Az emberi jogi dilemmák, köztük a Kenedi-ügy megoldási kulcsát meglepő helyen találjuk meg. A Rekvényi-ügyben. Erről a régebbi (1999-es) strasbourgi döntésről lesújtó vélemény terjedt el a hazai jogtudatban. Ugyanis a bíróság úgy foglalt állást, hogy nem sérti a szólás és az egyesülés szabadságát, ha a magyar hivatásos katonák és rendőrök nem lehetnek párttagok és nem politizálhatnak. Az itthoni elemzők leginkább amiatt elégedetlenkedtek, hogy az ítélet az egypártrendszer hagyatékával és a demokratikus átmenettel magyarázta a jogkorlátozást. Vagyis úgy nézett ki, hogy nálunk kevesebbet érnek a jogok, mint tőlünk nyugatra. Az egykori döntés tényleg lehangoló, de egy évtizedes távlatból új értelmet kaphat. Az emberi jogok arra kényszerítik az államot, hogy megfelelően bánjon az emberekkel. Az egyén-állam viszonyban a katonák és a rendőrök az államot képviselik, ezért az őket akadályozó szabályok gyakran az emberi jogok biztosítékai és nem korlátai. Mondok két elképzelt példát: a cigányozó rendőrfőnök kirúgása nem csorbítaná a véleményszabadságot, és az alkotmányellenesen mozgolódó rendőrszakszervezet leállítása sem sértené az egyesülési szabadságot. Tehát a kulcskérdés, hogy a közösség szabályai korlátozzák-e az állam nevében eljárókat, vagy az állam nevében eljárók hatalmaskodnak-e a közembereken.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés!
A Szabad Demokraták Szövetsége kezdeményezésére 2007 nyarától egy kormányrendelet alapján közel egy évig dolgozott az állambiztonsági iratok átadása teljesítésének értékelésére létrehozott szakértői bizottság, az úgynevezett Kenedi-bizottság.
A nyilvánosságra került jelentés szembesített bennünket azzal, hogy a magyar közvélemény megvezetése, az iratmegsemmisítések, -eltüntetések gyakorlata, az információk indokolatlan visszatartása, manipulálása a rendszerváltást követően sem ért véget.
Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék abban hinni, hogy a nem jogállami rendszer titkosszolgálati iratai visszatartásához, indokolatlan titkosításához az áldozatok, a kutatók, továbbá a nyilvánosság előli elrejtéséhez a jogállami Magyar Köztársaságnak nem fűződhet érdeke. Mégis, miközben a Kenedi-bizottság tavaly szeptember 11-én átadta a jelentését, úgy tűnik, érdemi lépésekre - különösen a jogalkotás területén - idáig nem került sor.
2008. december 8-án itt a parlamentben Fodor Gábor napirend előtti felszólalására reagálva Szilvásy György úgy fogalmazott, arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a kormány dolgozik az új szabályozáson az információs kárpótlás teljessé tétele érdekében. Majd úgy fogalmazott: "Ezt a kormány december 15-éig - vagyis 2008. december 15-éig kívánja megfogalmazni -, majd azt követően a kodifikációs munkát és társadalmi vitát is elkezdeni."
Nos, azóta már eltelt pár hónap. Éppen ezért jogos a kérdés, fel kell tenni a kérdést, mi az oka annak, hogy idáig nem készült el ez a szabályozás. Szeretném megtudni az államtitkár úrtól, hogy az Igazságügyi Minisztérium miért késlekedik a szabályozással, illetve mikorra várható ez a szabályozás.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Juhász Gábor államtitkár úrnak. Parancsoljon!
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! A Kenedi-bizottság jelentése a nem jogállami rendszerben keletkezett politikai rendőrségi nyilvántartások adatainak kutathatósága, illetve a nyilvántartások adatainak megismerhetősége érdekében a teljes körű nyilvánosságot célozza meg. A jelentés javaslatainak átfogó értékelése arra a megállapításra vezetett, hogy az érintett adatok közérdekből nyilvánossá tétele az alkotmány módosítása nélkül nem valósítható meg. Azt kell megvizsgálni, hogy milyen mozgástér áll rendelkezésre a szabályozáshoz.
