőröndöt, amikor mindenki azt figyeli, mikor tűnik fel a kanyar mögül az elnök kocsija. Úgy 30 méternyire voltam az úttól. Azzal a távcsöves puskával gyerekjáték volt eltalálni a célt. Már a Daeley plazánál jártak, amikor hátulról felhangzottak a lövések. Ez Mr. Nicoletti volt. Emlékszem, amikor meghallottam a lövést, a távcsövön keresztül láttam, hogy eltalálták az elnököt, de tulajdonképpen elhibázták, mert a feladat az volt, hogy az elnök fejét találják el.
-Egy pillanatot vártam. Ha többet várok, Jackie Kennedy is a célkeresztbe került volna. Tudtam, hogyha akkor nem lövök az utolsó esélyt is elszalasztom és elrontom a munkát. Úgy látszik, hogy én és Mr. Nicoletti egyszerre lőttünk, de az ő golyója 1 ezred másodperccel előbb talált célba, mint az enyém. Kennedy feje előrebukott és elhibáztam. A szeme helyett a halántékán találtam el.
-Meg tudná mutatni pontosan az ujjával, hol találta el a lövése Kennedy elnököt?
-Ha az ő helyén ülünk, a jobb halántékát találtam el, itt. És a golyó itt jött ki hátul. A célkeresztben láttam, ahogy Jacqueline próbálja visszanyomni a kiszakadt hajas koponyacsontot. Akkor felvettem a töltényhüvelyt és a számba vettem. Szeretem a puskapor ízét. Ráharaptam. Ez a névjegyem. Mindig ezt csinálom. Aztán egyszerűen rátettem a kerítésre szimbólumként. Nem kellet volna ezt tennem természetesen, de ez egy olyan pillanat volt, amikor az ember többnek érzi magát a többinél. Elszállt az agyam.
-Mindenki ledermedt. A rendőrök is. Gyorsan összekaptam magam, eltettem a puskát, sapkát húztam és elindultam. A kerítésen keresztül a szemem sarkából láttam, hogy egy motoros rendőr megáll, eldobja a motort és elkezd felém rohanni. Már olyan 10 méterre lehetett tőlem a kerítésen túl, amikor az a két sötét ruhás megállította. Hogy utána mi történt, már nem láttam. Mentem tovább. Bal kezemben a bőrönd a puskával. A kabátomban egy 45-ös kaliberű colt a biztonság kedvéért. A zsebemben egy gránát.
-Mire kellett a gránát?
-Minden eshetőségre számítva, ha nem stimmelne valami. Sok ember volt körülöttem. Mivel lehet érthetően elmagyarázni egy zsarunak, hogy hátra arc és tünés.”
A Kennedy elleni összeesküvés bizonyítékaként Michael Collins Piper 1993-ban Washingtonban megjelent „Végső Ítélet” című könyvében nem kevesebbet állít mint, hogy Kennedy meggyilkolásában a Moszad, a CIA és a Meyer Lansky által irányított „kóser maffia" is szerepet játszott. Meyer Lanskyt alvilági körökben a „keresztapák keresztapjának” tartották, aki a nemzetközi bűnöző szindikátus elnöke, valamint a maffia bankárja volt. Fényt derített arra is, hogy a Permindex nevű szindikátus fontos szerepet játszott a Kennedy elleni merénylet előkészítésében és végrehajtásában. A Permindex egy Moszad-CIA közös vállalkozás volt, amely szorosan együttműködött Lansky bűnözői szindikátusával. Véleménye szerint itt van az egyik kulcsa a J. F. K. elleni merénylet megértésének. A Permindex nevű holding vállalat fő részvényese a Banque De Credit International of Geneva, röviden a BCI volt, amelyet Tibor Rosenbaum alapított, aki hosszú időn át felelős volt a Moszad pénzügyeiért. A BCI nemcsak Meyer Lansky fő partnere volt a pénzmosásban, hanem a Permindex számláit is vezette.
