Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 259

   Nyílván nem érted, de azért írtam le a példákat és az asztalon is elvégezhető kisérletet, hogy végre életedben először Te is láss ilyet.

   Próbáld ki, nem fog fájni!

Előzmény: /dev/null (258)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 258
nem felsorolást várok...
Előzmény: Gézoo (255)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 257
...hanem az impulzusmomentum okozza...
Előzmény: /dev/null (256)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 256
Itt a hiba:
A kavics lepattan, így a körhinta tömegközéppontjának a helyen változatlanul megmarad
Feltételezed, hogy csak centrális ütközésnél marad meg az impulzus, nem centrlális ütközéskor nem,
(hogyan lehet tökéletes centrális ütközést csinálni, amikor megmarad az impulzus?) hanem valami varázslatos módon az impulzus eltűnik és forgássá alakul.
(Úgy tűnik valami ilyesmi zagyvaságot képzelsz.)
A forgást nem az impulzus eltűnése és forgássá alakulása, hanem az impulzusmomentum, amíről láthatólag még csak nem is halottál. Gézoo-fizika.
Ugyanez a hiba a korcsolyás példádnál is.
Mindegy, úgyse fogod érteni...
Talán az olvasók viszont látják, mit is ér a Gézoo-fizika.

Továbbra is várom a levezetéseidet, bizonyításaidat, és a Gézoo-fizikát alátámasztó megfigyeléseket, tapasztalatokat.
És a Gézoo-helikoptert! :-)))
Előzmény: Gézoo (254)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 255

Kedves Dev/nul !

 

 

  Tegnap a hevenyészett felsorolásból kihagytam a "felfedezések, levezetések" közül

a  számlálópárok elvét..

 

    Méltatlanul, mert ezen elv teszi lehetővé a specrel kiterjesztését a gyorsuló rendszerek kezelésére.

 

Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 254

   Nos, akkor talán a Te számodra egy másik példa:

 

  Legyen egy körhinta aminek az üléseibe homokzsákokat teszünk és egy általad kijelölt irányból csúzlival nagy kavicsokat lövünk a homokzsákokra.

 

    Most jössz Te és a csúzliddal a körhinta forgástengelyének irányába a közted és a forgástengely között lévő homokzsákot kezded lőni. 

    A zsák az ülőkéje  és a vele a merev karral hozzá rögzített  körhinta távolodni fog tőled..

       Most a jobbszélső homokzsákot veszed célba..   A  kavics impulzusa átadódik a

zsáknak, érintő irányú impulzust adva át a körhinta rendszerének..

     A kavics lepattan, így a körhinta tömegközéppontjának a helyen változatlanul megmarad, viszont az érintő irányú impulzus a zsákot és az ülőkén keresztül az egész körhintát megforgatja..

    Ha mindig az aktuálisan  jobbszélső zsákot találod el a következő lövéseiddel, akkor egyre nagyobb sebességgel fog forogni a körhinta.. 

    Igy a körhinta jobboldalához relatívan a kavicsaid impulzusai a forgásra nézve pozitív hatásúak.

 

    Most szeretnéd megállítani a forgást.. és mindig az éppen aktuálisan balszélső

zsákra kezdesz lövöldözni..

 

   A kavicsaid impulzusai rendre csökkentik az eltalált zsák impulzusát,  és ezzel a

körhinta érintő irányú sebességét is..

   Azaz lassan megáll és a következő találattól az ellenkező irányban kezd forrogni..

A találatok által átadott impulzusok arányában egyre nagyobb sebességgel.

   Azaz a forgás szempontjából a jobboldali találatokhoz viszonyítva a baloldali találatok negatív impulzust adtak át..

 

   És még azt is megfigyelhetjük, ha nem a puha homokzsákokat, hanem a merev ülőkéket pl. ping-pong labdákkal lődözzük, hogy pl. a jobboldali kavicsos  lődözés után,

a jobboldalra lőtt ping-pong labda visszapattanásakor kisebb impulzust hordoz

mint a baloldalra lőtt ping-pong labdák.. 

