A hellenisztikus kor elemei, a keleti elemek, új elemek: korabizánci periódus - VI. századig, középbizánci korszak IX-XII. század, későbizánci vagy Palaiologosz-kor XIII.-XV. sz.
In ordinary, non-technical Greek, logos had two overlapping meanings. One meaning referred to an instance of speaking: "sentence, saying, oration"; the other meaning was the antithesis of ergon ("action" or "work"), which was commonplace. Despite the conventional translation as "word", it is not used for a word in the grammatical sense; instead, the term lexis is used. However, both logos and lexis derive from the same verb λέγω. It also means the inward intention underlying the speech act: "hypothesis, thought, grounds for belief or action." [3]
[edit] Use in ancient philosophy
[edit] Heraclitus
The writing of Heraclitus (ca. 535475 BCE) was the first place where the word logos was given special attention in ancient Greek philosophy.[4] Though Heraclitus "quite deliberately plays on the various meanings of logos",[5] there is no compelling reason to suppose that he used it in a special technical sense, significantly different from the way it was used in ordinary Greek of his time.[6]
This LOGOS holds always but humans always prove unable to understand it, both before hearing it and when they have first heard it. For though all things come to be in accordance with this LOGOS, humans are like the inexperienced when they experience such words and deeds as I set out, distinguishing each in accordance with its nature and saying how it is. But other people fail to notice what they do when awake, just as they forget what they do while asleep. (Diels-Kranz 22B1)
For this reason it is necessary to follow what is common. But although the LOGOS is common, most people live as if they had their own private understanding. (Diels-Kranz 22B2)
Listening not to me but to the LOGOS it is wise to agree that all things are one. (Diels-Kranz 22B50)[7]
[edit] Aristotle's rhetorical logos
Aristotle defined logos as argument from reason, one of the three modes of persuasion. The other two modes are pathos (Greek: πάθος), persuasion by means of emotional appeal, and ethos, persuasion through convincing listeners of one's moral competence. An argument based on logos needs to be logical, and in fact the term logic derives from it. Logos normally implies numbers, polls, and other mathematical or scientific data.
Logos has many advantages:
* Data is hard to manipulate, so it is harder to argue against a logos argument. * Logos makes the speaker look prepared and knowledgeable to the audience, enhancing ethos.
[edit] The Stoics
In Stoic philosophy, which began with Zeno of Citium c. 300 BCE, the logos was the active reason pervading the universe and animating it. It was conceived of as material, and is usually identified with God or Nature. The Stoics also referred to the seminal logos, ("logos spermatikos") or the law of generation in the universe, which was the principle of the active reason working in inanimate matter. Humans, too, each possess a portion of the divine logos.[8]
[edit] Philo of Alexandria
Philo (20 BC - 50 AD), a Hellenized Jew, used the term logos to mean the creative principle. Philo followed the Platonic distinction between imperfect matter and perfect idea. The logos was necessary, he taught, because God cannot come into contact with matter. He sometimes identified logos as divine wisdom. He taught that the Logos was the image of God, after which the human mind (νοῦς) was made.
Most, hogy jöttél, még jobban örülök, hogy megnyitottam ezt a topikot :)
Mint azt már Spyros tudja rólam, én csak egy egyszerű műkedvelő ember vagyok, egy görög irodalmat szívesen, de csak magyar fordításban olvasni tudó ember. Szeretem megosztani az olvasmányélményeimet másokkal, így a bizánci kultúrát érintő olvasmányélményeimet is.
Örülök, hogy ilyen szép hivatást készülsz választani magadnak, hogy a gazdag bizánci kultúra ismerője légy. És örülök mindannak, amivel majd gazdagítani fogod ezt a topikot! Gyere, amilyen gyakran csak tudsz, s tárd elénk a kincseidet!
Szvsz a bizánci kultúra varázsát az sem törné meg, ha közismertté és népszerűvé válna!
Jávorfácska
Flavius Anastasius konzul diptyhonja. (517;London, Victoria and Albert Museum; diptyhon) A részletek jellegzetesen bizánci pontosságról és gazdagságról szólnak. A konzul timpanonnal díszített tribünön ül, az egyik kezében jogar, a másikkal jelt ad a cirkuszi játékok vagy kocsihajtóverseny megkezdésére.
ΣΥΝΤΑΓΜΑ ΣΥΝ ΤΕῼ ΤΩΝ ΚΑΤΑ ΤΟΝ ΑΝΑΚΤΑ ΚΥΡΟΝ ΑΛΕΞΙΟΝ ΤΟΝ ΚΟΜΝΗΝΟΝ ΠΟΝΗΘΕΝ ΠΑΡΑ ΤΗΣ ΘΥΓΑΤΡΟΣ ΑΥΤΟΥ ΚΥΡΙΑΣ ΑΝΝΗΣ ΤΗΣ ΠΟΡΦΥΡΟΓΕΝΝΗΤΟΥ ΤΗΣ ΒΑΣΙΛΙΣΣΗΣ Ο ΚΑΙ ΕΚΛΗΘΗ ΑΛΕΞΙΑΣ ΠΑΡ`ΑΥΤΗΣ.
