Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 273
"Vagyis elérve C sebességet, határozott lesz számunkra téridőben az anyagi és az antianyagi világ, vagyis megsemmisülünk." Magyarul, ha nem nyomod annyira a gázt, akkor tovább élsz.
Előzmény: Törölt nick (270)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.24 0 0 272

"Erre Bohr mondta,hogy ezek részecskék valószínűségi hullámai.Vagyis mégis vannak részecskék,de ezek mozgását valószínűségi hullámokkal lehet leírni."

Born mondta

"Aztán jött de Broglie,aki bevezette az anyaghullámokat,és azt mondta,hogy az elektron anyaghullámai egy bizonyos hullámokon állóhullámokat alkothatnak(más pályákon lebegés van,nincs állóhullám),és itt a hullámok stacionárius állapota valósulhat meg."

bizonyos pályákon állóhullámokat alkothatnak

Előzmény: Aurora11 (271)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.24 0 0 271

Szia Metafizikus!

 

Gratulálok a munkádhoz,nagyon következetes,jó lett!

Szeretném Neked felvázolni,hogy hol tart a kvantummechanika,ami mindig egy csalódást okoz.

Volt Rutherford-modellje,amit az alfa részecskés szóráskísérletekkel fedezett fel.Ezt Bohr probálta klasszikusan mozogni,csak az ő modelljében az elektron beleesne a magba,nem tudta megmagyarázni,hogy az elektron miért nem sugározz amikor az atommag körül kering,úgyanis gyorsul,és a Maxwel-egyenletek szerint a gyorsuló töltés sugároz.Bohr erre azt mondta,hogy "csak,nem tudom,de ha ezt elfogadjuk posztulátumnak,akkor megmagyarázom Nektek a színképvonalakat".Azt elfelejtette,hogy az elektrodinamikának ellentmond az elmélete.Sommerfeld bevezette az ellipszispályákat,amik szerencséjére pontosítottak az elméleten(az akkor még ismeretlen spinek hatása segítettek Neki).De az atomok állandóságát nem tudta megmagyarázni.

Aztán jött de Broglie,aki bevezette az anyaghullámokat,és azt mondta,hogy az elektron anyaghullámai egy bizonyos hullámokon állóhullámokat alkothatnak(más pályákon lebegés van,nincs állóhullám),és itt a hullámok stacionárius állapota valósulhat meg.Ez az stacionárius állapotban nincs gyorsulás,a töltésnek nem kell sugároznia.Nincsenek részecskék,csak hullámok,ha stcionárius állóhullámot alkotnak akkor ott nincs sugárzás.Jött a kérdés,hogy akkor mi az ami hullámzik.Erre Bohr mondta,hogy ezek részecskék valószínűségi hullámai.Vagyis mégis vannak részecskék,de ezek mozgását valószínűségi hullámokkal lehet leírni.

Schrödinger a Hamilton-elvből(ami a geometriai optika-hullámoptika képlből következetett a Newtoni mechanika-hullámmechanikára)felírta a kvantummechanika alapegyenletét.Ez nagyon jó volt,az összes jeleséget,amit a fényhullámok tudnak,az anyaghullámokra is illetek.Ezenkívűl Schrödinger felírta(alias Weyl írta fel,aki a matematikus barátja volt,mert abban az időben sem  tanították fizikusszakon a speciális függvényeket) a harmonikus oszcillátor és a hidrogénatom energiaállapotait,és hullámfüggvényeit.És figyelembevették az atommag hatását,amivel beírták a hidrogén teljes energiájába a tömegközéppontjának a mozgási energiáját,illetve az elektron tömegét kicserélték az elektron-proton redukált tömeggel.Aztán Schrödinger Rayleigh perturbációszámítását is alkalmazta,és kijött a Zeeman-és Stark-effektus,sugárzáselméletek,kiválaztási szabályok.Schrödinger megprobálta relativisztikussá tenni,de csak a nulla spinű részecskékre(pion,neutrino) vonatkozó Klein-Gordon-egyenlet jött ki.Aztán jött Dirac,aki trükkös gyökvonásával(amihez operátorokat használt)sikerült a feles spinű részecskék Dirac-egyenletét megalkotni.Ezzel megjósolta a pozitron létezését,mert a negatív teljes energiájú állapotokat nem tudta kizárni.Eleinte nem vették komolyan a pozitron lehetőségét,mert a kritikusok nem hallottak a Pauli egyenletről.És itt már Dirac megütközött egy óriási nagy problémával,a többrészecskerendszerek kvantummechanikájával.

