Miután a gyorsulást általában pl a Föld felszínén tapasztaljuk, nem szokás pl ezer vagy millió kilométerekre lévő pontban érvényes gyorsulással foglalkozni..
Pedig az F=m*a gyorsulás értéke a=F/m egységnyi tömegre az
F= G Mm/r2 függvényből: 9,81 N= G*5,7e24*1/r2 távolságon,
(G=6,67e-11 M=5,7e24 kg r=6 225 km)
vagyis ahol r2= 38,755*1e12 vagyunk azaz a felszínen
Ez a zöldség hol szerepel az F = m * a képletben? A mértékegységek sem stimmelnének, ha valami távolságnégyzet szerű valamit is bekavarsz.
Vagy pedig az általad megadott a=1e-22 m/s2 most már valahogy nem jó. Akkor hogy számítod ki a jó értéket? Képletet, levezetést, ne süket dumát! Kezdheted talán itt (177): F=k * M * m/r2
A föld tömegközpontja az emberétől 6 000 000 méterre van, ami miatt a négyzetes uttőrvényből következően 1/(6e6 *6e6)= 1/36e12 = 1/36 * 1e-12 -szor kisebb az ember tömege által okozott gyorsulás a Föld tömeg középpontjának helyén, lévén, hogy az ember tömegközéppontjára adtam meg az a=1e-22 m/s2 értéket.
Persze ez azért csalóka mert a Föld esetében a tömegközéppontjától éppen ilyen messze lévő felszíni gyorsulás értékét g=10 m/s2 értéket adtam meg.
Így az emberre ható vonzóerőnél nem kellett a távolsággal számolni mert benne van a
10 m/s2 értékben..
Viszont a Földre ható ember okozta gyorsulás értékét az ember tömegközéppontjáról át kellett számolni a Föld tömeg középpontjában érvényes értékre.
Hogy mit is? Talán csak annyit, hogy felhívjam a figyelmedet, (és az olvasók figyelmét - ez a fontosabb) hogy ismét bődületes nagy baromságot beszélsz. De azért bizonyíthatsz, és elismerem ha tévedtem. Lássuk!
Szóval ami lemaradt: Igen. Végigolvastam. Igaz, nehezen ment, mert szinte végig vitatkoztam volna Veled az egészet, de elolvastam.
Azért tartottam érdemesnek a komoly vitára, mert nagyon sok szuper gondolat van benne, de sajnos olyan kaotikus halmazban, hogy beláttam azt, hogy ebben a formájában vitaalapnak nem jó.
Ezért kértelek kétszer arra, hogy rövidítsd le, hogy láthatóvá váljon, hogy mi része az elméletednek, és mi az amit belső monolőgként mellé gondolsz, mint egy bizonyítékát.
A dimenziókról sem véletlenül írtam Neked. A kiterjedés - azaz a dimenzió, tágabb értelemben kiterjedés azaz mennyiség vagy mértékegység..
Így magának a dimenziónak a tágulása - zsugorodása akkor értelmezhető, ha a szemlélővel (ill. eszközeivel) történik olyan hatás ami a dimenzió mértékegységeinek megváltozásával jár.
Ilyen hatást állít Einsstein a relativitás elméletével, amikor a sebesség hatására az óra lassul vagy a hossz rövidül.. És az áltrelben a görbült teret követő térkoordináták egységeinek rövidüléséről, a koordináta tengelyek irányainak eldeformálódásáról elmélkedik. De ez nem új.. Igaznak sem igaz, de ő éterben gondolkodott, így az éterének mint egy láthatatlan szivacsnak a markolászása az éter deformálásán keresztül a koordináták deformálódását következményként hozta magával.
Szóval, szóval: Miben új, és miben igaz a Te térgörbületed, koordináta vagy helyesebben dimenzió torzulásod?
Amúgy érdekes az a történet,hogy Newton F=dp/dt=ma (ha m=állandó) törvényből és az F=gamma m1m2r/r3-ből már következik az F1=-F2 hatás-ellenhatás törvénye.És állítólag a gravitációs törvényt előbb ismerte fel,mint a hatás-ellenhatás törvényét.Így két felismerés már kiadta a harmadikat.A szuperpozicíó elvét Newton negyedik törvényének nevezik,bár ennek Newtonhoz nem volt köze,csak később egészítették ki.De ez szerintem nem axióma,mert csak lineáris erőknél igaz.Míg a három Newton törvény nemlineáris erőknél is müködnek.
Ami az erőket illeti a klasszikus F=k * M * m/r2 csak a szorzatot mutatja..
Amint a számításból is látszott azt is, ha mint függvényt analizáljuk, hogy a tömeg nagyságával egyenesen arányos az erő nagysága.. de nem csak a vonzottra igaz, hanem a kialakuló vonzóerőre is!
És még nem is jól számoltam, mert nem F= 2e-12 N hanem a gyorsulásokból e-13..
kifelejtettem az 1/36 -nál a tizedet, az arány pedig 700/2e-14 .. 350e14 ~ 3e16 ami a
szimpla tömegarány 1e22 -jénél még 6 nagyságrenddel kevesebb is.. de még a függvényből, számítás nélküli következtetés még így is sokszorosan alátámasztatott.
Azaz valóban, minket sokszor jobban vonzz a Föld, mint mi a Földet.
