A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Lehet, hogy elkúrt kísérlet, lehet, hogy nem. Ha elkúrt, akkor a többi is lehet elkúrt amikre hivatkozol, hiszen azok sem készültek elitebb körülmények közt. Ha elkúrt iszugyi kísérlete, akkor azt elsősorban nem neki volt módja elkúrni, hanem a helyszín fenntartóinak és személyzetének, akik előkészítették magát az ejtést. Feltehetően azért ők profik voltak. Tehát ennyi erővel az összes többi kísérlet is lehet elkúrt.
Mondom, ha nincs levezetés, akkor csőbe húztalak annak érdekében, hogy megmutassam, az itteni nagyokosok hogyan állíthatják a kétféle tömeg egyenlőségét. Talán csak nem kitalálták? Ha van levezetés, akkor keresd meg ott, ahol tanítják a kétféle tömeg egyenlőségét.
nos, hogy a hozzaszolasod masik felevel is foglalkozzak egy kicsit. Tobben megmertek es azt talaltak, hogy nagyon sok tizedesjegyig megegyeznek. egyedul egyetlen elkurt probalkozas mutat mast, amit viszont nem lehet komolyan venni mert olyan szintu elterest mutat, amit mar a korabbi kiserleteknel ki kellett volna, hogy mutassanak es a probalkozo nem szolt arrol, hogy a korabbi kiserletek ezt az elterest miert nem mutattak ki. Ezenkivul a kimutatott elteresnek (ha letezne) komoly hatasokat kene gyakorlania mindennapi eletunkre, amiket nem igazan taasztalunk...
Segitek. Azt allitottad, hogy ha a gravitacio tomegvonzas, akkor abbol egzaktul kovetkezik a sulyos es tehetetlen tomeg egyenlosege. No erre szeretnek en latni valamifele bizonyitast toled. Szo sem volt itt arrol, hogy ki mit mert meg es mit nem. Szoval maradjunk az alapproblemanal... hogyan is kovetkezik a gravitacio=tomegvonzas-bol, hogy a sulyos es tehetetlen tomeg egyenlo? Halljuk professzor ur! Most bizonyithatod, hogy vitakepes vagy!
Hát így. Nincs levezetés, csak kitaláltuk, hogy a kétféle tömeg egyenlő. Ez van. Ha valaki mégis megmérné különböző anyagokkal, ejtőkísérlettel, akkor az marha. Igaz?
Itt egyelore te tettel egy allitast, aminek szeretnenk latni az igazolasat. Ha ez megvan, akkor utana majd talan beszelgethetunk komolyabb dolgokrol is... ja, hogy nem tudod prezentalni a levezetest es csak belerofogtel egyet a levegobe? hat igy jartal...
Keresd meg a középiskolai tankönyvedben, ahol a kétféle tömeg azonosságát tanították! Nehogy már én korrepetáljalak fizikából, én, aki ..... (ide írhatod azokat a jelzőket amiket a nagyokos hólyagok szoktak írni, hogy mi vagyok).
egyelore itt te alitottal valamit, amire kertuk az igazolast, ugyhogy vegyel vissza az arcodbol es pezentald a levezetest, amirol itt olyan magabiztosan nyilatkoztal es aztan onnan folytathatjuk
Na persze:) Nem figyeltél szokásodhoz híven. A toplogikus terekre direkt a te kedvedért tettem be egy apró hivatkozást.
Akkor szűkítsünk. Melyik kiadásban és hol lehet megtalálni a nyílt és véges Minkowski teret. Adnál nekünk egy rendes, tisztességes, a tudományban bevett módon ideírt hivatkozást?
Egye kánya, a nyílt, véges tér definíciója is jöhet. Jó lenne ha nem kevernéd össze a T topologikus tér elemeivel, azok ugye nyílt halmazok.
Nagy szarban szoktál lenni, mert nem jól használod a terminológiát. Tudjuk, nem itt jártál iskolába. Vagy más oka is van?
K ügynök vegyél a kezedbe egy matematika könyvet, pl. M Giaquinta, S. Hildebradt, Calculus of Variation I: The Lagrangian Formalism, hogy megértsed, mi az a nyílt, véges tér. De hiába is veszed a kezedbe az ilyen könyvet, még a címét sem érted!
A képzelet szép képesség, gazdaggá tesz. A matematika, a fizika és általában a természettudományok elsajátításának fontos része a képzelet.
Látszik, hogy semmi közöd sincs a matematikához, csak képzeled. Segítek és rámutatok arra, hogy miért írsz szokás szerint már megint egetverő butaságokat. Hogy az érdeklődők is nyomon tudják követni, na meg hogy jobban égjél, nem kell ehhez mást hasznáni, csak a Wikipédiát.
A Minkowski-tér a fizikában a háromdimenziós Euklideszi tér még egy dimenzióval, az idődimenzióval való kiterjesztése. A ma legáltalánosabb változatban ez a nulladik dimenzió, de előfordul negyedik dimenzióként is.
Euklideszi térnek nevezzük azon T számtest, vagy integritási tartomány feletti vektortereket, melyekben a vektorterek axiómáin felül értelmezve van, egy ún. skaláris szorzat (euklideszi norma).
Innen a számtest az érdekes: pl. itt: http://www.roik.bmf.hu/harp/matek/komplex/node42.html
Az elméleti részecskefizikusok, a relativisztikus mezö elméletben még egy részecske Lagrange sürüségét sem tudták felírni, amit ugyebár egy véges, nyilt Minkowski-térre kell integrálni! Schrödinger megprobálta ugyan de eredménytelen maradt!
kell intergrálni a Minkowski-tér egy véges, nyílt kivágásában. Az izoperimetrikus mellék-feltételek és a természetes határfeltételek figyelembe vételével jönnek ki a mozgásegyenletek a részecskékre és a mezökre.
Ez az Ansatz természetesen egész más, mint az analítikus mechanika eddig felhasznált feltevése
Úgy látom, ma a magasabbik lovat hoztad elő a spájzból. A CV-d nem tartalmaz adatot a felkenésről. Ebben a topikban vallottál már a lekenésről (a ZARM-ban elszenvedett virtuális pofonokra gondolok).
Az értéssel kapcsolatban nem fogok egy olyannal vitába szállni, aki tartósan képtelen az általa használt (de egyébként csak az ő fejében létező) matematikai fogalmakat axiomatizálni (már ha tudod, mit jelent e szó).
Térjünk egy kicsit akkor vissza a Minkowski-térre. Hogyan kell definiálni, hogy
a./ véges b./ nyílt
legyen?
Na ugye? Szerintem ma sem fogsz tudni ennek nekifutni, és főleg nem megoldani.
Nem kértek elég pénz a munkájukért? Igaz, igaz. A társadalmi megbecsültsége ennek a szakmának nem a legjobb. A részecskefizikusoknak sem lehet könnyű az életük.
