A csődtől igen, az orosz inváziótól nem. Attól a választások fogják egy időre megóvni, amikor Juscsenko pártja kikerül a hatalomból és Tyimosenko a régiók pártjával szövetségben fog kormányozni. Ezt is megéljük, röhej.
Egyébként utólag végiggondolva inkább ne legyen orosz gázelzárás, mert nem csak fűtés nem lesz, de áram se, amiatt meg víznyomás se az ország nagy részén, úgyhogy nem lesz olyan egyszerű túlélni azt a pár hetet, de akár pár napot se.
Február végére leürülnek. Úgy értem, minden év február végére. Egy ilyen orosz akció tél végén jöhet csak. Addigra Európa készletei is lemerülnek.
Komolyan mondom, én várom is. ha nem lesz fagy, akkor kibírunk pár hetet fűtés nélkül, Európa pedig ráébred végre, hogy nem kellene teljes energetikai jövőjét egy terjeszkedni akaró, agresszív nagyhatalom kezébe letenni.
Ukrajnában a tározókat elvileg feltöltik az év során. Sőt, elvileg a tározókat mindenhol feltöltik az év során, mert a termelés ugye nagyjából folyamatos, míg a fogyasztás télen megugrik.
Olvasgattam egy kicsit és felmerült pár kérdés az orosz 'gázfegyverrel' kapcsolatban:
- Tegyük fel, hogy az oroszok befenyegetik egész Európát egy blokáddal, nem szállítanak gázt
- Európa összességében rendelkezik átlagolva 30-35 napnyi gáztartalékkal különböző tárolókban (ez itthon >85, angoloknál <20, pl.), átlagos felhasználás esetén
-az oroszok tárolókapacitása (UGS-eket kivéve, hiszen azokat majdnem teljes kapacitáson használják így is, az évszakos demand fluktuációjának kielégítésére) pedig nem tesz ki 10 napnál többet. (konkrét, egyértelmű forrást nem találtam, összeszedtem a tárolókat és nagyjából kiszámoltam)
-a szojuzból maradt tárolókapacitás nagy része az ukránoknál van, mégpedig Nyugat-Ukrajnában (érthető okokból -> határ-felvevőpiac), ami ugye nem annyira jó az oroszoknak, hiszen szépen be tudnak tárolni az ukránok, ha akarnak
-mit kezdenek az oroszok a kutakból ömlő gázzal a 11. nap után?
'Russian Ambassador Yuri Fedotov Warns Ukraine Over NATO Membership
LONDON, England -- Russia has issued a stern warning to Ukraine indicating the type of punnishment it can expect should it take further steps towards entering NATO.
The pro-Western stance of Ukraine's Government under President Viktor Yushchenko has angered Russia and prompted fears of a military conflict between the two nations that could exceed the war in Georgia.
Yuri Fedotov, the Russian ambassador to Britain, suggested that NATO membership for Ukraine would damage economic relations between his country and the former Soviet republic.
"The expansion of NATO is seen in Russia as a hostile action," the ambassador was reported as saying. "We will never accept this. We cannot block expansion of NATO, but we can take measures to ensure our security."
Ukraine, which has a population of 46 million, has had extremely close historical, cultural and economic links with Russia. Russia, however, does not want to see NATO expanded along its borders.
Mr Fedotov said: "The borders are virtually open. Should this country become a NATO member...it means that we should take some measures to protect ourselves, and this may have an impact on this multitude of relations, ties and connections. It might not only affect trade and economic relations but also people-to-people contacts.
"I hope common sense will prevail and that NATO countries think twice."
Asked if Russia would take military action against Ukraine, Mr Fedotov replied: "Actually Russia had no plans to take such action in Georgia. But this action was precipitated by this stupid military intervention against the peaceful population in Tskhinvali."
He added: "I hope that people would take some lesons from what happened in South Ossetia."
Ukraine's government is itself divided over the NATO issue as it has observed the Georgia war. The Russian government has already indicated that Ukraine faces a 100 per cent rise in gas prices from next January.
Source: Telegraph UK'
Az utolsó 'figyelmeztető' mondat azért kemény. Lessons, tanárúr kérem.
'LONDON, England -- In a spectacular case of bad timing, Ukraine’s government all but collapsed last week. President Viktor Yushchenko withdrew most of his deputies from the ruling coalition with Yulia Tymoshenko, the prime minister.
Unless the two reconcile or the prime minister finds new coalition partners soon, Ukraine may have to hold new elections – the third in two years.
This would be destabilising under normal circumstances but times are anything but normal. The war in Georgia has led to fears that Ukraine may be next on Russia’s hit list. Like Georgia, Ukraine wants to join the European Union and Nato, and it has Russian troops as well as a sizeable Russian minority on its territory.
