Keresés

Részletes keresés

spiroslyra Creative Commons License 2008.10.17 0 0 149

Sajnos egyhazi szovegek olvasasaban nem vagyok jaratos, felo hogy egy jo vezeto nelkul elveszunk a betutengerben. Talan megkereshetned az Index nevkeresojevel Lepcsomaszot, aki regebben az ogorogos forumra is benezett. Egy igen jo ujszovetsegi szoszedetet keszitett.

Itt a cime:

Harmai Gábor
e-mail (ember számára olvasható formában):
harmaig kukac ehf pont hu

http://www.ehf.hu/ujszov/

''A honlapon látható vállalkozás célja az újszövetségi görög nyelvtanulást hatékony számítástechnikai eszközökkel elõsegíteni,...''

Levelezni is lehet veluk.
Jávorfácska Creative Commons License 2008.10.17 0 0 148

 

Spyros, az Istenszülő - Theotokosz fogalom nem jó?

Előzmény: spiroslyra (147)
spiroslyra Creative Commons License 2008.10.16 0 0 147

Koszonjuk, Kedves Jurgen!

Most mar csak egy teologustol kene kulcsszavakat csenni a Maria (Panagia) temakorhoz, hogy megtalaljuk a keresogeppel a kert reszleteket. :)
Jürgen988 Creative Commons License 2008.10.16 0 0 146
Mármint az eredeti görög, nem mai újgörög nyelven.
Előzmény: Jürgen988 (145)
Jürgen988 Creative Commons License 2008.10.16 0 0 145
Innen letölthetők Gregoriosz Palamasz művei görögül pdf-formátumban. Jó régi kiadások.
spiroslyra Creative Commons License 2008.10.15 0 0 144

Nezem, hatha az interneten talalhatok irasai. Maskepp konyvesboltban, vagy konyvtarban kell keresni.
Jávorfácska Creative Commons License 2008.10.15 0 0 143

 

Köszi, Spyros, az  a baj, hogy én sem tudok róla közelebbit, hogy hol mikor írhatta ezt, de nagyon kíváncsi lennék az eredeti szövegre, hogy nem félreértett-e valamit, aki az idézetben tolmácsolja a szavait. Nem az erdeti mű fordításában találhatóak ezek a sorok, hanem valaki tolmácsolja, hogy Palamasz Szent Gergely ezt és ezt mondta...

 

 Ott kellene keresgélni, ahol Máriáról ír, (Istenszülő, Theotokosz), hogy mégis miket ír róla valójában...

Előzmény: spiroslyra (142)
spiroslyra Creative Commons License 2008.10.15 0 0 142



Nem talalom a szoveget. Keresem.
Jávorfácska Creative Commons License 2008.10.15 0 0 141

 

Sziasztok! Van itt az indexen egy katolikus topik, ahol a reformátusok kicsit épp nem tudják hová tenni Palamasz Szent Gergely mariológiáját. Szerintem a fordítást is lehet, hogy némi kritikai érzékkel kéne kezelnünk... 

 

Jó volna ismerni az eredeti  görög szöveget, Palamasz Szent Gergely mariológiai írásait....Ismeri valamelyikőtök?

 

Ezen a szövegrészen akadtunk el:

 

"Palamasz Szent Gergely, éppen a keleti teológia alapgondolata, a nagy-nagy “csere” alapján (hogy tudniillik Isten emberré lett, hogy az ember istenivé legyen): Mária, azzal, hogy Istent szülte az embernek, Istent emberré tette - hiszen a hasonlósági viszony (Vö. Ter 1,26) oda-vissza alapon, kölcsönösen érvényes: “Isten is hasonló lett hozzánk!”(4) -, másik oldalról viszont az embert megistenítette,(5) vagyis mindannyiunkat Isten fiaivá tett. Isten általa szállt a földre, de mi is általa emelkedünk a mennybe,(6) ami különösen nagy jelentőségű közbenjárásának kérdésében. "

Jávorfácska Creative Commons License 2008.10.12 0 0 140

 

Ióannész Kameniatész:

Thesszaloniké eleste

 

-részlet-

 

Mik is mentek akkor végbe?! Voltak, akik jobban féltették lelkük, semmint testük pusztulását, azért riadtak vissza a haláltól,  mert úgy hitték, hogy a testtől való elszakadás a túlvilági gyötrelmek kezdete. Voltak, akik térdre borulva, záporozó könnyek közepette esdekeltek Istenhez, hogy e halál révén méltó részük lehessen a választottak sorában. Mások, akikbe kardnál is élesebben  hasított bele bűneiket felidéző lelkiismeretük, bűnbánattal emlegették hiúságban eltöltött éveiket. Ismét mások, akik ilyesmire képtelenek voltak, de halálfélelmükben számadásra kényszerültek, úgy álltak ott remegve, mint fejszecsapásra váró lélek nélküli fák. 

