Keresés

Részletes keresés

spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 136

''Sir Steven Runciman (1903-2000) a keresztes hadjáratok (1095-1464) történetével foglalkozó, klasszikussá vált munkáját az 1950-es években jelentette meg. Az azóta eltelt időszak számtalan utánnyomása és fordítása bizonyította a korszak kézikönyvévé váló mű el nem évülő tudományos és szépírói erényeit. Kelet-európai és közel-keleti tudományos és diplomáciai küldetései során a helyszínen szerzett ismereteket, hogy mindmáig biztosan igazodjék el a térség népei, kultúrái, vallásai és nyelvei sokféleségben. A pillanat eseményei mögött mindvégig felsejlenek az alapvető kérdések: "Van-e lehetőség eltérő kultúrák békés együttélésére?", "Lehet-e háborúval békét teremteni?". Miközben elismeréssel adózik az emberi tisztesség és tolerancia képviselőinek, angolos iróniával teszi nevetségessé a politikusi ostobaságot és fanatizmust; biztos érzékkel utalva a történeti folyamatok - sokszor elszalasztott - fordulópontjaira. Magyar nyelven ez az első, a korszakot bemutató igényes, tudományos, mégis mindvégig olvasmányos munka, amelyet a megírása óta megjelent magyar és nemzetközi szakirodalom tesz napra késszé. A mű ma éppen olyan hiteles és aktuális, mint megírásakor.''

Kiadó: Osiris Kiadó
Oldalszám: 1092
Kiadás éve: 2002
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 135

Steven Runciman

A bizánci teokrácia - Bizánci stílus és civilizáció
Jelen kötet Steven Runciman, a jeles angol bizantinológus két hosszabb esszéjét tartalmazza, melyek első ízben jelennek meg magyarul. A bizánci teokrácia több mint erez év történetét, a Nagy Konstantin fellépésétől a Bizánci Birodalom végnapjaiig terjedő időszakot tekinti át egyetlen alapvető szempontból: a vallási hierarchia és a vallási-teológiai irányzatok, illetve a császári hatalom viszonyának elemzésén keresztül. E viszony nem volt mindig harmonikus, de mindvégi tükröződött benne az a lényegileg teológiai indíttatású előfeltevés, hogy a Bizánci Birodalom Isten -mennyei királyságának földi képmása
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 134
Sir Steven Runciman
1903 - 2000

www.apologitis.com/gr/ancient/Runciman.htm
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.30 0 0 133
RUNCIMAN : A keresztes hadjáratok története (tartalom)

Jürgen988 Creative Commons License 2008.09.30 0 0 132
A középkoron belül Hódító Vilmos, a korai keresztes hadjáratok és III. Béla kora érdekel mind magyar, mind egyetemes szinten. Bizáncnál ez valamelyest a Komnénosz-dinasztia korával egyezik.
Nagy hatással volt rám Steven Runciman A keresztes hadjáratok története című műve.
Előzmény: Jávorfácska (131)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.30 0 0 131

 

Hát az tuti.

Megkérdezhetem miért ez a kedvenc korszakod?

Előzmény: Jürgen988 (128)
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 130

Pythagorasz
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 129

Az okori zenei szovegek olvasasanal is ezt tartjak a legjobb modszernek a kutatasban, a sajat forditast, melyet aztan osszevethetnek a masokeval. Belehelyezkedni, amennyire csak lehetseges, a szerzo gondolatvilagaba. A tetraktys pythagoraszi zenematematikai fogalom is. Meg nem mereszkedtem erre a teruletre, csak gyujtom hozza a bibliografiat, az olvasnivalot. Remisztoen szep matematika, sokszor kibogozhatatlanul osszefonodva a babonaval, fantasztikus hitekkel. :) Meglehet hogy valoban pythagoras kovetoinek mericskelesei, szamolgatasai a monochordon, ezen az egy huros kiserleti hangszeren, a fordulopont, a tudomany ebredese. A ketsegbeesett kiserletek, hogy a lehetetlen feladatot, a tonus ketteosztasat megoldjak, vezethettek a matematikai felfedezesekhez. Ez az ''asszimetrikus'' problema, minden harmoniara torekvo tanitasukat megkerdojelezhette.
Jürgen988 Creative Commons License 2008.09.29 0 0 128
Azért fordítom, mert görög tudásomat fel szeretném használni annál a területnél, amely érdekel. Eleve történetírói munka, és ráadásul a kedvenc korszakomat írja le. Úgy gondolom közelebb kerülök az egészhez, ha Én magam fordítom.
Előzmény: Jávorfácska (107)
Jürgen988 Creative Commons License 2008.09.29 0 0 127
A tetraktüsz szerepel az általam lefordított részben is. Eddig Én csak a filozófiában ismert jelentését ismertem, de ezek szerint van egy külön jelentése a hét szabad művészettel kapcsolatban, ha jól vettem ki spiros hozzászólásaiból.
Előzmény: spiroslyra (126)
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 126

