Átírták és Jókai neve alatt adták ki egyik regényét. Aljas egy üzlet! Az írók szövetségének nem feladata a meghalt írók érdekeinek a képviselete is? Meg kellene találniuk a módját, hogy a könyv árusítását sürgősen betiltsák!
Hetedikben a "Kőszívű ember"-rel nem volt semmi gondom, az Egri csillagokat pedig már alsó tagozatban olvastam, de pl. a "Rab Ráby" nyelvezetével bizony meggyűlt a bajom...
Jó lehet, hogy Jókai kissé nehézkes egy 7. osztályosnak, bár nekem nem volt az vagy 40 évvel ezelőtt, de az Egri csillagok különösen nem. ( Lehet hogy hülyébbek a gyerekek manapság ? ) Igaz nem volt hétfőn TVadás, nem lehetett mobilon játékokat buzizni, video, DVD stb.
Lehet, hogy úgy néz ki, hogy a mundér becsületét akarom védeni, de még ma is lehet a ktárosokkal beszélgetni. Legfeljebb nem mindenkinek van rá igénye. A katalógustól fél, a ktároshoz nem mer fordulni, a gép meg személytelen. Ez azért "jó", mert nem igazít ki, hogy pl. Fidel Castrot nem a F-betűnél kéne keresni. Megtörtént példa, még aktív kutató intézeti ktárosi koromból.
Az a borzalmas, hogy igen. Amúgy olvastam egy hasonlatot: ezt éppen úgy büntetni kellene, mint aki vizezett "sonkát" vagy cukrozott "mézet" árul. Dehát sajnos a dolog nem ilyen egyszerű.
Kedves turnbull nem olyan egyszerű. Bemegy a könyvtárba..és? Honnan tudja mi az irodalom? Régen a könyvtárossal el lehetett beszélgetni, ma van egy komputer, oda beütheted a keresett könyvet, de ha nem tudod, hogy mit keress? A pedagógusok a felelősök, ha nem tudják a gyerekek mit olvassanak. Egyébként ma már nagyszerű online antikváriumokat lehet találni a hálón, nem akarok neveket mondani, na meg egyénileg is sokan árulják a könyveiket és a könyvtárral ellentétben mindig van leírás, ajánlás a könyvről, amelett nagyon olcsók és hozzáférhetők, sőt általában a klasszikusok elérhetők, hacsak nem antik könyvek, Zalatnay Cini és hasonlók magánkiadásai még így is kelendőbbek sajnos.
Ha már irodalomról és műveltségről esik szó, ezt a "kerülteket" talán mégsem kellett volna...
Mellesleg az említett kiadó weboldalán is rögtön ott a link a Magyar Elektronikus Könyvtárra, ahonnan az eredeti változatok ingyen letölthetők. Természetesen nem ugyanaz a monitor, mint a papír, de ha arról van szó, hogy kevés a pénz, el kel juttatni vidékre, kisebb iskolákba, a lehetőség nyitva áll, csak élni kell vele.
De ha valaki ebbe a pedagógiai-irodalmi-szakmai kérdésbe mindenáron politikát akar belelátni, mint szegény Fine Tune kartács, azt már amúgy sem menti meg semmi...
Járj könyvtárba, nagyszerű könyveket találhatsz ott
Én is ezt javaslom mindenkinek, akik eredetit műveket akarnak olvasni és az nincs a birtokukban. Mondjuk azért nincs, mert könyvesboltban éppen nem lehet kapni.
A tárgyalt probléma jogi megoldását sürgetők lépjenek a tettek mezejére! Én a magam részéről azt teszem, ami a dolgom: tájékoztatom a gyerekeket és a szüleiket, hogy ha meg szeretnék venni az adott regényt, akkor mire figyeljenek és mit NE vegyenek. Az eredeti regények az iskolai könyvtárból ingyen és bérmentve kikölcsönözhetők.
Ezzel el is hagyom most e helyet, mert nem szeretném tovább rágni a gumicsontot.
Az a baj, hogy a tanárok nem tudják felkelteni a gyerekek érdeklődését az irodalom irányánt. Arra hivatkoznak a kiadók, hogy a gyerekek nem értik, hogy miről szól az eredeti könyv,, ezért csak a kivonatot nyujtják nekik, lebutítva. Ha azt olvasom pl: "A pillangó olyan óvatosan szállt a virág kelyhére, nehogy lesodorja róla a harmatot, s az illatot" ez tényleg nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de segítené a gyerek képzelőerejének, fantáziájának kifejlődését, amit máshol is tudna használni az életben , na és nem kapna minden pofont készen, mint például a Halálos fegyverben. Az én magyartanárom még olvasott nekünk, órákat átolvasott, verseket, novellákat, átéléssel, érzéssel. Elmaradt a feleltetés, a házi feladat, de megszerettük az irodalmat. Ez ilyen egyszerű.
20. szd-i költőink egy részének összegyűjtött és nem összes verseit adták ki, az 50-60-70-es években. (Pl. nem olvastam József Attila kötetében a Trianon ellen tiltakozó versét). De olyan is volt, amikor a verseket átírták. Pl. Arany Összes verseinek egyik változatában a Családi körből kimaradt 1-2 sor, ami az én könyvemben benne van, a férjemében pedig nincs. Nem hiszem, hogy Arany János átírta volna a verset 1946 és 1955 között. (Az én könyvem a 46-os kiadás). De a vers nem azonos, csak lényegében. Magyarán szólva, átdolgozták. Ez történhetett eme Jókai művel is. De én már nem veszek olyan könyvet, amelyet 1990 után adtak ki. Egyrészt, ha magyar, már megvannak a klasszikusok, ha pedig külföldi, igénytelenek a fordítások. Másrészt, mert elviselhetetlenül drágák. Sztem ezt a könyvet sem fogják 10 ezer számra megvenni.
