Az örökké fiatal egyház titka c. vitatopic faliújsággá történt nyilvánítása miatt itt lehet tovább folytatni a politikával fűszerezett vallásról, egyházról, hitéletről szóló vitákat. Egyházi rendezvények reklámozása szigorúan tilos!
Ebben a témában még régebben ezt írtam valakinek, ebben benne van a véleményem:
Mindenkinek a joga a szabad vallásgyakorláshoz addig tart, amíg más emberek jogait nem sérti - az autóvezetők alkoholfogyasztása márpedig veszélyezteti a többi közlekedő biztonságát. Egyetértek azzal, hogy ne legyen kivétel senkinek. Ez egy közlekedésbiztonsági ügy, amihez mindenkinek - akár tetszik, akár nem - kötelessége alkalmazkodni. Én is szeretek időnként - ha nem vezetek- meginni egy-egy pohár bort, tudom, hogy ilyenkor nő a reakcióidő, hamar elálmosodom. Vasárnap a második mise és második misebor elfogyasztása után könnyebben elbóbiskolhat a pap, ha ilyenkor vezet, azzal súlyos balesetet is okozhat. Erre pedig nem kifogás a munkaköri kötelesség. Jelentősen megváltozott a világ, már nem szamárháton közlekedünk, hanem száguldó autókon. Talán nem ártana ezt figyelembe venni, az egyház pedig ne várja el, hogy a 2000 éves szabályaikhoz alkalmazkodjon a többi ember a saját biztonsága kockáztatásával. Templomon belül olyan hagyományt követnek, amit csak akarnak, de a templomon kívül ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk is, mint a többi emberre. A hívek pedig a szeretet, a kölcsönös segítségnyújtás és az egyházuk támogatása jegyében pedig osszák be, hogy mikor ki fuvarozza a papot miséről-misére.
A vériszam egy meghatározott és pontosan körülírt hon foglalásakor a legtöbb nép történetének lapjain szerepel, a judaizmus e tekintetben nem is állítja, hogy jobb a többieknél, hiszen a valóságból és annak törvényi szsbályozásából kiinduló törvényvallás, nem pedig egy be nem teljesülő közeles eszkhatológiai ígérten alapuló misztériumvallás, amely számára nem volt jelentősége az amúgyis "még ebben a nemzedékben" elmúló világ viszonyainak szabályozása.
És ha a kerszténység maának a törvény elvetéséből morális piedsztált fabrikál és magát a szerete vallásnak tételezi, akkor bizony jogunk van megvizsgálni, hogy ez a pretenziója kétezer év tükrében megalapozott-e, és nem a "nálatok meg meglincselik a négereket" típusú alacsony visszalövéyssel megelégedni. hacsak nem ez a magasztos szeretetvallás igazi morláis és intellektuális standardja...
És persze, megint csak itt van a kereszténység hazugságának gyökerében lévő önellentmondás: neked, ha keresztény vagy, el kell fogadnod a Tanach igazságait és parancsolatainak szentségét, hiszen ha nem így van, akkor "krisztus" messiási volta alól is kihúzod a fundamentumot, míg nekem nem szükséges a magam rendszerének érvényességéhez elfogadni egy napszúrásos bócher hitehagyott talmudizálását, aki a vallást soha alapítani nem kívánt véndortanítói figurát a törvényt meghaladó (és ezzel saját kötelét elvágó) meghaló-feltámadó istenné kreálja...
És hogy ez hová vezetett a kereszténység vértől iszamos századaiban, azt jól látjuk, márpedig állítólag a gyümölcseiről ismerjük meg a fát.
Hmm. Hát azért vériszam-ügyben az ószövetségi történetek bízvást versenyre kelhetnek a kereszténység századaival... :)))
Úgyhogy - tiszteletben tartva természetesen a kereszténységről alkotott véleményedet - azt mégsem igazán látom be, hogy a jézusi szeretet hozta a világnak a vériszamos századokat. :)
Én se szeretnék papot a temetésemen, humanista temetést szeretnék a hamvaim szétszórásával, és azzal, hogy a szeretteim temessenek el a gusztusuk szerint (ezen belül), olyan búcsúszöveggel amit ők tartanak jónak, és olyan zenével amit ők szeretnének.
