Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Te, ez tényleg érdekes. Megnéztem az Arsiton távketyeréjét, amit találtam róla az alapján egy külső hőmérséklet-vezérlés+programozható termosztát elegye (kicsit sarkítva). Szóval szerintem azért modulálja a lángot, mint bármelyik másik (általában a kazánba épített) külső hőmérséklet vezérlés.
De lehet, hogy nincs igazam, elég szűkszavú a honlap.
Én arra az esetre gondoltam, ha kint csökken a külső hőmérséklet, erre elkezdi emelni az előre menő hőfokot (felfelé mudulálja a lángot).
Ugyan akkor a szoba hőmérséklet a beállított közelében van és a szoba termosztát elkezdi lemodulálni a lángot. Két ellentétes parancsot kaphat a kazán.
Üdvözlet mindenkinek. Egy gyors kérdésem lenne, hátha tud valaki okosat mondani. Milyen tendencia várható a kondenzációs kazánok árainál ? Azért kérdezem, mert most elég sok helyen akcióznak, de nekem majd csak pár hónap múlva lesz rá szükségem. Várható-e , hogy tovább csökken az ára vagy visszaemelik a régi szintre.
Nekem is három fokozatú van, de az nem elektronikus és főleg nem folyamatos állítású ! Irtam is hogy az egyfokozatú szivattyúkat cirkókba szokták rakni és más módon szabályozzák a teljesítmény. A digitális fogalma a termosztátoknál ekvivalens a kétállapotúval: kazánt bekapcsolja vagy kikapcsolja. A te Aristonod mondjuk diszkrét jeleket ad, amihez fokozatok tartoznak (tehát 1-2-3-4-...). Most hogy ezt analógnak tekintjük-e !? Hát tőlem ! :) Egyébként a Vaillantnak és a Junkersnek vannak tudtommal analóg termosztátjai és ehhez persze kazánok megfelelő vezérléssel. Most felsőbb kategóriákról ne beszéljünk (Wolf, Buderus és társai).
Nem, a külső hőfokérzékelő az előremenő hőfokát állítja be (maximálja, mondjuk úgy), azt is csak a vezérlésen keresztül, tehát az csak egy jel a sok közül amit a vezérlés figyelembe vesz.
"Csak analóg tud érdemben beleszólni a lángmodulációba "
Ha jól sejtem a külső hőmérséklet szabályzó az analóg módon szabályozza az előre menő víz hőmérsékletét. Ha a szoba termosztát is analóg lenne, akkor nagyon betudnának egymásnak kavarni.
Vagy csak nekem, laikusnak tűnik ez túl bonyolultnak?
Csak analóg tud érdemben beleszólni a lángmodulációba ! Amikről itt szó van, az mind digitális.
A szivattyú teljesítményét a rendszer hidraulikája, nagysága, a hőfoklépcső, stb befolyásolhatja. A régi cirkókba asszem volt egyfokozatú beépített szivattyú, ott más módon lehetett állítani a teljesítményt.
A mostani kazánoknál meg persze nem lehetetlen az elektronikus fordulatszám szabályozás sem.
Pedig mennyire tetszene nekem egy csúszka a csúszkában megoldás. A nagy csúszka lenne a szivattyúé, a kicsi meg a lángmagasságé. Ha lekattan a nagy csúszka is az alsó pontra, a na akkor kapcsolna csak ki a kazán.
Egyik termosztát sem szól bele a lángmodulációba. Monyesz - ha jól értem - a "fűtésletekerés" ellen szólalt fel, szerinte jól szigetelt házban energiatakarékosabb megoldás a közel állandó hőfokon tartás.
A "csodatermosztátok" akkor segítenek, ha valamiért mégis tekergeted a hőfokokat, vagy más miatt változik a hőmérséklet (napos-fagyos téli nap estéje, szellőztetés,...stb). Illetve jobban belegondolva mindig hasznos, hiszen a fűtés azért megyeget télen.
Monyesz (368) hozzászólását kicsit preferálnám, ítéljük meg, hogy mennyire jó nekünk a "csoda" szobatermosztát? Fűtés ki/be, lángmoduláció, stb. És ennek megfelelő súllyal értekezzünk róla, róluk. Köszi! PS.: Most nem nézem vissza a pontos leírást, meg a hsz. számát, de valaki írta, hogy lehet játszani a szivattyú által szállított vízmennyiséggel is. Ez egy általános tulajdonsága a kazánoknak, különös tekintettel a kondenzációs típusúaknak? Vagy zömében fix? Mert nekem egy jó szabályozásnak tűnik az is, hogy lángmoduláció + vízmennyiség.
"A mi termosztátunkban egy olyan egyedülálló szoftver van, amely 10 percenként meghatározza az adott helyiség fűtési meredekségét, alkalmazkodik hozzá, és még mielőtt a szobahőmérséklet elérné a beállítottat, megfelelő időben lekapcsolja a fűtést."