A kvantummechanika nagyon szépen kezdődött,úgy látszott ez lesz a világot teljesen megmagyarázó alapegyenlet.Ezek egyrészecske rendszereknél,amilyenek a harmonikus oszcillátorok,hidrogénatom,szupravezetés Cooper-elektronpárjaira jól illeszkedett,de a többrészecske kvantummechanikában teljesen becsődölt.Jött a hidrogénmolekula és a héliumatom.Nem tudtak számot adni az elektronok közötti kölcsönhatásról,például,hogy hogyan lehet figyelembe venni az elektronok közötti taszítóerőt.Benzolnál,meg konjugált kötésű szénhídrogénláncmolekuláknál jól alkalmazható a függetlenrészecskés közelítés,ahol az elektronok egymásra hatását teljesen elhanyagolják.De általában a legtöbb esetben ez teljesen alaptalan közelítés.Még az elektronok magtöltés árnyékoló hatását figyelembe veszik,de ez sem pontos.Olyasmi történt,mint a Navier-Stokes egyenlet felírásakor:Először azt hitték ez az összes áramlást le tudja írni,később tudatosódott,hogy a legtöbbször elforduló turbulens áramlást csak gyenge közelítésként írja le,vagy egyátalán nem.A korrelációkat teljesen alaptalanul nem lehet bűntetlenül lezárni.

A szórásszámításnál is fellép ez probléma.Kis energián elég jók az eredmények,nagyobb energián már baj van,a nagyobb perdülethez tartozó gömbfüggvények nincsenek benne a Bronstein táblázatban,a fizikus szakon pedig nem tanítják.A részecskefizikusok ezt tudják,csak feladták.Ehelyett csak a nagyon nagy energiájú részecskékkel foglalkoznak,ahol a Born-közelítést alkalmazzák,ami ahoz hasonlóa,hogy az ax3+bx2+cx3+d=0 harmadfokú egyenletet nem tudom megoldani,mert nem értem a Cardano-egyenletet,de olyan körülményt keresek,ahol az "a" együttható köezlítőleg nulla,így a bx2+cx+d=0 másodfokú egyenletet kell megoldanom,amit meg tudok oldani.ezért fordulnak a nagy energiájú részecskegyorsítókhoz,és a kvarkokat vizsgálják,és a Higgs-bozont keresik,míg a periódusrendszer magyarázatának óriási nagy kudarcát elfelejtik.A kémikusok pedig kénytelenek átírni a kvantummechanikát,hogy megalkossák kvantumkémiájúkat,vagyis olyan mértékben módosítják a fizika törvényeit,hogy a halandzsa a mérési erdményekhez valamelyest illeszkedjen.Igazából sokszor zsákutcába kerülnek,de ilyenkor mindig módosítanak az elméletükön.A kvantummechanika már a héliumatomnál és a hidrogénmolekulánál már elakadt,csak közelítő számításokat tehet.Ha valamit nem tudnak akkor mindig meg lehet bújni vagy a nagyon pici,vagy a nagyon nagy energiás tartományban,mert ott az egyenletekből kihagyhatják a nehézséget jelentő tagot.

Egyébként a klasszikus mechanika is általában csalódást okoz,csak ezt már probálják numerikusan kezelni:a klasszikus mechanikai mozgások ritka esete az,ami megjósolható,a legtöbb mozgás kaotikussá válik.A klasszikus mechanikát müvelők közül legtöbben szintén megilyednek(mert a földi mozgások legnagyobb része kaotikussá válik),és a csillagszati jelenségeket viszgálják,amik előre jósolhatók,a Newton-törvények szerint zajlanak le,a kaotikusságok csak évmilliók alatt mutatkozik meg,amit nyugodtan el lehet hanyagolni.Vagyis a klasszikus mecahnika nagyenergiába menekülő részecskefizikusai a csillagászattal foglalkozó fizikusok.

Talán a dimenziótorzulásos elméletedet ezek figyelembevételével még figyelmesebben olvassák.Mert szerintem a nemlineáris jelenségeket jól lehetne magyrázni velük.

Kellemes Karácsonyi Ünnepet kívánok!

Előzmény: Törölt nick (270)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.22 0 0 268
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 263
OK, rendben.
Vágjunk bele!

