Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
A kép alján levőt azért mert ott a töltés széle. A másikat meg azért mert (gondolom) a felvételi épület oldalán van.
Ahogy az előttem szólók is írták. Ha a váltó kézi, vagy vonóvezetékes, vagy korai motoros állítású akkor a váltó jezőt mindig a legkönnyebben eléretővé kell tenni a váltó kezelő számára:
- váltó őrhely felöli oldal.
- töltés oldala felől.
- illetve a vonó vezetékeket minél kevesebb helyen kelljen átvezetni a pálya alatt és kehetőleg a töltés oldalán fusson.
A ráláthatóság szempontjából:
- ha gőz üzemről beszélünk mind a vezér mind a fűtő bejáráskor figyeli a pályát.
- Dízel és villany üzem esetében meg ott a frontális ablak amin keresztül a vezér teljesen belátja a pályát.
Mivel a magyar vasútak I. korszaka az ami engem érdekel így ebéél az ídőszakból egy-két példát felteszek.
A magyar válltóknál alap esetben a kitérési oldalra helyezik el a váltó állító készüléket:
Vilonya megállóhely.
Az őrházzal ellentétes oldalon. Bár ennek magyarázata lehet az is, hogy az utasforgalom a váltó mellett halad el.
Rum állomás:
És itt egy pár példa arra, hogy a váltó kezelő minnél egyszerűbben tudja elérni a váltóállítót.
Fornád:
Dalmand:
Új Dombóvár:
A fenti rajzon látsz egy váltót bala alúlról a másodikat (39,34-es szelvénynél) ahol a könnyebb megközelítést felülírja a helyhiány. Mivel a másik olddalon belelógna a pályába a váltó állító, ezért átkerült a másik oldalra.
Auhagen 41618, átalakítva, ahogy Inibelum tette. A jelződobozról levágtam a rudazatot, helyére fúróval helyet csináltam, a geemkapocs kiegyenesítve, majd Z-alakúra hajlítva, 90fokra igazítva, pont odavaló, 0,6 mm-es.
A vízszintes rudazat műanyag lapkából, 1x3x20mm, egyik vége a váltórúdon, másik a Z oszlop alját mozgatja 2 mm-es kotyogó érinkezéssel. A mozgási fokot a rudazat és a lapka távolságával lehet állítani.
Megnéztem egy régi biztberes könyvet, de az sem ír semmilyen szempontot a váltójelző elhelyezésére, pedig biztos van.
A saját tapasztalataimból azt sejtem, hogy legalább két fontos szempont lehet: az egyik a rálátás, a másik a jó hozzáférés. A rálátást nem kell magyarázni, a hozzáférés viszont azért fontos, mert a váltójelzők a MÁV-nál egybe vannak építve a helyszíni állítókészülékkel (=súlykörtével). Ahol eleve helyszíni állításúak a váltók, ott a jó megközelíthetőség mindennapi igény, de a központi állítású váltóknál is előfordul, hogy ideiglenesen át kell szerelni helyszíni állításúra. Amerre én jártam, azt tapasztaltam, hogy próbálták az állítókészülékeket úgy elhelyezni, hogy az őrhelyről/forgalmi irodából minél rövidebb úton, a lehető legkevesebb vágányt keresztezve lehessen elérni azokat és állítás közben se legyen életveszélyben a dolgozó... Kétvágányú pályán ezért általában a pálya külső oldalára teszik (ha a két vágány közé tennék, akkor a másik vágányon való közlekedés veszélyeztetné azt, aki épp váltót állít). De mindez csak egy vélemény.
Köszönöm szépen a válaszokat! Hát nem egyértelmű. Azt hiszem az alap menetirány jobb oldalára teszem, gondolom a valóságban azért van a váltójelző, hogy a mozdonyvezető lássa, hogy merre fog menni (habár minek nézi, így is/úgy is arra megy amerre a váltó áll :) ), de nehezen képzelem el, hogy a jelzőre kinéz jobbra fel, a váltóra meg balra le :) Elnézést nem vagyok vasutas, csak a logikát próbálom megérteni.
Terepasztalon a váltójelzőt egyszerű kitérőnél általában célszerű a kitérő egyenes oldalára tenni (a valóságban is gyakran úgy van). Node: átszelési kitérőnél (angol váltónál) is volt váltójelző, annak meg mindkét oldala íves, úgyhogy lehet ott is :-) Ugyanez igaz a részarányos kitérőre (a szimmetrikus, kétfelé ívesre), amiből eddig 1 (egy) darab volt magyar nagyvasúton, már elfelejtettem, hogy hol, amellett is volt váltójelző. Azt gondolom, hogy nincs szabály, hogy a váltójelzőt melyik oldalra kell tenni.
Egyszer már volt szó erről valamelyik topikban, akkor pár kép is összegyűlt, ezeken a kitérő ággal azonos oldalon és ellentétesen való elhelyezésre is volt példa. Mindjárt megpróbálom megkeresni.
A "menetirány" amúgy kissé nehezen értelmezhető, hiszen a váltó mindkét irányba járható.
Sziasztok! Kérlek segítsetek: majdnem mindent (gugli, Throst, Linzbauer) feltúrva sem találom a választ: a váltójelzők a kitérők melyik oldalán helyezkednek el? Menetirány szerinti jobb? Jobbos és balos kitérő esetén is a jobboldalon kell lenniük?
Sziasztok, tegnap este tettem fel Eisenbahn Journal külön-kiadványokat a „Vasút és vasútmodellezés szakirodalom” topikra, terepasztal tervezés, építés és szuper terepasztalok bemutatója is van.
Az alabbi osszeallitast hany helyen taplalanatok be? Nem nagy asztal, 3.8mx1.8m (55cm szeles lapok). A netto vaganyhossz kb 28m osszesen. Tudom, hogy praktikussag szempontjabol nem a legjobb de ugy tervezem, hogy minimum a valtoknal az illeszteseket beforrasztom. Csinaltam mar es szetszedesnel/korigalasnal a festek leszedese miatt maceras de nem annyira veszes.
Nem vagyok szakértője, de van így és úgy is. De talán valami logika bíztos van benne.