 

(...)

 

A szerzetesek és szerzetesnők, akik már kora fiatalságuktól kezdve az erények szeretetében elűzték maguktól az élvvégyat, csak maguknak meg az istennek élvén, most odahagyták kolostorukat, szétszéledtek a város utcáin, és nagy zokogás közepette sírtak a mindannyiukat ért csapás miatt. - Döbbenet fog el, amint fontolóra vezem ezeknek a nazarénusoknak gazdag és sokrétű erényességét, amelyet magányukban oly buzgón gyakoroltak: éjszakai zsolozsmázásukat, szent szüzességüket, kitartó imádságukat, szüntelen sírásukat: miért hogy az isteni részvétet meg nem nyerték számukra? Miért nem ajánlották föl a várost? Miért nem nyerték el erényük jutalmaként a veszedelemtől való megmenekvést? Ehelyett összefogdosták őket, mint a pásztor nélkül maradt juhokat,  kardélre hányták valamennyiüket, halálukban sorstársai lettek a bűnösöknek.

 

(Boronkai Iván fordítása)

Előzmény: Jávorfácska (100)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.10.12 0 0 139

 

Hogy haladsz a fordítással, Jürgen?

spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 138

www.myriobiblos.gr/afieromata/index_en.html

Texts

Read on Myriobiblos Library:

* Giles Constable,
Sir Steven Runciman

* Haris Kalligas,
Introduction

* Steven Runciman,
Greece and the later crusades

* Angeliki Laiou,
Steven Runciman: A man who never grew tired

* Donald Μ. Nicol,
Steven Runciman - A few words of eulogy

* Anthony Bryer,
Steven Runciman - Proem: The problem of Oratory

* Angelos Delivorrias,
Farewell to a friend

* Haris Kalligas,
Morea: Monemvasia and Mistra


spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 137
A bizánci teokrácia - Bizánci stílus és civilizáció
Steven Runciman

(Gondolat Kiadó - 2007)

Jelen kötet Steven Runciman, a jeles angol bizantinológus két hosszabb esszéjét tartalmazza, melyek első ízben jelennek meg magyarul. A bizánci teokrácia több mint erez év történetét, a Nagy Konstantin fellépésétől a Bizánci Birodalom végnapjaiig terjedő időszakot tekinti át egyetlen alapvető szempontból: a vallási hierarchia és a vallási-teológiai irányzatok, illetve a császári hatalom viszonyának elemzésén keresztül. E viszony nem volt mindig harmonikus, de mindvégi tükröződött benne az a lényegileg teológiai indíttatású előfeltevés, hogy a Bizánci Birodalom Isten -mennyei királyságának földi képmása
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 136

''Sir Steven Runciman (1903-2000) a keresztes hadjáratok (1095-1464) történetével foglalkozó, klasszikussá vált munkáját az 1950-es években jelentette meg. Az azóta eltelt időszak számtalan utánnyomása és fordítása bizonyította a korszak kézikönyvévé váló mű el nem évülő tudományos és szépírói erényeit. Kelet-európai és közel-keleti tudományos és diplomáciai küldetései során a helyszínen szerzett ismereteket, hogy mindmáig biztosan igazodjék el a térség népei, kultúrái, vallásai és nyelvei sokféleségben. A pillanat eseményei mögött mindvégig felsejlenek az alapvető kérdések: "Van-e lehetőség eltérő kultúrák békés együttélésére?", "Lehet-e háborúval békét teremteni?". Miközben elismeréssel adózik az emberi tisztesség és tolerancia képviselőinek, angolos iróniával teszi nevetségessé a politikusi ostobaságot és fanatizmust; biztos érzékkel utalva a történeti folyamatok - sokszor elszalasztott - fordulópontjaira. Magyar nyelven ez az első, a korszakot bemutató igényes, tudományos, mégis mindvégig olvasmányos munka, amelyet a megírása óta megjelent magyar és nemzetközi szakirodalom tesz napra késszé. A mű ma éppen olyan hiteles és aktuális, mint megírásakor.''