   Hiszen a jobboldalról visszapattant labdák sokkal lassabban repülnek visszafelé, mint a baloldalra lőtt labdák..

 

  (Mindezt akár az asztalodon is kipróbálhatod, ha egy négyzet alakú lapot gúlává hajtogatsz és egy pl. kihegyezett ceruzát hegyével felfelé egy kartonlapra ragasztasz, majd a ceruza hegyére  --  mint tengelyre -- ráteszed a papírgúlát..

  ééés papirgombócokat pöckölsz a gúla különböző pontjaira..)

 

   Így már érted a lényegét?   

 

  

Előzmény: /dev/null (253)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 253
A 177 és 182 hozzászólásokban Te semmit sem kérdeztél
Valóban. Elnézést a pontatlan fogalmazásért. Gondoltam érthető lesz,
mivel már többször kérdeztem valami ilyesmit, illetve utaltam a kérdésre:
"Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?"

A matematikai levezetés számodra "szófosás"..
Nem. Csak Tőled ilyet nem nagyon látni. Ezért kértem linkeket.
Mellébeszélést kaptam. Megintcsak.

Még egy javaslat. A korcsolyás példádat betehetnéd mondjuk ide:
Ki tudja a megoldást? FIZIKA

Talán kapsz olyan megoldást, amit megértesz....
Esetleg Aurora11....
Előzmény: Gézoo (252)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 252

íSzia kedves Dev/nul!

 

  A 177 és 182 hozzászólásokban Te semmit sem kérdeztél, mert ezek az én válaszaim voltak.. mások számára..

 

   A matematikai levezetés számodra "szófosás".. rendben. Akkor maradjunk annyiban.

 

Legyen szép napod!

Előzmény: /dev/null (251)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 251
gen működik. A parner megtiltott minden ennél több közlést.
:-DDD
Megazolajlobbiismegtiltottakülönbenelteszneklábalól. :-DDD

Linkeket légyszíves, ahol nem csak a Tőled megszokott szófosás van,
- mert csak ilyeneket találtam -
hanem korrekt levezetés, és linkeket ahol láthatjuk milyen mérésekel,
megfigyelésekkel támasztották ezeket alá, és erre mit állított a fizika,
ami nem egyezik a Gézoo-fizika előrejelzésével.
A 177-re és a 182-re is ha lehet!

Addig ez csak Gézoo-fizika, ami nem működik.

Előzmény: Gézoo (250)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 250

231-ből:

 

  -  Igen működik. A parner megtiltott minden ennél több közlést. ( Ő fizet, ő diktál.)

  - Hogyne, d= c2-v2  ..  ( lásd a többit a honlapon )

  - Természetesen működik. A sebesség-frekvencia összefüggés, a frekvencia -sebesség

     összefüggés..

   

  --   A relativ egyidejűség érvénytelenségének bizonyítása, lásd a cáfoljuk topicban a levezetést.

  --  Gyorsulás meghatározási módszerek a zárt liftben.. 

  --  Tömeg tehetetlenségére magyarázat lást örvények topicban..

  --  negatív impulzus lásd it pár hozzászólással korábban

  --  és még nagyon sok minden.. (lyukas szoba elve, szimmetrikus aszimmetriák elve..)

  

   Persze szerinted ez mind Gézoo-fizika.. A valóságban csak a szimmetrikus aszimmetria elv és a lyukas szoba leve.., na jó és a korlátlan térbeli fény és anyagsebesség levezetése, ja és a negatív impulzus.. na persze az energiarezonátor elve .. az enyém..

  A többit ismerhetnéd a történelemből és a fizika órákról..

 

 

 

 

 

Előzmény: /dev/null (249)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 249
Rövid az emlékezeted, olvasd vissza. Bárki megteheti, Te is.
Persze megérteni most se fogod, - hiszen pl. a Newton III még mindig nem megy, -
mint ahogy bizonyítani sem tudsz még mindig.