Itt ez papírlap... elmű számla... már befizettem, jó lesz...
Átlósan behajtom, hogy négyzetet tudjak csinálni belőle... megvan... letépem a fölösleget..
Na kész a gúla.
Lépjünk tovább!!!
Hm. Lássuk, hol is akar Gézoo bepalizni...
A korcsolyázók nem voltak tengelyre tűzve...
A zsák az ülőkéje és a vele a merev karral hozzá rögzített körhinta távolodni fog tőled..
Ezek szerint a körhinta tengelye sem volt rögzítve... OK.
Tehát miért is kellene tengelyre tenni a gúlát?
Ja, már sejtem...
Tehát nem tesszük tengelyre...
Leteszem ide az asztalra... egy kis helyet csinálunk...
valamivel lövöldözni is kellene... itt ez sör... a kupakja épp jó lesz talán...
Előbb iszunk egy kortyot... célzóvíz...
Cél a gúla közepe... tűz!
Telitatlálat!
A gúla a lövés irányában elmozdult kb 5 centit, elfordulást nem látok.
Ez egyezik mind a Gézoo-fizika, mind a fizika előrejelzéseivel. Szuper...
Csak azt nem értem, hogy lehettem ilyen pontos, föleg egy pohár sör után...
a reklámban nem ez van...
A Gézoo-fizika szerint ez csak akkor lehetséges, ha tökéletesen középen találom el a gúlát,
ha nem, akkor egyhelyben marad, de elfordul... Gézoo! ehhez milyen pontosság kell?
Na mindegy... még egy korty sör... újabb kísérlet, mert egy kísérlet nem kísérlet...
Tűz! ... k* ügyes vagyok, ugyanaz. Gézoo! ehhez milyen pontosság kell?
A fizika szerint ez nem meglepő, a Gézoo-fizika szerint ez szinte csoda...

Na mindegy, Gézoo majd "megmagyarázza", én nem értek hozzá...

Egy újabb korty sör... és legyen ellenpróba is... ahogy illik...
Cél a gúla jobb széle...
Tűz!
Hm. A gúla láthatóan elfordult... A Gézoo-fizika és a fizika előrejelzéseinek megfelelően...
OK. De a gúla a lövés irányában is elmozdult újfent kb 5 cm-rel. Itt valami gáz van.
A Gézoo-fizika szerint az impulzusnak el kellet volna tűnnie a forgás javára, nem mozdulhatott volna el a gúla középpontja....
Na nembaj... újabb korty sör, hátha segít, meg különben is: egy kísérlet nem kísétlet...
Tűz!
Hm. ugyanaz.
Na mindegy, lássuk a bal oldalt is.
Sör... cél... tűz! - ugyanaz. Itt tényleg nagy gáz van.

Következtetések:
1) Tényleg nem fájt... a Gézoo-fizika előrejelzésének megfelelően. Erről a fizika valóban nem tud semmit mondani.
2) Ahol eltérés volt a fizika és a Gézoo-fizika jóslatában, ott a fizika nyert.
3) Nincs rajtam sapka.

És csak a megszokás miatt:
Továbbra is várom a levezetéseidet, bizonyításaidat, és a Gézoo-fizikát alátámasztó megfigyeléseket, tapasztalatokat.
És a Gézoo-helikoptert! :-)))
Ne felejtsd a 177 és a 182 bizonyítását se!

Utóirat:
A fenti iromány nem a képzelet szüleménye, a kísérlet és a leírás valóban együtt,
egyidőben kelezkezett, a valóságnak megfelelően.
A kísérletet bármikor, bárki megismételheti a megfelelő mennyiségű sör, söröskupak, vagy annak hiányában is.

És most megiszom a maradék söröt..., jó éjt mindenkinek!
Előzmény: Gézoo (259)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 262

Vegyük azt a példát,hogy van két részecskénk,amik egymással egy fényjellel lépnek kölcsönhatásba.Két lehetőség van a kölcsönhatás mechanizmusában.Az egyik részecske legyen az A részecske,ami fénysugarat bocsát a B részecske felé,és a B részecske elnyeli azt.Az eközben visszalöködik.De a B részecske kisugározza a fényt és az A újra elnyeli,és az A is visszalöködik.De a B részecske és az A részecske nem ugyanakkor löködik vissza,vagyis a hatás-ellenhatás törvénye ugyanazon pillanatban nem teljes.

