Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Hányadik terv volt, amit megrajzoltál? Gondolom, nem a száztizenötödik. Gyakorlat teszi a mestert, senki sem úgy születik, hogy kiráz a kisujjából egy tuti tervet! Vannak a terveddel gondok, nem csak a vonalvezetéssel, hanem a terep kialakíthatóságával is, az a nagyobb baj. Maga a terv végül is ötletes lenne, csak olyan, mint a Noch félkész terepasztalai.
A képen egy TT-s asztal vázlata van. A cél az volt, hogy két vonat tudjon közlekedni folyamatosan, míg egy harmadik mozdonnyal tolatgatni lehet az állomáson. Analóg üzemre készül majd az asztal, pár hónap múlva kell kezdeni az építését. Tudom, Te H0-ban gondolkodsz, nem is az a cél, hogy méretváltásra beszéljelek rá, csak gondolatébresztőnek, ötletnek szántam.
Ha fényévekre vagy, akkor jó, mert van időd foglalkozni a dologgal. Fél évszázadhoz közelít, hogy elkezdtem azon töprengeni, hogy kéne csinálni egy terepasztalt. A dologból azóta sem lett semmi, csak egy, az említett könyv elvei alapján megszerkesztett végig sík pálya készült el régi Piko U profilos sinekből. Néhány épület, pár fa, 1-2 díszletelem, tehát inkább mondhatni próbapályának. Az állomási vágányhálózat korrekt, de ennek az az ára, hogy a nyíltvonal rövidebb, mint az állomás. De 12 éve működik. A terepasztal építéséről viszont lemondtam.
Kisebb, lényegtelen korrekciók előtt ilyen volt a pályám. Alapmotívum: egyvágányú fővonal, kétoldali csatlakozó mellékvonallal. A bal oldalon körbemenő rész (külső kör) fővonal, (belső kör) mellékvonal. Balra rövid csonkák: mozdonytároló, mozdonyszín, elágazó hossú csonkák: kocsitárolók. Fenti csonka kihúzóvágány, lenti két egymás melletti csonka: iparvágány.
Állomás (asztal jobb oldala): felvételi épület belső oldalon, onnan számozva a vágányokat:
1. Mellékvonali csatlakozó vágány felső irány felől.
2. Mellékvonali csatlakozó vágány alsó irány felől, illetve személyvonati megelőző vágány.
3. Fővonal átmenő fővágánya.
4. Tehervonati megelőző vágány.
5. Tehervonati felállító vágány. (Irány szerinti felállításhoz kevés volt a hely, így közösített vágány készült.)
6. Mozdony körüljáró vágány.
7. Raktári vágány. (Csonka)
Érvényesül a mindenhonnan mindenhova elv, illetve nincs a palettán ívesített kitérő, így a vágánykapcsolatok meglehetősen hosszúak. (Az asztal mérete: 1,8x3,0 m.)
Azért nem kell el elkenődni, én majdnem húsz év modellezgetés után is körülbelül száz pályatervet készítettem, mire a végén jó lett. A tervezésbe érdemes energiát belefektetni, mert utána nagyon meg tudja hálálni a befektetést.
Köszönöm, de ne fáradj vele. Tyapa féle design könyveket letöltöttem - nézegettem is... Fényévekre vagyok attól, hogy egy terepasztalt készítsek. Ez egy próba volt.
Hááát.... Öööö... Ezt nagyon nem javasolnám, amit rajzoltál. Van egy csomó kitérő (ami nagyon drága), és egy csomó felesleges vágányút, viszont nincs hely peronnak. Váltók mellett csak ritkán van peron, annak is megvan az oka, pl. két vonat fogadására alkalmas vágány. Ilyen kis terepasztal esetében ez nem működőképes.
Elsőként javaslom beszerezni Gerhard Trost Vasútmodellezés, illetve Modellvasút című könyveit, ahol az állomási funkciókat, vágányelrendezéseket ismerteti a szerző.
Ha részletesebben akarsz foglalkozni a dolgokkal, valósághűbb állomást szeretnél csinálni (nem csak vágányokat össze-vissza) és nem sürgős a dolog, akkor megpróbálom beszkennelni Dr. Kerkápoly Endre könyvéből az állomások vágányhálózatával foglalkozó részét, amit egy az egyben nehéz megvalósítani egy kis terepasztalon, persze attól is függ, milyen pályát szeretnél építeni. Ha érdekel ez a dolog, írj magánban, címemet ismered.
