hanem konkrétan fejtsd ki, hogy szerinted mi a rossz, és mi lenne a helyes helyette. Konkrétan megtettük. Hónapokon keresztül. Nem értetted. Nem arról van szó, hogy cáfoltad volna, és megvédted volna az érveidet. Nem értetted. Mi változott azóta?
Amikor azt hisszük, hogy kijelenthetjük, hogy ez vagy az az állítás megalapozott,
ilyen vagy olyan megfigyeléssel is alátámasztva, mindig kiderül, hogy egy frászt megalapozott. Csupán félig kinyitott szemmel csak annak látszott..
Ezért helyesebbnek látom, ha -- bár ténynek látszó evidenciákat is -- némileg feltételes módban használunk.
A "véleményem szerint" kifejezést pedig egyenes a vitathatóság lehetőségének jelölésére szokás használni a nyelvünkben.
"A fizika azért valamivel több, mint némi "szerintem", vagy "Sajnos azzal nem értek egyet" Itt bizonyítani kellene."
Igaz, kellene, de sok esetben a bizonyításnak nevezett valamiről kiderült, hogy vagy csak ott, vagy csak korlátos feltételekkel igaz, vagy egyszerűen téves következtetés eredménye.
A legfrissebb példa a fénynél nagyobb sebességű adatátvitel "kisérleti igazolása."
Miközben a felfutó görbe sem fázisban, sem más módon nem előzte meg a fényt,
a helyi maximumához vezető szakasza késett a fény intenzitásának felfutásához viszonyítva, de helyi maximuma előbb volt mint a fény intenzitás maximuma,
máris kikiáltották, hogy "Ime, megelőzte az információ a fényt.."
Pedig egy frászt.. Csak előbb csengett le a kimenőjel az előgerjesztett atomok korlátos számának következtében.. (Elfogyott a matéria ..)
Igazság szerint az eredeti célom a figyelem felkeltés és a fizika megismerésére való elcsábítás volt vele a célom. És igen, vannak még csiszolandó részei..
Ami a centrifugás és többi részt illeti,.. igazából valóban jók.. de nem egészen így..
Vegyük példának Newton hatás-ellenhatás törvényét. A törvény kizárólag akkor igaz, ha lebontjuk elemeire az erőhatást, és csak az egyidőben, egyetlen támadási pontban ható erőket nézzük..
Egy egyszerű példán át: m tömegre balról és jobbról is hat F erő. Az m tömeg nyugalomban van. Mondjuk.. hatás-ellenhatás, de ez ennél sokkal több!
Most a baloldali erő és a jobboldali erő ezer év különbséggel hasson ugyanazon pontra..
Nyílván ekkor a jobboldali erővel nem a baloldali tart egyensúlyt.. hanem az m tömeg tehetetlensége F=m*a gyorsuláson át.. Az ezer év múlva ható baloldali erővel szemben pedig majd újabb ezer éven át szintén F=-a*m erővel fog hatni a tehetetlenség.
Így ha csak a bal és jobboldali erőkre nézzük a hatás-ellenhatás jelenségét, akkor
egyik esetben igaz, másik esetben nem igaz..
A centrifugális erővel ugyanezen elv szerint, időben eltólt hatást szinkronizálunk térirányhoz, akkor gyorsíthatunk, vagy éppen lassíthatunk..
Erre egy még egyszerűbb példa:
Egyik korcsojázó áll a jégen, elszáguld mellette a másik..és összekapaszkodnak..
Az egyik impulzusa I=60*10= 600 mkg/s a másiké semmi mert áll..
A közös rendszer impulzusa, szintén semmi, mert a közös tömegközéppont körül pörögnek..
Most ugyanabból az irányból egy másik korcsojázó érkezik, de ő a forgással szembeni oldalon kapaszkodik hozzájuk.. Ő is I=600mkg/s impulzus hoz.. és a forgás leáll..
Azaz a második, bár az első száguldozóval azonos irányú és azonos nagyságú impulzust hozott, a rendszer szempontjából negatív impulzust hordozott..
Illetve viszont is érvényesen: A rendszertől átvette azt az impulzust amit korábban a vele azonos irányban és azonos sebességű, másik száguldozótól vett át a rendszer,
csak ellentétes iránnyal. Azaz a számára negatív impulzust ..
