A hellenisztikus kor elemei, a keleti elemek, új elemek: korabizánci periódus - VI. századig, középbizánci korszak IX-XII. század, későbizánci vagy Palaiologosz-kor XIII.-XV. sz.
Most, hogy jöttél, még jobban örülök, hogy megnyitottam ezt a topikot :)
Mint azt már Spyros tudja rólam, én csak egy egyszerű műkedvelő ember vagyok, egy görög irodalmat szívesen, de csak magyar fordításban olvasni tudó ember. Szeretem megosztani az olvasmányélményeimet másokkal, így a bizánci kultúrát érintő olvasmányélményeimet is.
Örülök, hogy ilyen szép hivatást készülsz választani magadnak, hogy a gazdag bizánci kultúra ismerője légy. És örülök mindannak, amivel majd gazdagítani fogod ezt a topikot! Gyere, amilyen gyakran csak tudsz, s tárd elénk a kincseidet!
Szvsz a bizánci kultúra varázsát az sem törné meg, ha közismertté és népszerűvé válna!
Jávorfácska
Flavius Anastasius konzul diptyhonja. (517;London, Victoria and Albert Museum; diptyhon) A részletek jellegzetesen bizánci pontosságról és gazdagságról szólnak. A konzul timpanonnal díszített tribünön ül, az egyik kezében jogar, a másikkal jelt ad a cirkuszi játékok vagy kocsihajtóverseny megkezdésére.
ΣΥΝΤΑΓΜΑ ΣΥΝ ΤΕῼ ΤΩΝ ΚΑΤΑ ΤΟΝ ΑΝΑΚΤΑ ΚΥΡΟΝ ΑΛΕΞΙΟΝ ΤΟΝ ΚΟΜΝΗΝΟΝ ΠΟΝΗΘΕΝ ΠΑΡΑ ΤΗΣ ΘΥΓΑΤΡΟΣ ΑΥΤΟΥ ΚΥΡΙΑΣ ΑΝΝΗΣ ΤΗΣ ΠΟΡΦΥΡΟΓΕΝΝΗΤΟΥ ΤΗΣ ΒΑΣΙΛΙΣΣΗΣ Ο ΚΑΙ ΕΚΛΗΘΗ ΑΛΕΞΙΑΣ ΠΑΡ`ΑΥΤΗΣ.
KÖNYV ISTEN SEGEDELMÉVEL A MAGASSÁGOS ALEXIOSZ KOMNÉNOSZ CSÁSZÁR TETTEIRŐL, FÁRADTSÁGOS MUNKA LÁNYÁTÓL, AZ Ő HERCEGNŐJÉTŐL, BÍBORBANSZÜLETETT ANNA CSÁSZÁRNŐTŐL, ÉS AZ ALEXIASZ ELMONDATOTT TŐLE [ti. Annától].
I. Folyván az idő ellenállhatatlan és örökké mozgó valami, elragad és elvisz minden teremtett dolgot, és a homály mélységébe taszít, itt nem értékek a kő dolgai (?), ott viszont nagyok, és megvan az emlék értéke is; és amely az ismeretlen dolgokat felhozza, a tragédia szerint, a láthatókat meg elrejti. [...]
Ha lesz időm bemásolok részleteket belőle, vagy az egész eddigi munkámat, de a fordítás rendkívül nehézkes, mert otthon csak egy tankönyvi szószedet van magyarul, egyébként angol és német elektronikus szótárakban keresgélek. Emiatt néha bizonytalan a magyarra fordítás.
Komnena, Anna Alexias Komnena, Anna, Alexias, Regény, elbeszélés, Egyetemes történelem
Szerző(k): Komnena, Anna Cím: Alexias Fordító: Passuth László Kiadás: Budapest, 1943 Kiadó: Officina Sorozat: Officina Könyvtár Témák: Regény, elbeszélés Egyetemes történelem Tartalom: "Már születésének is legendája volt, holott az első millenium körül még fejedelmi családokban sem törődtek túlsokat a leánygyermekekkel. Atyja, a nagy Komnenos Alexios. [...] Komnena Anna ((1083-1148)) fantáziája színes, majdnem asszonyi. Sohasem találtunk középkori krónikásoknál ennyire meggyőző emberábrázolásokat, mint nála s a középkori asszonyok portréját, - mellyel rendszerint adós maradt a kolostori krónikaíró, - ily pompásan egyetlen egykorú sem vázolta fel."
