A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
először azt kellene megérteni, miért esett lassabban a szén az alumíniumnál
Pedig egyszer a válasz: mert az elemek már csak ilyenek, nem egyformán esnek. Például a tölthető elemek sokkal ritkábban esnek a kukába, mint a nem tölthető, de kifogyott elemek. A lapos elemek meg nagyszerűen alkalmazhatók vízparton az úgynevezett "kacsázásra", amikor az ügyesen eldobott lapos elem mintegy ugrál a víz felszínén. Ilyesmiben a lapos elem verhetetlen. (Vö: Lapos Elemér, akit elküldtek lapos elemér'.)
A legjobb az Energizer 9 voltosa: abban 6 db teljes értékű AAA elem található, csak így felébe se kerül, mintha külön veszed meg őket. Megveszed a 9 voltost, kibontod a kis hülye fém házából, és mehet a fényképezőbe vagy az mp3 lejátszódba. Miután kiürült, lehet ejteni. Van benne szén is, alumínium is, tiszta haszon, hogy még holtában is jó valamire.
Én autóban nem szoktam a többi vezetőt lehülyézni. Egyesek teljesen autonóm módon is képesek hülyén viselkedni.
A hihetőség függ attól, hogy ki milyen persperktívából vizsgálja a jelenséget. Ha nem látogatunk el a ZARM honlapjára, még akkor is, gyanús a dolog. A szabadesést nem látjuk. Ha már. Ha persze egy rendesen dokumentált kísérlet lett volna, akkor egy ilyen jellegű film is elég lenne. Lenne? Biztos?
Az E-5 pontosságú mérés nem egy demonstrációs labor mérés szintjén történik. Történhet persze úgy is, de ahhoz picit több alapvetés, kísérlettervezés kell. A ZARM a kísérleteihez jó környezetet ad. A 2000-ben kiadott General Information szerint már akkor volt data uplink/downlink. A mérés eredményeit adathordozón adják ki.
Nem emlékszem, hogy ezen a folyton betett filmecskén kívül másról is szó esett volna. Arra emlékszem, hogy a pixelek számolgatása előkerült többször is. Te emlékszel arra, hogy a relatív mozgás korrekciója a kamera középtengelyétől észlelt szög (pixeltávolság) szerint korrigálva lett volna? Tett erről itt valaki említést?
Az ejtőtorony üzemeltetése drága. Egy kísérlet (n db. ejtés) sok-sok pénzbe kerül. Ha valaki mégis a kamerához ragaszkodik, akkor csak egy ilyen ócska felbontású kamerát épít be? Ezt a ZARM jóváhagyta? Arra int az egyik dokumentáció, hogy olyan kísérletet kell tervezni, hogy az ejtés sorozat közben ne kelljen a kapszulát szervizelni. Megfelel ennek a filmen látott elrendezés?
Igazad van. Majd ha lesznek hiteles adatok, akkor lesz érdemes foglalkozni a dologgal. A szénre és az alumíniumra vonatkozó ejtéssel mért adatokra ezek szerint eddig senkinek sem volt szüksége, tehát nem is mérte meg így. Ha egy adat kell, akkor kimérik.
Végül, mi történt a http://www.youtube.com/watch?gl=DE&hl=de&v=jkNjvCmsWOU címen található filmecskével?
Valami bűzlik itt, de nagyon. Abonyi tanár úr szavaival élve: Most itt állunk télvíz idején kertitörpe nélkül.
Iszugyi is tudja, többször leírta, mi is tudjuk: több (rengeteg) mérés kellene egy ekkora horderejű állítás alátámasztására. Azonban nincs több mérés. Meg is van a "jutalma": Nobel-díj sincs, egyelőre. Ebből következik, hogy az egyszem mérést tét nélkül fel lehet tenni a jutubra, mi meg vég nélkül rágódhatunk rajta, hogy mit látunk. Végülis nekünk nem nem tétre megy, nyugodtan eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi is okozhatja a szén levitálását. Persze a játék csak addig tart, amíg iszugy vissza nem tér. Várok egy jó ötletet. A maradék levegő szerintem nem játszik, és nem is kóvályog az ejtőkapszula (ezek látszanának a vénullás testek mozgásán). Az ejtőtorony kivitelezése olyan, hogy nagyságrendekkel pontosabb mérésekhez is megfelel, tehát a "hibát" nem ott kellene keresni. Van még valami?