Szabo Arpad, Az ogorog matematika kezdetei cimu konyveben lehet olvasni a tetraktysrol.

spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 125


τετρακτύς, το άθροισμα των τεσσάρων πρώτων αριθμών, 1+2+3+4 = 10.
Ο Σέξτος Εμπειρικός (Προς Αριθμητικούς IV, 3) καθορίζει την τετρακτύν με τα ακόλουθα λόγια: "τετρακτύς δε προσηγορεύετο παρ' αυτοίς [τοις Πυθαγορικοίς] ο εκ των πρώτων τεσσάρων αριθμών συγκείμενος δέκα αριθμόςˇ εν γαρ και δύο και τρία και τέσσερα δέκα γίνεται' ός εστι τελειότατος αριθμός" (τετρακτύς ονομαζόταν [από τους Πυθαγορικούς] ο αριθμός δέκα, που αποτελείται από την ένωση των τεσσάρων πρώτων αριθμώνˇ γιατί ένα και δύο και τρία και τέσσερα κάνουν δέκαˇ και αυτός είναι ο πιο τέλειος αριθμός).
Η τετρακτύς θεωρούνταν από τους Πυθαγορικούς ως ιερή και ως "η πηγή της αιώνιας φύσης"ˇ γι' αυτό η τετρακτύς ήταν η βάση του πιο ιερού και επίσημου όρκου τους: "ναί, μα τον αμετέρα ψυχά παραδόντα τετρακτύν παγαν αεννάου φύσεως ριζώματ' εχουσαν" (ναι, ορκίζομαι σ' Αυτόν, που μετέδωσε στην ψυχή μας την τετρακτύν, πηγή της αιώνιας [αέναης] φύσης).
Στη μουσική, η τετρακτύς είχε ιδιαίτερη σημασία, γιατί περιείχε όλες τις συμφωνίεςˇ ο Θέων Σμυρναίος γράφει: "σε αυτούς τους αριθμούς (δηλ. 1, 2, 3, 4) περιλαμβάνονται: η δια τεσσάρων δια τεσσάρων, το διάστημα καθαρής 4ης, που οι Πυθαγόρειοι το ονόμαζαν συλλαβή συλλαβή, το διάστημα της καθαρής τετάρτης, όπως ονομαζόταν από τους Πυθαγορικούςˇ γενικά γνωστό ως δια τεσσάρων. Προσδιορίζεται από τον μαθηματικό λόγο 4/3. ή συλλαβά (λόγος 4:3). στο λόγο 4:3 (επίτριτος), η δια πέντε δια πέντε, το διάστημα της 5ης καθαρής. στον ημιόλιο λόγο (3:2), η δια πασών στον διπλό λόγο (2:1) και η δις διαπασών στον τετραπλό (4:1)ˇ όλες [οι συμφωνίες] που συμπληρώνουν το αμετάβολο σύστημα σύστημα, ένωση δύο ή περισσότερων διαστημάτων, σύμφωνα με πολλούς αρχαίους θεωρητικούς. Το πρώτο καλά οργανωμένο σύστημα, που κατόπι χρησιμοποιήθηκε ως βάση για τα Τέλεια Συστήματα, ήταν το τετράχορδο. [διάγραμμα διάγραμμα, σχέδιο, σχεδιάγραμμα που χρησίμευε να βοηθά τους σπουδαστές να καταλαβαίνουν οπτικά τις ακουστικές διαφορές σε όλα τα γένη. Κάτι ανάλογο με το πεντάγραμμο.]".



