Haider: Orbán közel áll hozzám 2000. július 7. péntek 14:45
Jörg Haider a Corriere della Sera pénteki számában képtelenségnek tartotta Ausztria esetleges kilépését az unióból. Ha azonban nem oldják fel a korlátozásokat, maguk az európai politikusok szigetelik el magukat, még távolabb kerülve ezáltal a tömegektol. Haider a La Repubblicának is interjút adott, s abban egy kérdésre válaszolva hozzá egyik legközelebb álló politikusnak nevezte Orbán Viktor kormányfot. Az olasz napilap tudósítója így tette fel a kérdést: "Kik azok, akiket Ön a jövo politikusainak nevez, s akik a legközelebb állnak önhöz?" Haider válasza: "Például a magyar liberális-konzervatív miniszterelnök, Orbán.
Küzdök, mint disznó a jégen, de ezen a "liberális szál sző mintát" képzavaron egészen egyszerűen képtelen vagyok túljutni. Megtennéd, hogy átfogalmazod az üzeneted kicsit kevésbé plasztikus, ám érthetőbb formába? :-)
Nézd, nekem van egy viszonylag egészséges önreflexióm, legalábbis olyan szinten, ami elégséges ahhoz, hogy itt, a polidilin elhelyezzem magam egy skálán, így ha egy dibba engem leszegényhülyéz, abból számomra teljesen egyértelmű, hogy dibba ítélőképessége hagy maga után némi kívánnivalót. Amennyiben te ilyen lelkesen csatlakozol dibba sommás, ámde eléggé megalapozatlan véleményéhez, ezzel mintegy ugyanarra a szintre pozicionálod a saját ítélőképességedet is, ami szomorú. De te tudod.
Miért kéne komolyan vitatkozni ezzel az irománnyal? Mert szerinted egy humbug és egy humbugot higgadtan, tényszerűen, értelmesen cáfolva közelebb kerülönk az igazsághoz. Számomra eddig te mindösszesen csak annyi értékelhetőt közöltél, hogy nem tartod értékelhetőnek az írást, mely kijelentés fényében kicsit furcsán hat, hogy mást se teszel csak egyfeszt értékeled. Viszont ez az értékelés hibás, hiszen te nem a szerző állításait vitatod, hanem azt, amit te azok mögé/helyére képzelsz. Ésszerűbb lenne, ha amennyiben tényleg nem tartod említésre méltónak sem a cikket, akkor nem is foglalkoznál vele, ellenben ha foglalkozol, akkor tennéd azt érdemben, vita, szabályok, satöbbi. Nam, de kezdem már unni, hogy ugyanazt írom le harmadjára is, szóval döntsd el, kérlek, hogy akarsz róla vitázni, vagy sem, mert ez a vemhes/nem vemhes hozzáállás engem erősen untat.
Ez vitatható. És nem mellékszál, hiszen a három király egyikéről van szó. Tehát, ha egy liberális szál sző olyan mintát, ami komoly alternatíva az eddigi mainstreamhoz képest, az nem biztos, hogy egy ilyen cikkel negligálható, nem?
Tudsz valamit? Ki vele! Amúgy a hazai politikában is voltak szép számmal elvhű politikusok. Különösen az elején, de pont a karrieristák szorították ki őket. Például a fideszben Tölgyessy helyett egy Lengyel Zoltán, nyammm, minőségi csere! :-)
A könyv valamiféle politikusi minimumteszttel kezdődik és zárul: aki a politikában akar versenyezni, annak legalább egy szakmában csúcsteljesítményt kell nyújtania, s mindezen felül alapos történelmi ismereteket szereznie, jártasságot a közgazdaságban (nem iskolás szinten), a pénzvilágban. (Élcelődik kollégái tudatlanságán főképpen gazdasági- és pénzügyi kérdésekben - például abban, hogyan kell olvasni egy költségvetést... És még valami: legyen beoltva kultúrával (az sem baj, ha tud zongorázni...). De talán mindezeknél nélkülözhetetlenebb tulajdonság, hogy a politikusnak legyen "füle" meghallani a lelkiismeret szavát. Enélkül nincs nagy formátum - és persze még így sincs kizárva, hogy itt-ott tévedni fog.