KÖNYV ISTEN SEGEDELMÉVEL A MAGASSÁGOS ALEXIOSZ KOMNÉNOSZ CSÁSZÁR TETTEIRŐL, FÁRADTSÁGOS MUNKA LÁNYÁTÓL, AZ Ő HERCEGNŐJÉTŐL, BÍBORBANSZÜLETETT ANNA CSÁSZÁRNŐTŐL, ÉS AZ ALEXIASZ ELMONDATOTT TŐLE [ti. Annától].
I. Folyván az idő ellenállhatatlan és örökké mozgó valami, elragad és elvisz minden teremtett dolgot, és a homály mélységébe taszít, itt nem értékek a kő dolgai (?), ott viszont nagyok, és megvan az emlék értéke is; és amely az ismeretlen dolgokat felhozza, a tragédia szerint, a láthatókat meg elrejti. [...]
Ha lesz időm bemásolok részleteket belőle, vagy az egész eddigi munkámat, de a fordítás rendkívül nehézkes, mert otthon csak egy tankönyvi szószedet van magyarul, egyébként angol és német elektronikus szótárakban keresgélek. Emiatt néha bizonytalan a magyarra fordítás.
Komnena, Anna Alexias Komnena, Anna, Alexias, Regény, elbeszélés, Egyetemes történelem
Szerző(k): Komnena, Anna Cím: Alexias Fordító: Passuth László Kiadás: Budapest, 1943 Kiadó: Officina Sorozat: Officina Könyvtár Témák: Regény, elbeszélés Egyetemes történelem Tartalom: "Már születésének is legendája volt, holott az első millenium körül még fejedelmi családokban sem törődtek túlsokat a leánygyermekekkel. Atyja, a nagy Komnenos Alexios. [...] Komnena Anna ((1083-1148)) fantáziája színes, majdnem asszonyi. Sohasem találtunk középkori krónikásoknál ennyire meggyőző emberábrázolásokat, mint nála s a középkori asszonyok portréját, - mellyel rendszerint adós maradt a kolostori krónikaíró, - ily pompásan egyetlen egykorú sem vázolta fel."
Mivel bizantinológiával akarok majd foglalkozni, elkezdtem érdeklődni a bizánci irodalom, azon belül is a történetírás iránt. Kedvtelésből és saját képességeim tesztelgetéséből elkezdtem lefordítani Anna Komnéné Alexiasz c. művét.
Nagyon jó ötlet ez a topik, mivel szerintem Bizánc alaptalanul van elhanyagolva Magyarországon, bár talán pont ez adja varázsát.
Theophülaktosz Szimokattész (vagy Szimokatosz) Egyiptomban, valószínűleg Alexandriában született. Hérakleitosz uralkodása alatt (610-640) élt.
Theophülaktosz Szimokattész: Oikumeniké Hisztoria
Ember alakú állatok a Nílusban
( A bizánci irodalom kistükre 89. o.)
Horváth Judit fordítása
- részletek -
Ebben az esztendőben, Mena egyiptomi helytartósága idején, váratlan jelenség bukkant fel a Nílus folyóban.
(...)
... a folyómederből egy elképesztő nagyságú férfi bukkant fel: arca mint egy óriásé, tekintete vad, haja félig szőke, félig őszes, orcái edzett, küzdőtérhez szokott férfiról árulkodtak, mellkasa izmos, háta széles, mint az igazi hősöké, karjai erősek. Felsőteste teljes egészében kilátszott a vízből, testének többi részét viszont víz fedte.
(...)
Olyan vélemény is elhangzott, hogy maga a Nílus jelent meg előttük, amely eddig csak költők képzeletében élt. Ez a Nílus-állat (mert embernek nem merem nevezni) az eskütől megbűvölve hosszabb ideig mindenki számára látható volt. Három óra múlva pedig egy másik állat merült fel a habokból. Külseje, keblei, sima arca, félig lebontott, félig megkötött haja, testének egész felépítése nőstény állatnak mutatták. Ragyogó szép volt.
(...)
A Nílus ember alakú állatairól már a régiek is sok mindent összeírtak. A többieknél jóval fiatalabb Lüdosz, aki Jusztinianosz császár idején vált híressé, e lények felbukkanásának mélyebb jelentését próbálta kikutatni.
Orommel, bar eddig nem mereszkedtem erre a teruletre, szerteagazo, hatalmas tema. De nem halogathatom, meg kell ismernem a gorog irodalom ezen reszet is. Gondold el, Bizanc kutatasanak minden reszteruleten, ugy oteves ciklusokat fogva at, dolgoznak eletmuvukon a kutatok.