És ez fordítva is érvényes.. Perdület átalakítható impulzussá és viszont.. és a többi..
Ha pedig ezeket a folyamatokat térirányokhoz szinkronizáljuk ...
( Érdekes .. így pont a negatív impulzusra írtam egy szemléletes példát..)
Szóval, ha az az ára annak, hogy többen beleolvassanak a relativitással kapcsolatos..
-- néhol kissé zavaros, de helyenként nagyon is érthető -- írásomba, bizony kell
A Gézoo oldala nagyon tetszik.Főleg a fényórás és a hosszkontrakciós rész.Szerintem az nagyon helyesen van felépítve,szuper.Az animációk is nagyon szépek,ötletesek.A hosszkontrakciót én is így képzelem el.
Szép, hosszú védőbeszéd a Gézoo-fizika mellett. Csak az a baj, a Gézoo-féle Impulzus hajtómű a Newtoni fizika keretein belül működik -állítólag-, szó sincs eltolási szimmetriáról, erőterekről, gyoruló rendszerekről, így a hozzászólásod 90%-a itt fölösleges. A lényeg azért benne van: Ezért szerintem többletimpulzust nem tudnánk kivenni az edényből. Sajnos azzal nem értek egyet,hogy többletimpulzust nyerhetnénk a centrifugából,...
A fizika azért valamivel több, mint némi "szerintem", vagy "Sajnos azzal nem értek egyet" Itt bizonyítani kellene. Ami nem lehet nehéz, hiszen tudjuk, már volt megépített Gézoo-helikoptere, több nagyon egyszerű kísérletet is elvégzett ami az impulzus megmaradás megsértését igazolja. :-) Állítólag :-)
Továbbra is várom a 231-ben és korábban feltett kérdésekre a válaszokat, akár Tőled is.
Nagyon tetszik az oldalad!Nagyon jól ki van dolgozva,és a fényórás elképzelésed nagyon jól mutatja,hogy a relativisztikus effektusokat tisztán a fényterjedésre vissza lehet vezetni.A hosszkontrakció is a fénysugarak terjedése miatti effektus,ami nem tényleges hosszrövidülés.
A centrifuga terén azzal nem értek egyet,hogy ebből többlet impulzus nyerhető ki.De az valóban igaz,hogy az impulzus gyorsuló rendszerben nem marad meg.Pusztán csak inerciarendszerben állandó a rendszer összimpulzusa,mivel az inerciarendszert azt definiálja,hogy az egyenletesen mozog,nem hat rá erő.Inerciarendszerünkből nézve,mi azt látjuk,hogy az edény és a benne mozgó golyók kölcsönhatnak egymással,amiben az összimpulzus állandó.Az ő szemszőgükből(a gyorsuló cetrifugából nézve) nem marad meg az impulzusúk,mert a centrifugális erő hozzácsatolódik a mozgásegyenletükhőz,ami akkor is létezik,ha a rájuk ható kölcsönhatásból adódó erők eredője nulla,és így egyenesvonalú egyenletes mozgást kellenne végezniük.De nem!Ezért nem marad meg a centrifugából nézve a golyók összimpulzusa.De többletimpulzust nem tudunk kivenni a centrifugából,mert a centrifugális erő tehetetlenségi erő(ami a gyorsuló rendszerben az impulzusmegmaradást elrontja) inerciarendszerben nem létezik.
De ha a gyorsuló rendszerünk benne van egy nagyobb inerciarendszerben,és abból tekintünk külön a testre(ami a gyorsuló rendszer része) és külön a gyorsuló rendszer többi részét,akkor azok impulzusának össze megmarad.Ha kivülről(inerciarendszerből) nézünk a rendszerre akkor az impulzus megmarad.csak a gyorsuló rendszerben nem marad meg.Így mi,mivel inerciarendszerben vagyunk,csak azt látjuk hogy a gyorsuló rendszer,és a test impulzust cserél egymással,de az összegük minden pillanatban állandó.Ezért szerintem többletimpulzust nem tudnánk kivenni az edényből.
A Gézoo oldala nagyon tetszik.Főleg a fényórás és a hosszkontrakciós rész.Szerintem az nagyon helyesen van felépítve,szuper.Az animációk is nagyon szépek,ötletesek.A hosszkontrakciót én is így képzelem el.
