Néhány felvetés, leegyszerűsítva. Kína (és India, előbb - utóbb Brazília, ismét Oroszország) nyersanyag - és energiahordozó - igénye enormis. Óriási pénztartalékok képződnek, ugyanakkor ezek eddig utat találtak a hatalmas deficittel küzdő USA - gazdaságba. USA gazdaságát (inkluzíve a mértéktelen lakossági fogyasztást és következményes eladósodást) már jó ideje Kína, ill. egyre kisebb részben Japán finanszírozza. Addig megy ez, míg a kínai gazdaság ilyen elképesztően magas szinten bővül és produkál. Már vannak jelek, hogy csökken a növekedés üteme. Ugyanis mostanra a kínai gazdaság túlfűtötté vált, s a túltermelés jeleit mutatja. Egy apró hírre azért figyeljetek: a tervezett kínai olajtőzsdén már NEM dollárban fognak keresekedni. Az USD, mint általános csereeszköz, világpénz (és mint kincsképző eszköz, tartalékvaluta) fokozatosan szűnik meg létezni. S mindez egy hiperérzékeny, vesztét érző, jellemzően militáns és pszeudodemokratikus, nagyhatalmi pozícióját veszni látó Amerikával megspékelve - iszonytató gyúelegyet képez! Azt hozzátéve, hogy a háborús készülődés, as fegyvergyártás élénkíti az amerikai (és a világ -) gazdaságot. Több szinten hat: csökkenti a munkanélküliséget, relatív tőkekínálatot idéz elő, és segít újradefiniálni a megváltozott erőviszonyokat, nagyhatalmi vagy kvázi - nagyhatalmi pozíciókat. Meg aztán a fegyvereket el kell használni , a katonákat szállítani, élelmezni kell, a gépezetekbe benzin (gázolaj) kell. Amerikának úgy kéne egy igazi háború, mint egy falat kenyér. Eminens érdeke. S itt most felejtsük el a demokráciáról, szabadságról, emberekről való hablatyolást. Ugyan...Kit érdekel ez? Money talks - bullshit walks.
Másfelől meg ha - véletlenül - leértékelődne a Zöldhasú, a kínai aktívum is jóval kevésbé lenne nyomasztó... |