Van egy másik résecske,mégpedig az,hogy az A részecske,és a B részecske is ugyanazon időpillanatban bocsátja a fényjelet egymásfelé,és ezért az A fényjele ugyanazon időpillanatban érkezik B-hez,mint a B fényjele az A-hoz,igy a B és az A atom visszalöködése ugyabban az időpillanatban következik be.Szóval a hatás-ellenhatás ugyanabban a pillanatban teljeesül.Annak ellenére,hogy a fénysugarak véges sebességgel terjednek.

A különbség a két eset között az,hogy az első esetben az atomok egy fényjelen osztoznak meg,míg a másik esetben szinkronban passzolgatnak egymá között két fényjelet.

A hatás-ellenhatás tétele miatt,a második eset modellezheti a valóságot.

Előzmény: Aurora11 (261)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 261

Szia Gézoo!

 

"Egy egyszerű példán át: m tömegre balról és jobbról is hat F erő. Az m tömeg nyugalomban van.  Mondjuk.. hatás-ellenhatás, de ez ennél sokkal több!

    Most a baloldali erő és a jobboldali erő ezer év különbséggel hasson ugyanazon pontra..

   Nyílván ekkor a jobboldali erővel nem a baloldali tart egyensúlyt.. hanem az m tömeg tehetetlensége  F=m*a  gyorsuláson át.. Az ezer év múlva ható baloldali erővel szemben  pedig majd újabb ezer éven át szintén F=-a*m erővel fog hatni a tehetetlenség.

   Így ha csak a bal és jobboldali erőkre nézzük a hatás-ellenhatás jelenségét, akkor

egyik esetben igaz, másik esetben nem igaz.."

 

Vegyük azt a példát,hogy van két részecskénk,amik egymással egy fényjellel lépnek kölcsönhatásba.Két lehetőség van a kölcsönhatás mechanizmusában.Az egyik részecske legyen az A részecske,ami fénysugarat bocsát a B részecske felé,és a B részecske elnyeli azt.Az eközben visszalöködik.De a B részecske kisugározza a fényt és az A újra elnyeli,és az A is visszalöködik.Mindjárt folytatom...

Előzmény: Gézoo (237)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 260

Szia!

 

A fényórás kisérletek,és azok amik a fénysugarak viselkedésére vezeti vissza a relativisztikus jelenségeket.Ugyanis miért lének fel a relativisztikus jelenségek?A fénysugarak véges sebessége miatti késleltetés miatt.

Előzmény: /dev/null (236)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 259

   Nyílván nem érted, de azért írtam le a példákat és az asztalon is elvégezhető kisérletet, hogy végre életedben először Te is láss ilyet.

   Próbáld ki, nem fog fájni!

Előzmény: /dev/null (258)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 258
nem felsorolást várok...
Előzmény: Gézoo (255)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 257
...hanem az impulzusmomentum okozza...
Előzmény: /dev/null (256)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 256
Itt a hiba:
A kavics lepattan, így a körhinta tömegközéppontjának a helyen változatlanul megmarad
Feltételezed, hogy csak centrális ütközésnél marad meg az impulzus, nem centrlális ütközéskor nem,
(hogyan lehet tökéletes centrális ütközést csinálni, amikor megmarad az impulzus?) hanem valami varázslatos módon az impulzus eltűnik és forgássá alakul.
(Úgy tűnik valami ilyesmi zagyvaságot képzelsz.)
A forgást nem az impulzus eltűnése és forgássá alakulása, hanem az impulzusmomentum, amíről láthatólag még csak nem is halottál. Gézoo-fizika.
Ugyanez a hiba a korcsolyás példádnál is.
Mindegy, úgyse fogod érteni...
Talán az olvasók viszont látják, mit is ér a Gézoo-fizika.

Továbbra is várom a levezetéseidet, bizonyításaidat, és a Gézoo-fizikát alátámasztó megfigyeléseket, tapasztalatokat.
És a Gézoo-helikoptert! :-)))
Előzmény: Gézoo (254)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 255

Kedves Dev/nul !

 

 

  Tegnap a hevenyészett felsorolásból kihagytam a "felfedezések, levezetések" közül

a  számlálópárok elvét..

 

    Méltatlanul, mert ezen elv teszi lehetővé a specrel kiterjesztését a gyorsuló rendszerek kezelésére.

 

Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 254

   Nos, akkor talán a Te számodra egy másik példa:

 

  Legyen egy körhinta aminek az üléseibe homokzsákokat teszünk és egy általad kijelölt irányból csúzlival nagy kavicsokat lövünk a homokzsákokra.