Az Alkotmánybíróság határozataiból fakadó követelmények a következők. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenes mind a nyilvántartások teljes titkosítása vagy azonnali megsemmisítése. A teljes nyilvánosságra hozást pedig elsősorban azon személyek információs önrendelkezési joga gátolja, akikről adatokat gyűjtöttek. Az alkotmányossági korláton belül a törvényhozót széles körű mérlegelési jog illeti meg a közérdekűnek minősített és a továbbra sem nyilvános adatok körének meghatározása tekintetében. A nem jogállami rendszerben keletkezett politikai rendőrségi nyilvántartások titkosságának fenntartása a nem közérdekűnek nyilvánított adatok tekintetében sem korlátozhatja az érintettek információs önrendelkezési és az érdekeltek egyéb jogait. Az alkotmány 61. §-a szerint közérdekű adatok a jogállamban közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő személyek - köztük azok, akik a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítják - arra vonatkozó adatai, hogy korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, vagy olyan szerv tagjai voltak, amely korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott. Ellentétes viszont az alkotmánnyal, ha a törvény nemcsak a közvetlen, hanem a csupán közvetett befolyást gyakorló személyeket is az ellenőrzés körébe fogja. A szabályozás akkor alkotmányos, ha a közérdekű adatok feltárását olyan eljárás előzi meg, amely szavatolja azok valódiságát. Nem egyszerű tehát a feladatunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. Parancsoljon!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Igen, elbeszéltünk egymás mellett az államtitkár úrral, mert a kérdésem arra vonatkozott, hogy hol tart a jogszabály előkészítése. Végül az utolsó mondatában utalt arra, hogy nem egyszerű a feladat. Szólt az alkotmányos problémákról. Itt véleménykülönbség van közöttünk, hogy kell-e ehhez az alkotmányt módosítani, de igazából ezt a vitát sem tudjuk lefolytatni, mert nem látjuk, hogy miről szól az Igazságügyi Minisztérium vagy a kormány előterjesztése. Nem derült ki az államtitkár úr válaszából, hogy mi a késlekedés oka azon túl, hogy nem egyszerű a feladat. Továbbá szeretnék arra utalni, Szilvásy miniszter úr többször jelezte, hogy már megindult ennek a vitája, zajlik egyfajta egyeztetés. Nem tudom, hogy milyen kört érint ez az egyeztetés. Tudom, hogy a Kenedi-bizottság tagjai nincsenek bevonva, a sajtóban nem olvasok arról, hogy kiterjedt egyeztető folyamat zajlana e tekintetben.
Arra szeretném kérni az államtitkár urat, hogy a viszontválaszában mindarról adjon tájékoztatást a nyilvánosság számára, hogy ez az egyeztetés hol tart, hol tart a jogszabály-előkészítés, és időben hol állunk, tehát mikorra várható, hogy írott formában megismerhetjük az önök javaslatát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat is. Parancsoljon!
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Csak részben beszélünk el egymás mellett, ugyanis a válaszomban szerettem volna érzékeltetni, hogy ez nem egy olyan egyszerű munka, hogy mi mutatunk egy papírt, boldogan megszavazzuk, és azzal el is van intézve a dolog.