Εκλογή βιβλιογραφίας :

Jean Dupuis, Θέωνος Σμυρναίου, Περί τετρακτύος και δεκάδος, με γαλλική μετάφραση (Du quartenaire et de la decade) στην έκδοσή του: Theon de Smyrne, Exposition des connaissances mathematiques utiles pour la lecture de Platon, Παρίσι, 1892, σσ. 152-175. Βλ. και λ. Θέων Σμυρναίος Θέων, (2ος αι. μ.Χ.)ˇ πλατωνικός φιλόσοφος και μαθηματικός. Είναι ο συγγραφέας ενός έργου που ασχολείται με τις μαθηματικές επιστήμες (αριθμητική, γεωμετρία, στερεομετρία, αστρονομία και μουσική)..
Armand Delatte, "La tetractys pythagoricienne", Etudes sur la litterature pythagoricienne, Παρίσι 1915, σσ. 249-268. Βλ. και λ. Πυθαγόρας Πυθαγόρας, (περ. 572-περ. 500 π.Χ.)ˇ μεγάλος φιλόσοφος, μαθηματικός και θεωρητικός της μουσικής. Γεννήθηκε στη Σάμο. Ίδρυσε τη Σχολή του στον Κρότωνα της Κάτω Ιταλίας. Πέθανε στο Μεταπόντιο. Υπήρξε ο πρώτος που πρόβαλε και υποστήριξε την επιστημονική βάση της μουσικήςˇ η φιλοσοφική του θεώρηση του κόσμου βασιζόταν πάνω στην πίστη ότι καθετί πρέπει να ερμηνευτεί με αριθμούς. Στη μουσική ανακάλυψε τους αριθμητικούς λόγους των συμφωνιών της 8ης, 5ης, 4ης, του μείζονος τόνου. Στον Πυθαγόρα αποδιδόταν και η ταξινόμηση των επτά αρμονιών, και στη Σχολή του η θεωρία της αρμονίας των σφαιρών..
Paul Kucharski, Etude sur la doctrine pythagoricienne de la tetrade, Παρίσι, έκδ. Les Belles Lettres, 1952, σσ. 85.

http://thesaurus.iema.gr/thesaurus_s.php?lang=el&id=1005&q=%F4%E5%F4%F1%E1%EA%F4%FD%F2


spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 124

tetraktus , uos, hê, ( [tetras] ) Pythagorean name for

A. the sum of the first four numbers, i.e. 10 (= 1+2+3+4), nai ma ton hameterai psuchai paradonta tetraktun, pagan aenaou phuseôs Carm.Aur.48 , cf. S.E.M. 7.94, TheoSm.p.94 H., Hierocl.in CA20p.465M.

II. the four terms (6:8:9:10) of the proportion corresponding to the chief musical intervals, Nicom.Exc.7, 10; also their sum +1 (= 36), ibid.; the sum of the first 8 numbers, Plu.2.381f.
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 123

Commentaria In Dionysii Thracis Artem Grammaticam : Scholia Marciana (partim excerpta ex Heliodoro, Tryphone, Diomede, Stephano, Georgio Choerobosco, Gregorio Corint : Page 293, line 39

πάντα τὰ ὄντα ἡ τετρὰς ἀνεδήσατο, <τὰ τῶν> στοιχείων, ἀριθμῶν, ὡρῶν τοῦ ἔτους,
ἡλικιῶν, συνοικισμῶν, καὶ οὐκ ἔστιν εἰπεῖν, ὃ μὴ τῆς τετρακτύος ὡς ῥίζης καὶ ἀρχῆς
ἤρτηται· ἔστι γάρ, ὡς ἔφαμεν, δημιουργὸς τῶν ὅλων καὶ αἰτία ἡ τετράς, θεὸς νο-
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 122

Syrianus Phil. : In Aristotelis metaphysica commentaria : Page 151, line 1

ὅλης δημιουργίας, ὡς ἐν ἑτέροις ἀποδείκνυται· παράγεται δὲ τὸ τῆς δεκάδος
εἶδος ἐκ τῆς τετρακτύος ἁπανταχοῦ.
Ἔτι εἰ ἔστι ... ὕστερον.
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 121