 

    Most jössz Te és a csúzliddal a körhinta forgástengelyének irányába a közted és a forgástengely között lévő homokzsákot kezded lőni. 

    A zsák az ülőkéje  és a vele a merev karral hozzá rögzített  körhinta távolodni fog tőled..

       Most a jobbszélső homokzsákot veszed célba..   A  kavics impulzusa átadódik a

zsáknak, érintő irányú impulzust adva át a körhinta rendszerének..

     A kavics lepattan, így a körhinta tömegközéppontjának a helyen változatlanul megmarad, viszont az érintő irányú impulzus a zsákot és az ülőkén keresztül az egész körhintát megforgatja..

    Ha mindig az aktuálisan  jobbszélső zsákot találod el a következő lövéseiddel, akkor egyre nagyobb sebességgel fog forogni a körhinta.. 

    Igy a körhinta jobboldalához relatívan a kavicsaid impulzusai a forgásra nézve pozitív hatásúak.

 

    Most szeretnéd megállítani a forgást.. és mindig az éppen aktuálisan balszélső

zsákra kezdesz lövöldözni..

 

   A kavicsaid impulzusai rendre csökkentik az eltalált zsák impulzusát,  és ezzel a

körhinta érintő irányú sebességét is..

   Azaz lassan megáll és a következő találattól az ellenkező irányban kezd forrogni..

A találatok által átadott impulzusok arányában egyre nagyobb sebességgel.

   Azaz a forgás szempontjából a jobboldali találatokhoz viszonyítva a baloldali találatok negatív impulzust adtak át..

 

   És még azt is megfigyelhetjük, ha nem a puha homokzsákokat, hanem a merev ülőkéket pl. ping-pong labdákkal lődözzük, hogy pl. a jobboldali kavicsos  lődözés után,

a jobboldalra lőtt ping-pong labda visszapattanásakor kisebb impulzust hordoz

mint a baloldalra lőtt ping-pong labdák.. 

   Hiszen a jobboldalról visszapattant labdák sokkal lassabban repülnek visszafelé, mint a baloldalra lőtt labdák..

 

  (Mindezt akár az asztalodon is kipróbálhatod, ha egy négyzet alakú lapot gúlává hajtogatsz és egy pl. kihegyezett ceruzát hegyével felfelé egy kartonlapra ragasztasz, majd a ceruza hegyére  --  mint tengelyre -- ráteszed a papírgúlát..

  ééés papirgombócokat pöckölsz a gúla különböző pontjaira..)

 

   Így már érted a lényegét?   

 

  

Előzmény: /dev/null (253)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 253
A 177 és 182 hozzászólásokban Te semmit sem kérdeztél
Valóban. Elnézést a pontatlan fogalmazásért. Gondoltam érthető lesz,
mivel már többször kérdeztem valami ilyesmit, illetve utaltam a kérdésre:
"Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?"

A matematikai levezetés számodra "szófosás"..
Nem. Csak Tőled ilyet nem nagyon látni. Ezért kértem linkeket.
Mellébeszélést kaptam. Megintcsak.

Még egy javaslat. A korcsolyás példádat betehetnéd mondjuk ide:
Ki tudja a megoldást? FIZIKA

Talán kapsz olyan megoldást, amit megértesz....
Esetleg Aurora11....
Előzmény: Gézoo (252)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 252

íSzia kedves Dev/nul!

 

  A 177 és 182 hozzászólásokban Te semmit sem kérdeztél, mert ezek az én válaszaim voltak.. mások számára..

 

   A matematikai levezetés számodra "szófosás".. rendben. Akkor maradjunk annyiban.

 

Legyen szép napod!

Előzmény: /dev/null (251)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 251
gen működik. A parner megtiltott minden ennél több közlést.
:-DDD
Megazolajlobbiismegtiltottakülönbenelteszneklábalól. :-DDD

Linkeket légyszíves, ahol nem csak a Tőled megszokott szófosás van,
- mert csak ilyeneket találtam -
hanem korrekt levezetés, és linkeket ahol láthatjuk milyen mérésekel,
megfigyelésekkel támasztották ezeket alá, és erre mit állított a fizika,
ami nem egyezik a Gézoo-fizika előrejelzésével.
A 177-re és a 182-re is ha lehet!

Addig ez csak Gézoo-fizika, ami nem működik.