Kétszintes, üzembiztos asztalt ebből nagyon nehéz lesz kihozni. A sok váltó miatt még drága is, javaslom a tervet inkább az iratgyűjtő kosárba helyezni...
Ha három vonatot akarsz egyszerre közlekedtetni, akkor leginkább egy háromvágányos dilikör lesz a nyerő. E mellé még nem ártana további támpont arról, hogy mit is szeretnél ezen kívül (pl. inkább vonatozol, vagy legyen egy állomás tárolóvágányokkal vagy iparvágánnyal, tolatásokkal stb.)?
"A három szerelvény (ebből az egyik egy 2 kocsiból álló motorvonat) nem működhet a körökön?
A hídnál levő rövid szakaszon, illetve a hármas kitérő előtti (bal felső sarokban) pici szakaszon kellene osztozniuk ... szerintem megoldható szakaszokkal és jelzőkkel."
Erre írtam, hogy nem egyszerűen (az egyszerű, ha nem keresztezik egymás útját), de természetesen megoldható, csak akkor ahogy írtad is "forgalomirányítás" kell a közösen használt szakasz miatt.
Persze abban is van ráció, hogy meghagyjuk a legbelső körön az egyenest, hogy oda is lehessen peront tenni. Mondjuk nem láttam még ilyen állomást, de a hazainál fenyvesekkel vadregényesebb tájakon tudtommal előfordulnak szokatlan elrendezések.
De mostmár leállítom magam, mert kezdek elszállni a variációkkal.
Szia! Ha csak minimálisan nyúlok bele, akkor is kivenném az első képen bordóval jelzett vágánykapcsolatokat, mert igazából nem teszik átjárhatóbbá a vágányhálózatot. Az 5-ös* váltóra gyök felől csak a 2-es és 3-as váltón át jöhet vonat, az viszont a legbelső körre eljuthat a 2-es váltón át egyenesen is. Másik irányból ugyanígy, a 8-asra gyök felől érkező vonat nem tud máshova eljutni, ha a 8-ason kitérőbe megy, csak visszaszlalomozni a legbelső körre. Lényegében ugyanez igaz a 4-es és 6-os váltóból álló kapcsolatra is. A narancssárgával jelzett kapcsolat határeset, ott egy rövidke vonat végül is elfér az állomási vágányon.
Ha kicsit komolyabban belerajzolgatok mindenféle színes tollal (megint csak bordó az, amit elhagynék, zölddel a hozzáépítések), akkor a belső hurkot én is bekötném a 2-es kitérőnél és kihagynám az állomás közepén húzódó vágánykapcsolatokat. Így hosszabb állomási vágányok adódnak (lesz hely peronnak péládul) és a lehetséges menetek lényegében ugyanazok. A jobboldalon lévő ívek közül én kihagynék egyet, talán kettőt is (narancs), bár utóbbival persze kizárom három vonat egyidejű közlekedését. De ha ragaszkodsz a legbelső ívhez, akkor az ötös váltó helyén ki lehet ágazni a zöld-narancs elrendezésből is. Illetve én is tennék kihúzót a felül lévő teherpályaudvarhoz, a fővágány mellett elkanyarítva szerintem nem foglal sok helyet.
Persze a hozzászólás második fele lényegében csak belevau, nekem így jobban tetszik, de nem nekem épül.
_______________________ *Tudom én, hogy nem így kell váltókat számozni, de nem sikerült eldönteni, hol van a határ a kezdőponti és a végponti váltókörzet között :-)
Köszönöm a javaslatokat! Igen - sajnos eléggé kitérő-fetisiszta vagyok, emiatt is jó, hogy látom mi az ami működik máshogyan is. :)
Alapvetően mindkét irányban járhatónak és kombinálhatónak szerettem volna megalkotni - emiatt túlbonyolíthattam.
A három szerelvény (ebből az egyik egy 2 kocsiból álló motorvonat) nem működhet a körökön?
A hídnál levő rövid szakaszon, illetve a hármas kitérő előtti (bal felső sarokban) pici szakaszon kellene osztozniuk ... szerintem megoldható szakaszokkal és jelzőkkel.
A bal felső sarokba mezőgazdasági munkás területet képzeltem, bár megfontolandó a kihúzóvágáény.