Én is hamvasztást-szétszórást szeretnék, remélem egyik lányom sem lesz annyira buggyant hogy hazavigyen és egy polcon tartson. Két helyen is jártam már, ahol elhúnyt rokon a polcon volt egy urnában.... na ez nekem bizarr.
Nekem az apai nagyapám és nagyanyám temetése polgári volt. Akkor voltam először ilyenen, és valami hiányt éreztem.
Akkor fogalamzódott meg bennem az igény.
Másnak meg így volt jó, és nem volt hiányérzete. Az elhunyt kívánsága számít, oszt csókolom. Ha hiányérzeted van, utána el lehet menni a templomba, a zsinagógába, ahová csak akarsz. Gondolom esküvőn se reklamálsz, hogy "én ezt vagy azt szeretném, pap nélkül hiányérzetem van".
Éppen ez a legveszedelmesebb és legrombolóbb a kereszténységben, túl persze azon, hogy újra meghaló-feltámadó természetistenes, tehát érzéki-alacsony misztérumvallássá degradálta a tiszta és elvont monoteizmust.
Elveszi a törvényt, azaz visszavezed az univerzális, debilizáló despotizmus és így a pszichobiznisz és a rettegés korába, ahol a tetteid megítélése szubjektív, soha taxatíve le nem fektetett ítéletekre van bízva, a bíró a szíved mélyébe írt dolgokat fürkészi, hitedért és véleményeidért vagy számonkérhető, nem pedig olyan törvények betartásáért, amelyek, ha szigorúak is, kötik magát a törvényhozót is. Lényegében ez a különbség a bármilyen mézesmázos formában mutatkozó önkényuralom és a rule of law között.
Mert hogy mi a szeretet, annak a meghatározására nézve Torquemadától Maryloun keresztül XXIII Jánosig ma is iskolák vetekednek, azaz alkalmazzák a le nem írt követelményt a saját opportunitásaikhoz, s egyben jogot formálnak rá, hogy fürkésszék mások lelkének tartalmait.
És hogy ez hová vezetett a kereszténység vértől iszamos századaiban, azt jól látjuk, márpedig állítólag a gyümölcseiről ismerjük meg a fát.
De mindez persze el is törpül azzal a ténnyel szemben, hogy a kerszténység teológiailag inkonzisztens, és így abban a kitüntetett helyzetben van, hogy a nagyobb vallások közül éppen leszármaztatottsága miatt talán egyedüliként mondható ki róla, hogy biztosan hazugság. És mint hazugság, gonosz. A Gonoszé.
Néhány vígasztaló szó keresztény felebarátaimnak, amely bár óvatos hipotézis formájűában fogalmaztatott meg, mégis jól mutatja az egész teológia törékenységét és összeroppanásának következményeit:
15,14 Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, [Róm. 4,25.] de hiábavaló a ti hitetek is.
15,15Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot [Csel. 2,24.32.3,15.] tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
15,16 Mert ha a halottak [Róm. 8,11.] fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
15,17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, [vers 14.] hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
15,18 A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek[Dán. 12,2.] tehát.
15,19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
nem magam miatt kell a pap, a búcsúzkodók miatt. már ha lesznek olyanok..
Akkor legyen imám, rabbi meg wudu boszorkány is, plusz egy hivatali emberke az ateistáknak? Basszus, az én temetésemen hagy lehessek már én a középpontban, mint főszereplő! Én halok meg, a saját temetésén mindenki úgy tömjéneztet ahogy akar.
Ha meghal egy zsidó haverom, akkor mondjam hogy katolikus pappal temessék, mert én csak úgy tudom feldolgozni a halálát? Na ne már....
a keresztényi szeretet ilyen, mások boldogságát szem előtt tartja. :)
Akkor a kedves keresztény rokonaim és barátaim a keresztényi szeretet jegyében tartsák tiszteletben az én kívánságomat és legalább a temetésemen az én "boldogságomat" tartsák szem elől.
Elméletben igen. Gyakorlatban az ev.dolgokat ismerem jobban, de tapasztalatom szerint a kis falukban a katolikusoknál is úgy van, hogy a pap nem hív mást, mert szereti a saját hiveit (mondjuk 10-20-30 éves ismeretség, esetleg jó barátság után) maga eltemetni. Amikor nagyapám meghalt a helyi pap két nappal elöbb jött haza a belgiumi rokonlátogatásából, mert kötelezőnek és illőnek érezte, hogy ő temesse el.