Előzmény: Gézoo (250)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 250

231-ből:

 

  -  Igen működik. A parner megtiltott minden ennél több közlést. ( Ő fizet, ő diktál.)

  - Hogyne, d= c2-v2  ..  ( lásd a többit a honlapon )

  - Természetesen működik. A sebesség-frekvencia összefüggés, a frekvencia -sebesség

     összefüggés..

   

  --   A relativ egyidejűség érvénytelenségének bizonyítása, lásd a cáfoljuk topicban a levezetést.

  --  Gyorsulás meghatározási módszerek a zárt liftben.. 

  --  Tömeg tehetetlenségére magyarázat lást örvények topicban..

  --  negatív impulzus lásd it pár hozzászólással korábban

  --  és még nagyon sok minden.. (lyukas szoba elve, szimmetrikus aszimmetriák elve..)

  

   Persze szerinted ez mind Gézoo-fizika.. A valóságban csak a szimmetrikus aszimmetria elv és a lyukas szoba leve.., na jó és a korlátlan térbeli fény és anyagsebesség levezetése, ja és a negatív impulzus.. na persze az energiarezonátor elve .. az enyém..

  A többit ismerhetnéd a történelemből és a fizika órákról..

 

 

 

 

 

Előzmény: /dev/null (249)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 249
Rövid az emlékezeted, olvasd vissza. Bárki megteheti, Te is.
Persze megérteni most se fogod, - hiszen pl. a Newton III még mindig nem megy, -
mint ahogy bizonyítani sem tudsz még mindig.

Továbbra is várom a 231-ben és korábban feltett kérdésekre a válaszokat.
Előzmény: Gézoo (241)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 248

    Ez jellemzi a kritikádat..  Semmi konkrétum, csak duma.. Azt sem tudod, hogy hol jelent meg,  de Te állítod, hogy Blikk..

 

  Ja és még mindig sem az impulzus átalakítás perdületté, sem más témában nem látom, hogy konrétan mivel van bajod..

 

  Leírnál valami konkrétumot is, vagy továbbra is csak a lózungokat szajkózod?

Előzmény: /dev/null (247)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 247
gen, megkerestem.. onnan tudom, hogy konkrétan mi történt és azt is, hogy ezt hogyan tálalták.
Ha tudod mi történt, tudod hogy tálalta a bulvármédia, akkor azt is tudod hogy az nem volt
a fénynél nagyobb sebességű adatátvitel kisérleti igazolása. Csak a Blikk, Fókusz, stb szerint.
Akkor ez hogy is példa erre az állításodra:
Igaz, kellene, de sok esetben a bizonyításnak nevezett valamiről kiderült, hogy vagy csak ott, vagy csak korlátos feltételekkel igaz, vagy egyszerűen téves következtetés eredménye.
Előzmény: Gézoo (246)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 246

    Bár konkrétan tőled még soha sehol nem olvastam fizikai tartalmú indoklást..

Sok-sok lózungot igen, mellébeszélést igen, "sz*rt" igen, de sem fizikai sem logikai levezetést nem..

 

   Igen, megkerestem.. onnan tudom, hogy konkrétan mi történt és azt is, hogy ezt hogyan tálalták.

    Ha jól emlékszem valamelyik egyetem fizikusainak "sikerült a csoda".. 

 

   Nade, mondd! Melyik részlettel nem értesz egyet..?

Előzmény: /dev/null (244)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 245
Vegyük példának Newton hatás-ellenhatás törvényét. A törvény kizárólag akkor igaz,...
... Így ha csak a bal és jobboldali erőkre nézzük a hatás-ellenhatás jelenségét, akkor egyik esetben igaz, másik esetben nem igaz..

Hát igen. Newton III törvényét sem ismered.
Keresd meg, olvasd el figyelmesen, próbáld megérteni!


Erre egy még egyszerűbb példa:
Igen. Jó példa. Jó példa arra, hogy még az általad hozott feladatot sem tudod végigszámolni, nem tudod alkalmazni a Newton törvényeket.
Előzmény: Gézoo (237)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 244
Ez pedig egy nagy csúsztatás, félremagyarázás halmaz.
A természeti törvények természetesen nem örökéletű, végső igazságok.
Születnek újabb, pontosabb törvények. Ez nem jelenti azt, hogy például a Newton törvények megalapozatlanok lennének, bár van jobb.