Továbbra is várom a 231-ben és korábban feltett kérdésekre a válaszokat.
Előzmény: Gézoo (241)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 248

    Ez jellemzi a kritikádat..  Semmi konkrétum, csak duma.. Azt sem tudod, hogy hol jelent meg,  de Te állítod, hogy Blikk..

 

  Ja és még mindig sem az impulzus átalakítás perdületté, sem más témában nem látom, hogy konrétan mivel van bajod..

 

  Leírnál valami konkrétumot is, vagy továbbra is csak a lózungokat szajkózod?

Előzmény: /dev/null (247)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 247
gen, megkerestem.. onnan tudom, hogy konkrétan mi történt és azt is, hogy ezt hogyan tálalták.
Ha tudod mi történt, tudod hogy tálalta a bulvármédia, akkor azt is tudod hogy az nem volt
a fénynél nagyobb sebességű adatátvitel kisérleti igazolása. Csak a Blikk, Fókusz, stb szerint.
Akkor ez hogy is példa erre az állításodra:
Igaz, kellene, de sok esetben a bizonyításnak nevezett valamiről kiderült, hogy vagy csak ott, vagy csak korlátos feltételekkel igaz, vagy egyszerűen téves következtetés eredménye.
Előzmény: Gézoo (246)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 246

    Bár konkrétan tőled még soha sehol nem olvastam fizikai tartalmú indoklást..

Sok-sok lózungot igen, mellébeszélést igen, "sz*rt" igen, de sem fizikai sem logikai levezetést nem..

 

   Igen, megkerestem.. onnan tudom, hogy konkrétan mi történt és azt is, hogy ezt hogyan tálalták.

    Ha jól emlékszem valamelyik egyetem fizikusainak "sikerült a csoda".. 

 

   Nade, mondd! Melyik részlettel nem értesz egyet..?

Előzmény: /dev/null (244)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 245
Vegyük példának Newton hatás-ellenhatás törvényét. A törvény kizárólag akkor igaz,...
... Így ha csak a bal és jobboldali erőkre nézzük a hatás-ellenhatás jelenségét, akkor egyik esetben igaz, másik esetben nem igaz..

Hát igen. Newton III törvényét sem ismered.
Keresd meg, olvasd el figyelmesen, próbáld megérteni!


Erre egy még egyszerűbb példa:
Igen. Jó példa. Jó példa arra, hogy még az általad hozott feladatot sem tudod végigszámolni, nem tudod alkalmazni a Newton törvényeket.
Előzmény: Gézoo (237)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 244
Ez pedig egy nagy csúsztatás, félremagyarázás halmaz.
A természeti törvények természetesen nem örökéletű, végső igazságok.
Születnek újabb, pontosabb törvények. Ez nem jelenti azt, hogy például a Newton törvények megalapozatlanok lennének, bár van jobb.

A legfrissebb példa a fénynél nagyobb sebességű adatátvitel "kisérleti igazolása."
...máris kikiáltották, hogy "Ime, megelőzte az információ a fényt.."

Hol is olvastál ilyet? Kik kiáltottak ki mit?
Ufómagazin, Blikk, Kacsamagzin?
Megkerested az eredeti közleményt? Abban azért egy kicsit más volt...
Az hogy bulvár ujságírók(?) úgy ferdítenek el egy hírt, hogy abból szenzációt lehessen csinálni, az nem tudomány hibája, bárhogy is szeretnéd.


Továbbra is várom a 231-ben és korábban feltett kérdésekre a válaszokat.
Előzmény: Gézoo (239)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 243

 

   Vagy itt van a friss, korcsojás példa a negatív impulzusokra..  Ezt megértetted?

