Ti mit gondoltok, a meg mindig jobban kamatozo BMAP-okat erdemes-e felbontani (26/O, 29/N, 27/N, 28/P) es helyettük FixMapot venni? A kerdes, ugye, hogy a 7.60%-os kamatozasu papirok lemennek-e 7% korülire par ev alatt vagy sem?.. A problemam a következö: Most augusztus vegen szüksegem lesz egy nagyobb összegre, ami jelenleg BMAP-okban van lekötve. Ezekböl szeretnek parat felbontani. A 26/O ugye oktoberben lejar (7.31%), igy azt bontanatok-e fel vagy inkabb egy masikat 29/N-t (7.63%), az viszont annyira messze van meg hogy nehez elöre latni, hogy lemegy-e (vagy nem) a kamatja a FIXMAP 7%-os szintjere? A BMAP-jaim többsege 7.13-7.60% köruli kamaton van (jelenleg), igy melyik a jobb strategia: az alacsonyabb kamatozasuakat felbontani vagy a magasabbakat, de a 28/29-ben lejaroakat?
Állampapír helyett ebbe a befektetésbe öntött százmilliárdokat a lakosság csalódást keltő hozam lett a vége
Az iráni háború előestéjén leforduló hozamok nyomán lendületet vesztett a háztartások értékpapírvagyonának gyarapodása. Februárban hanyagolták a tőzsdét és az állampapírokat is, helyette a befektetési alapokból vásárolt be jócskán a lakosság.
Elvileg, ha arra számítunk, hogy a FIXnek a negyedéves (pénzben fizetett) hozamait újra be tudjuk fektetni 7%-on (még 4-5 év múlva is), akkor a FIX egy hajszállal jobb. De csak egy hajszállal. A MÁP+ pedig magától újrabefektetődik egy szintén enyhén előre kijelölt emelkedő szinten.
Én azért azt gondolom, hogy (még ha esetleg 1-2 évig) meg is ugrik az infláció, 5 éves távlatban már nem lesznek 7%-os hozamú állampapírok. Ezt figyelembe véve azt gondolom, hogy mire az 5 éves időszak végére érünk, a MÁP+ az valószínűleg jobb kihozatalú lesz.
Már írtam korábban, hogy én az alapkamat és a kimutatott inflációhoz képest csak lazán kapcsolódóan látom a kibocsátott papírok kamatait kötődni. Barométernek viszont informatívabb a DKJ aukciók eredményei, illetve az ezekből levezetett BMÁP kamat változások. Az látszik, hogy ezek március-áprilisban enyhén emelkedtek, az e heti aukción kialakult hozam viszont nagyot csökkent a korábbi hetekhez képest. Hogy mi lesz a következő hetekben? ..... Üveggömb... üveggömb.
Mennyire butaság szerintetek FIXMÁP helyett most MÁP+--t venni? Azt tudom, hogy 7% vs 6,5%+, de elég bizonytalan a helyzet mostanában. Nem a pénz kell, hanem franc sem tudja hogyan alakulnak a dolgok ki, hazánkban és globálisan, infláció ügyileg, stb. Évente egyszer pedig ugye MÁP+ kivehető bukta nélkül. Erről mi a véleményetek, rossz gondolat?
akkor az állam még több külföldi kölcsönt vegyen fel? a kereskedelmi bankoknak jó ideje nincs szüksége forrásra, azaz betétekre. ráadásul a hitelkamatok csökkenése esetén végképp nem tudnak betéti kamatot fizetni, pontosabban csak minimálisat.
Drágán szerencsére nem vettem, - egy régi ingatlaneladásból van a nagy része - nominálisan nem buktam, de reálértéken persze igen. De egyelőre marad, részben megy a külfoldi utakra, részben meg marad biztonsági tartalék.
Fene tudja még, hogy mi lesz, még azon sem gondolkodom, hogy mi lesz majd a 2028/Y-nal lejárat után, korai még.
"A tranzakcios illetek az egyik legundoritobb talalmany, azt kellene surgosen megszuntetni."
Stimmel. Ha visszaemlékszünk, a tranzakciós illeték nyírta ki az értelmezhető banki kamatokat. Első körben nyilván nem lehet minden sarcot kivezetni, mert az csak tovább növelné a rekordhiányt, de már ez nagy lépés lehetne ahhoz, hogy a bankok ismét elkezdjenek kedvezőbb kamatokat fizetni.
Utána jöhetne a szocho, és még így is előnyben lennének az állampapírok a kövekező lépésig. Nem bánnám, ha ismét versenyképes befektetési alternatívákat nyújtananák a bankok, és ezzel együtt akár csökkennének az állampapírok kamatai, egy csökkenő infláció mellett. Ahogy azt sem bánom, hogy már igencsak hétszámjegyű összeget buktam az EUR, CHF, és egyéb megtakarításaimon és tartalékaimon (pezsgőt azért nem bontottam, illetve nem ezért), csak térjünk végre vissza egy normális pénzügyi környezethez.
Több szakértő írta, hogy a bankrendszerbe kéne tennie a befektőknek a pénzüket, azaz nem kéne folytatni a lakossági papírok magasabb kamatait.
Nem tudom, szerintem a bankok azbinflációnál alacsonyabb kamatot adnak mindig, így a befektetők pénze a magyar állampapírokból nema banki lekötések felé fog menni, hanem ETF-be... De nyilván ezek csak szakértők a nyertes körül, hogy végül mi lesz, azt nem lehet tudni.
erőszakkal nem lehet árfolyamot rögzíteni, az adott esetben gyorsan finanszírozhatatlan lenne. a piac árazza majd be a forintot, mielőtt belépnénk az ERM II-be.
Bármikor bárhova lehet az árfolyamot rögzíteni, függetlenül az EUR bevezetésétől. Több, az EU-hoz hozzánk hasonlóan 2004-ben csatlakozott ország szinte azonnal rögzítette az árfolyamát, de csak jóval később cserélték le a pénzt. Sőt, Bulgária már 1997-ben!
2008-ig konkrétan Magyarországon is rögzített árfolyamrendszer volt (igaz 2001-ig rendszeres leértékelésekkel, utána meg nagyon széles sávban)
a cím egy kicsit megtévesztő, mert nem 2030-tól lesz az euró fizetőeszköz, hanem addigra teremtődnek meg a feltételek. (szerintem legkorábban 2032-ben lesz magyar euro)
lehet majd tippelni, hogy milyen árfolyamon váltják majd át a forintot euróra. álmom, hogy ez 350 forint legyen, de jó eséllyel bőven 400 Ft alatt lesz a váltószám.
A 35/a-ban álló pénzre úgy gondolok, hogy az olyan pénz, aminek sosem lesz más dolga, minthogy állampapírban legyen, amíg csak létezik a családom.
Az iráni háború alatt 2x vettem belőle, először asszem 100,2-őn, majd az említett 98-valamennyin. Befixálni 7-7,2% hozamot nyilvánvalóan kevésbé kockázatos befektetés, mint befixálni mondjuk 5,5%-ot a háború után. Elfogadom, ha valaki nem kedveli ezeket a papírokat, csak azzal nem értek egyet, hogy a háború vége a jó vételi alkalom, ha mégis akarunk belőlük. Pont a háború teremtett jobb vételi alkalmat (előtte 106%-on volt a 35/a). Sok évre meg úgysem mondhatjuk, hogy na most nincs gáz a világban, most merhetünk bármit.
