A valóság hibás magyarázata
Soros György előadássorozatának első négy napja elméleti kérdésekkel foglalkozott. A befektetési guru szerint be kell ismernünk, hogy a valóság megismerésének korlátai vannak: a társadalomtudomány és különösen a közgazdaságtan még mindig nem veszi kellően figyelembe, hogy megfigyelőként nem tudunk elvonatkoztatni saját helyzetünktől, így ítéleteinkkel és várakozásainkkal magunk is alakítjuk a valóságot, amelyet elemzünk. Ez a befektető által kidolgozott reflexív teória alapja.
A befektető szerint a mostani válságot előidéző buborékok remek példát szolgáltatnak erre, ezek ugyanis épp a trendek félreértésének, a valóság hibás magyarázatának köszönhették kialakulásukat. Soros szerint tévedés azt hinni, hogy a piacok egyensúlyra törekszenek, hiszen az egyensúly egy szélsőséges és ritka esete bármely társadalmi rendszernek, így a pénzpiacoknak is.
Tökéletes piacok márpedig nincsenek
Az egyensúlytalanságból és az utóbbi időszak tapasztalataiból az következik Soros szerint, hogy a piacokat nem hagyhatjuk beavatkozás nélkül működni, tőkéletes piacok ugyanis nincsenek. A piaci árak minden esetben torz képet mutatnak azokról a pénzügyi eszközökről, amelyekre vonatkoznak, vagyis a piacok szinte mindig tévednek.
Soros György és a CEU elnöke, John Shattuck
Ezen felül az a felvetés is megdőlt, miszerint az árak csak információkat közvetítenek, a pénzpiacok ugyanis visszahatnak a gazdaságra. Ennek akkor van jelentősége, amikor buborékok alakulnak ki, ekkor a piaci várakozások olyan távol kerülnek a valóságtól, amely ugyan már feltűnik a szereplőknek, de ekkor már nem lehet "kiszállni" - a spekulatív trend tehát folytatódik.
"A kapitalizmus nincs akkora ellentmondásban a nyílt társadalommal, mint a szovjet rezsim volt, de komoly veszélyt jelent annak értékeire" - fejtette ki Soros, aki szerint élesen el kell választani a politikai döntéshozatalt a gazdaságtól, a piaci részvételt a szabályalkotástól. A befektető élesen kritizálta a piac mindenhatóságába vetett hitet, a piaci fundamentalizmust