A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Meglehet. Ő azonban kapott Nobel-díjat, erre neked esélyed sincs. Tényleg, ismert a te Einstein szorzód? ;) Ezt a fogalmat is ellőtte előled. Ezen a fényképen én nem látok figyelemhiányt. Azt is mondta, hogy Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. Te milyen értékeket tudsz felmutatni?
A 'megfigyelöt', Einstein értelmében, meg hagyjuk ki, enélkül is müködik a világmindenség, persze nem úgy ahogyan Einstein elképzelte! Einstein volt a legrosszabb megfigyelö a fizikában!
Az emberek általában nem szeretik a tömeget. A fizikusok is így vannak evvel. A természetes fizikának (milyen szép fogalmat alkottál már megint) semmi baja sincs a tömeggel. Definilája, használja. A te mesterséges 'fizikádnak' ezek szerint több problémája is van? Nem vagy képes a természetes fizikát a te 'fizikádhoz' hozzágörbíteni? Szász Imre Horgászbottal írtam című könyvében szerepelt ez: Ez nem nikkel. Ezt tudni kell.
Te állítottál valamit, illetve beszéltél egy matematikai struktúráról, ami az említett megszorításokkal definiált;) Nosza, lássuk. Elég jól látszik egyébként, hogy a kapkodásban mely fogalmakat összemosva mit szeretnél mondani, és mi is lenne a tisztességes, szakmai fogalmi építkezés. Te állítottad, hogy benne van a könyvekben. Jó. Nekem mindegy melyik szakkönyre hivatkozol.
Az m(P)-t, m(e)-t és a delta(izotóp)ot 1.7 x10^-7 pontossággal ismerik a fizikusok, pontosabban a kilógramm definicióját nem is lehet megadni. Az ekvivalecia elv állítólagos 10^-8 - 10^-13 kísérleti alátámasztása tudományos hazugság!
A braunschweigi PTB utána akar járni a tömeg problémának, a kilógramm definiciója a problémájuk a Loschmidt számmal Egy 28Si-ból álló golyóbist akarnak elkészíteni a tömeg definiciójára. Ha elkészül, megtudják, hogy a tehetetlen tömeg különbözik a súlyos tömegtöl! Vagy átveszik elötte az én definiciómat: m(28Si;g) = 28 (m(P) - m(e)) és m(28Si;i) = m(28Si,g) (1 - delta(28Si))!
"Neked milyen az egyensúly érzéked?" Kitünö! Söt azt is tudom, hogy mekkora egy tetszöleges test súlyos tömege és mekkora a nyugvó tehetetlen tömege, ami természetesen különbözik. A fizikusoknak erröl fogalmuk sincs!
A relativitás elve értelmében vagy a fizika (A úr) tántorgott össze-vissza, vagy a megfigyelő. Neked milyen az egyensúly érzéked? A szarvashibát véteni szokták.
A fizikusok olyan egyszerü dolgot nem tudnak kiszámolni, hogy mekkora egy kémiai elem 1 moljának a súlyos és mekkora a nyugvó tehetetlen tömege. Mondjuk mekkorák ezek a 28Si-nál, vagy a 27Al-nél. Ez az 'elfogadott' fizika szegénységi bizonyitványa, ki van állíva! Kiállították saját maguknak!
Tovább nyürüzik a tömeg problémája, még a sebesség függését sem tudták a fizikusok meghatározni. Attól függöen, hogy az impulzus megmaradásból, vagy a gyorsulásból indulnak ki, más kifejezést kapnak ki. A fizika a tömeggel kapcsplatban az egyik szaravashibából a másikba esett.
Hrakó Péter öszintén megmondta, hogy a hidrogénatom tehetetlen tömegére van egy elképzelés, amiben a fizikusok hisznek. Ez m(hidrogén;i) = m(P) + m(e) - 13.6 eV/c^2. De mekkora a hidrogénatom súlyos tömeg, azt nem tudják. Arra tippelnek, hogy ugyanakkora, mint a nyugvó tehetetlen tömege, ami természetesen nem igaz. Rossz ez a tipp! Aztán egy A tömegszámú izotóp tehetetlen tömegéröl már fogalmuk sincs! Meg is van löve az 'elfogadott' fizika!