Laszlo! Egy Phys REv. Letters-ben megjelent cikk mervado. Ott tudni lehet, hogy mi van a cikk mogott az a cikk egy borzaszto kemeny biralasi eljarason megy keresztul. No ezen a ponton bukott meg iszugyi, mert feltetelezem megkerdeztek tole, hogy mielott azert a nagyvilag ele tarna sajat kulonbejaratu univerzumanak a titkait, talan meg kene magyarazni, hogy az o fizikaja miert nem ervenyes a bizonyitasara rendelt "kiserlet"-re. Merthogy ott semmi ott az 5 testbol egy sem viselkedik ugy, ahogy iszugyi megjosolta.
A kozutas hasonlatod azert hulyeseg, mert itt nem barmol senki semmit, csak neha felkapjuk a vizet mikor valaki bgyakorlatilag altalnos iskolas szintu fizika tudassal probalja az eszt osztani es foleg inkabb csak eszt oszt, de nem valaszol olyan egyszeru kerdesekre peldaul, hogy miert is van az, hogy iszugyi "kiserlet"-eben a targyak kurvara nem ugy mozognak, ahogyan azt az o "elmelet"-e megjosolja. Akkor tulajdonkeppen mit is bizonyit ez az egesz...
Igazad van, maradjunk a tényeknél. Ha már nincsenek hitelesített, korábban elvégzett ejtési adatok szénre és alumíniumra vonatkozóan, ezért elfogadom a felvetésedet. Amíg nem látjuk a mérésben résztvevők által hitelesített videót vagy jegyzőkönyvet, ez a kísérlet is lehet kamu. Akkor tehát most ott tartunk, hogy senkinek sincs hiteles ejtési adata szénre, illetve alumíniumra vonatkozóan. Legalábbis itt a Fórumon egymást hülyézőknek nincs. Bravó, emberek! Ez szép volt! De legalább jól kihülyéztétek magatokat, és ezért még autóba sem kellet ülni. És a testi épséget sem veszélyezteti. Ugyanaz van itt is, mint a közutakon. Az egyébként egymást tiszteletben tartó emberek átlényegülnek, és úgy kommunikálnak egymással, ahogy más körülmények közt eszükbe nem jutna. Akik itt egymást barmolják, rendes esetben egy kávézóban jót beszélgetnének. Ugye, így van, kedves pszichológus hozzászólók (mert itt tulajdonképpen mindenki elme-szakértő is lesz)?
Korai még a Világegyetemmel kezdeni, először azt kellene megérteni, miért esett lassabban a szén az alumíniumnál. Erre kellene keresni valami referencia adatot, amivel összehasonlítható i. kísérlete.
Laszlo! Buta vag, de ez nem ujdonsag. A reprodukalhato ejtokiserletnek ott van az, aminek belinkeltem az absztraktjat. Ha gondolod kikeresem neked az egesz hivatkozast. a Phys Rev. Letters-ben jelent meg a cikk ott barmikor elolvashatod. arra viszont mit mondasz, hogy meg iszugyi pobalkozasaban sem engedelmeskednek az anyagok az iszugyi fizika torvenyeinek. Arrol mar nem is beszelek, hogy a jelenleg mukodo vilagegyetem egyetlen fizikai jelenseget sem kepes sem leirni sem megmagyarazni az iszugyiarius fizika
Itt mindenki beszél a jól reprodukált ejtőkísérletről, de még senki sem látott olyat. Mi alapján döntöd akkor el, hogy egy alumínium darabnak pont úgy kell esnie, mint a szénnek? A hited alapján. És a hited oly erős, hogy még a szemednek sem hiszel, ha nem ezt látod. Na, hol kell hinni?
Tudod Laszo a hitnek megvan a helye, ezt templomnak hivjak... a tudomanyban viszont nincs helye hitnek csak pontosan dokumentalt (a youtube nem szamit annak) reprodukalhato (es ezaltal sokszor megismetelt) mereseknek es az azokra alapozott elmeleteknek van helyuk no most iszugyi videoja semelyik kriteriumot sem teljesiti (meg ha elfogadnank is a pobalkozasat mereskent, akkor sem igazolja a ra alapozott elmeletet, hiszen egyik probatest sem viselkedik az iszugyarius univerzum torvenyeinek megfeleloen)
Nos, akkor szerinted iszugyi kísérletében a szén esett lassabban, vagy az alumínium esett gyorsabban, mint ahogy esnie kellett volna? Gondolom, csak megnézted egy táblázatban a szén és alumínium esési idejét, mielőtt kijelentetted, hogy iszugyi mérése nem jó. Az általad ajánlott ZARM könyvtár adatait használtad a kritikád megalapozásához, vagy a BME-t, esetleg az ELTE-t? És ha már így megkerested a kérdéses adatokat, nyugodtan megoszthatod velünk is, hiszen eddig egy dokumentált ejtőkísérlettel szemben csak szöveg volt, hogy így nem jó, úgy nem jó. Azt el sem merem képzelni, hogy minden alap nélkül gyakorolsz kritikát más jól dokumentált kísérletével szemben.