Én ezeket a módosításokat javallanám (még ezen is lehetne egyszerűsíteni de látom szereted a sok kitérőt:) ), hogy legalább rövidke szerelvények állhassanak az állomáson anélkül, hogy kitérőkön állnának:
Mivel csak két független köröd van a 3 szerelvény egyszerre járatása nem egyszerű megoldásokat kíván, de 2 szerelvény és közben harmadik géppel tolatgatás az működhet (bal felső részre egy kihúzóvágánnyal pláne).
Digitrains pro-val vezérlem a váltókat az asztalon. Van egy piko w3, 2 szervóval. Ezeknek összehangoltan kellene működniük. Sajnos két állásnál is a másodikként állítandó motort állítja először. Pontosabban csak szeretné de nem tudja, mert az első motor rátart. Az elsőt pedig ez után állítja át. Hogyan lehet felcserélni a sorrendet. Szoftveren belül erre nem látok lehetőséget.
Támogatnám én a hazai ipart, de sajnos náluk 20db-ot kapok, szállítással együtt 4-5 munkanap alatt azon az áron, amiért pl a NYÁK Expressz szóba áll velem :)
Sok panelt csináltattam már, magán és céges szinten is. Eddig nem csalódtam!
Én a "Paco" féle dekódereket építettem meg Piko elektromos állítóművekhez. Eddig beváltak. Átterveztem a panelt, ahol lehetett SMD-t használva, így egy szerintem kulturált méretű stabil működésű panelt kaptam. Gyártattam Kínába jópár panelt, ha érdekel, szívesen adok :)
Én egyébként azt tapasztaltam, hogy ugyanarra a problémára rengeteg megoldást lehet találni, így érdemes kísérletezgetni. Ha valami meg működik, az nézzen ki bárhogy, a lényeg hogy működjön :)
Strapabíró, szép lassút áthúzás (mint egy szervó). Sima MÁGNES dekóder kell hozzá, azaz nem a Tillig/conrad féle motor állítóműhöz való dekóder. A mágnesdekóder - állandó kimenetre állítva, mert a közös pontja a +, és két - kimenet a két állás. A motor tulajdonképpen mindig egy irányba megy. Pici az áramigénye, így a dekóder tápja lehet a sínen.
-szervó. (már voltam vele itt többször :)
Maga a szervó olcsó ca. 400ft/darab. Igen, bőven elég a az SG9-es, nem szükséges a többi fémkerekes, extra erejű stb. Modellváltókat állítunk H0-ban, nem erőkaros exoszkeleton robotokat működtetünk vele (megjegyzem az sg9-is simán eltöri a váltókat, akkor a nyomatéka).
Ehhez is kell dekóder. Szervó dekóder. Építhetsz magadnak is, de vannak gyári megoldások (pl: DT). Nagyon szép, precíz átmenet. Ha sok van belőle, mármint szervóból, akkor külön táp kell a szervódekódernek, mert induláskor van egy pillanatnyi nagy áramfelvételük a szervóknak.
Hajrá! A conrad állítóművet, és a mágneses tekercses dolgokat hosszú távra nem javaslom.
Eredetileg nem terveztem elektromos váltó állítást de most megcsipett a bogár és elgondolkodtam hogy mi lenne ha. :) Az alábbi kombinaciohoz milyen motor/dekoder kombót ajánlanátok?
Rico Z21 Start
Piko váltók (15db)
Az Arduino-s megoldások se ijesztenek el ha jól működik a Roco-val.
Ööö - szerintem igen, bírni fogja :) Nem szándékozom rajta sétálni :) Ha Te szoktál, akkor valóban kevés lesz :)
A zöld habanyagot teszik parketták alá, amin ténylegesen 1:1 emberek járnak. A H0-ás modellek súlyát gramm szinten tudom értelmezni. A sínen való súlyelosztásuk révén, így a habanyagra jutó felületi nyomás szinte nulla. Persze ha rálépek, azt nem fogja megköszönni.
Természetesen a modulátmenetnél nem lesz habanyag - mert ott a pillanatnyi megfogást, nyomást el kell viselnie a sínnek. Ott rétegelt lemez alátét, talpfaleragasztás, és sínszál csavarra leforrasztás lesz.
A színtelen átlátszó pedig üregkamrás polikarbonát - belső szálmerevítéssel - kb 50kg-ig terhelhető - alattam sem deformálódik. Abból építkezem amim van, és könnyű, de merev - de ezen akár már sétálhatok is, nem lesz baja. :)
