Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Én a "Paco" féle dekódereket építettem meg Piko elektromos állítóművekhez. Eddig beváltak. Átterveztem a panelt, ahol lehetett SMD-t használva, így egy szerintem kulturált méretű stabil működésű panelt kaptam. Gyártattam Kínába jópár panelt, ha érdekel, szívesen adok :)
Én egyébként azt tapasztaltam, hogy ugyanarra a problémára rengeteg megoldást lehet találni, így érdemes kísérletezgetni. Ha valami meg működik, az nézzen ki bárhogy, a lényeg hogy működjön :)
Strapabíró, szép lassút áthúzás (mint egy szervó). Sima MÁGNES dekóder kell hozzá, azaz nem a Tillig/conrad féle motor állítóműhöz való dekóder. A mágnesdekóder - állandó kimenetre állítva, mert a közös pontja a +, és két - kimenet a két állás. A motor tulajdonképpen mindig egy irányba megy. Pici az áramigénye, így a dekóder tápja lehet a sínen.
-szervó. (már voltam vele itt többször :)
Maga a szervó olcsó ca. 400ft/darab. Igen, bőven elég a az SG9-es, nem szükséges a többi fémkerekes, extra erejű stb. Modellváltókat állítunk H0-ban, nem erőkaros exoszkeleton robotokat működtetünk vele (megjegyzem az sg9-is simán eltöri a váltókat, akkor a nyomatéka).
Ehhez is kell dekóder. Szervó dekóder. Építhetsz magadnak is, de vannak gyári megoldások (pl: DT). Nagyon szép, precíz átmenet. Ha sok van belőle, mármint szervóból, akkor külön táp kell a szervódekódernek, mert induláskor van egy pillanatnyi nagy áramfelvételük a szervóknak.
Hajrá! A conrad állítóművet, és a mágneses tekercses dolgokat hosszú távra nem javaslom.
Eredetileg nem terveztem elektromos váltó állítást de most megcsipett a bogár és elgondolkodtam hogy mi lenne ha. :) Az alábbi kombinaciohoz milyen motor/dekoder kombót ajánlanátok?
Rico Z21 Start
Piko váltók (15db)
Az Arduino-s megoldások se ijesztenek el ha jól működik a Roco-val.
Ööö - szerintem igen, bírni fogja :) Nem szándékozom rajta sétálni :) Ha Te szoktál, akkor valóban kevés lesz :)
A zöld habanyagot teszik parketták alá, amin ténylegesen 1:1 emberek járnak. A H0-ás modellek súlyát gramm szinten tudom értelmezni. A sínen való súlyelosztásuk révén, így a habanyagra jutó felületi nyomás szinte nulla. Persze ha rálépek, azt nem fogja megköszönni.
Természetesen a modulátmenetnél nem lesz habanyag - mert ott a pillanatnyi megfogást, nyomást el kell viselnie a sínnek. Ott rétegelt lemez alátét, talpfaleragasztás, és sínszál csavarra leforrasztás lesz.
A színtelen átlátszó pedig üregkamrás polikarbonát - belső szálmerevítéssel - kb 50kg-ig terhelhető - alattam sem deformálódik. Abból építkezem amim van, és könnyű, de merev - de ezen akár már sétálhatok is, nem lesz baja. :)
Végre sikerült kipróbálnom szervóknál a padló alatti, és feletti állítás beszerelését.
A padló alatti beszerelése nagyságrendekkel gyorsabb művelet - sokkal kevesebb szöszmötöléssel jár.
A szervók beépítésénél is törekszem az oldható kötésekre (csavar) - ha gond lenne. A második padló alattinál két piko síncsavar, és egy Tillig síncsavar fogja a szervót. Ez már így brutál erős, erősebb, mint a kettő tillig csavaros - padló feletti verzió.
Elnézést a képminőségért. Mindössze a pofonegyszerűség bemutatása volt a célom vele. Ha lesz majd időm készítek jobb felvételeket is. A lényeg: szervót használjunk a váltóállításhoz - megbízható, cserélhető.
Sziasztok. Ennek a feltöltésnek azt a címet adnám, hogy ugyan az töbször.:-) Folytatom a modulrendszer építését. A most, harmadik megépítendő modulon, nem egy bontásra itélt ipartelep lesz megépítve, hanem egy még üzemelő telep. Elkészültem az első épületével, ez egy áramátalakító egy üzemegységgel. Hogy AC vagy DC majd eldöntitek.:-) https://www.youtube.com/watch?v=v2AC41dglnM
Bizony, sőt ki lehet alakítani olyan függéseket is, amivel pl. egy esetlegesen picit túlfutó vonat, vagy leszakadó kocsi miatt “letilt” a vezérlés, és megállítja az automatán közlekedő vonatokat, ami egy rejtett tárolónál nagy segítség tud lenni.
Még egy dolgot érdemes figyelembe venni. Ha TC-t használunk célszerű a mozdony sebességkalibráláshoz egy látható helyen levő hosszabb szakasz. Foglaltságérzékélős megoldásnál a hosszú szakasz két végéhez szünet nélkül csatlakozzon egy egy gyorsító/lassító szakasz. Vagy lehet a hosszú szakasz végein egy egy optikai/reed érzékelő. Lényeg hogy mielőtt belép a mérő szakaszba legyen ideje felgyorsulni akár a max. sebességre és elég helye megállni a következőben.