"Ha van levezetés, akkor keresd meg ott, ahol tanítják a kétféle tömeg egyenlőségét." Igazad van, keresse meg, de nem fogja megtalálni! Ilyen a fizikában nem létezik. Senki sem tudja, mi egy test súlyos tömege és mi a nyugvó tehetetlen tömege. Ezt Einstein sem tudta, aztán az együgyüségében kidobta a súlyos tömeget! Ez a fizika legnagyobb problémája: Fogalma sincs mi ennek a központi fogalomnak a jelentösége. Csak találgatás van!
Nohát: egyrészt, felettébb érdekes, hogy ez az iszugyiánus kizárólag ott jelenik meg, ahun Szász is veri a nyálát, másrészt teszi-veszi magát mint egy iszugyipap.
Sőt: az se semmi, hogy egyidőben soha nem jelennek meg...
Bár kétségbeesetten tiltakozott, hogy ő nem is iszugyi, de mint anno megjegyeztem az mindegy is: egyik énje degeneráltabb, mint a másik.
Levezetést, konkrétumot meg ne várj tőle: aki képtelen felfogni, hogy egy ejtőtornyot (miután van a brémai mellett más is) nyilván nem arra használnak, hogy tűzzel-vassal megőrizzék a manifeszt idiótáktól, hát magyarázhatsz neki, meg küldheted az MC-be.
Soha nem lesz képes megérteni, -példának okáért- hogy mondjuk egy pH-t meghatározhatok egy lakmuszpapírral (kb. 10% pontossággal is -ez az ejtőtorony) de ma már teljesen kommersz pH mérők akár 3-4 tizedes pontossággal is képesek egy oldat pH-ját és annak változásait meghatározni és rögzíteni.
Azaz a mérési módszerek pontossága, valamint a hibaszámítások matematikájának a fejlettsége csak az elmúlt egy évtizedben, olymértékben megnőtt, hogy az iszugyi féle baromkodás még játéknak is kevés, nem hogy valamiféle "bizonyítéknak". Arról nem is beszélve, hogy a műholdak és űrállomások által biztosított lehetőségek az ilyen haszontalan hibbantaknek még a tudatáig sem jutnak el.
Latom probalod itt menteni az arcodat, de nem fog menni. Lassuk mirol is beszelunk:
"Figyu, ha kijelentjük, hogy a gravitáció tömegvonzás, akkor abból logikailag levezethető, hogy ezer jegy pontossággal a kétféle tömeg megegyezik. Mint a kétszerkettő, ezen valóban nincs is mit vitatkozni. Azok akik fizikát tanultak és nem dogmákat, azok mégis veszik a fáradságot megmérni a kétféle tömeget. A dogmások meg huhognak, hogy minek?"
Itt a masodik resz az erdekes, ahol azt fejtegeted, hogy valakik dogmakat huhognak, holott epp most mondtad,hogy tulajdonkeppen nincs is dogma. Meg sajat magaddal is ellentmondasba keveredsz.
Szoval most utoljara megkapod a lehetoseget, hogy rendezd az arcodat es vagy: produkald a levezetest a ket tomeg egzakt egyenlosegerol vagy: bocsanatot kerj mert hazugsaggal probaltal ervelni
Lehet, hogy elkúrt kísérlet, lehet, hogy nem. Ha elkúrt, akkor a többi is lehet elkúrt amikre hivatkozol, hiszen azok sem készültek elitebb körülmények közt. Ha elkúrt iszugyi kísérlete, akkor azt elsősorban nem neki volt módja elkúrni, hanem a helyszín fenntartóinak és személyzetének, akik előkészítették magát az ejtést. Feltehetően azért ők profik voltak. Tehát ennyi erővel az összes többi kísérlet is lehet elkúrt.