Kennedy sok ellenséget szerzett magának, amíg elnök volt. Hadüzenetet hirdetett a maffiának, az US Federal Reserve Systemnek (amerikai központi bankrendszer) és a "cégnek" vagyis a CIA-nek, amely felett az 1961-es kubai kudarc után sötét vészfellegek tornyosultak. A US Federal Reserve System izraeli érdekeltségben volt és ez nem tetszett Kennedynek. Azt akarta elérni,hogy a Kongresszus bocsássa ki az USA pénzét vagyis meg kívánta szüntetni a US Federal Reserve System zsidó befolyását. Másrészt Kennedy békepárti volt és az izraeliek atomprogramját is ellenezte. Kennedy halálával Izrael is elérte azt, amit akart. Lett végre atombombája és az amerikai központi bankrendszer is a kezében maradt. Steven Sora „Az amerikai elit titkos társaságai” című könyvében megírja, hogy demokrácia égisze alatt az amerikai demokráciát egy szűk, eszközeiben nem válogató elit irányítja. Felfedi azt a sötét és kritikus szerepet, melyet a titkos társaságok játszanak Amerika uralkodó családjain belül, valamint hatalmas befolyásukat az amerikai demokráciára, a folyamatban levő ügyekre és a világtörténelemre. A titkos társaságok mindig vezető erőt jelentettek a nyugati civilizáció történetében. A szövetségek felülemelkedtek a hazafiságon és vallási hiedelmeken, és erős befolyással bírtak az USA megalapítására. A titkos sejtek nem haboztak akár elnökgyilkosságot is pénzelni. A társaságok kritikus szerepet játszottak Amerika leghatalmasabb családjai vagyonának megteremtésében. Steven Sora riasztó részletességgel azt is felfedi, hogy e társaságok hogyan használják hatalmukat Amerika modern uralkodó családjainak egyesítésére. Jókora hatalmuk és gazdagságuk lehetővé teszi, hogy napjainkban is uralmuk alá hajtsák Amerikát.
„A Kennedy gyilkosság - 13. változat” című dokumentumfilmben megszólaló James Fetzernek - a minnesotai egyetem professzorának, a „Merénylet a Dealey plazán” című könyv szerzőjének, - szavai sokatmondóak: „Azok a befolyásos sötét erők, akár kormányzatiak, akár mások, amelyek bűnösek John Fitzgerald Kennedy halálában, továbbra is kártékony hatást gyakorolnak az amerikai kormányra és a világra még ma is.”
Sem ma, sem harminc év múlva nem áll érdekükben, hogy kiderüljön a teljes igazság!
...Files egy 1962-es, csavaros működésű Remington XP-100 „Fireball” prototípust választott, amelyet David Atlee Phillips CIA-ügynök adott neki. A fedezéknek a hírhedt „füves dombot” választotta. Azt állítja, hogy „visszafordítható” kabátot viselt, hogy úgy nézzen ki, mint egy vasutas, és egy kis bőröndben tartotta a Remington XP-100 „Fireball”-t, valamint a speciálisan készített „higanygolyókat”.
Olvastam ezt a cikket korábban, és elég zavaros, gagyi salátaként hatott rám.
Az, hogy a chicagoi maffiát teszi meg fő felelőssé, persze, üdvözlendő a még mindig hivatalos változathoz képest. De a merénylet adatairól, tényeiről alig beszél, hanem a közismert korabeli maffiózók személyiségét ecseteli, színes történeteket mesél. De a Warren-jelentés megcáfolására ilyesmik nem alkalmasak. Lövések útvonaláról, szemtanúkról, vallomásokról, ujjlenyomatokról stb. kellene mondani erős dolgokat.