Kiadó: Osiris Kiadó
Oldalszám: 1092
Kiadás éve: 2002
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 135

Steven Runciman

A bizánci teokrácia - Bizánci stílus és civilizáció
Jelen kötet Steven Runciman, a jeles angol bizantinológus két hosszabb esszéjét tartalmazza, melyek első ízben jelennek meg magyarul. A bizánci teokrácia több mint erez év történetét, a Nagy Konstantin fellépésétől a Bizánci Birodalom végnapjaiig terjedő időszakot tekinti át egyetlen alapvető szempontból: a vallási hierarchia és a vallási-teológiai irányzatok, illetve a császári hatalom viszonyának elemzésén keresztül. E viszony nem volt mindig harmonikus, de mindvégi tükröződött benne az a lényegileg teológiai indíttatású előfeltevés, hogy a Bizánci Birodalom Isten -mennyei királyságának földi képmása
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 134
Sir Steven Runciman
1903 - 2000

www.apologitis.com/gr/ancient/Runciman.htm
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 133
RUNCIMAN : A keresztes hadjáratok története (tartalom)

Jürgen988 Creative Commons License 2008.09.30 0 0 132
A középkoron belül Hódító Vilmos, a korai keresztes hadjáratok és III. Béla kora érdekel mind magyar, mind egyetemes szinten. Bizáncnál ez valamelyest a Komnénosz-dinasztia korával egyezik.
Nagy hatással volt rám Steven Runciman A keresztes hadjáratok története című műve.
Előzmény: Jávorfácska (131)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.30 0 0 131

 

Hát az tuti.

Megkérdezhetem miért ez a kedvenc korszakod?

Előzmény: Jürgen988 (128)
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 130

Pythagorasz
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 129

Az okori zenei szovegek olvasasanal is ezt tartjak a legjobb modszernek a kutatasban, a sajat forditast, melyet aztan osszevethetnek a masokeval. Belehelyezkedni, amennyire csak lehetseges, a szerzo gondolatvilagaba. A tetraktys pythagoraszi zenematematikai fogalom is. Meg nem mereszkedtem erre a teruletre, csak gyujtom hozza a bibliografiat, az olvasnivalot. Remisztoen szep matematika, sokszor kibogozhatatlanul osszefonodva a babonaval, fantasztikus hitekkel. :) Meglehet hogy valoban pythagoras kovetoinek mericskelesei, szamolgatasai a monochordon, ezen az egy huros kiserleti hangszeren, a fordulopont, a tudomany ebredese. A ketsegbeesett kiserletek, hogy a lehetetlen feladatot, a tonus ketteosztasat megoldjak, vezethettek a matematikai felfedezesekhez. Ez az ''asszimetrikus'' problema, minden harmoniara torekvo tanitasukat megkerdojelezhette.
Jürgen988 Creative Commons License 2008.09.29 0 0 128
Azért fordítom, mert görög tudásomat fel szeretném használni annál a területnél, amely érdekel. Eleve történetírói munka, és ráadásul a kedvenc korszakomat írja le. Úgy gondolom közelebb kerülök az egészhez, ha Én magam fordítom.
Előzmény: Jávorfácska (107)
Jürgen988 Creative Commons License 2008.09.29 0 0 127
A tetraktüsz szerepel az általam lefordított részben is. Eddig Én csak a filozófiában ismert jelentését ismertem, de ezek szerint van egy külön jelentése a hét szabad művészettel kapcsolatban, ha jól vettem ki spiros hozzászólásaiból.
Előzmény: spiroslyra (126)
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 126

Szabo Arpad, Az ogorog matematika kezdetei cimu konyveben lehet olvasni a tetraktysrol.

spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 125


τετρακτύς, το άθροισμα των τεσσάρων πρώτων αριθμών, 1+2+3+4 = 10.
Ο Σέξτος Εμπειρικός (Προς Αριθμητικούς IV, 3) καθορίζει την τετρακτύν με τα ακόλουθα λόγια: "τετρακτύς δε προσηγορεύετο παρ' αυτοίς [τοις Πυθαγορικοίς] ο εκ των πρώτων τεσσάρων αριθμών συγκείμενος δέκα αριθμός· εν γαρ και δύο και τρία και τέσσερα δέκα γίνεται' ός εστι τελειότατος αριθμός" (τετρακτύς ονομαζόταν [από τους Πυθαγορικούς] ο αριθμός δέκα, που αποτελείται από την ένωση των τεσσάρων πρώτων αριθμών· γιατί ένα και δύο και τρία και τέσσερα κάνουν δέκα· και αυτός είναι ο πιο τέλειος αριθμός).
Η τετρακτύς θεωρούνταν από τους Πυθαγορικούς ως ιερή και ως "η πηγή της αιώνιας φύσης"· γι' αυτό η τετρακτύς ήταν η βάση του πιο ιερού και επίσημου όρκου τους: "ναί, μα τον αμετέρα ψυχά παραδόντα τετρακτύν παγαν αεννάου φύσεως ριζώματ' εχουσαν" (ναι, ορκίζομαι σ' Αυτόν, που μετέδωσε στην ψυχή μας την τετρακτύν, πηγή της αιώνιας [αέναης] φύσης).
Στη μουσική, η τετρακτύς είχε ιδιαίτερη σημασία, γιατί περιείχε όλες τις συμφωνίες· ο Θέων Σμυρναίος γράφει: "σε αυτούς τους αριθμούς (δηλ. 1, 2, 3, 4) περιλαμβάνονται: η δια τεσσάρων δια τεσσάρων, το διάστημα καθαρής 4ης, που οι Πυθαγόρειοι το ονόμαζαν συλλαβή συλλαβή, το διάστημα της καθαρής τετάρτης, όπως ονομαζόταν από τους Πυθαγορικούς· γενικά γνωστό ως δια τεσσάρων. Προσδιορίζεται από τον μαθηματικό λόγο 4/3. ή συλλαβά (λόγος 4:3). στο λόγο 4:3 (επίτριτος), η δια πέντε δια πέντε, το διάστημα της 5ης καθαρής. στον ημιόλιο λόγο (3:2), η δια πασών στον διπλό λόγο (2:1) και η δις διαπασών στον τετραπλό (4:1)· όλες [οι συμφωνίες] που συμπληρώνουν το αμετάβολο σύστημα σύστημα, ένωση δύο ή περισσότερων διαστημάτων, σύμφωνα με πολλούς αρχαίους θεωρητικούς. Το πρώτο καλά οργανωμένο σύστημα, που κατόπι χρησιμοποιήθηκε ως βάση για τα Τέλεια Συστήματα, ήταν το τετράχορδο. [διάγραμμα διάγραμμα, σχέδιο, σχεδιάγραμμα που χρησίμευε να βοηθά τους σπουδαστές να καταλαβαίνουν οπτικά τις ακουστικές διαφορές σε όλα τα γένη. Κάτι ανάλογο με το πεντάγραμμο.]".



Εκλογή βιβλιογραφίας :

Jean Dupuis, Θέωνος Σμυρναίου, Περί τετρακτύος και δεκάδος, με γαλλική μετάφραση (Du quartenaire et de la decade) στην έκδοσή του: Theon de Smyrne, Exposition des connaissances mathematiques utiles pour la lecture de Platon, Παρίσι, 1892, σσ. 152-175. Βλ. και λ. Θέων Σμυρναίος Θέων, (2ος αι. μ.Χ.)· πλατωνικός φιλόσοφος και μαθηματικός. Είναι ο συγγραφέας ενός έργου που ασχολείται με τις μαθηματικές επιστήμες (αριθμητική, γεωμετρία, στερεομετρία, αστρονομία και μουσική)..
Armand Delatte, "La tetractys pythagoricienne", Etudes sur la litterature pythagoricienne, Παρίσι 1915, σσ. 249-268. Βλ. και λ. Πυθαγόρας Πυθαγόρας, (περ. 572-περ. 500 π.Χ.)· μεγάλος φιλόσοφος, μαθηματικός και θεωρητικός της μουσικής. Γεννήθηκε στη Σάμο. Ίδρυσε τη Σχολή του στον Κρότωνα της Κάτω Ιταλίας. Πέθανε στο Μεταπόντιο. Υπήρξε ο πρώτος που πρόβαλε και υποστήριξε την επιστημονική βάση της μουσικής· η φιλοσοφική του θεώρηση του κόσμου βασιζόταν πάνω στην πίστη ότι καθετί πρέπει να ερμηνευτεί με αριθμούς. Στη μουσική ανακάλυψε τους αριθμητικούς λόγους των συμφωνιών της 8ης, 5ης, 4ης, του μείζονος τόνου. Στον Πυθαγόρα αποδιδόταν και η ταξινόμηση των επτά αρμονιών, και στη Σχολή του η θεωρία της αρμονίας των σφαιρών..
Paul Kucharski, Etude sur la doctrine pythagoricienne de la tetrade, Παρίσι, έκδ. Les Belles Lettres, 1952, σσ. 85.