Csupán egy mellékmondatban említi meg, hogy 1982-ben, amikor kiszállt a politikából, még mindig törlesztette sorházának részleteit. Szóval államférfi.
Persze, így is jó, ebből az irányból is meg lehet közelíteni, tehát hozz olyan állításokat az írásból, mely állításokat te az állítást alátámasztó tények sorolásának a hiánya miatt tartasz elfogadhatatlannak.
Semmi, szerintem ez törvényszerű volt. Orbán azt látta meg jól, hogy neki a habitusához közelebb áló bal/ballib oldalon nem könnyen nő fű, ahhoz kedve nem lehetett, hogy a bal/ballib oldalon beálljon tizenhetediknek a sorba kaparni, ennél ő éhesebb volt, így hagyta a francba az elveket, átment pragmatistába és gründolt egy pártot magának. Haider a proportzot unta meg, nem volt kedve végigjárni a két párt valamelyikében a szamárlétrát, inkább megpályázott egy addig lefedetlen szegletet. Ficot szintén könnyebb lenne a jobboldalon elképzelni, de hát oda nem igazán vették be, még Meciar is beszólt neki, szóval tényleg nincs abban semmi csodálatos, hogy ezek az urak éhes karrieristaként az elvek helyett inkább a sikert választották.
És? Nem erről írt a szerző, tehát te is olyasmit cáfolsz/kifogásolsz, amit a szerző nem is állított. Szóval próbáld meg tényleg komolyra fordítani azt a szót.
Ne hülyéskedj már, ha én azt állítom, hogy minden páratlan szám egyben prímszám is, az egy állítás, amelynek az igazságtartalma eldönthető, holott én sem idéztem senkitől. Egy szuverén gondolkodó leírt egy számára létező összefüggést. Kit kellett volna idézzen?
És miért is ne lehetne cáfolható? Legfeljebb öt pontba összeszedhetőek az állításai. Összeszeded, megvizsgálod, ha nem értesz velük egyet, akkor cáfolod.
A te emócióid engem nem érdekelnek, vagy rászorítkozol egy tárgyszerű vitára, a vitatkozás elemi szabályait elfogadva, vagy írod továbbra is ki magadból az érzelmeidet, de ismétlem, azok engem nem érdekelnek, reagálni rájuk nem fogok, mert nincs értelme.
A szerző egy meghatározott aspektusból hasonlítja össze a három országot, tehát ha a hasonlóságot cáfolni szeretnéd, akkor a szerző aspektusa mentén tedd azt, ne azt cáfold, amit a szerző nem is állított.
és ezt próbálja ráhúzni három különböző helyzetből induló, eltérő sorsú és - amennyire én sejtem - eltérő célkitűzésű politikusra. A szerző azt mondja, hogy ez a három politikus a vizsgált aspektus szempontjából mutat hasonlóságokat és azt is leírja, hogy melyek ezek a hasonlóságok. Szót nem ejt arról, hogy ezek között a politikusok között ne lennének, ne lehetnének lényeges különbségek, tehát te megint olyasmit cáfolsz, amit a szerző nem is állított.
Ezen felül az sem túlzottan érdekes, ha te leírod, hogy mit gondolhatott mást a szerző, amikor azt írta, amit. Azzal foglalkozz, amit leírt, amit állított. A motivációja sem érdekes, attól még lehet igaz az állítása, ha ezt direkt Orbán elveszejtetése érdekében is írta.
Az utolsó bekezdésed argumentum ad hominem, így teljesen értékelhetetlen.
Tehát ha van véleményed arról, hogy a szerző az állításaiban milyen hibát vét, akkor írd le, de lehetőleg a szerző állításait cáfold, lásd az előbbieket.
Aláhúznád ebben a hozzászólásodban az érveket? Hol van az benne, hogy miért nem más, hogy miért nincs igaza a szerzőnek, aki kurvára mindegy, hogy kicsoda, nem róla vitázunk, hanem egy szellemi termékéről, ami ott van, belinkeltem, elolvashattad, tehát cáfolhatod is az abban foglaltakat a szerző személye nélkül is.