Előzmény: /dev/null (240)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 242

 

    Úgyhogy ha legalább egyetlen konkrétumot  említenél, szívesen elmagyarázom, hogy Te is megértsd.

 

   (Megjegyzem, hogy csak általános iskolás szintre méretezett magyarázatot aki akarta, az eddig is megértette.)

Előzmény: /dev/null (240)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 241

  Konkrétan senki sem cáfolt semmit sem..

 

  Konkrétan pontosan ilyen szövegek voltak, hogy "sz*r,  nem úgy van..." stb.

 

  Konkrétan volt egy rossz animáció egyetlen tömeggel, azzal is szerencsétlenkedett

az elkövetője, mert még a gyorsulási diagramot sem tudta helyesen megjeleníteni..

 

  Konkrétan az egyidejű vektorok szuperpozíciójának értelmét sem értettétek..

 

    Ha közben sem értettétek meg az alapfogalmakat, akkor így tényleg semmi sem változott..

 

 

Előzmény: /dev/null (240)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 240
hanem konkrétan fejtsd ki, hogy szerinted mi a rossz, és mi lenne a helyes helyette.
Konkrétan megtettük. Hónapokon keresztül. Nem értetted.
Nem arról van szó, hogy cáfoltad volna, és megvédted volna az érveidet. Nem értetted. Mi változott azóta?
Előzmény: Gézoo (238)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 239

(folyt.) Válaszként a felvetéseidre..

 

   Amikor azt hisszük, hogy kijelenthetjük, hogy ez vagy az az állítás megalapozott,

ilyen vagy olyan megfigyeléssel is alátámasztva, mindig kiderül, hogy egy frászt megalapozott.  Csupán félig kinyitott szemmel csak annak látszott..

   Ezért helyesebbnek látom, ha -- bár ténynek látszó evidenciákat is -- némileg feltételes módban használunk.

   A "véleményem szerint" kifejezést pedig egyenes a vitathatóság lehetőségének jelölésére szokás használni a nyelvünkben.

 

  "A fizika azért valamivel több, mint némi "szerintem", vagy "Sajnos azzal nem értek egyet"
Itt bizonyítani kellene."

 

  Igaz, kellene, de sok esetben a bizonyításnak nevezett valamiről kiderült, hogy vagy csak ott, vagy csak korlátos feltételekkel igaz, vagy egyszerűen téves következtetés eredménye.

 

  A legfrissebb példa a fénynél nagyobb sebességű adatátvitel "kisérleti igazolása."

 

   Miközben a felfutó görbe sem fázisban, sem más módon nem előzte meg a fényt,

a helyi maximumához vezető szakasza késett a fény intenzitásának felfutásához viszonyítva, de helyi maximuma előbb volt mint a fény intenzitás maximuma,

máris kikiáltották, hogy "Ime, megelőzte az információ a fényt.."

   Pedig egy frászt.. Csak előbb csengett le a kimenőjel az előgerjesztett atomok korlátos számának következtében..  (Elfogyott a matéria ..)

 

 

 

Előzmény: /dev/null (235)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 238

Szia Kedves dev/nul/ !

 

    Nálad is elértem a célom.. na jó csak egy részét.. Foglalkoztál a weblapomon lévő dolgokkal.  Köszönöm!

    Reklámoztad is, a magad módján. Ezt is köszönöm!

 

  Ha még vitatjuk is az ott olvasható dolgokat, akkor még többet elértünk.

 

Ezért ne azt írd, hogy sz*r, hanem konkrétan fejtsd ki, hogy szerinted mi a rossz, és mi lenne a helyes helyette.

 

 

 

  

Előzmény: /dev/null (231)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.05 0 0 237

Szia Kedves Auróra!

    Örülök, hogy tetszik a web lapom.

 

  Igazság szerint az eredeti célom a figyelem felkeltés és a fizika megismerésére való elcsábítás volt vele a célom.    És igen, vannak még csiszolandó részei..

   Ami a centrifugás és többi részt illeti,.. igazából valóban jók.. de nem egészen így..