Szeretném elmondani, hogy az alkotmánymódosításhoz szükséges politikai konszenzus megszerzése nemcsak azon múlik, hogy egy szövegtervezetet képesek vagyunk-e csinálni. Azt gyakorlatilag bármikor képesek vagyunk. Hogy ez széles körű politikai egyeztetést is feltételez, azt ön is mondja, de ezt megszervezni már nem olyan egyszerű feladat; és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a szabályozás kialakításához nem csupán nekünk, parlamenti képviselőknek vagy a politikai pártok egyetértése szükséges, hanem a közvéleménynek a társadalmi vitában kialakított támogatására is szükség van. Ezzel együtt úgy gondolom, attól felelősebb válasz, hogy egyelőre a szabályozás előkészítésének időigényét nem tudnám megbecsülni, nem adható, azzal együtt, hogy természetesen készek vagyunk önnel is konkrétan megismertetni a jelenlegi lehetőségeket. Köszönöm.
Nem tudta megbecsülni "a szabályozás előkészítésének időigényét" az ügynökakták hozzáférhetővé tételével kapcsolatban hétfőn Gulyás József SZDSZ-es képviselő kérdésére Juhász Gábor rendészeti államtitkár. Juhász szerint társadalmi vita kell, ennek azonban nyoma sincs. Szilvásy György korábban 2008. december 15-öt ígért határidőként, a kormány az év elején saját magát is leszavazta a kérdésben.
Tóth Károly, a grémium szocialista alelnöke úgy reagált: amíg a javaslatban nem szerepel, hogy a szolgálatok 1994 óta mindenben a törvény szerint jártak el, nincs miről tárgyalni az SZDSZ-szel, amely azt szabta a koalíció feltételéül, hogy a Kenedi-bizottság elvégezhesse munkáját.
MH
Honnan tudná az SZDSZ, hogy a szolgálatok hogy működtek ????
Akár hat hétig is eltarthat, amíg számítástechnikai, informatikus szakemberek megvizsgálják azokat a mágnesszalagokat, amelyek az 1990 előtti állambiztonsági iratokat tartalmazzák, a tartalmi vizsgálat ezután következhet - közölte Kenedi János.
"A parlamenti szavazásnál szintén öten tartózkodtak az MDF-ből"
Legyünk megértők. Az ötven fölötti korosztályban sok olyan ember van, akinek kínos lenne egy nyilvános ügynöklista. Vagy saját maga, vagy a hozzátartozói érintettsége miatt.
Lehengerlő érvelésed hatására minden kétségem elszállt és immár én magam is teljesen biztos vagyok benne, hogy a valószínűleg nagy Fidesz-többségű 2010-es parlament megszavazza a spiclileleplező törvényt :o)
Így működik a játék közel húsz éve. Egyesek megszavazzák, ha biztosak benne, hogy mások meg ellene szavaznak, tehát nincs igazi veszély a spiclikártyák terítése ügyében. 2010 után kellene ekkora nagy Fidesz-elkötelezettség, amikor valószínűleg egymagukban is közel lezsnek a 2/3-hoz és egy kis külső támogatást már rá lehet szervezni. Majd térjünk vissza a témára akkor :o(
"2. te minek jösz a szülőkkel, igy akkor beszélhetnénk Bauerről is?"
A szülők úgy jönnek a képbe, hogy pozícióban lévő gyerkőceiknek nem érdekük a családi szennyes kiterítése.
"3. mszpében nem szülök hanem a politikusok volt komcsik."
Mint Pozsgay, Orbán deklarált harcostársa; vagy Szűrös, a Fidesz szövetségese; Martonyi is saját nevében volt komcsi, ki is küldték nyugatra, hogy tudjon jelentgetni. Matolcsyt sem kellett pisztollyal behajtani a kommunista pártba, ment ő magától is; stb, stb.
1 szó mint 100, a Fidesz is jól ki van tömve volt mszmp-sekkel, ezért nem várható tőlük sem az ügynökleleplező törvény.
Igennel szavazott egyébként a szocialisták közül Botka Lajosné, Donáth László, Fogarasiné Deák Valéria, valamint Mécs Imre; szintén tartózkodott viszont Gyenesei István önkormányzati miniszter, független képviselő, valamint a volt fideszes hosszú nevű kormánybiztos, Császár Antal.