Ephraem Hist. et Poeta : Chronicon : Line 694

ἐγκύκλιον παίδευσιν εὖ ἠσκημένος,
μαθημάτων ἴδρις τε τῆς τετρακτύος,
καὶ πλαστικῆς αὖ καὶ γραφικῆς τεχνίτης,

~~~~~~

Ephraem Hist. et Poeta : Chronicon : Line 2632

Λέων, σοφίας κοσμικῆς πάσης ἴδρις,
τῆς τετρακτύος τῶν σοφῶν μαθημάτων,
καὶ μαντικῆς αὖ τῆς ἀπορρήτου πλέον,

~~~~

Ephraem Hist. et Poeta : Chronicon : Line 8937

καὶ τῶν κατ' αὐτὸν οὐδενὸς λελειμμένον,
τετρακτύος διδάσκαλον μαθημάτων,
φιλούμενον φιλοῦντα πρὸς βασιλέως,


spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 120

Anna Comnena Hist. : Alexias : Book 12, chapter 5, section 4, line 15

λαμπρότητα βασιλέα χρίσειν ὁ Μιχαὴλ ὁ καὶ κορυφαῖος
τῆς τετρακτύος τῶν Ἀνεμάδων σχηματιζόμενος ἐπηγγέλ-
λετο. Ὁ δὲ Σολομῶν οὗτος τῆς συγκλήτου λογάδος τὰ
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 119

Anatolius Math. et Phil. : Περὶ δεκάδος καὶ τῶν ἐντὸς αὐτῆς ἀριθμῶν : Page 15, line 19

δʹ ιʹ καὶ (ἑ)ξάκις γʹ ιηʹ, τὰ δὲ δʹ καὶ ʹ ποιεῖ τὸν ιʹ. ἔτι
γέγονεν ἐκ τῶν πρώτων ἀριθμῶν τῆς τετρακτύος συντεθέντων,
ἑνός, δύο, τρι(ῶν), τεσσάρων. ἔτι ἡ δεκὰς ἀριθμὸν γεννᾷ τὸν
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 118

Aristides Quintilianus Mus. : De musica : Book 3, section 24, line 87

λόγως ταῖς τῆς φωνῆς ἐπιτάσεσι καὶ ἀνέσεσιν ὁ μὲν ἐκ
τῆς ἀρτιάκις τετρακτύος τὸ πρακτικὸν τῆς τοῦ παν-
τὸς δηλοῖ ψυχῆς, ὃ καὶ συνεῖρκται τῷ σώματι, ὁ δ' ἐκ
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 117

Synesius Phil. : Epistulae : Epistle 140, line 35

ψυχῆς ἀνδρείαν, οὐ τὴν ἐκ τῆς πρώτης καὶ περιγείου
τετρακτύος τῶν ἀρετῶν, ἀλλ' ἐπὶ τὴν ἀνάλογον ἐν
τρίταις καὶ τετάρταις. ἅψαιο δ' ἂν αὐτῆς, ὅταν

~~~~

Synesius Phil. : Epistulae : Epistle 143, line 50

αὐτὸς τάχα συμπληρῶ τετρακτὺν ἱερᾶς φιλίας. ἀλλ'
εὐφημείσθω τῆς ἐν ἀρχαῖς ὁμωνύμου τετρακτύος ἡ
φύσις. ἐν τῷ τετραδίῳ τῶν ἰαμβείων εὗρον ἐπὶ τέ-

~~~~~~



spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 116

Theon Phil. : De utilitate mathematicae : Page 87, line 6

ἡ δὲ τοῦ κανόνος κατατομὴ γίνεται διὰ τῆς ἐν τῇ
δεκάδι τετρακτύος, ἣ σύγκειται ἐκ μονάδος δυάδος
τριάδος τετράδος, αʹ βʹ γʹ δʹ· ἔχει γὰρ ἐπίτριτον, ἡμιό-
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 115

Plutarchus Biogr. et Phil. : De animae procreatione in Timaeo (1012b-1030c) : Stephanus page 1019, section A, line 4

διαστήματα, τὸ μὲν δίεσιν τὸ δὲ τόνον καλοῦντες· κατὰ
τὸν πολλαπλασιασμὸν δὲ τῇ τῆς τετρακτύος δυνάμει γιγνό-
μενον· τῶν γὰρ πρώτων τεσσάρων καθ' αὑτὸν ἑκάστου
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 114

τετρακτύος τῶν μαθημάτων

Vajon fordithato mint quadrivium?