http://thesaurus.iema.gr/thesaurus_s.php?lang=el&id=1005&q=%F4%E5%F4%F1%E1%EA%F4%FD%F2


spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 124

tetraktus , uos, hê, ( [tetras] ) Pythagorean name for

A. the sum of the first four numbers, i.e. 10 (= 1+2+3+4), nai ma ton hameterai psuchai paradonta tetraktun, pagan aenaou phuseôs Carm.Aur.48 , cf. S.E.M. 7.94, TheoSm.p.94 H., Hierocl.in CA20p.465M.

II. the four terms (6:8:9:10) of the proportion corresponding to the chief musical intervals, Nicom.Exc.7, 10; also their sum +1 (= 36), ibid.; the sum of the first 8 numbers, Plu.2.381f.
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 123

Commentaria In Dionysii Thracis Artem Grammaticam : Scholia Marciana (partim excerpta ex Heliodoro, Tryphone, Diomede, Stephano, Georgio Choerobosco, Gregorio Corint : Page 293, line 39

πάντα τὰ ὄντα ἡ τετρὰς ἀνεδήσατο, <τὰ τῶν> στοιχείων, ἀριθμῶν, ὡρῶν τοῦ ἔτους,
ἡλικιῶν, συνοικισμῶν, καὶ οὐκ ἔστιν εἰπεῖν, ὃ μὴ τῆς τετρακτύος ὡς ῥίζης καὶ ἀρχῆς
ἤρτηται· ἔστι γάρ, ὡς ἔφαμεν, δημιουργὸς τῶν ὅλων καὶ αἰτία ἡ τετράς, θεὸς νο-
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 122

Syrianus Phil. : In Aristotelis metaphysica commentaria : Page 151, line 1

ὅλης δημιουργίας, ὡς ἐν ἑτέροις ἀποδείκνυται· παράγεται δὲ τὸ τῆς δεκάδος
εἶδος ἐκ τῆς τετρακτύος ἁπανταχοῦ.
Ἔτι εἰ ἔστι ... ὕστερον.
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 121

Ephraem Hist. et Poeta : Chronicon : Line 694

ἐγκύκλιον παίδευσιν εὖ ἠσκημένος,
μαθημάτων ἴδρις τε τῆς τετρακτύος,
καὶ πλαστικῆς αὖ καὶ γραφικῆς τεχνίτης,

~~~~~~

Ephraem Hist. et Poeta : Chronicon : Line 2632

Λέων, σοφίας κοσμικῆς πάσης ἴδρις,
τῆς τετρακτύος τῶν σοφῶν μαθημάτων,
καὶ μαντικῆς αὖ τῆς ἀπορρήτου πλέον,

~~~~

Ephraem Hist. et Poeta : Chronicon : Line 8937

καὶ τῶν κατ' αὐτὸν οὐδενὸς λελειμμένον,
τετρακτύος διδάσκαλον μαθημάτων,
φιλούμενον φιλοῦντα πρὸς βασιλέως,


spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 120

Anna Comnena Hist. : Alexias : Book 12, chapter 5, section 4, line 15

λαμπρότητα βασιλέα χρίσειν ὁ Μιχαὴλ ὁ καὶ κορυφαῖος
τῆς τετρακτύος τῶν Ἀνεμάδων σχηματιζόμενος ἐπηγγέλ-
λετο. Ὁ δὲ Σολομῶν οὗτος τῆς συγκλήτου λογάδος τὰ

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!