A legfrissebb példa a fénynél nagyobb sebességű adatátvitel "kisérleti igazolása."
...máris kikiáltották, hogy "Ime, megelőzte az információ a fényt.."

Hol is olvastál ilyet? Kik kiáltottak ki mit?
Ufómagazin, Blikk, Kacsamagzin?
Megkerested az eredeti közleményt? Abban azért egy kicsit más volt...
Az hogy bulvár ujságírók(?) úgy ferdítenek el egy hírt, hogy abból szenzációt lehessen csinálni, az nem tudomány hibája, bárhogy is szeretnéd.


Továbbra is várom a 231-ben és korábban feltett kérdésekre a válaszokat.
Előzmény: Gézoo (239)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 243

 

   Vagy itt van a friss, korcsojás példa a negatív impulzusokra..  Ezt megértetted?

Előzmény: /dev/null (240)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 242

 

    Úgyhogy ha legalább egyetlen konkrétumot  említenél, szívesen elmagyarázom, hogy Te is megértsd.

 

   (Megjegyzem, hogy csak általános iskolás szintre méretezett magyarázatot aki akarta, az eddig is megértette.)

Előzmény: /dev/null (240)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 241

  Konkrétan senki sem cáfolt semmit sem..

 

  Konkrétan pontosan ilyen szövegek voltak, hogy "sz*r,  nem úgy van..." stb.

 

  Konkrétan volt egy rossz animáció egyetlen tömeggel, azzal is szerencsétlenkedett

az elkövetője, mert még a gyorsulási diagramot sem tudta helyesen megjeleníteni..

 

  Konkrétan az egyidejű vektorok szuperpozíciójának értelmét sem értettétek..

 

    Ha közben sem értettétek meg az alapfogalmakat, akkor így tényleg semmi sem változott..

 

 

Előzmény: /dev/null (240)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 240
hanem konkrétan fejtsd ki, hogy szerinted mi a rossz, és mi lenne a helyes helyette.
Konkrétan megtettük. Hónapokon keresztül. Nem értetted.
Nem arról van szó, hogy cáfoltad volna, és megvédted volna az érveidet. Nem értetted. Mi változott azóta?
Előzmény: Gézoo (238)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 239

(folyt.) Válaszként a felvetéseidre..

 

   Amikor azt hisszük, hogy kijelenthetjük, hogy ez vagy az az állítás megalapozott,

ilyen vagy olyan megfigyeléssel is alátámasztva, mindig kiderül, hogy egy frászt megalapozott.  Csupán félig kinyitott szemmel csak annak látszott..

   Ezért helyesebbnek látom, ha -- bár ténynek látszó evidenciákat is -- némileg feltételes módban használunk.

   A "véleményem szerint" kifejezést pedig egyenes a vitathatóság lehetőségének jelölésére szokás használni a nyelvünkben.

 

  "A fizika azért valamivel több, mint némi "szerintem", vagy "Sajnos azzal nem értek egyet"
Itt bizonyítani kellene."

 

  Igaz, kellene, de sok esetben a bizonyításnak nevezett valamiről kiderült, hogy vagy csak ott, vagy csak korlátos feltételekkel igaz, vagy egyszerűen téves következtetés eredménye.

 

  A legfrissebb példa a fénynél nagyobb sebességű adatátvitel "kisérleti igazolása."

 

   Miközben a felfutó görbe sem fázisban, sem más módon nem előzte meg a fényt,

a helyi maximumához vezető szakasza késett a fény intenzitásának felfutásához viszonyítva, de helyi maximuma előbb volt mint a fény intenzitás maximuma,

máris kikiáltották, hogy "Ime, megelőzte az információ a fényt.."

   Pedig egy frászt.. Csak előbb csengett le a kimenőjel az előgerjesztett atomok korlátos számának következtében..  (Elfogyott a matéria ..)

 

 

 

Előzmény: /dev/null (235)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 238

Szia Kedves dev/nul/ !

 

    Nálad is elértem a célom.. na jó csak egy részét.. Foglalkoztál a weblapomon lévő dolgokkal.  Köszönöm!

    Reklámoztad is, a magad módján. Ezt is köszönöm!

 

  Ha még vitatjuk is az ott olvasható dolgokat, akkor még többet elértünk.

 

Ezért ne azt írd, hogy sz*r, hanem konkrétan fejtsd ki, hogy szerinted mi a rossz, és mi lenne a helyes helyette.

 

 

 

  

Előzmény: /dev/null (231)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!