Az a kép, ami kirajzolódik belőle, szerintem életszerűtlen és nem hihető. Hiszen olyasmiket mond, hogy a chicagoi maffia minden emberét elküldte Dallasba, hogy elintézzék JFl-át, köztük a hírhedt nehézfiúkat, Nicolettit, Rosellit stb. Mégis annál marad, hogy az elnököt Oswald lőtte le. Oswaldra, a zöldfülűre, akinek csak távoli, homályos kapcsolata van velük, éppen őrá bízzák a végrehajtást, miközben az összes bejáratott hitman ott nyüzsög? Az egész maffia azért ment csak le Dallasba, hogy helyettük a kívülálló megcsinálja, és ők utána likvidálják a merénylőt? Aztán még az sem sikerül nekik?
Az meg kifejezetten nevetséges, hogy "Johnny Roselli és Charles Nicoletti már Dallasba készülődtek. Azt igazán fontos tudni, hogy ezek ketten idegroncsok voltak. Még csak elképzelésük sem volt arról, hogyan fogják megvalósítani". Idegroncsok, éppen Nicoletti, akit máskülönben úgy ismertek, mint a leghidegvérűbb gyilkost, akiktől még a maffiában is rettegtek? És tervezés nélkül?
Ahhoz képest, ami ebben a cikkben áll, Files verziója sokkal logikusabb, hihetőbb, életszerűbb. Ez meg olyan, mintha fogták volna Files vallomását, abból a szereplőket, és csináltak egy bulváros-habosított maszlagot belőle.
Az egyetlen, ami érdemi adatként feltűnt belőle és érdekesnek tűnik, az, ami Tippitről szól. Úgy említik, mintha ő is a maffia által felfogadott korrupt rendőr lett volna, aki Oswald likvidálásában vett részt, csak fordítva sült el. Ez nekem új - van bármi olyan adat, ami Tippit-re nézve ezt alátámasztaná? Én nem találkoztam hasonlóval.
Szóval, ha a chicagpi maffia volt a tervező-végrehajtó, akkor számomra Files története sokkal meggyőzőbb ennél.
A Kennedy gyilkosság - 13. változat /Kennedy Version no 13/orosz dokumentumfilm
2. rész
Az utca neve Elm Street. A Dealey Plaza kereszteződésnél található. Dallas városban, Texas államban, az Egyesült Államokban. A kereszt az út közepén azt a helyet jelöli, ahol 1963. november 22-én lelőtték John Kennedyt, az USA történelmének legfiatalabb elnökét. A bizottság, amely az új elnök, Lyndon B. Johnson utasítására jött létre, megállapította, hogy a gyilkosságot egy magányos gyilkos követte el, a 24 éves Lee Harvey Oswald. Összeesküvésről nincsen szó. De a nem hivatalos nyomozás meggyőzően bizonyította, hogy volt összeesküvés.
A Kennedy gyilkosság - 13. változat /Kennedy Version no 13/orosz dokumentumfilm
1. rész
Az utca neve Elm Street. A Dealey Plaza kereszteződésnél található. Dallas városban, Texas államban, az Egyesült Államokban. A kereszt az út közepén azt a helyet jelöli, ahol 1963. november 22-én lelőtték John Kennedyt, az USA történelmének legfiatalabb elnökét. A bizottság, amely az új elnök, Lyndon B. Johnson utasítására jött létre, megállapította, hogy a gyilkosságot egy magányos gyilkos követte el, a 24 éves Lee Harvey Oswald. Összeesküvésről nincsen szó. De a nem hivatalos nyomozás meggyőzően bizonyította, hogy volt összeesküvés.
Felfedték, hogyan gyilkolta meg a maffia John F. Kennedyt
A volt amerikai elnök halála már évtizedek óta foglalkoztatja a nyilvánosságot, mivel sok megválaszolatlan kérdés maradt. Köztük az sem tiszta, a megölésével gyanúsított Lee Harvey Oswaldnak mi indoka volt arra, hogy meggyilkolja az idősebb Kennedyt. Most egy készülő dokumentumfilmben igyekeznek választ adni a miértekre.