Felénk elég sokan vannak részarányában, bár az is igaz, hogy vagy nagyon kedves öreg pap volt, vagy két fiatal, aki megtalálta a hangot a fiatalokkal és az öregekkel is.
Amúgy én az egész temetési hacacárét rühellem, semmi értelmét nem látom, de ez csak a magam szempontjából érvényes. Nem tudom, miért, de valahogy nekem sem a szertartás, sem a kegyeleti helyek abszolút semmit nem jelentenek... olyan lehangolónak érzem, ahogy ott áll a sok feketébe öltözött ember, a pap/szónok mondja ugyanazokat a közhelyeket, bárkiről is legyen szó... minek ez az egész?
Pláne a hamvasztásos szertartások! Ott egy edény a középen, és afölött szomorkodik a jónép... brrrr....
Satirozd be a térképen, hogy hol vannak ezek és nézd meg az elmúlt ezer év történéseit és vesd össze a Jézusi tanokkal. Ha találsz mondjuk Ezrópában 100 évet és két országot, amikor nem öldökölték, kinozták egymást és mást, akkor én viszem a templomi zászlót a körmeneten!
a keresztény hittel volt átitatva és azt mondtam, hogy igen, ebben ÍGY én is tudnék hinni, és az nem volt más, mint egy bestseller:
Olvass Brown atya történeteket Gilbert Keith Chestertontól, az igen igényes, művelt és szellemes bűnügyi regény formájában ír a megtérésről és a keresztény szeretet gyakorlatáról, árnyalatnyira felsejlő, szelíd misztikummal.
Nem az a lényeg, hogy van pap, vagy nincs. Hanem hogy milyen az egésznek a lefolyása, és milyen a hátramaradottak attitűdje.
Sztem egy katolikus temetésnél nincs lehangolóbb, keserűbb és keményebb szertartás a világon! Ahányat én látni kénytelen voltam, az mind nagyon rossz érzéseket keltett bennem. Persze, lehet, hogy csak azért, mert utálom a tömjénfüst szagát, nem tudom...
Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, a ki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent.
1Ján 4,8. A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet. 1Ján 4,9. Az által lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete bennünk, hogy az ő egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk általa.
1Ján 4,10. Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a a mi bűneinkért.
aztan aZt is mondja Jezus:
Ján 14,7.
Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
Hova johet ezekhez a szavakhoz Mohamed, vagy Buddha, vagy akarki ?
Ez egyebkent arrol szol, hogy Isten elnezi a tudatlansag idejet... vagyis aszerint lesznek a poganyok megitelve, hogy mit cselekedtek a szivukbe irt torvenyek szerint.... Csakhogy az ember atlepte mindig is a lelkiismerete korlatait, eppen ezert all itt:
"... a kik törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek is el "
Ezek az idezetek a torveny birtokosai (Izrael) es a torvenyt nem ismerok megitelesenek viszonylatarol szolnak, csakhogy akihez eljutott mar az Evangelium, az tobbe nem hivatkozhat arra, hogy nem hallott a torveny betoltojerol, aki maga Jezus.
Aki hallotta, hogy Jezus a Krisztus, hogy eletet adta ertunk, hogy kifizette a valtsagdijat ertunk, hogy buneinkert adatott halalra es harmadnapra feltamadott, az akkor is allast foglal, ha elutasitja, ha hallani sem akar rola, s kulonosen, ha mas utakban okoskodik.
Jézust meg Krisztust tagadni csak az tudja, aki mindkét szó jelentésével és összefüggéseivel tisztában van. Akinek a Biblia adatott, és megértette azt, álljon meg abban.
Akinek meg nem, arra Pál ezt mondja:
"Mert nincsen Isten előtt személyválogatás. Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg, (Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik. Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén önmagoknak törvényök: Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)"
Lelkiismeret, gondolat, jó cselekedet, ezek számítanak a Biblia szerint.
Nagyon izgalmas kerdeseid vannak, de ha tul keso van, akkor legkozelebb.... nagyon szivesen valaszolnek ra (tudasom szerint), de ....szal .... ha raersz.....es tenyleg nem farasztalak vele.... ;)
Jezus olyan perspektivat nem mutatott a tanitvanyait, melyet "el lehet szurni". Ennek a munkanak ugyanis meg nincs vege, eppen ezert kesik az itelet, s tart a kegyelem idoszaka. Ami Isten tokeletes akaratabol szarmazik (marpedig Jezus mindenben tokeletes volt) az sikerrel be is lesz fejezve.