Tóth Károly ugyanakkor azt mondta a Hírszerzőnek: "minden további lépéshez egyetlenegy feltétel hiányzik, legalábbis személyes véleményem szerint. Az, hogy az SZDSZ mondja ki: 1991 után teljesen törvényesen működtek.
A liberális ügyvivő elmondta, hogy amikor az alkotmányügyi bizottság ülésén ehhez a napirendi ponthoz értek, akkor a fideszes képviselők kivonultak.
...
Répássy Róbert, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke az MTI érdeklődésére közölte: Gulyás József félreértette pártja álláspontját; a Fidesz támogatja az indítvány tárgysorozatba vételét.
"Ide-ide balfékek? A maszop leszavazta, miért is?"
Unalmas már, hogy sohasem sikerül megszavaztatni ezt a k.rva ügynökfeltárást.
Az MSZP-től csak a sunnyogás várható, ez kiderült az elmúlt 20 évben.
De mi van a Fidesszel, a spiclitlenítést akarók utolsó reménysugarával? Kedves Újélet Mgtsz, meg tudod mutatni a Fidesz-programnak azt a pontját, ahol megígérik az ügynökkártyák terítését?
Valószínűleg többségük lesz 2010-től, hát akkor miért nem vállalják be a spiclimentesítési programot? Pokorni spiclifi befolyása érvényesülne? Az ő papája már lebukott, csak nincs még valaki családban? Martonyi is jelentgetett, ő már nem tud lebukni -- de hátha a Martonyi családban akadtak mások is, akikben a spiclivér nem vált vízzé, és most kínos lenne a kártyaterítés...
Orbán papa párttikár volt, lehet, hogy azon túl is aktivizálta magát?
Köteles Kövér híres komcsi családból származik, netán ott is akad teregetni való
szennyes?
A KDNP is gyanús, sehol nem jutott egy négyzetméterre annyi spicli, mint épp a katolikus egyházban.
Örülnék, ha a Fidesz 2010-ben tiszta vizet öntene az ügynökbilibe, de a jelek arra vallanak, hogy a spicliügyben a fideszesek is ugyanolyan sumák genyák, mint az összes többi párt, az egyetlen SZDSZ-t kivéve. Sajnos a Fidesz is csak egy ügynökmosoda. Bár tévednék.
Rossz gombot nyomtam meg véletlenül — mondta a megyei hírportálnak Botka Lajosné, Szolnok MSZP-s képviselője, aki egyike volt azoknak a szocialista politikusoknak, akik hétfőn igennel szavaztak az állampárti múlt megismerhetőségét lehetővé tevő törvényjavaslatra.
A szolnoki politikus elmondta, hogy a frakció véleménye szerint ennél a törvénynél minden részletében ötpárti egyetértésre van szükség. Ez hiányzott, ezért döntöttek a tartózkodás mellett. Ő azonban eltévesztette a szavazást, amit azzal indokolt, hogy a hétfő nehéz nap volt az Országgyűlésben. A törvényjavaslatot egyébként elvetette a parlament. HírTV
A parlament honlapján olvasható levélben Szilvásy azt írja, "a mágnesszalagokkal kapcsolatos munkálatok - miniszteri utasítás alapján - folyamatban vannak, az adatfeldolgozás körülményeiről az adatok megismerhetővé tételét követően születhet döntés." (A titkosszolgálatok korábban azt az információt adták, hogy a pártállami szolgálatoktól "örökölt" mágnesszalagok nem aktiválhatóak, így a régi állambiztonsági iratok után kutató Kenedi-bizottság sem nézhette meg azokat.) Szilvásy leveléből az is kiderül, hogy folyamatban van az állambiztonsági iratok sorsát rendezni hivatott törvényjavaslat előkészítése. A miniszter jelezte már, hogy az előterjesztést előbb ötpárti egyeztetésre bocsátják (erre lapunk értesülése szerint legkorábban január végén kerülhet sor), azután terjesztik az Országgyűlés elé.