Te az ember tömegközpontjától 1 méterre lévő 10e-22 értékkel számoltál, ami akkor is amikor a földön állunk 6000 000 méterre van a Föld tömegközpontjától, így az egész Földre 1/3 * 10e-12 szerese hat azaz
F= 1/3 *10e-34 ezt megszorozzuk a Föld 6e24 kg tömegével = 2e-12 N erőt kapunk
azaz az ember a teljes Földet rajta állva is csak F=e2-12 N erővel vonzza..
A föld pedig az embert?? Engemet pl 700 N -al... ami kicsit sokkal több..
"Azonnal a Föld felöl elérnek és hatnak rád a Föld gravitációs hullámai. Miközben a te hullámaid még 2 másodpercig úton vannak a Föld felé.. ekkor gyorsan visszabújsz a hold mögé.. így amire a Te hullámaid vonznák a Földet, Te már árnyékban vagy.. és nem küldsz több hullámot a Föld vonzására..
Azaz a két hatás időben külön-külön hat.. így nagyságaik aránya kérdéses.."
Igen.Itt is felléphet olyan késleltetés mint ami a fény esetén fellép.Csak azt nem tudom,hogy ha szintén fénysebességgel terjed,akkor hogyan fogják tudni megkülönböztetni a fénytől.Mert valószínűleg a gravitációs hullám is ugyanúgy energiát szállít,mint a fény?
"De rossz érv az, ha elméletünk védelmében az elméletünkből merítünk érvet. Ezért hát el is állok ettől, és felteszek egy kérdést: a pionok hogyan változtathatnák meg ha negatív impulzusról beszélünk, a nukleonok perdületét, ha azoknak nem perdülete van hanem spinje... és az erősen más, mint a perdület, főként azért mert a dimenziók más milyenek az atomon belül. Ezt hívom amúgy torzult dimenziónak."
A negatív impulzus a klasszikus fizikában is előfordulhat,mert ha a te mozgásiányoddal ellentétes irányban halad egy test és ütköztök akkor negatív impulzust ad át neked.Persze ez a vektorképből származik,de ezt át lehet rakni a skalárképre,ha elfogadjuk hogy negatív számnak a 180-al elforgatott vektor,és a képzetes i számnak(gyökalatt-1) a 90-al elforgatott vektor felel meg.
A spin fogalmát még Pauli önkényesen vezette be,hogy meglehessen magyrázni a Ster-Gerlach kisérlet eredményeit,illetve az anomális Zeeman effektust,ami ellentmond annak,hogy a részecskének csak pályamomentuma lenne.És ezért bevezette a kétimenziós Pauli mátrixokat,vagyis a spinmátrixokat.A baj az,hogy a Schrödinger egyenlet nemrelativisztikus,ezért a relativisztikus jelenségeket nem tudja megmagyarázni.
Aztán jött Dirac és felírta a Dirac egyenletet,amiben a feles spinű részecskék esetén igaz relativisztikus Hamilton operátort hazsnálta,és ebből kipotyoktak a négydimenziós spinmátrixok,amik nemrelativisztikus közelítésben a kétdimenziós Pauli mátrixokra redukálódtak.Szóval a relativisztiku effektusok adják a spint.
E=mc2+1/2 mv2.De ha a relativisztikus effektusokat is figyelembe vesszük akkor a sebesség negyedik hatványával és a még magasabb hatványával arányos végtelensok tagok is jelentősek.A Schrödinger egyenletben a mozgási energia a 1/2mv2 tagból áll csak,míg a Dirac egyenlet a teljes energiával számol,amiben a magasabb sebességhatványos tagok és az elektron mc2 nyugalmi energiája is szerepel.Az ezzel kijövő perdület más nagyságú lesz,mint az a perdület,ami a nemrelativisztikus Schrödinger egyenletből jön ki.A két impulzusmomentum különsége az amit spinnek hívnak.Ahogy a Dirac egyenletben az energiát nem bontják szét nyugalmi és mozgási energiára,így az impulzusmomentumot sem kell szétbontani külön pályaimpulzus és spinmomentumra.
A spinre azért nincs szemléletes kép,mert mi a nemrelativisztikus közelítéses világban élünk,ahol a mozgási energia csak az 1/2mv2,és nincs előtte nyugalmi energia illetve végtelen sok sebesség mégmagasabb hatványait tartalmazó tagok.Ha mi világunkban is irtozatosan nagy c-hez kzeli sebességek uralkodnának,mint amik az elemi részecskék között nem ritkaság,akkor számunkra nem tünne fel a spin létezése,mert azt a mi relativisztikus impulzusmomentum kifejezésünk magában tartalmazná.
A kvantummechanika másik nagy ellentmondása az,hogy az erőkifejezés nem:
F=-gradU,hanem vannak utána még végtelen sok tag,amiket összemérhetők az első taggal.Ezért nem is erőkkel számolnak a kvantummecahnikában,hanem energiával és impulzussal,mert technikailag csak véges sok erőtaggal tudnának csak számolni(végtelensokkal nem lehet),így mindig csak közelítő elméletek lennének.Emiatt nem ér sokat a kvantummechanikában az erőkre vonatkozó klasszikus mechanikai tételek.Persze a hatás-visszahatás tétele továbbra is fennáll,csak végtelen sorból álló erők esetére.Ezért célszerűbb visszatérnünk az energia és impulzusmegmaradásra,hogy ne kelljen az erőfogalmat bevezetnünk a kvantummecahnikában,hogy ne csak közeltő elmélet lehessen.Amúgy a Newton hatás-visszahatás törvénye az impulzusmegmaradásból adódik.