Mivel bizantinológiával akarok majd foglalkozni, elkezdtem érdeklődni a bizánci irodalom, azon belül is a történetírás iránt. Kedvtelésből és saját képességeim tesztelgetéséből elkezdtem lefordítani Anna Komnéné Alexiasz c. művét.
Nagyon jó ötlet ez a topik, mivel szerintem Bizánc alaptalanul van elhanyagolva Magyarországon, bár talán pont ez adja varázsát.
Theophülaktosz Szimokattész (vagy Szimokatosz) Egyiptomban, valószínűleg Alexandriában született. Hérakleitosz uralkodása alatt (610-640) élt.
Theophülaktosz Szimokattész: Oikumeniké Hisztoria
Ember alakú állatok a Nílusban
( A bizánci irodalom kistükre 89. o.)
Horváth Judit fordítása
- részletek -
Ebben az esztendőben, Mena egyiptomi helytartósága idején, váratlan jelenség bukkant fel a Nílus folyóban.
(...)
... a folyómederből egy elképesztő nagyságú férfi bukkant fel: arca mint egy óriásé, tekintete vad, haja félig szőke, félig őszes, orcái edzett, küzdőtérhez szokott férfiról árulkodtak, mellkasa izmos, háta széles, mint az igazi hősöké, karjai erősek. Felsőteste teljes egészében kilátszott a vízből, testének többi részét viszont víz fedte.
(...)
Olyan vélemény is elhangzott, hogy maga a Nílus jelent meg előttük, amely eddig csak költők képzeletében élt. Ez a Nílus-állat (mert embernek nem merem nevezni) az eskütől megbűvölve hosszabb ideig mindenki számára látható volt. Három óra múlva pedig egy másik állat merült fel a habokból. Külseje, keblei, sima arca, félig lebontott, félig megkötött haja, testének egész felépítése nőstény állatnak mutatták. Ragyogó szép volt.
(...)
A Nílus ember alakú állatairól már a régiek is sok mindent összeírtak. A többieknél jóval fiatalabb Lüdosz, aki Jusztinianosz császár idején vált híressé, e lények felbukkanásának mélyebb jelentését próbálta kikutatni.
Orommel, bar eddig nem mereszkedtem erre a teruletre, szerteagazo, hatalmas tema. De nem halogathatom, meg kell ismernem a gorog irodalom ezen reszet is. Gondold el, Bizanc kutatasanak minden reszteruleten, ugy oteves ciklusokat fogva at, dolgoznak eletmuvukon a kutatok.
Időmtől függően készülök "kijegyzetelni" ide a topikba, témaindítónak, beszélgetésindítónak ezt a 800 oldalas könyvet.
Kezdjük az elején:
A bizánci irodalom nyelve az ógörög nyelv, pontosabban az attikai nyelvjárás.
A bizánci költészet verselése szintén az antik prozódiai mértékeken- azaz a hosszú és rövid szótagok váltakozásán - alapszik.
A bizánci szépirodalom mind a költészet, mind pedig a próza területén a hellenisztikus kori szépirodalom folytatásaként indul, az attikai nyelv eszközeivel. Éppen ezért mind a költészet, mind pedig a próza területén igen nehéz -már-már önkényes dolog - világos választóvonalat húznunk a kései antikvitás görög irodalma és a bizánci szépirodalom kezdetei között; a IV., az V., de még a VI. században is az antikvitás hagyománya uralkodik a görög nyelvű irodalomban, ez határozza meg nyelvét, stílusát és szépirodalmi műfajait.