Az Egyesült Államok történelmének egyik legfájdalmasabb eseménye volt, amikor az akkori elnököt, John F. Kennedyt lelőtték egy dallasi rendezvényen. A történtek óta már sokan latolgatták, hogy a feltételezett gyilkosnak, Lee Harvey Oswaldnak milyen indítéka lehetett a tettére, de a téma máig sok vitát szül. Egyesek azt állítják, a maffia akart bosszút állni, mivel az elnök felesküdött a szervezett bűnözés ellen, míg mások úgy vélik, a CIA, a Pentagon, Fidel Castro, a szovjetek vagy épp Lyndon Johnson alelnök bérelt fel valakit, hogy megöljék.
Egy éppen készülő dokumentumfilmnek köszönhetően azonban most egy lépéssel közelebb kerülhetünk az igazsághoz. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy sokak szerint a maffiának is köze lehetett a gyilkosság megszervezéséhez, ám a részletek eddig titokban maradtak. Nicholas Celozzi producer-forgatókönyvíró azonban, aki a hírhedt chicagói maffiavezér, Sam Giancana rokona, David Mamet rendezővel együttműködve most egy filmben szeretné bemutatni, miképp telt Kennedy utolsó 48 órája, illetve hogy milyen mértékben vállalt oroszlánrészt a maffia a volt elnök meggyilkolásában.
A chicagói maffia
Sam Giancana Amerika-szerte építette ki bűnözőkből álló birodalmát, ami már-már Al Caponééval is vetekedett. Bár rengeteg maffiózó dolgozott neki, 1963 novemberében mégis a testvérét, Pepét – aki csak egy porszem volt a maffia gépezetében – kérte meg, legyen a sofőrje. A többi gengszter ugyanis a városon kívül volt. Mint arról Pepe a későbbiekben tudomást szerzett, ezen férfiak Dallasba tartottak, hogy elvégezzenek egy munkát, amit Giancana bízott rájuk. Pepe a bátyja villájában hallott beszélgetésekből tudta csak összerakni a képet, miszerint a feladatuk az volt, hogy segítsenek Lee Harvey Oswaldnak meggyilkolni John F. Kennedyt, majd gondoskodjanak arról, hogy eltegyék láb alól Oswaldot, mielőtt beköpné őket.
Mint arról Celozzi beszámolt a Daily Mailnek, Pepe mesélte el neki, miképp szervezte meg a maffia a „küldetést”. Bár Giancana csak kevés emberben bízott meg, közéjük volt sorolható a testvére is, ám ő mégis felfedte a gyilkosság részleteit. Ahogy azt a film rendezője, David Mamet kifejtette, belsős információk birtokába jutottak Pepének köszönhetően. Így készülhetett el a 2 Days/1963 munkacímű alkotás.
Oswald volt vagy sem?
Bár 1964-ben a gyilkosság ügyében vizsgálódó Warren-bizottság jelentése szerint Lee Harvey Oswald valószínűleg egymaga felelős a történtekért, 15 évvel később az Egyesült Államok merényletekkel foglalkozó bizottsága – amelyet az elnök és Martin Luther King halála körüli körülmények kivizsgálására hoztak létre –, arra a következtetésre jutott, hogy Kennedy valószínűleg egy összeesküvés áldozata lett.
Lee Harvey Oswald (középen), miután letartóztattákFotó: Bettmann / Getty Images Hungary
Oliver Stone 1991-ben már készített egy filmet a merényletről JFK címmel, amelyben több lehetőséget is felsorakoztatott. A maffia mellett felvetette a CIA és az FBI érintettségét, ahogy annak az eshetőségét is, hogy a dallasi rendőrségnek, a kubai szakadároknak is közük lehetett az ügyhöz. Bár az általa említettek közül a maffia tűnik a legészszerűbb magyarázatnak a történtekre. Az is furcsa egybeesés, hogy Jack Rubynak, aki agyonlőtte Oswaldot mindössze két nappal a merénylet után, számtalan kapcsolata volt a maffiával. A Warren-bizottság ugyan elfogadta Ruby érvelését, hogy erős felindulásból cselekedett, és nem tervezte el a gyilkosságot, ám Celozzi elmondása szerint Ruby egy volt azon személyek közül, akik részt vettek a Kennedy elleni támadás megszervezésében. Mint kifejtette, Ruby mellett Johnny Roselli és Charles Nicoletti is nyakig sárosak voltak az ügyben.