Sajnos azzal nem értek egyet,hogy többletimpulzust nyerhetnénk a centrifugából,mert mi kinn vagyunk egy inerciarendszerben,a test impulzusa megváltozik,de a testnek és a gyorsuló vonatkoztatási rendszerének impulzusainak összege minden időpillanatban állandó.
Szerintem az igaz,hogy az impulzus sokszor nem marad meg.Általában akkor,ha nem teljesül az eltolási szimmetria.Ha erőtér hat és F=dp/dt nem nulla akkor az impulzus nem marad meg.Megszünik az izotrópia,és a tehetetlenségi erők(tangenciális-,centrifugális-,Coriolis-,Euler-erő) kitüntetnek irányokat.Például előfordulhat ,hogy egyes hullámok csak egy írányba terjedhetnek,ezzel ellentétes irányban nem haladhatnak.Ha a forgó rendszer gyorsuló rendszer(például forgó vonatkoztatási rendszer),akkor a rendszerben az impulzus nem marad meg,mert a rendszerre erő hat,és emiatt a benne haladó részecske visszahat a rendszerre a hatás-ellenhatás miatt.Például egy testre a centrifuga centrifugális erővel hat és az edény falához gyorsítja,és a test egy külső inerciarendszerből nézve egyenes vonalú egyenletes mozgást végez,csak elfordul tőle a gyorsuló vonatkoztatási rendszere.Ezt a gyorsuló rendszerből nézve úgy vehetjük figyelembe,mintha a testre centrifugális erő hatna.És a testre erő hat,ami gyorsítja,és így az impulzusa megváltozik.A gyorsuló rendszerekben az impulzus nem marad meg.Inerciarendszerből tekintve a test impulzusa megmarad csak kifordul alóla a vonatkoztatási rendszer.A mechanika törvényeit inerciarendszerben kell vizsgálni,hogy megkövetelhessük az impulzusmegmaradás törvényét.
Állítod Te aki csak az egyiket ismered, és azt sem érted.. Egyiket se ismerem és értem... Csak azt látom melyik működik. :-)
A Gézoo-fizika még képlékeny.. még kiforratlan.. Igen. :-)) Mint a meleg sz.r :-)))
...relativitás éteres modeljénél. Ilyen csak a Gézoo-fizikában van. Talán ideje lenne megismerkedned a relativitás elmélettel -nem azzal amit képzelsz róla-, hamár cáfolni akarod.
... Jaaa, olyat nem lehet, Akkor Így valóban, az egész specrel csak üres duma.. Ezzel megint csak egy baj van: működik. Szemben a Gézoo-fizikával.
Tehát mégegyszer: A Gézoo-fizika nem működik. Vagy talán kész van már a Gézoo-helikopter? Ami ugye egyszer már állítólag működött... Vagy be tudod mutatni bármelyik - általad óvodás szintűnek tartott - kísérletedet ami igazolja a Gézoo-fizikát? Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?
Le tudsz vezetni, bizonyítani bármit is, ami más a Gézoo-fizikában mint a fizikában, és a kísérletek, megfigyelések, tapasztalatok a Gézoo-fizikát igazolják?
"Csak egy probléma van. Azok a "téves" elvek, a fizika működik. A Gézoo-fizika nem működik. "
Állítod Te aki csak az egyiket ismered, és azt sem érted.. Szemben velünk, akik mindkettőt ismerjük és a tények alapján úgy látjuk, hogy a specrel egy "átfestett"
éterelmélet abszolút sebességekkel, rendszerkhez rögzített éterekkel..
Na az a duma amit Te írtál..
Mert hogy is van ez?
Az éterben a fény terjedési függvénye x=ct és a specrelben ?
De akár lépésről lépésre összehasonlíthatnánk.. síma koppintás, csak jobb a PR-ja..
A Gézoo-fizika még képlékeny.. még kiforratlan.. persze hivatkozhatsz az egyes részleteinek hibáira.. Ezzel csak segítesz abban, hogy a Gézoo-fizika valóban sokkal jobb model legyen a relativitás éteres modeljénél.
Mellesleg, hol is működik a specrel? Mutatnál egy tömeg és ezzel gravitációs gyorsulás mentes inerciális mozgású rendszert?
Jaaa, olyat nem lehet, Akkor Így valóban, az egész specrel csak üres duma..
Mások pedig úgy látják, hogy Ti néhányan, nem értettétek és azóta sem értitek, de makacsul ragaszkodtok a téves elveitekhez..
