Keresés

"még egy telefonbeszélgetést se volna képes elindítani."

"Mongyad!"   :o)

Előbb és évtizedek alatt alakultak kriminálissá a média a hírműsorok, előbb lett a félelem légköre mint jött a vírus.

halandzsálsz

Megoldódni látszik a csalók, rablók, tolvajok, gyilkosok, migránsok, teroristák mi is szoktak még? ..ja! pedofilek, mert ma már egyszerű mert vannak a fertőzők mindenfelé. Ez a vírus azért jött mert igény is volt már rá?

A bolti eladónak is meg kell tanulnia az aktuális böfidus essensis dolgokat. :Đ

Nem "az angol nyelvet" vagy "a matematikát" kéne megtanulni ... az élethosszig tartó tanulás nem egy "tantárgy" tanulásáról szól. 

(Nem mintha értelmezhető lenne a "megtanultam a matematikát" mondat ...)

Ha egy mai 70 éves annyit tudna, mint 20 éves korában, nemigen érné meg a holnapot se, mert még egy telefonbeszélgetést se volna képes elindítani.

Mar miert kene elethosszig tamulni? Az ember jol.megtanulja egyszer az angol.nyelvet vagy a matematikat, es aztan elethosszig tanithatja. Devugyanez igaz a buszsoforre, a traktorosra meg a bolti eladora is.

A (folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődés okozta) változás mennyisége – sebessége

Egész jól hangzik az élethosszig történő tanulás (jellemzően és vonatkozóan át)képzés, de azért ennek vannak fizikai-biológia (pszichés) korlátai.

Talán érthető, hogy az egyre rövidebb idő alatt avuló technológiák és az azokhoz kapcsolódó ismeretek – amivel összefüggésben a törvényszerűen gyorsuló robotizáció folyamata is –, frusztrálja az e változásokra és azok következményeire időben felkészülni nem tudó (és e változások többségét nem is áhító) tömegeket.

„Minél nagyobb a társadalmi terhelés, annál több emberről derül ki, hogy kicsi a teherbírása. Egy hagyományosan szabályozott, tradicionális, úgynevezett „emlékező” társadalom a múlt kész sémáival – hogyan viselkedtek adott helyzetekben az ősök? – sokkal könnyebben elviselhető, mint az úgynevezett „gondolkodó társadalmakban”, melyeket idegesítenek a hagyományok. A 19. századi nagy iparosodás során rengeteg ember tódult be a városokba vidékről, és ugrásszerűen megugrott a lelki krízis által sújtottak száma: nőtt az alkoholfogyasztás, a depressziósok és öngyilkosok aránya, emelkedett a bűnözés. A neves szociológus, Emile Durkheim megvizsgálta ezeket a folyamatokat, és két törvényszerűséget ismert fel: egyrészt minél hagyományosabban szabályozott életet él valaki, másrészt minél tartósabb érzelmi kapcsolatokkal rendelkezik, annál védettebb a lelki krízisekkel, az alkoholizmussal, az öngyilkossággal szemben.”

A megélten változó gazdasági/társadalmi rendszerek és az azoktól nem független normák, úgy is, mint az (idealizált, korszakosan és merőben más, ámde mindenkor elvárt) emberi minőségek sokfélesége okozta kihívások csakis azokat nem viseli meg, akik fel sem ismerik a problémát; ami, ha akarom, az elhülyülés egyféle ismérve – hacsak, az eleve nem feltétele az újkori társadalmak kihívásainak történő megfelelésnek.

Zavar (ma) még egyáltalán valakit, hogy e változások többsége nem emberközpontú; egy olyan, egyébiránt általunk szabályozott feltételrendszerben, ami alapvetően, globálisan határozza meg a többség (majd rövid időn belül mindenki) életminőségét – vagy inkább akarnánk élethosszig, tanulva, kényszeredetten (meg)változni és megfelelni… de soha, semmiből nem okulni? Mire gyúrunk?:-)

Marhaság, demagógia.