Az egyik 19, a másik egy híján 20
Roselli a chicagói maffia tagja volt, akinek egészen Las Vegasig és Hollywoodig elért a keze. Barátságot kötött Frank Sinatrával és Marilyn Monroe-val, sőt még a filmgyártásba is belekóstolt. Az 1960-as évek elején kapott megbízást a CIA-tól, hogy mérgezett tablettákkal gyilkolja meg Fidel Castrót, Kuba kommunista vezetőjét. Pepe szerint Roselli mesterlövésszé képezte magát, miközben segített megszervezni a Castro-ellenes zsoldosok kiképzését egy floridai titkos táborban. Roselli és Giancana egyaránt részt vettek a maffia által uralt kaszinók működtetésében Kubában, és igen mélyen érintette mindkettőjüket, amikor Castro bezáratta őket. Egy 2007-ben nyilvánosságra került CIA-dokumentum szerint pedig akkor sem repestek az örömtől, amikor Kennedy lefújta a Castro kiiktatásáról szóló küldetést.
Roselli mellett azonban nem volt kispályás Nicoletti sem, aki hidegvérű bérgyilkos hírében állt. Először 12 éves korában használt fegyvert, amikor a saját apját lőtte le, állítólag önvédelemből, mivel részegen üldözni kezdte őt egy késsel a kezében. A híresztelések szerint annyira hozzászokott az erőszakhoz, hogy gond nélkül tudott enni, miközben satuba szorította áldozatának a fejét.
Főnöküknek, Sam Giancanának sem volt makulátlan múltja. Egykor még ő volt a hírhedt maffiafőnök, Al Capone sofőrje, és egy igazi vadembernek tartották. Míg más maffiafőnökök a kevéssel is beérték, Giancana minden rivaldafényt magának akart. Ehhez híres szeretői is hozzájárultak, ugyanis Marilyn Monroe és Judith Exner is viszonyt folytattak a maffiafőnökkel, éppen akkor, amikor John F.Kennedy szeretői is voltak. A pletykák szerint Giancana a maffia szakszervezeti szavazatok feletti hatalmát kihasználva segített Kennedy megválasztásában, ám az nem érintette jól őket, hogy az elnök engedélyt adott testvérének, Robertnek, hogy főügyészként hadjáratot indítson a szervezett bűnözés ellen. Közvetlen fenyegetésként élték meg, hogy szinte bármikor beidézhetik őket, ami drasztikus lépésekre késztette Giancanát.
Sam Giancana, miután elhagyta a bíróságot 1965-benFotó: Patrick A. Burns / Getty Images HungaryKennedy meggyilkolása
Giancana 1963 novemberében a testvére, Pepe segítségét kérte, hogy fuvarozza őt, miközben Johnny Roselli és Charles Nicoletti már Dallasba készülődtek.
Azt igazán fontos tudni, hogy ezek ketten idegroncsok voltak. Még csak elképzelésük sem volt arról, hogyan fogják megvalósítani
– jelentette ki Celozzi, hozzátéve, Roselli állandóan a gyomorfekélye miatt aggódott, de azzal nem törődött annyira, hogy bármikor elkaphatják.