 

   Vegyük példának Newton hatás-ellenhatás törvényét.  A törvény kizárólag  akkor igaz, ha lebontjuk elemeire az erőhatást, és csak az egyidőben, egyetlen támadási pontban ható erőket nézzük.. 

 

    Egy egyszerű példán át: m tömegre balról és jobbról is hat F erő. Az m tömeg nyugalomban van.  Mondjuk.. hatás-ellenhatás, de ez ennél sokkal több!

    Most a baloldali erő és a jobboldali erő ezer év különbséggel hasson ugyanazon pontra..

   Nyílván ekkor a jobboldali erővel nem a baloldali tart egyensúlyt.. hanem az m tömeg tehetetlensége  F=m*a  gyorsuláson át.. Az ezer év múlva ható baloldali erővel szemben  pedig majd újabb ezer éven át szintén F=-a*m erővel fog hatni a tehetetlenség.

   Így ha csak a bal és jobboldali erőkre nézzük a hatás-ellenhatás jelenségét, akkor

egyik esetben igaz, másik esetben nem igaz..

    A centrifugális erővel ugyanezen elv szerint, időben eltólt  hatást szinkronizálunk térirányhoz, akkor gyorsíthatunk, vagy éppen lassíthatunk..

   Erre egy még egyszerűbb példa:

 

    Egyik korcsojázó áll a jégen, elszáguld mellette a másik..és összekapaszkodnak..

Az egyik impulzusa I=60*10= 600 mkg/s a másiké semmi mert  áll..  

   A közös rendszer impulzusa, szintén semmi, mert a közös tömegközéppont körül pörögnek..

   Most ugyanabból az irányból egy másik korcsojázó érkezik, de ő a forgással szembeni oldalon kapaszkodik hozzájuk.. Ő is I=600mkg/s impulzus hoz..  és a forgás leáll..

 

    Azaz a második, bár az első száguldozóval azonos irányú és azonos nagyságú impulzust hozott,  a rendszer szempontjából negatív impulzust hordozott.. 

   Illetve viszont is érvényesen: A rendszertől átvette azt az impulzust amit korábban a vele azonos irányban és azonos sebességű, másik száguldozótól vett át a rendszer,

csak ellentétes iránnyal.   Azaz a számára negatív impulzust ..

   És ez fordítva is érvényes..  Perdület átalakítható impulzussá és viszont..  és a többi..

Ha pedig ezeket a folyamatokat térirányokhoz szinkronizáljuk ...

   

   (  Érdekes .. így pont a negatív impulzusra írtam egy szemléletes példát..)

 

  Szóval, ha az az ára annak, hogy többen beleolvassanak a relativitással kapcsolatos..

 -- néhol kissé zavaros, de helyenként nagyon is érthető -- írásomba, bizony kell

egy kis kedvcsináló "misztikusság" is..

 

Előzmény: Aurora11 (234)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 236
A Gézoo oldala nagyon tetszik.Főleg a fényórás és a hosszkontrakciós rész.Szerintem az nagyon helyesen van felépítve,szuper.Az animációk is nagyon szépek,ötletesek.A hosszkontrakciót én is így képzelem el.

Ez sajnos kicsit kevés a fizikában...
Előzmény: Aurora11 (233)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.05 0 0 235
Szép, hosszú védőbeszéd a Gézoo-fizika mellett.
Csak az a baj, a Gézoo-féle Impulzus hajtómű a Newtoni fizika keretein belül működik -állítólag-, szó sincs eltolási szimmetriáról, erőterekről, gyoruló rendszerekről, így a hozzászólásod 90%-a itt fölösleges.
A lényeg azért benne van:
Ezért szerintem többletimpulzust nem tudnánk kivenni az edényből.
Sajnos azzal nem értek egyet,hogy többletimpulzust nyerhetnénk a centrifugából,...