To face the risks, the Ukrainians need reassurance that Europe will not consign them to a Russian sphere of influence. The EU seemed ready to give just such signal at tomorrow’s Ukraine-EU summit, by giving Ukraine a membership “perspective”. But after the government crisis broke out in Kiev, the opposition in the EU to Ukraine’s case hardened.
If the EU fails to move Ukraine closer to membership, it would make a mistake on par with the foolishness of Kiev’s politicians. To preserve a safe and stable eastern border – which the EU has taken for granted until the Georgia war proved it wrong – EU member states need to try harder to anchor their eastern neighbours to the EU.
Ukraine’s political scene, too, would become more stable if the country’s leadership had a clear EU membership perspective before it.
For years, the EU based its eastern strategy on a simple premise. With sufficient time, EU money and friendly nudging, the entire neighbourhood from Ukraine to Azerbaijan will become like Europe: liberal, democratic, international law-abiding, peaceful.
That theory turned to dust on August 7 when Russian tanks rolled into Georgia. Russia did not start the war but Moscow made war probable by encouraging Georgia’s separatist provinces to secede. Moscow did so to keep Georgia from joining Nato. From now on, the EU should assume that Russia will oppose – by force, if necessary – the expansion of western influence into eastern Europe.
The EU should respond in two ways. First, it should take an active role in defusing potential conflicts in countries separating it from Russia. Ukraine, with a population of 46m the largest of the EU’s eastern neighbours, should be the immediate focus.
The country fears that if and when it moves closer to the west, Russia will use its military presence in Crimea (the Black Sea fleet in Sevastopol), and the pro-Moscow leanings of the local population, to break up Ukraine.
This may be what Vladimir Putin, the Russian prime minister, had in mind when he said in April 2008 that Ukraine’s “fragility” would cause it to “disintegrate” upon entering Nato.
Europe can prevent such a scenario. The EU should finance infrastructure projects to turn Sevastopol into a commercial hub after the Russian fleet leaves. If the local population sees no alternative to income from the Russian fleet’s presence, they will be easy prey to Russian scaremongering.
Second, Europe should speed up its efforts to integrate Ukraine and other eastern neighbours into the EU. One of the lessons of the war is that the EU needs tools to discourage its neighbours from acting recklessly.
The EU can moderate the behaviour of neighbours, such as Georgia, by emphasising that destabilising actions will undermine prospects for EU (and Nato) membership. But, as things stand, this threat is not credible. So many EU governments oppose further enlargement that Ukraine does not think that the EU is seriously planning to accept it.
At the summit, the EU should begin to restore its influence in eastern Europe by putting Ukraine on a track to accession. The EU should call its new partnership deal with Ukraine an “association agreement” – this would echo past arrangements with the now-new member states of central Europe.
The EU should also say that it wants closer relations with Ukraine. This would tell the Ukrainians that they are not destined to be eternal neighbours, and will be welcome to join the EU once they meet the accession criteria.
Some EU countries will oppose these suggestions because they worry that Ukrainian workers will flood their job markets. But Ukraine will not join for many more years, and its workers may not be free to work in the EU for many years after accession. By that time Ukraine’s own economy, already growing handsomely, will absorb most jobs.
Other Europeans worry that Russia will view EU overtures to Ukraine as provocative.
They should take a more strategic view. The rationale for closer integration with Ukraine is not anti-Russian; it is to stabilise the EU’s borders. And the EU should be willing to run the risk of annoying Moscow when its own vital interests are at stake.
Mennyire nyugati orientációjú Ukrajna? Itt egy álláspont erről, ami folyatódik a kommentekben:
Álláspont 1: "...ez a két ország [Grúzia és Ukrajna] se nem szilárd demokrácia, se nem szilárd diktatúra, ami stratégiailag kétségessé teszi a hasznukat a Nyugat szempontjából. Ukrajnában éppen csak hogy veszített a választásokon az "újorosz" Janukovics-blokk, területileg-politikailag az ország kettéoszlik. Eléggé belga helyzet, és tudjuk, mi van Belgiumban, viszont itt a politikai kultúra meg se közelíti a belgákét (meg a hollandokét vagy a franciákét). Ha megvalósul a csatlakozás, a NATO egy szép napon azt veheti észre, hogy orosz tisztek vannak a döntéshozó testületeiben."