Mint azt Pepe kifejtette, Roselli folyamatosan ezt kérdezgette tőle, látja-e még valaha, mivel tudta, hogy az ő világukban az ehhez hasonló, veszélyes küldetések gyakran ahhoz vezetnek, hogy az elkövetőket is likvidálják. Pepe szerint Roselli feladata az volt, hogy lője le Kennedyt, ha Oswald elhibázná, míg Nicolettié volt a megtiszteltetés, hogy kiiktassa Oswaldot, amint meggyilkolta az elnököt. Oswald azonban azt követően, hogy lelőtte Kennedyt, elmenekült az épületből, és amikor látta, hogy Nicoletti és J. D. Tippit, egy korrupt dallasi rendőr az autóban várakozik, hogy felvegyék őt, elinalt. Követték, és végül egy órával később érték utol egy lakónegyedben. Celozzi elmondása szerint még egy szemtanú is volt, aki azt állította, két férfit látott ülni a kocsiban.
Abból, amit Pepe elmondott nekem, tudom, hogy Nicoletti üvöltött Oswaldnak, szálljon be, mire ő azt mondta: 'B.szd meg, te meg akarsz ölni'
– emlékezett vissza Celozzi.
Mivel Oswald hajthatatlan volt, Tippit, a zsaru kiszállt az autójából, ám Oswald rövid eszmecsere után lelőtte őt. Ahogy Pepe kifejtette, a férfi el akart szökni a helyszínről, ám Nicoletti üldözőbe vette. Több szemtanú is arról vallott, hogy két férfit láttak elmenekülni, ami tökéletesen egybevág a Pepe által elmondottakkal. Nicoletti végül nem tudott lépést tartani Oswalddal, így futni hagyta őt. Pepe elmélete szerint, amikor Oswaldot letartóztatták és elkezdték kihallgatni, Sam Giancanának utolsó utáni lehetőségként be kellett vetnie Jack Rubyt, hogy pontot tegyen az ügy végére.
Ruby az információk szerint ugyan segédkezett a maffiának, de nem állt maffiózó hírében. Rákkal diagnosztizálták, és azt közölték vele az orvosok, már csak hat hónapja van hátra, így valószínűleg nem kellett neki kétszer mondani, hogy vállalja el a küldetést. Bár a Warren-bizottság akkor még bevette, hogy hirtelen felindulásból cselekedett, az évekkel későbbi nyomozás már azt állapította meg, hogy erős maffiakapcsolatai voltak, illetve arra is rájöttek, hogy Oswald letartóztatása óta próbált közel férkőzni hozzá. A bizottság álláspontja szerint a legvalószínűbb magyarázat a gyilkosságra az, hogy Jack Ruby a szervezett bűnözés jegyében szó szerint levadászta Oswaldot.
Nem húzták sokáig a tettesek
Jack Ruby ezt követően három évig ült rácsok mögött, a börtönben halt meg tüdőrák okozta tüdőembóliában, ahogy a merényletet megszervező többi maffiatag sem húzta sokáig. Sam Giancanát 1975-ben, míg Johnny Rosellit 1976-ban gyilkolták meg, hetekkel azelőtt, hogy tanúskodniuk kellett volna a bizottság előtt, amely az amerikai hírszerző szolgálatok visszaéléseit vizsgálta. Előbbit agyonlőtték, miközben a konyhában főzött, utóbbira pedig – Rosellit kifejezetten az elnök meggyilkolása miatt hallgatták volna ki – két darabban, egy hordó belsejébe tömve találtak meg a tengeren lebegve. Nicolettit, a második bérgyilkost pedig 1977-ben lőtték agyon, amikor behívták, hogy tanúskodjon. Celozzi szerint kétség sincs afelől, hogy mindhármukat a maffia gyilkolta meg.
Mivel Giancana testvére, Pepe 1996-ban elhunyt, így sokakban felmerült a kérdés, Celozzi miért várt ilyen sokáig, hogy felfedje a történetet. Bár 2011-ben már forgatott egy dokumentumfilmet a maffiafőnökről, amelyhez a családtagokkal készített interjút, ám abban még közel sem szerepeltek olyan erős állítások, mint ahogy Pepe tálalta a történteket. Mint azt Celozzi elmagyarázta, akkoriban vigyáznia kellett azzal, mit mond, mivel Sam lánya, Bonnie kényelmetlennek érezte az apjáról szóló történeteket, illetve akkor még élt egy maffiafőnök, aki nagyon rosszul fogadta volna a filmben elhangzó kijelentéseket.