Csak egy probléma van. Azok a "téves" elvek, a fizika működik. A Gézoo-fizika nem működik. Vagy talán kész van már a Gézoo-helikopter? Ami ugye egyszer már állítólag működött... Vagy be tudod mutatni bármelyik - általad óvodás szintűnek tartott - kísérletedet ami igazolja a Gézoo-fizikát? Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?
Mások pedig úgy látják, hogy Ti néhányan, nem értettétek és azóta sem értitek, de makacsul ragaszkodtok a téves elveitekhez..
Minden relatív.. Tudod mint a fény sebessége is.. Minden.. mindenhez relatív.
Azt remélem, hogy akad aki már érti, hogy semmi sem abszolút, még a fény sebessége sem az.. a távolság sem az, az idő sem az.. semmisem lehet abszolút..
Csak a relativitás teóriája szerint lehet abszolút a fény sebessége és a viszonyítás...
2006 elején hónapokon keresztül próbáltuk elmagyarázni itt: Mi az energia?? Ismerős? Nem értetted. Mi változott azóta? Elkészült már a Gézoo-helikopter?
Továbbra is várom a 177-ben és a 182-ben tett állításaid levezetését, bizonyítását.
Javaslom nézd meg ezt: Impulzus hajtómű Keresd meg a hibákat, majd gondolkodj el, mennyire vehető komolyan a szerző. Javaslom továbbá ugyanezt fizika érettségire készülőknek. Nem nehéz. Középiskolás fizika. (legalábbis az én koromban az volt...) Sok sikert!
Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban. Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetésnek, személyeskedésnek veszik, ha állításaik igazolására kérjül őket, főleg egy tudományról szóló topicban..
Nem értem továbbá azokat a fórumozókat, főleg egy tudományról szóló topicban, akik a nyilvánvaló marhaságot elintézik ennyivel: Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen. Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.
Továbbra is várom a bizonyítást, levezetést. Ahogy egy tudományról szóló topikban illene.
"De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot."
Abból,hogy tökéletes a leárnyékolás,onnan lehet tudni,hogy az erőtér 1/r2-el arányos,nem pedig 1/r1,9999999999999999-el.Mert ez az árnyékolás azon múlik,hogy a hatványkitevőben az a kettes,mennyire pontosan kettes.Szóval Newton és Coulumb kerekített vagy sem,amikor felírták a távolságfüggést.Azóta az elektrosztatikus terek 1/r2-es függését a Maxwell-egyenlet Gauss-törvénye is igazolja.Egy töltött gömb töltését is gömb középpontjába lehet sűrteni,mert az elektrosztatikus erővonalak a gömböt rá merőlegesen hagyják el.
Igazából ez az elektrodinamika Maxwell-törvényeiből következik.Mert a Mawwell törvény az nagyon pontos sosincs baj.Mégis pontatlan volt az elektrodinamika,mert amikor a töltött részecskékre(lgtöbbször elektronra) írtak fel mechanikai összefüggéseket,akkor a Newtoni klasszikus mechanika képleteit használták.És ez nem volt összhangba az elektormágnesség törvényeivel.De az elektormágnesség törvényeit négyesvektoros alakban is fel lehetet írni,ez vezette Lorentz-t,Poincare-t,és Einstein-t,és még sokakat arra,hogy a mechanikát is négyesvektorossá kellett tenni,hogy stimmeljen az elektrodinamikával,vagyis a fénysebességhez közeli sebességeken is müködjön.És ezeknek a négyesvektoroknak a transzformációja nem Euklidesi(a hármosvektoroké az),hanem Lorentz-féle.Einstein az elektromosságtan törvényeiből következtetett a speciális relativitáselméletre.El kellett vennie,az abszolút időt,és az abszolút inerciarendszert,és felismerte a sebességnek a felső határát(fénysebesség).
Nagyon szívesen!:)Sok sikert kívánok az érettségidhez!