A fizika azért valamivel több, mint némi "szerintem", vagy "Sajnos azzal nem értek egyet"
Itt bizonyítani kellene. Ami nem lehet nehéz, hiszen tudjuk, már volt megépített Gézoo-helikoptere, több nagyon egyszerű kísérletet is elvégzett ami az impulzus megmaradás megsértését igazolja. :-) Állítólag :-)

Továbbra is várom a 231-ben és korábban feltett kérdésekre a válaszokat, akár Tőled is.
Előzmény: Aurora11 (233)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 234

Szia Kedves Gézoo!

 

Nagyon tetszik az oldalad!Nagyon jól ki van dolgozva,és a fényórás elképzelésed nagyon jól mutatja,hogy a relativisztikus effektusokat tisztán a fényterjedésre vissza lehet vezetni.A hosszkontrakció is a fénysugarak terjedése miatti effektus,ami nem tényleges hosszrövidülés.

 

A centrifuga terén azzal nem értek egyet,hogy ebből többlet impulzus nyerhető ki.De az valóban igaz,hogy az impulzus gyorsuló rendszerben nem marad meg.Pusztán csak inerciarendszerben állandó a rendszer összimpulzusa,mivel az inerciarendszert azt definiálja,hogy az egyenletesen mozog,nem hat rá erő.Inerciarendszerünkből nézve,mi azt látjuk,hogy az edény és a benne mozgó golyók kölcsönhatnak egymással,amiben az összimpulzus állandó.Az ő szemszőgükből(a gyorsuló cetrifugából nézve) nem marad meg az impulzusúk,mert a centrifugális erő hozzácsatolódik a mozgásegyenletükhőz,ami akkor is létezik,ha a rájuk ható kölcsönhatásból adódó erők eredője nulla,és így egyenesvonalú egyenletes mozgást kellenne végezniük.De nem!Ezért nem marad meg a centrifugából nézve a golyók összimpulzusa.De többletimpulzust nem tudunk kivenni a centrifugából,mert a centrifugális erő tehetetlenségi erő(ami a gyorsuló rendszerben az impulzusmegmaradást elrontja) inerciarendszerben nem létezik.

Előzmény: Gézoo (230)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 233

De ha a gyorsuló rendszerünk benne van egy nagyobb inerciarendszerben,és abból tekintünk külön a testre(ami a gyorsuló rendszer része) és külön a gyorsuló rendszer többi részét,akkor azok impulzusának össze megmarad.Ha kivülről(inerciarendszerből) nézünk a rendszerre akkor az impulzus megmarad.csak a gyorsuló rendszerben nem marad meg.Így mi,mivel inerciarendszerben vagyunk,csak azt látjuk hogy a gyorsuló rendszer,és a test impulzust cserél egymással,de az összegük minden pillanatban állandó.Ezért szerintem többletimpulzust nem tudnánk kivenni az edényből.

 

A Gézoo oldala nagyon tetszik.Főleg a fényórás és a hosszkontrakciós rész.Szerintem az nagyon helyesen van felépítve,szuper.Az animációk is nagyon szépek,ötletesek.A hosszkontrakciót én is így képzelem el.

Sajnos azzal nem értek egyet,hogy többletimpulzust nyerhetnénk a centrifugából,mert mi kinn vagyunk egy inerciarendszerben,a test impulzusa megváltozik,de a testnek és a gyorsuló vonatkoztatási rendszerének impulzusainak összege minden időpillanatban állandó.

 

Előzmény: Aurora11 (232)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 232

Szia!