Ha a váltókörzetet egyben szakaszolod és biztosítóberendezésre hasonlító vezérlést csinálsz, akkor ha foglalt a váltókörzet, nem tudsz kitérőt állítani, feltéve, hogy betartod a biztosítóberendezésekre vonatkozó konvenciókat (foglaltnak jelzett kitérőt nem lehet állítani).
Hogy gyakorlati ötletet is adjak. Szigorúan ötlet, nem valami szabály.
Így osztanám fel első körben a pályát. Mivel nagyon sok pici/rövid rész van, összetett váltókkal, a váltók előtti megállást is érdemes külön szakaszra, vagy egyéb érzékelésre bízni.
A pirosak a mindenképpen ajánlott szakaszolások (természetesen csak az egyik sínszálon).
A zöldek az ajánlottak, hogy lehetőséged legyen a jobb autómatizálásra. (a zöld pöttyök az ütközők előtti pontszerű érzékelés - lehet ide is külön szakaszt tenni, de másképp is megoldható, írtunk itt jópár megoldást)
A váltókörzeteket egybe érdemes szakaszolni, nem érdemes váltónként szakaszolni. A vágányokat pedig, ahogy írtam 3 részre érdemes osztani, a végeken egy-egy stop szakasz, és középen egy harmadik. A stop szakaszokat úgy kell meghatározni, hogy a legnagyobb túlnyúlással rendelkező jármű is a biztonsági határon belül álljon meg, amikor az első tengelyével beüti a stop szakaszt.
Úgy látom kicsit nagyobb volumenűvé nőtte ki magát a kérdéskör :D
Az eredeti kérdésre visszatérve a ki hogy szakaszolná alatt csakis az árammérésen alapuló rendszert értettem. Ütközőbakoknál lesz optikai szenzor, sőt folytattam már kísérleteket mobiltelefonba való infravörös fény és mindenféle szenzorokkal, mert méretük miatt akár egy talpfába is beépíthetők (csak ott a kocsik számolását is meg kell oldani) ez egy más kérdés. Az aláváltás lehetősége egy hasznos tipp, arra pl nem gondoltam volna. Leginkább a váltókörzeteknél nem tudtam, hogy mely részeket kell elszigetelni. elég csak a váltók előtt és után, vagy köztük is... Nincs tapasztalatom és nem akarom a szükséges rengetegnél többször módosítani az elképzeléseket, ezért kértem a tanácsokat.
Nézd, elhiszem, hogy azzal a megoldással is meg tudod csinálni, de a kérdés, hogy milyen kompromisszumokkal. Az opto kapuk szerintem nem minden esetben elhelyezhetők úgy, hogy ne legyenek zavaróan szemelőtt. Aztán ott van a komplexitás. Egy S88-as fogyasztásos érzékelőkön alapuló rendszert szerintem még mindig egyszerűbb kiépíteni, mint bármi mást, és cserébe biztosabb üzemet lehet vele létesíteni. Nem vitatom, hogy van másik megoldás, de nem véletlenül használják ezt a legtöbb nagyobb terepasztalon.
Az összes többi megoldás jellemzőn pontszerűen érzékel
Igen, ez is lehet fontos/előny (jelző/ütközőbak előtti megállítás), és lehet egy (inga)szerelvénynél előny, ahol pl. az utolsó kocsi nincs fogyasztásra téve (nincs világítás benne, nincs fogyasztóvá téve mindkét tengelye).
Egy reflexiós opto pontosan meg tudja állítani a vagonnal együtt az egész szerelvényt.
Minél több infója van a PC vezérlő programnak a pályáról annál pontosabban tudja navigálni a mozdonyokat :)
Kár azon vitatkozni, hogy melyik jelzés a jobb. Mindegyik jó, a feladat/lehetőség dönti el melyiket érdemes alkalmazni.
Szerintem ha TC-zni akar az ember, akkor csak a fogyasztás alapú foglaltságérzékelést érdemes számításba venni. Az összes többi megoldás jellemzőn pontszerűen érzékel, és ha nem szeretnénk, hogy a szerelvények rendszeresen túlfussanak, akkor nem ezekben kell gondolkodni. Minden vágányt szakaszolni kell, és a két végére egy-egy fizikai stop szakaszt kell tenni, hogy biztonságosan, és pontosan meg tudjanak állni a szerelvények. Nekem az előző asztalomon ilyen számolós rendszer volt (spórolás okán), és tapasztalatból mondom, hogy nem tudod úgy bekalibrálni a mozdonyaidat, hogy mindig pontosan ugyanott álljanak meg.
A TC-nek mindegy, hogy miből kapja a foglaltság jelzést. Azt a program nem tudja, hogy azt egy áramérzékelés elvén működő eszköz, vagy egy egy optós, vagy hall-elemes eszköz adja a visszajelentő modulnak.
Ahogy később is írtad, akkor kell szakaszolni, ha áramérzékelés elvén figyeljük egy adott vágány, vagy pályaszakasz foglaltságát. Vagyis nem a terepasztalt irányító szoftver miatt kell, vagy nem kell szakaszolni.
Ja, meg akkor is szakaszolni kell a pályát, ha a szoftver figyeli a RailCom-ot is! Ez ugyanis optón vagy hall elemen nem működik...:-)
Sziasztok. Ennek a feltöltésnek azt a címet adnám, hogy ugyan az töbször.:-) Folytatom a modulrendszer építését. A most, harmadik megépítendő modulon, nem egy bontásra itélt ipartelep lesz megépítve, hanem egy még üzemelő telep. Elkészültem az első épületével, ez egy áramátalakító egy üzemegységgel. Hogy AC vagy DC majd eldöntitek.:-) 