YouTbe : Lázadás a szép új világ ellen

félig igaz, de ez a fele fontos

vitaindítónak szántam

fel is hoztam a sülyesztőből

A mai ember szemében az elmúlt kor emberei tünnek tébolyultnak, de csak várjunk pár évtizedet vagy évszázadot, és a mai kor embereinek tébolyultsága nyilvánvalóvá válik.

A téveszméket nem az emberiség találja ki közös megegyezéssel, hanem hazugságokon, hazugságláncolatokon át már gyerekkortól kezdve sulykolják belé azokat a hamisságokat amelyeket a hatalmon lévők a hatalmuk érdekében fogalmaznak meg. Ez minden korra ugyanúgy érvényes, és a hatalmon levők sokszor köcsönvesznek olyan eszméket, gondolatokat amelyek akkor népszerűek, majd eltorzítva, és a hazugság széleskörű módszereit felhasználva egy egész nép ideológiájává - társadalomrendező szabályokká - tesznek.

Talán sohasem fog ez a folyamat véget érni. Mindíg vannak új ötletek.

Pillanatnyilag nem értem a vázolt "Paranoia/téveszme" fogalmat, amely kétféle

definícióval lett megadva, és nem lehet tudni, hogy akár az egyik, akár a másik

megjelenése már paranoia, vagy pedig mindkettő szükséges hozzá.

1. definíció: "...túlzó és irracionális szorongás vagy félelem, ami gyakran az

üldözöttség érzésében nyilvánul meg..."

2. definíció, amelyben a paranoiát azonosnak gondoljuk a téveszmével: "...egy a

gondolkodásban felismerhető, sajátos tartalmi csoport köré szerveződő,

irreálisnak ható gondolatképződmény, melynek igazságához az egyén makacsul

ragaszkodik..."

Az első definíció szerinti társadalom - bárhogy is jönne létre - nem hosszú

életű, mivel a mindenkire kiterjedő szorongás, félelem megöli az emberi

kapcsolatokat. Néhány nemzedék alatt vagy kipusztul, vagy magáévá tesz egy

olyan - a 2. definíciónak megfelelő - téveszmét, amely NEM jár szorongással és

félelemmel. Ezáltal téveszmés lesz, de nem paranoid!

Ez utóbbi - azaz téveszmén alapuló - társadalom aztán nagyon sok nemzedéken

keresztül fenn is maradhat amíg valamilyen más téveszme le nem rombolja a

stabilnak tűnő ideológiarendszerét, ezzel újabb szorongást, félelmet keltve.

A kannibálok téveszmerendszere működött mindaddig, amíg a hódítók fel nem

vetették az emberevés helytelen voltának tézisét.

Az elmúlt évszázadokban rengeteg téveszmerendszer támadt fel és hullott alá.
Ma éppen a pénz mindenhatóságába, a szabadelvű piacba vetett hit készül

meginogni, és mindenki szorongva és félelemmel figyeli a tőzsdei zuhanásokat.

De érdekes módon ott van már kétezer(!) éve egy olyan eszmerendszer (hit),

amelyet ha részletekbe menőkig helyesen értelmezünk, akkor megszünteti a

szorongást és a félelmet, és nem okoz semmiféle üldözöttség érzést. Ha azonban

ezt a hitet csak felületesen ismerjük meg, akkor akadhatnak (akadtak is) olyan

társadalmi csoportok, amelyek a tudatlanság által félelemkeltésre

használhatják.
Vagy másféle társadalmi tömörülések úgy gondolhatják, hogy ez az eszmerendszer

csupán egy: "...sajátos tartalmi csoport köré szerveződő, irreálisnak ható

gondolatképződmény...", melyet kerülni kell, nehogy irracionális szorongásunk

és félelmünk legyen. Ez utóbbi szintén a hit hiányos ismereteiből táplálkozik,

melyet igyekszik helyettesíteni olyan más ismeretekkel (tudományos tézisekkel),

melyeket teljesnek vél és hirdet.

A paranoia vagy üldözési mánia túlzó és irracionális szorongás vagy félelem, ami gyakran az üldözöttség érzésében nyilvánul meg.

Gondolatkísérlet: Képzeljük el a tisztán paranoid egyénekből álló társadalmat!