Ahogy azt Sam lánya, Bonnie megjegyezte, Pepe beszámolója az eseményekről 85 százalékban felel meg a valóságnak. Celozzi hozzátette, Francine – Bonnie nővére – elmesélte neki, miszerint emlékszik arra, hogy az apjuk éppen otthon volt, amikor lelőtték a volt elnököt, ami nagyon furcsa volt számára. Francine kifejtette, hogy az apja és Pepe a tévét figyelték, mikor bejelentették Kennedy halálhírét, mire Giancana a testvére felé fordult, és ezt mondta:
Oké, rendben, menjünk. El van intézve.
Celozzi elmondása szerint Mamettel együtt igyekeznek a leghitelesebben átadni, hogyan is nézett ki az elnök utolsó 48 órája, azt viszont már a nézőkre bízzák, hogy hisznek-e a filmben elhangzottaknak. Bár Kennedy meggyilkolása óta közel hatvan év telt el, az szinte biztos, hogy a teljes igazságot már nem tudhatjuk meg, addig is maradnak a találgatások.
Bevallom, új vagyok ezen a topikon, és át fogom olvasni a hozzászólások jó részét. Elmondanád kérlek, hogy mi indoka lett volna James Files-nak lelőni Kenndy elnököt? Kösz szépen.
Nem hozza nyilvánosságra Trump az összes Kennedy-aktát
"Donald Trump leszögezte:
a mai nappal elrendelem, hogy a fátyol végre lebbenjen fel.
Ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának”.
"Amerikai sajtóhírek szerint Trump elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyomására tartott vissza dokumentumokat."
Róbert meggyilkolása körül is vannak alapos kételyek. Ott legalább az biztos, hogy Sirhan ott volt és lőtt is. Nem úgy, mint Oswald, akiről soha nem bizonyítottak, hogy lőtt volna. Sirhan is " egy magányos merénylő" lett volna, a hivatalos verzió szerint. Azonban több lövés volt és több irányból, mint amit Sirhan fegyveréből leadhattott. A motivációja sem bizonyosodott be - találtak valami naplófélét a lakásán, amiből ez az Izrael-szál jön; de hogy azokat a bejegyzéseket valóban ő írta-e, azt ki tudja.
Tanulmányoztam több anyagot nemrég, mivel régebben nem ismertem Files nevét sem, de az egész figyelemreméltó.
A politikai környezet, indítékok, szervezési háttér és sok konkrét tény kézenfekvőnek látszik a Files-verzióban.
Néhány gyenge pont azonnal feltűnt azért, de lehet, hogy csak azért tűnik gyengének, mert nem olvastam el tüzetesen a nyilatkozatait.
Pl: odáig rendben, hogy Nicolettire osztotta ki a chicagoi maffia/CIA páros a merénylet végrehajtását, ő pedig bevonta kedvenc fiatal emberét, Filest. De egyrészt azt mondja, hogy nyár óta tervezték közösen, először nem Dallasban. Másrészt viszont azt is mondja, hogy nov. 22. délelőtt kéri meg rá Nicoletti, hogy legyen ott, és fedezze, támogassa a tüzelésben. Mintha addig nem osztotta volna ki neki ezt a feladatot. Akkor mondja neki, hogy lőjön, de csak akkor, ha nincs végzetes találat addig (tőle).
Akkor mit terveztek hónapok óta? És miért utazott Dallasba Files egy héttel előtte, járja be napokig a várost, a Dealey Plazát és a többi helyszínt, feltérképezve a megfelelő helyszínt és a menekülési útvonalakat, ahogy mondja? ezt olyannak kell csinálni, aki a merényletet végrehajtja, lő.