A tetraktys, ha jol emlekszem, pythagorikus szent szam misztika:

1+2+3+4=10

Mintha az eskuversuk elen is szerepelne.

Előzmény: spiroslyra (113)
spiroslyra Creative Commons License 2008.09.29 0 0 113


''A hét szabad művészet (septem artes liberales)
Az első három nőalak (az óramutató járásával megegyező irányban haladva) a triviumot (grammatika, retorika, dialektika) személyesíti meg. Ezután a quadrivium (zene, aritmetika, geometria, asztronómia) tárgyai következnek.
Herrade de Landsberg: Hortus deliciarum.''

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/free7.html
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.29 0 0 112

 

Ennek tudatában én, Anna, Alexiosz és Eiréné császárok lánya, a bíbor sarja és gyermeke, aki az irodalomban sem vagyok járatlan, mert a legnagyobb szorgalommal tanulmányoztam a klasszikus görög nyelvet, s nem hanyagoltam el a retorikát sem, gondosan  végigolvastam Arisztotelész szónoklattani összefoglalásait és Platóbn dialógusait, értelmememt a quadrivium tudományaival megedzettem (el kell mondanom, nem dicsekvésként, hogy mit adott a természet és a tudományos szorgalom, mit ajándékozott föntről az Isten, s mit tett hozzá a szerencse) - el akarom mondani e művemben atyám tetteit, melyeket a jogar birtokában hajtott végre, s amelyeket a koronázás előtt cselekedett más császárok szolgálatában, mert nem szabad ezeket némaságra kárhoztatni, az idő folyama nem sodorhatja őket a feledés tengerébe.

 

(Kapitánffy István fordítása)

 

Isten a kezdetekkor kiosztotta, és a kedvező idő hozzáadott); - nagyon szép a te verziód, Jürgen!

Előzmény: Jürgen988 (95)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.29 0 0 111

 

A történetírás azonban szilárd gátként ellenáll az idő folyásának, s valamiképp megállítja feltartóztathatatlan folyamatát, s amit megragad az időben lejátszódott események közül, azt megőrzi, megtartja, s nem hagyja a feledés mélységében eltűnni.

 

(Kapitánffy István fordítása)

 

A te fordításod, Jürgen,  archaikusabbnak tűnik nekem, mindazonáltal nagyon jól érthető, ezért én a tiédre szavazok:)

Előzmény: Jürgen988 (95)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.29 0 0 110

 

"... és amely - ahogy a tragédia mondja - az ismeretlen dolgokat felhozza, a láthatókat meg elrejti."

A kérdéses tragédia Szophoklésztól az Aiasz (Ajax), amelyből a nem pontos idézetet vette Anna Komnéné.

A fordításomban szeretném nagyjából megőrizni az eredeti szöveg struktúráit, ezért nem írtam át drasztikusan ezt a részt." -
írod a 40. hozzászólásban. Igazad van, Kapitánffy István fordítása szerintem már egyfajta értelmezés is, nekem jobban tetszik a tiéd. 

Előzmény: Jürgen988 (40)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.29 0 0 109

 

Anna Komnéné

(1083 -1148 után)

 

Alexiasz: Prologosz

 

részlet, Kapitánffy István fordításában

 

Feltartóztathatatlan az idő folyása, örök mozgásban magával sodor és elragad minden emberi alkotást, s a nemlét tengerébe meríti, akár jelentéktelen semmiség, akár nagyszerű, emlékezésre méltó tett; ahogy a tragédiaíró mondja: homályt teremt, a napfényben lévőket elfedi.

Előzmény: Jürgen988 (95)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.29 0 0 108

 

Igen, minden jöhet, ami a topikot építi!

Előzmény: spiroslyra (106)
Jávorfácska Creative Commons License 2008.09.29 0 0 107

 

Igen, látom, a  165. oldalon, én most a 117. - en járok a jegyzetelgetésben.  Nagyon jó lett a fordításod, majd felpötyögöm Kapitánffy István fordítását is ide a topikba, és akkor mindenki láthatja, milyen jó a te fordításod is:)

 

Egyébként te miért kezdted lefordítani?

Előzmény: Jürgen988 (104)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!