Küldjél nekem mailt lécci a keleti vagy nyugati szoba adataival kapcsolatban:
Nyílászárók (ajtó is) mérete, k-ja (ajtónál elég a típusa) . Falazatok pontos rétegrendje, anyagok típusa, vastagsága. Födémekre szintén (meg hogy mi van felette-alatta, úgymint pince-padlás-feltöltés-szomszéd lakás). Az adott és a szomszédos helységek igényelt hőmérséklete (amin fel akarod fűteni).
A radiátor hőleadó képessége, teljesítménye 40/30-nál. Erre szoktak általában tervezni, illetve ezt adják meg gyári adatként, ebből lehet szorzőkkal más hőlépcsőkre átszámolni.
Nem tudom, mit értesz paraméterek alatt, de a (333) hozzászólásban lévő táblázat tartalmaz 1-2 adatot. Ja, azt elírtam, hogy 7db réz-alu radiátor, mert csak 6db+csőrad. A mellékelt képen látszik talán, hogy belül rézcső, melyre rá vannak "szorítva" az alumínium lemezek.
Kérhetem, hogy a (357) hozzászólásra is reagálj? Természetesen, ha van infód/tapasztalatod. Legalább teljes(ebb) lenne picit a kép az ide látogató csak olvasó közönség előtt. Siemens, Honeywell, Beryl. Tovább kérhetem, ha már ez a szakmád, és szeretsz picit hosszasabban is írni, hogy egy foglald össze a vezérlést, megjelölve a 3 nagy gyártmány előnyeit, hátrányait - az ár-érték arány figyelembe vételével is. Thx
Azért ezt a riasztó-termosztát összekapcsolást meggondolnám !
A padlófűtésnél egyértelmű, hogy ilyet nem szabad csinálni.
A nagy hőveszteségű házak radiátoros fűtésénél jó lehet. Ha vegyes padló-radiátoros, akkor a radiátoros kört le lehet állítani. Persze ezeknél is csak akkor, ha nem a sarki boltba, vagy kutyát pisiltetni indulsz...
Alacsony hőveszteségű házaknál (ahol jó lehet egy alacsony hőméréskletű fűtési rendszer kondenzációs kazánnal), megint csak nem látom sok értelmét.
Fogadjátok el, hogy minél kisebb a hőveszteség, minél nagyobb a hőtehetelenség egy háznál, annál kevésbé éri meg játszani a hőmérséklettel. Jobban megéri 0.5-1 fokkal alacsonyabb hőfokra beállni - persze a család fagyosabb tagjait figyelembe véve.
Elképzelhető, bár szerintem sajtóhiba (nem fognak írni egy rosszabb szabályzó algoritmust, hogy egy drágább készüléket eladjanak vele, szigorúan SZVSZ)
Én a Rev16-ot nézegettem, ha jól látom csak a napi programozásban (tehát hétköznap-hétvége van csak, nem pedig H-K...-V) térnek el, illetve a 23-ason van hűtésvezérlés is.
Nem éretd félre, a rendszer neve egyenlő a megvalósítás módjával. (Autóknál pl. Common Rail vagy Pumpe Düse) A PID pontosabb szabályzás, bonyolultabb algoritmus.
Itt egy elég jó leírás a Honeywellről, ezen a csúnya linken:
http://www.t-eg.hu/cm707.html
Ebből jól látszik, hogy a kazánt kapcsolgatja, és várja a hatást.
A Siemensnek ezzel szemben felveszi az épület tehetetlenségi görbéjét, ezért csak egyszer kapcsol le, de akkor végleg. Egy dologra kell vigyázni nagyon tehetetlen rendszereknél: Ha pl reggel 5-7 között fűtesz, de a 2 óra alatt nem ér át a meleg a padlón, akkor borul a vezérlés, mert nem lesz visszacsatolása. Ez persza csak olyan extrém elb... padlónál fordulhat elő, ahol mondjuk 8-10 cm beton van, és 35 fokos előremenővel fűtöd. (Csak hosszú órák után érzékeli a levegő melegedését a szenzor, és ha ennél előbb lejár az időzítés, azaz pl. 7 óra lesz, akkor kikapcsolja a kazánt, és szegény nem tudja felvenni a megfelelő görbét, mert nem futott végig egy ciklus. Ugyanez pl. radiátornál kb. fél óra lehet.)
Nem tudom, mit értesz paraméterek alatt, de a (333) hozzászólásban lévő táblázat tartalmaz 1-2 adatot. Ja, azt elírtam, hogy 7db réz-alu radiátor, mert csak 6db+csőrad. A mellékelt képen látszik talán, hogy belül rézcső, melyre rá vannak "szorítva" az alumínium lemezek.