Hat év fogház három ember haláláért
Egy jogosítvánnyal nem is rendelkező mándoki férfi egy forgalomból kivont autóval okozott súlyos balesetet egy éve. Most jogerősen elítélték.
Egyetértek. Csak azt tartom kicsit furcsának, hogy a másodfok a járműveteéstől eltiltást véglegesről miért 10 évre változtatta. Hiszen 10 év múlva a végleges eltiltás alól is kérhető mentesítés. Ennek így nem sok értelmét látom, hacsak azt nem, hogy a másodfok így akarta bizonyítani, hogy dolgozott is sz ügyön, nem csak ráüötte a "helybenhagyjuk-pecsétet".
ui. aki így képes autóba ülni annak a cselekedete olyan mértékben súlyosan gondatlan, hogy a szándékosság szintjén kellene szankcionálni. Nem figyeltél eléggé. Az, hogy valaki nem rendelkezik jogosítvánnyal önmagában még nem lesz automatikusan oka a megtörtént balesetnek. Lehet, hogy évtizedeken keresztül volt neki, levezetett egymillió kilométert, csak éppen lejárt és nem hosszabbította meg. Ugyanúgy a forgalomból kivont kocsi is lehet egy műszakilag teljesen megbízható pöpec verda. Halom közlekedési szabályt pedig szinte minden autós naponta megsért, annyi a különbség, hogy ők többnyire megússzák. Szóval a lényeg, hogy a büntetőjogban nem érvényesül semmiféle automatizmus, nincs objektív felelősség, mindig mindent mérlegelni kell, vizsgálni az ok-okozati összefüggést, egyedileg.
A büntetés mértéke pedig mindig is vita tárgyát fogja képezni, ez habitusfüggő. Vannak a vérengzők, őket tekintem én beduinoknak, akiknek a lényeg a minél brutálisabb vérbosszú, lehetőleg a talio elv szerint, számukra itt igazság csak akkor lenne, ha ezt az autóst háromszor kivégeznék. Lelkük rajta. Engem ez az aspektus nem érdekel, számomra az a fontos a büntetés mértékében, hogy az kellően visszatartó erejű legyen. Márpedig a kettőtől nyolc év erre bőven elég, akire a szabadságvesztéssel való fenyegetés hat, annak elég a két év is, akire meg nem hat, annak kurvára mindegy, hogy nyolc év vagy ezer.
Három ember halálát okozó közlekedési baleset okozásáért jogerősen hat év fogházbüntetésre ítélt egy mándoki lakost a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság csütörtökön Nyíregyházán. A másodfokon eljáró bíróság megállapítása szerint az 58 éves férfi, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal, egy forgalomból kivont személygépkocsit vezetett a 41-es számú főúton Vásárosnamény és Nyíregyháza közötti szakaszán a múlt év októberében. Az autóval 94 kilométeres sebességgel haladt, amikor figyelmetlensége és vezetésbeli ismereteinek hiánya miatt kétszer is lehajtott a jobboldali padkára, majd onnan visszatérve összeütközött egy szemben szabályosan közlekedő másik járművel. Az ütközés következtében a vétlen kocsiban utazók közül egy nő a helyszínen, egy pedig a kórházban belehalt sérüléseibe. A helyszínen életét vesztette a vádlott felesége is, míg ketten súlyosan megsérültek. A baleset okozásáért első fokon hat év fogházbüntetésre ítélték a férfit és végleg eltiltották a járművezetéstől, amit védőjével együtt enyhítés végett megfellebbezett. A Szabolcs Megyei Bíróság nem találta alaposnak az indítványt, s helybenhagyta a hatéves fogházbüntetést, a vezetéstől való eltiltást viszont mérsékelte, tíz év tilalomban határozta meg, írja az MTI.
1. nem rendelkezik jogosítványal. 2. forgalomból kivont gépkocsit vezetett 3. megsértett egy halom közlekedési szabályt
az nyilvánvaló, hogy sem eshetőleges, sem direkt szándék nem irányult arra, hogy ő most itt vérfürdőt fog rendezni. sajnos az a helyzet, hogy beleütközünk ismét és ismét a törvényes jogtalanság radbruchi ördögi körébe, ui. aki így képes autóba ülni annak a cselekedete olyan mértékben súlyosan gondatlan, hogy a szándékosság szintjén kellene szankcionálni.
azt per pill. nem tudom, hogy a büntetési fokozat csak fogház lehet, mert azért én megkínáltam volna egy kis börtönkoszttal. és igenis kapjon az ilyen 8 évet, ha ennyi a kiszabhatóság felső határa.
Figyeld meg kicsit jobban azt, amit te magad idéztél be:
Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki
vs.
Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz
Láthatod, hogy a Btk. itt is következetes marad, ugyanis a büntetőjog a szándékot bünteti és nem valamiféle objektív felelősség alapján ítélkezik. Tehát jól kapargattál te a luxuria környékén, de nem eléggé jól. A második tényállásnál ugye követelmény a gondatlanság, ami lehet luxuria vagy negligentia (nyilván a büntetés mértéke is ennef a függvénye, jelen esetben az adható tartomány 2-8 év, amihez képest a hat év szvsz súlyos), ellenben ha a második tényállásnál a szándékosság is befigyelne, akkor az már nem a második lenne, hanem az első. :-) Ott ugyanis lényeges követelmény a szándékosság. Ami szintén lehet dolus directus (pld. szándékosan besatufékezek a platós Ifámmal a Suzuki előtt, hogy hadd szívja meg a köcsög) vagy dolus eventualis (pld. felhajtok a járdára azzal, hogy aki ott van annak annyi), így ezekre a magasabb büntetési tétel indokolt, hiszen a Btk. egyik célja éppen pontosan a szándék szankcionálása. A rovatban vázolt esetben nagy valószínűséggel nem volt jelen olyan szándék, amely a bekövetkezett halálesetekre közvetlenül irányult volna, hanem csak igen nagyfokú gondatlanság. Persze ez az egybites pógároknak lényegtelen, ők darabra mérnek és vért akarnak, na de hát ez a törzsi kultúrák szintjén nem is lehet másként, úgyhogy végső soron a mi beduinjankat sincs miért megszólni komolyabban.
Ja, köszi. Kezdettől sejtettem, hogy itten a luxuriát akarták elkülöníteni a szimpla gondatlanságtól, csak éppen úgy tűnik, nem ezt csinálták. Mert most az ügyész a vádirat elkészítésénél hasraütésszerűen eldönti, hogy ha valaki jogsi nélkül műszaki vizsga nélküli kocsit vezet de nem tajtrészeg, és betartja a sebességkorlátozást, az most vétkes módon gondatlan, vagy szimplán...
A közúti veszélyeztetéstől való elhatárolás vonatkozásában a legfontosabb szempont a közvetlen veszélyhelyzet kapcsán fennálló bűnösségi viszony. A közúti közlekedés szabályainak megszegése ugyanis mindkét bűncselekmény kapcsán (lehet) szándékos, míg a súlyos testi sértésben megnyilvánuló eredmény tekintetében mindkét bűncselekmény vonatkozásában csak az elkövető gondatlansága állhat fenn. Tehát a kulcs az elhatároláshoz az okozati összefüggésben köztes állomásként megjelenő veszélyhelyzethez fűződő bűnösségi formában rejlik. Ha az elkövetőt a veszélyhelyzet tekintetében szándékosság jellemzi, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, illetve - a súlyos testi sérülésben megnyilvánuló eredmény miatt - annak minősített esete valósul meg. Ha a veszélyhelyzetre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedt ki, akkor a már említett súlyos testi sértés bekövetkeztével e bűncselekmény alapesete válik befejezetté. »
Itt van valami magyarázatféle is, a jogászok majd ennek alapján eldöntik, hogy mikor melyik az igazi, annyi mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a körülmények ismerete nélkül csak tippelni lehet.
de egy lezárt félsorompón piros jelzésnél már kevésbé .
Na, ez a luxuria, a vétkes gondatlanság esete, ami a magyar jog szerint gondatlanság. Valami olyasmi a definiciója, hogy az illető tisztában van a lehetséges következményekkel, de könnyelműen bízik azok elmaradásában...
(már hacsak nem tudod bebizonyítani, hogy azzal a szándékkal ment be a vonat alá, hogy ott ő és utastársa halálát lelje - mert akkor nyilván emberölés)
Azért valószínűleg elég sok esetben megállapítható a gondatlanság, gondatlanul lehet pl előzni, vagy átmenni egy egyenrangú útkereszteződésen, de egy lezárt félsorompón piros jelzésnél már kevésbé .
Hát ugye, a gumijogszabályoknak meg az a hátulütője, hogy gyökeresen más sül ki egy jó ügyész és egy tesséklássék védelem, vagy egy bamba ügyész és egy jó ügyvéd felállásban, függetlenül attól, hogy voltaképp mi az igazság. A bíró ugye nem terjeszkedhet túl a vádindítványon, ha az ügyész azt a Btk 187§-re adta be, akkor a védő akár kiülhet napozni a bíróság elé, a bíró meg megeheti az összes kefét a házban...
Ja, de ugye a gondatlan veszélyeztetés (luxuria) is gondatlanság... szóval a különbség annyinak tűnik, hogy az adott alpont szerinti, mondjuk példánkban 3 ember halálához vezető gondatlan veszélyeztetés kimeríti-e azt, hogy "más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki"...
Egyébként igenis a bíróság a hibás, elvileg pont azért van, hogy a jogi hézagokat kiküszöbölje az emberi tényezővel, ilyen gumi-szabályok mellett azt a változatot húzza rá, amelyiket akarja. Úgy ítélték meg, hogy ennyi elég - lehet h az, csak akkor az arányosságra nem ártana odafigyelni néha.
Szívesen meghallgatnék egy interjút olyan - pártállásilag mindegy, de lehetőleg jogász - képviselőkkel, akik 2-3-4 ciklust már lehúztak, hogy magyarázzák mán meg, hogy mire is gondoltak, ha egyáltalán.
Tehát ha bebizonyítom, h gondatlanságból okoztam a balesetet, nem pedig veszélyeztettem másokat, amiből baleset lett, akkor 15 helyett max 8 évet kaphatok? Üggyes.
Nem a bíróság a hibás, a Btk küzd komoly koherencia-gondokkal, hála az állandó tódozgatásnak-fódozgatásnak, amit a politikusok népszerűséghajszolásból folytatnak:
Közúti veszélyeztetés 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Közúti baleset okozása 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2)A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