Az, hogy szerinted mi lenne a 'logikus" Jezus es Mohamed vonatkozasaban az a te logikad, megis vannak olyan muszlimok, akik olyan orszagokban vallajak hituket, ahol az eletuket kockaztatjak Jezusert.
A Biblia azt allitja, hogy:
1Ján 2,22.
Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.
Namost Isten igazmondo, nem allit mas-mas dolgokat attol fuggoen kinek, milyen kulturkorben kellett felnonie. Marpedig aki a Koranban, Mohamedben hisz, az tagadja, hogy Jezus a Krisztus !
Hű vazze te én vagy vagy mi a fene.. - állandóan azt irod amit akár én is...
Én se szeretnék papot a temetésemen, humanista temetést szeretnék a hamvaim szétszórásával, és azzal, hogy a szeretteim temessenek el a gusztusuk szerint (ezen belül), olyan búcsúszöveggel amit ők tartanak jónak, és olyan zenével amit ők szeretnének.
A temetés nem a hullának (szándékosan használom ezt a szót) szól, hanem a visszamaradott szeretteiknek, akiknek a temetés a gyászmunkát segíti, amit minden embernek végig kell csinálnia, aki elveszít valami fontosat, légyen az szeretett családtag elvesztése, állás elvesztése, lakás kirablása... és még sorolhatnám.
Nos, az én álláspontom ebben az, hogy egyrészt elküldte a követőit, hogy tegyenek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket stb.; másrészt leszögezte, hogy azért ő is elmegy a többi juhokhoz, ha a tanítványok esetleg elszúrnák a dolgot. Mint a keresztény egyház állapotából látjuk, elszúrták. (Ezt szerintem lehetett sejteni előre.)
Tehát ma a Jézuson keresztül vezető út nem esik egybe a Jézus nevét hangoztató felekezetek útjával. Véleményem szerint még csak a neve se kell hozzá, hanem a tanítása, a lényegének megértése szükséges. Ez az út miért ne állna nyitva bárki előtt, aki kívül van a kereszténységen.
Még valami: a muszlimok úgy értelmezik Jézus egyes szavait, hogy azok Mohamedre utalnak, aki Jézus után jött el, és további igazságokat hozott a földre. Mohamed tanításai elérhetők minden ember számára, a te számodra is. Mégis gondolom meglepődnél, ha az utolsó ítéletnél azt kérnék számon rajtad, hogy miért nem olvasgattad a Koránt. Egyszerűen nem lenne logikus és igazságos elvárás. Ugyanennyire nem logikus egy hindutól vagy egy buddhistától elvárni, hogy keresztelkedjék meg.
Hű, még ébren vagyok, de már alig látom a klavit...
-első bekezdésedet most nem értem, tán holnap világos fejjel...
-a jó apa érzi, hogy mikor mit mond el a gyerekének (pláne ha isten ő - érted a problemám???) , ne mond már nekem azt, hogy a Jóisten isteni lévén még nem jutott el arra a szintre, amire manapság már minden Kismama magazin olvasója eljut... (pedig elhiheted nekem, hogy nem a szuperinelligencs anyák olvassák, és nem is jól alkalmazza nagy részük, de gondolom a szerkesztőség sem isteni eredetű, egyszerű mai nők, anyák... trendiek a drágáim, falra is mászom tőlük néha)
- ezt megint nem értem, ha ez így volt, ez miből derült ki? Hol van megírva ez a Bibliában, hogy eleve létezett már a bűn is??? De ha isten mindenható, akkor a bűn is az??? vagy hogy van ez? És akkor isten is meg a bűn (ha úgy tetszik Sátán) ugyanakkora erő? Akkor honnan tudjuk, hogy ki az isten? Isten? Vagy a Sátán maga? És honnan lehet tudni, hogy nem a Sátánnak van e igaza??? Ő még nem írt Bibliát... meg se hallgatta senki, nem igazságtalan ez?
Egyáltalán hogyan vesztek össze és miért? Na ez lenen az őskérdés...
