Elsikkad manapság egy nagyon fontos társadalmi szempont a nagy "adóreform" és költségvetési viták közepette.
A tőke, méghozzá a működő tőke szerepe és kapcsolata a középosztállyal.
A középosztály az a társadalmi réteg, amely a különböző megtakaritási konstrukciókon keresztül hosszú távon működő tőkét tud generálni.
nagy a gebasz, kénytelenek lesznek rálépni a nyugdíjasok tyúxemére....
de az is lehet, Feriék inkább bedöntik az országot meg a forintot, abból ugyanis politikailag még akár jobban is kijöhetnek, mint az inaktívak szivatásából
Ezzel a jónyugdíjjal az a bajom, hogy hitelből megy és egyre kevésbé akarnak nekünk hitelezni. Én úgy látom, hogy a jelenlegi pénzválságot is az aktív dolgozók fogják megsínyleni.
Ez rendben is van véleményem szerint, de, ha középosztálybelinek azt vesszük, aki 250-300k nettót keres, vagy azt, aki 100k-t félre tud tenni havonta, akkor nagyon jól látszik, hogy az adórendszerünk eléggé rosszul van belőve.
Erről az index is cikkezett egyet.
Hozzáteszem, hogy ahhoz, hogy 250k-t netto keressen a delikvens, ahhoz neki kb. 400k bruttót, azaz 520k szuperbruttót kell keresnie.
"de itt besegíthetne az állam a magyar termékek reklámozásával."
Itt el is jutottunk a középosztály definiálásához: a középosztálynak kellene tudatos fogyasztói magatartást tanúsítania (függetlenül az aktuális állami hozzáállástól), más szóval, a középosztályhoz tartozás feltétele a tudatosság ezen a téren (is).
Hogy honnantól középosztálybeli valaki? Onnantól kezdve, hogy van saját egzisztenciája (lakás, kocsi, jövedelem) és a fogyasztása mellett félre tud tenni.
Ha számszerűsíteni akarok, akkor olyan olyan nettó 250-300-tól kezdődhet, a lakás és kocsi törlesztőtöl függően. De azt is mondhatjuk, aki havi legalább 100 ezret félre tud tenni.
A legkisebb cég aminél dolgoztam, forintban évi ~30 milliárdos árbevételű volt. Már ott is nagyon erős szakosodás volt a vezetésben, és többszintű vezetési hierarchiája volt.
A kiszervezések terjedésével sok középcéggel kerültem kapcsolatba munkám során, és inkább ott voltak olyan vállalkozók, akik egyben managerek is voltak, de minél nagyobb volt a cég, annál inkább ott volt a menedzserek gárdája is (gazdasági, kereskedelmi igazgató, ... stb).
Egyrészt ha hitelből akar vállalkozni, akkor gyakorlatilag a vagyonát és egzisztenciáját tenné kockára, hisz az lenne a fedezete a hitelnek. Ha tőkéből vállalkozik, akkor max. elbukja a tőkéjét. Másrészt akkora hitelt tud felvenni, amekkora fedezetet fel tud mutatni és ha nem tudott felhalmozni tőkét, akkor ugye túl nagy hitelt sem kap. Azt se felejtsd el, hogy a hitelnek kamata van.
Abban igazad van, hogy a felhalmozott pénzt nem túl sokan fordítják befektetésre, de sajnos ez a kis százalék sem fog jelenleg semmit sem csinálni, mert már felhalmozni sem tud. Tőke nélkül nagyon nehezen működik a tőkés rendszer, márpedig itt az van.
Ugyanakkor a felhalmozott tőke öröklődik, lehet majd a fiának lesz ötlete, de az is lehet, hogy a szomszédjának van ötlete és ő tud adni működő tőkét hozzá.
De minden lehetősége megvan ahhoz, hogy ha igazán jó ötlete van akkor hitelből megvalósítsa. Vagyis a tőkehiány nem annyira akadály , mint az ötlethiány.
A felhalmozni tudók nagyon kis százaléka befektető is. Pláne nem munkahelyteremtő. Inkább csak kotlik a pénzen meg számolgatja, valami luxusra gyűjti. Idegenben elszórja.
Szerintem fordítva ülsz a lovon. A helyes az lenne, hogy mindenkitől levonnak ugyanakkora, nem túl nagy adót és abból kezdenek jótékonykodni. Ha még marad pénz 13. havi nyugdíjra, akkor akár fizethetik azt is belőle, de ha nem jut akkor nem.
Ez a topic pont arról szól, hogy a túlzott adóelvonások a felhalmozott működő tőke összegét csökkentik. Az a pénz hiányozni fog a gazdaság működéséből és így végső soron a szegények járnak rosszabbul, mert elhúzódik a szegénységük.
Szerintem eleve félreérted a helyzetet, a most jól kereső jól keres, jól él, lehet nem is panaszkodik, csak nem tud annyi tőkét felhalmozni, mint ammennyit lehetne. És ez káros folyamat.
Központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz : 307 mrd
No. Áfa 5%-a 106 mrd. Ennél többet nem emelhetsz, mert nem felelne meg ájró púnónak.
Az evát megemelheted 5%-kal, az 8,5 mrd.
Jövedéki 5% 42 mrd.
Ez összesen 156.
Vondd össze a munkaadói és munkavállalóit - szuperbruttó - 873 csökkentsd 790-re, elkölthető marad 83 mrd, ebből 25% jön vissza, ha a lakosság felé érvényesül vagy a cégeknél marad, de ők akkor is örülni fognak, mert a további változások immár nem érintik őket, a jónép meg érzi, hogy öngondoskodik.
Marad 73 mrd, amivel megpufferolhatod a bevezetendő 22%-os egykulcsos szja-t... Persze, ha jó akarsz lenni megszünteted az adójóváírást, és helyette beveted a 0%-os kulcsot... De, Te is számolgass egy kicsit... :)
Mindezekkel persze azoknak kedvezel, akik 142.000 forint felett keresnek jelenleg bruttó... Meg a cégeknek.
Legegyszerűbb megoldás az lenne ha a dolgozó, vagy egyéb jövedelemhez jutó a nála maradt kupacot figyelgetné, pl hogy hogy aránylik az átlagbérhez, vagy pláne a minimálhoz, vagy a segélyhez, és nem az után ácsingózna amit állítólag meg kellene kapnia oszt levonják tőle. Mindjárt szebb lenne a napsugár számára.
A személyi jövedelem adót nem a fogyasztó fizeti? Minden költség, a termék előállítójának munkabére adóstól, járulékostól bele van építve a fogyasztói árba. A szellemi, sőt kulturális terméké , szolgáltatásé is.
Tehát, nagyjából ebben is megegyezhetünk. Persze azzal, hogy tanulmányozzuk a szegénységet, a tanulmányozás kedvéért, nem oldjuk meg a problémát. Viszont marad a kérdés, hogy hogyan lehet a problémán segíteni?
Konkrét számoknak most nem néztem utána, de mondjuk 2%-os áfa emelés mellett eltörölni a munkáltatói járulékokat.
Következő lépésben csökkenteni az adót (szja) 5%-kal, az áfát 3 %-kal ismét emelni.
Ez eddig 5%-os áfa emelést jelent ( szerintem kibírható ) és a munkaadói terhek jelentős csökkentését.
Ettől talán kicsit több munkahely lenne.
Ha többen dolgoznának több adó folyna be, így szj-at ismét lehetne csökkenteni 5%-kal.
Oda kellene eljutni, hogy szja. max. 20%, áfa lehetne akár 30% is.
Aztán kicsit növelni kellene a belső termelést és felhasználást legalább élelmiszerekből. Tudom, ez nagyon nehéz az EU miatt, de itt besegíthetne az állam a magyar termékek reklámozásával.
Mezőgazdaságban lehetne foglalkoztatni az alacsony képzettségű embereket ( itt a cigányokra is gondolok) aztán beindítani mondjuk a mezőgazdasági gépgyártást és hűtőüzemeket létesíteni.
Hogy még a mezőgazdaságnál maradjak, szerintem nem a repcéből kellene fűtőolajat meg benzint készíteni, hanem az olajtüzelést kiváltani pl. kukorica szárral, kukoroica csutkával. Ezeket a növényi szárakat fel lehetne dolgozni ( feldolgozóüzem mint munkahely) olyanra mint annak idején a tojásbriket volt, oszt fűteni vele. Ez akár állami vállalkozásis lehetne, rögtön mellette olyan kazánokat csinálni ami enné ezt az anyagot, azaz tudna vele fűteni.
Ha csak a lakossági fűtést lehetne vele kiváltani mekkora olajtakarékosság lenne?
Közben lehetne "kedélyjavító" intézkedéseket tenni!
Első ilyen, hogy a saját pénzemet amit a munkáltató a bankba utal nem 500.-Ft.-ért vehetném ki az automatából, hanem max. 50-ért.
azt tedd hozzá hogy az átlag 75 úgy jön ki hogy kb 500.000 ember fizet 85% körüli adót, a középosztály maradéka pedig mondjuk 40%-50%-et (bruttóre vetítve)
Jövedelemtől függően 75 szemben az amerikai 45-tel.
Amihez érdemes hozzátenni, hogy kishazánkban a 33,5 százaléknyi nyugdíj járulék befizetés mellé elvárt a felkészülés és öngondoskodás is, mert nyílt titok, hogy 2030 magasságában a nyugdíj két marék falevelet fog érni.
Mennyi ez mindösszesen 100 ezer dollárnál? 35-50 százalék körülményektől függően és ebben már benne van az ÁFA is? ENNEK ELLENÉRE az amerikai középosztály válságban van (a jövedelme nem éri el a fogyasztást és 5 éven belül ez pozitív irányban nem fog változni)
Magyarországon mindennel (ÁFA) együtt mennyi is az adó + járulékteher?