Semmi gond: menj el a ZARM könyvtárába. Lehet kérni belépőt. Külsősnek tán fizetni kell valamennyit, ezt nem tudom pontosan. Aztán láss, ne csak nézz. Angolul, németül megtalálod azokat a kísérleteket, (alapkutatások) amelyek nem külső megrendelésre készültek, azokat nyilván csak a megrendelő engedélyéval lehet tanulmányozni. Ha szerencséd van, akkor a BME vagy az ELTE könyvtára könyvtárközi kölcsönzéssel is meg tud kapni bizonyos dokumentumokat.
A ZARM önmagában túl van az 5000. ejtési kisérletén. Aztán van még igen sokféle: csak Eötvöséknek volt többezer kísérlete, mind pontosabb az iszugyi féle médiahacknál. Ráadásul sok-sok anyaggal. Nem ártana kicsit utánaolvasni. (Tudom egy iszugyánus hívőt piszkosul zavar a valós világ) Nem is beszélve arról, hogy az Eötvös inga már igen sokszor bizonyította tudását a geofizikai kutatásokban.
Az amerika és japán ejtőtornyok szintén folyamatosan dolgoznak. A műholdas és űrállomási mikrogravitációs kísérletekről már nem is beszélve.
Nem a Youtubon kell keresni az ilyesmit, hanem a fizikai szemlékben. Meg a konferenciákon. Meg a szakkönyvtárakban. Mert tisztességes kutatást ott szokás közzétenni.
Azt kell tudomásul venni, hogy ha ugyanazon mérési alapmódszerrel nagyon sok mérés eredménye pontosan beleillik a méréőeszköz/módszer hibaeloszlásába, akkor az jó mérés. Ha valami azonban ebből messze kiesik, (ráadásul pontatlan is) akkor a gyakorlott mérőember pontosan tudja, hibás, semmitérő volt az adott kísérlet. És megnézi mit szúrt el, nem pedig egy idióta világképet épít egy mérési hibára. Normális kutató magával szemben a legkritikusabb.
5000?? Csak egyet mutass az iszugyién kívül, ahol bármi módon dokumentálva van mondjuk a szén és/vagy alu esési ideje. Csak azért kérem, hogy összehasonlíthassam iszugyiéval. Mégiscsak könnyebb lenne úgy eldönteni valamit, ha tényekről tudnánk beszélgetni, mert így csak tartalom nélküli szövegelés marad. Vagy hit alapján döntés. Abból pedig egyenes út vezet a fallikusozás meg a zs. -zés (Jézus, itt tartunk, hogy már le sem merem írni egy nép nevét!).
Reménytelen: ha van nem 5000, hanem ennél legalább egy nagyságrenddel több, és legalább 7 nagyságrenddel pontosabb, a szakma általános szabályai szerint elvégzett, reprodukálható kísérlet, amely éppen nem az iszugyi féle baromságokat támasztja alá, viszont egymásnak teljesen megfeleltethetők, akkor az az egy, az mezei mérési hiba. Szóra sem érdemes.
Nem cél iszugyi fogdosása. Ha ilyenre van igénye, akkor érdemes felkeresnie egy jó fizioterapeutát. Ha akarod, akkor mondjad, ez a te dolgod. Van sikerült kísérlet is.
Te nagy buta Térkép Ész! Saját gondolatköröd foglya lettél ezzel, ha van 5000 kísérlet, akkor az 5001. nem térhet el. De bizony eltérhet. Mindig van egy 5001. kísérlet, ami eltér az addigiaktól. Különben már vagy 400 éve nem találtak volna ki újat a tudományban. Azt persze én sem állítom, hogy iszugyié lenne az 5001. Csak azt állítom, hogy a kísérletének videóján nem esnek együtt a különböző anyagú tárgyak. Még ha a vaksi szemeddel ezt nem is látod.
Mellesleg az érdekes az, hogy a másik 5000+n számú, iszugyi marhaságait világosan cáfoló kísérlet, az Einsteini elveket realizáló gyakorlati megoldások tömege, az mind smafu... hiába no, iszugyiánista, gyurcsókista egykutya...