"...különben nemcsak nálunk, régóta művelik ezt a műfajt az egész világon. A Biblia aztán igazán védett, szent szöveg, mégis: rövidítések, népszerű képes földolgozások százai láttak napvilágot az elmúlt évtizedek, évszázadok során – az egyház teljes támogatásával. Mondhatnánk: a „könyvek könyvét” a „Könyv könyvei” tartották életben, az emberek emlékezetében.A cikk folytatása...
Minden nemzet igyekszik klasszikusait népszerű, rövid átdolgozásban a gyerekek (és nemcsak a gyerekek) kezébe adni. A franciáknál van rövid Nyomorultak, rövid Monte Cristo grófja, a németeknél megjelent még a Faust is gyerekeknek fogyasztható nyelven és terjedelemben, a görögök pedig a 800 oldalas Don Quijotét adták ki: hároméveseknek 16 oldalon, hatéveseknek 32 oldalon, és így tovább korosztályonként egyre többet és többet. De a felnőtt fiataloké is csak 300 oldal.
Fölvetődhet egy történelmietlen kérdés is: mit szólnának hozzá a szerzők, Cervantes, Goethe, Victor Hugo, Jókai? Hogy Jókai mit szólt, azt tudjuk. 1894–95-ben a Singer és Wolfner kiadó megbízásából egy fiatal író át- és újraírta Jókai négy regényét, köztük Az arany embert és a Rab Rábyt. Jókai nagyon örült neki. A fiatal írót Bródy Sándornak hívták. Madách Imre pedig maga kérte Aranyt nagy műve „átírására”. Másik nemzeti drámánknak, a Bánk bánnak szinte nincs is eredetije, csak változatai ismertek. "
"... a műveltségre nem ez a sorozat jelenti a legnagyobb veszélyt."
Márpedig kár bagatellizálni a dolgot, sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint ahogyan beállítod a dolgot! Jókai nyelvezete egyáltalán nem elavult, de ha úgy is lenne, akkor is lehetne meríteni a hatalmas szókincséből!
A könyvesboltokat járva, bizony hatalmas hiányosságokat látok a régi nagy magyar írók műveit illetően. Meglepő módon az antikváriumok is rendkívül hiányosak e téren, mintha a nagy tételben felvásárolt régi könyvek eltűntek, esetleg tudatosan megsemmisítésre kerültek volna! Rendkívül nagy tehát a veszély, hogy egy újabb, tudatos lépés ez az átírásosdi múltunk és nyelvünk valós ismeretének torzítására!
A könyvkiadók, könyvkereskedők üzletpolitikája is teljesen rossz. Hiányoznak az egységes könyvkatalógusok, pl. olyan kötet, mely egységesen tartalmazza az összes (vagy legalább néhány nagy ) kiadó 2007-ben kiadott és a legnagyobb könyvesboltokban árusított könyveinek a jegyzékét! (Minden felhördülés ellenére, '45 előtt voltak ilyenek!) Persze, ha ezeken a területeken is a rablógazdaság az úr ...
Ez nem a demokrácia kérdése! A már nem jogvédett szellemi alkotásokra is kell, hogy legyen valamilyen törvény! Holnap írhatok egy bökverset és kiadhatom, mint Arany János költeménye? Vagy bárki átdolgozhatja a Toldit és kiadhatja Arany János neve alatt? Ha az épületekre pl. van védettség, akkor a magyarság szellemi alkotásait is meg kell védeni! Ezt magyarságunk önvédelme követeli meg!
Hol látsz összehasonlítást? Csak arra reagáltam, hogy a cucculizmusban nem történt ilyen. Amúgy az átigazítással teljesen 1et értek. Katona lehet, hogy az egyik legnagyobb költőnk, de dramaturgnak nagyon rossz.
Katona József: Bánk bán (Illyés Gyula átigazításában)
Egyrészt talán a Nógrádi familiát ne hasonlítsd Illyéshez. Másrészt (bár szerintem az is egy vitatható vállalkozás), nagyon hangsúlyosan közölte az adott kiadás, hogy mit miről és hogyan "igazított át" egyik legnagyobb költőnk(!), és a címlap is egyértelműen utalt a kiadvány tartalmára.
Részben igazad van. Azért csak részben, mert betiltani nem lehet, demokrácia van, de bojkottálni igen a tiltakozni már nem tudó nagyjaink rovására meggazdagodni kívánó szélhámosok ténykedése ellen és terjeszteni kell, hogy mások se vegyék, ne vastagítsák ezeknek a csaló nímandoknak a pénztárcáját. Valóban csalás, mert a könyvek fedőlapján nem szerepel a szélhámosok neve, látszatra az igazi művet veszed meg. Ha valaki átböngászi a címoldalt, rájöhet a csalásra, de tegyük a kezünket a szívünkre, hányan teszik ezt meg, mikor a gyermeküknek, unokájuknak megveszik az Egri csillagokat?
"Gondolhatja éppen. De attól még ostoba, tanulatlan, és nem naiv."
Igaz. Pl. Elemis Pistike - 6/b osztályos tanuló, aki a szüleitől kapott pénzzel bemegy a könyvesboltba, hogy megvegye a kötelező olvasmányt - ostoba és tanulatlan, hiszen akár a 2/b-ben is olvashatta volna, amikor még nem hamisították, és akkor tudná, hogy gagyiznak a művel.