"Épp ugyanez foglalkoztatott engemet is mikor belefogtam ennek a megírásába: vajon a 4. dimenzió hogyan köthető a másik háromhoz. A lorentz-geometriát nem igazán értettem, mert a képletek túl magasok voltam hozzám képest, de annyit felfogtam, hogy egy szingularítás magában hordozza mind az időtlenséget, és mind a tértelenséget. Tehát a végtelen anyagsűrűség mégis csak rámutat arra, hogy a tér és az idő összefüggnek. Úgy modelleztem a relatívitás elméletbe ágyazva, hogy a mi számunkra (külső nézőpont) végtelen sok idő múlva bomlana fel egy szingularítás, míg a szingularítás számára maga a szingularítás időben meg sem történt, mert egyből, ahogy az anyagok összesűrűsödtek a végtelenben, kölcsönhatásba is léptek egymással, (csakúgy, mint az ősrobbanásban), tehát ha van kölcsönhatás, akkor a kölcsönhatás teret és időt idéz elő az anyagnak. Vagyis a szingularítás szerint, az ő nézőpontjából minden, ami körülötte van, az maga a szingularítás, az idők és a tér megszűnése. " Szerintem arról lehet szó,hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetés lép fel a mozgásokban.Ez a klasszikus mechanikában nem lép fel,mert ott a hatás végtelen sebességgel terjed.A relativisztikus képletekből úgy kaphatod meg a klasszikus mechanika megfelelő képleteit,ha mindenhova ahol a fénysebesség szerepel,oda végtelent írsz.Hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetést figyelembe vehessük,ezért egy vektornak négy komponense kell,hogy legyen nem pedig három.A hármasvektorokkal nem lehet figyelembe venni a hatás véges sebességét.De a klasszikus mechanikában a hármasvektorok dimenziófogalma sem köthető a közönséges értelemben vett dimenziófogalomhoz.Mert síkbeli mozgásokhoz lehet kétdimenziós vektorokat használni,pedig a mozgás háromdimenzióban zajlik,igaz,hogy a mozgás a térnek csak az egyik síkjára korlátozódik.
Igazad van,ha az anyagnak végtelen a sűrűsége,emiatt a térfogata nulla,és a gravitációs tere végtelen nagy,így nulla a sajátideje.A tér,az idő,és az anyag elválaszthatatlan egymástól.
Azzal egyetértek hogy a gravitációs hullámok néha egy kicsit leárnyékolodhatnak,mert véges a sebességük,és ezért felléphetnek késleltetéses jelenségek.Csak a gravitációs hullámokat még nem érzékelni.
Szerintem a Föld ugyanakkora eővel vonz minket,mint amekkora erővel mi vonzuk a Földet,a hatás-ellenhatás törvénye miatt.
Gézoo nagyon jókat ír,nagyon sokat lehet Tőle tanulni.Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen.Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban.Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.
Azért,mert a Földet koncentrikus gömbéjakra lehet bontani.De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot.És az erővonalak a gömbhéjak felületét merőlegesen hadják el.Emiatt sűríthetjük a gömb teljes tömegét a középpontjába.De ha a gömb belsejébe eg üreget vágunk és azon közelítünk a gömb középpontja felé,akkor lineárisan csökken a gravitációs erőtér,mert a kijebb levő gömbhéjak összességének tere az árnyékolódás miatt nem jut el hozzánk.Mindig csak a középpontot és minket elválasztó gömbhéjak összessége ad gravitációs teret.De ha a gömbfelületen kívűl vagyunk,akkor akkor mindegyik gömbhéj hatását érezzük.És a gömb erőtere(ami h távolságra van tölünk) egyenértékű egy olyan anyagi pont erőterével,ami h+r távolságra van tölünk(r a gömb sugara)és amibe a gömb teljes tömege be van sűrítve.Ezt azért tehetjük meg,mert az erővonalak 1/r2-es sztatikus terek esetén a felületből arra merőlegesen lépnek ki.
Továbbra is várom a levezetést. Mint ahogy például az impulzusmegnemmaradáson alapuló Gézoo-helikoptert is. Sok csodálatos dolog van a Gézoo-fizikában. :-)))
Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet. Ezt Gézoonak magyarázd. Nekem nem kell.
De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest. Vitattam én ezt bárhol is?
Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét. Lehet. De itt megint csak nem erről van szó. Newton III., és gravitációs törvényéről. Erről tett Gézoo állításokat, illetve vont le következtetéseket. Ennek a bizonyítását szeretném látni. Idézzem újra, vagy megtalálod?
Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza. Meglehet. Újra csak ismétlem: nem erről van szó. De ha valaki a Newton törvényeivel sem boldogul...
Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet.De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest.
Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét.Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza.