 

Szerintem az igaz,hogy az impulzus sokszor nem marad meg.Általában akkor,ha nem teljesül az eltolási szimmetria.Ha erőtér hat és F=dp/dt nem nulla akkor az impulzus nem marad meg.Megszünik az izotrópia,és a tehetetlenségi erők(tangenciális-,centrifugális-,Coriolis-,Euler-erő) kitüntetnek irányokat.Például előfordulhat ,hogy egyes hullámok csak egy írányba terjedhetnek,ezzel ellentétes irányban nem haladhatnak.Ha a forgó rendszer gyorsuló rendszer(például forgó vonatkoztatási rendszer),akkor a rendszerben az impulzus nem marad meg,mert a rendszerre erő hat,és emiatt a benne haladó részecske visszahat a rendszerre a hatás-ellenhatás miatt.Például egy testre a centrifuga centrifugális erővel hat és az edény falához gyorsítja,és a test egy külső inerciarendszerből nézve egyenes vonalú egyenletes mozgást végez,csak elfordul tőle  a gyorsuló vonatkoztatási rendszere.Ezt a gyorsuló rendszerből nézve úgy vehetjük figyelembe,mintha a testre centrifugális erő hatna.És a testre erő hat,ami gyorsítja,és így az impulzusa megváltozik.A gyorsuló rendszerekben az impulzus nem marad meg.Inerciarendszerből tekintve a test impulzusa megmarad csak kifordul alóla a vonatkoztatási rendszer.A mechanika törvényeit inerciarendszerben kell vizsgálni,hogy megkövetelhessük az impulzusmegmaradás törvényét.

 

 

Előzmény: /dev/null (225)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.04 0 0 231
Állítod Te aki csak az egyiket ismered, és azt sem érted..
Egyiket se ismerem és értem...
Csak azt látom melyik működik. :-)

A Gézoo-fizika még képlékeny.. még kiforratlan..
Igen. :-)) Mint a meleg sz.r :-)))

...relativitás éteres modeljénél.
Ilyen csak a Gézoo-fizikában van.
Talán ideje lenne megismerkedned a relativitás elmélettel -nem azzal amit képzelsz róla-,
hamár cáfolni akarod.

... Jaaa, olyat nem lehet, Akkor Így valóban, az egész specrel csak üres duma..
Ezzel megint csak egy baj van: működik.
Szemben a Gézoo-fizikával.

Tehát mégegyszer:
A Gézoo-fizika nem működik. Vagy talán kész van már a Gézoo-helikopter?
Ami ugye egyszer már állítólag működött...
Vagy be tudod mutatni bármelyik - általad óvodás szintűnek tartott -
kísérletedet ami igazolja a Gézoo-fizikát?
Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?

Le tudsz vezetni, bizonyítani bármit is, ami más a Gézoo-fizikában mint a fizikában,
és a kísérletek, megfigyelések, tapasztalatok a Gézoo-fizikát igazolják?


Előzmény: Gézoo (230)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.04 0 0 230

"Csak egy probléma van.
Azok a "téves" elvek, a fizika működik.
A Gézoo-fizika nem működik. "

 

  Állítod Te aki csak az egyiket ismered, és azt sem érted..  Szemben velünk, akik mindkettőt ismerjük és a tények alapján úgy látjuk, hogy a specrel egy "átfestett"

éterelmélet abszolút sebességekkel,  rendszerkhez rögzített éterekkel..

 

   Na az a duma amit Te írtál..

 

  Mert hogy is van ez?

 

  Az éterben a fény terjedési függvénye    x=ct  és a specrelben ?

 

  De akár lépésről lépésre összehasonlíthatnánk.. síma koppintás, csak jobb a PR-ja..

 

  A Gézoo-fizika még képlékeny.. még kiforratlan..  persze hivatkozhatsz az egyes részleteinek hibáira.. Ezzel csak segítesz abban, hogy a Gézoo-fizika valóban sokkal jobb model legyen a relativitás éteres modeljénél.

 

  Mellesleg, hol is működik a specrel?  Mutatnál egy tömeg és ezzel gravitációs gyorsulás mentes inerciális mozgású rendszert?

  Jaaa, olyat nem lehet,  Akkor Így valóban, az egész specrel csak üres  duma..

 

 

 

Előzmény: /dev/null (229)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!