Álláspont 2: "Igazad van abban, amit Ukrajna felvételének veszélyeiről írsz, meg arról, hogy az oroszok ebbe soha nem fognak belemenni, de azt is látni kell, hogy egy oroszok által újragyarmatosított Ukrajna nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent Európa számára - nemcsak azért, amit mondani szoktak, hogy pufferzóna híján itt lesz a nyakunkban Oroszország, de főleg mert Nyugat-Ukrajna már soha nem fog békésen megtérni Oroszország-anyácska kebelére.... Ha most erre azt mondod, hogy oké, tartsuk fenn valamiképp a független Ukrajnát, de a NATO-n kívül, arra meg azt azt mondom: ennek nagyon kicsi a realitása, Ukrajna hosszabb távon nem tudja megvédeni magát. Ráadásul ennek súlyos következméynei lehetnek: biztonsági garanciák nélkül nem fog odamenni a tőke, emiatt stabilizálódik a szegénység, ami a magát kikosorazva érző, addig nyugat-barát elit csalódásával megspékelve egyenes úton vezet a szélsőségek megerősödéséhez..."
"Crisis in coalition not to have bad impact on domestic and foreign policies of Ukraine, says Yuschenko 4 September 2008, 15:52 The parliamentary crisis will not have a bad impact on the basic strategies of domestic and foreign policy in Ukraine, Ukrainian President Viktor Yuschenko has said.
"I want to stress that our main strategies for domestic and foreign policy will not suffer from [the coalition's breakdown]," he said at a meeting with the G7 ambassadors' summit in Kyiv on Thursday.
Yuschenko said he was confident that whatever decision is taken on a new coalition or a new government, Ukraine will find especially democratic ways to settle that situation.
The president said he had supported the decision of the OUPSD faction to withdraw from the coalition due to the serious infringements of the coalition agreements by the faction's partners, the BYT."
"Perhaps, the most well-known gas pipeline is the Urengoi-Pomary-Uzhgorod which was built in 1983. It runs along a 4,451 kilometer stretch of land and 1,160 kilometers of it passes across Ukrainian soil. Its capacity is 27.9 billion cubic meters of gas per year (design capacity is 32 billion c.m. a year). There are nine compressor stations along its route."
Gondolom erre gondoltál. Vicces, az egyik kompresszorállomást még apám építette. :)
Ezer köbméterenként, ez $420-ra jön ki, mi kapjuk $480-ért azt hiszem.
"The total length of Ukraine’s gas pipelines reaches 283,200 km; 246,100 km of those are distribution lines and 37,100 are gas mainlines, including 14,000 km of large diameter pipes (1020-1420 mm). The system incorporates 72 compressor stations (122 compressor shops) and 13 underground storages with Europe’s largest (after Russia) active volume of gas – over 32 billion c.m. or 21.3 percent of the all-European active capacity. The Ukrainian gas pipelines are linked with the mainline networks of all adjacent countries – Russia, Belarus, Moldova, Romania, Poland, Hungary and Slovakia. The flow capacity at the intake amounts to 290 billion c.m. per year and 175 billion c.m. at the outflow. The Ukrainian gas pipelines maintain Russian gas transit to European countries, as well as to southern areas of Russia. In 2007, Ukrainian pipelines funneled 120 billion c.m. of Russian gas to Europe. "
Juscsenko hazaárulással vádolja Julját és hogy a leváltására Janukovicsékkal és az oroszokkal szövetkezett úgy tűnik komoly purparlé készül Ukrajnában...
Számolgatok. Az indiaiak 50 centet akarnak fizetni 1,000,000 BTU-ért kicsit több mint ezer kilométerre. Valahol azt olvastam, hogy 35,500 BTU van egy köbméterben. Ez alapján az indiaiak ezer köbméterenként 17.75 USD-t fizetnek, azaz száz kilométerenként és ezer köbméterenként kevesebb mint USD 2-t. A pakik ennél több mint háromszor többet kérnek, azaz mondjuk hatot.
Számoljunk máshogy. Az ukrán csővezetékbe érkező gáz kb. 20%-át használják az ukránok. Azaz a gáz 80%-án adnak egy ezer kilométeres szakaszra (mekkora pontosan? erre van forrásod? én nem találtam) száz kilométerenként hat dollár kedvezményt, azaz összesen hatvan dollár kedvezményt. Ezt néggyel szorozva kapunk kétszáznegyven dollárt, tehát Ukrajnának nagyjából ennyivel kéne alacsonyabb áron kapnia a gázt száz köbméterenként. Most mennyiért kapják? És mi?
Az kicsit soknak hangzik. Ezek szerint egy ezer kilométerre lakó vevőnek csak a szállítási költség 600-900 USD? Ehhez képest Magyarországra nem lenne érdemes ezer köbméterenként háromszáz vagy akár ötszáz dollárért se gázt szállítani... Nem beszélve Németországról...
