egy decemberi kormányrendelet értelmében nem léphetnek be Magyarországra és nem tartózkodhatnak az ország területén az emigráns tibeti közösség tagjai.
Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága sajnos már igen nagyon régóta egy rossz vicc - ahogy egyébként az országgyűlés bizottságai általában azok - de ami borzalmasan szánalmas csetlés-botlást Balog Zoltán állandó jelleggel előad, az még a saját mikrokörnyezetéhez képest is csúcs.
Jó, tudom én, hogy a topicnyitóhoz hasonló színvonalú egységsugarú ostobáknak ez is tökéletesen megfelel, de akkor is...
arra volt jó, hogy most már nem kell ideiglenes okmány ahhoz, hogy maradjanak ?
hogy az eredeti megoldás miért volt jó ?
két lehetőség van:
az egyik: a rendelet megalkotásakor nem gondoltak külön Tibetre és most - némi populista parlamenti felszólaláson okulva - ezt korrigálták.
a másik: ha - mint itt írták - a kormány eddig a kínaiak seggét nyalta, akkor egyelen fideszeses képviselő interpellációja nyomán, hazán szembefordult a hatalmas Kínával és most már ujjat húzott vele.
A kormány módosította a tibeti emigránsok úti okmányára vonatkozó rendeletet, így hétfőtől szabadon utazhatnak be Magyarországra, és tartósan is maradhatnak az országban.
http://index.hu/politika/belfold/tbt0922/
nos tehát, mégis csak módosították, nagyon helyes.
az idézeteidből úgy látom magad nem tudod, csak átveszed (képviselőtől, MNO-ból, reakcióblogból, indextől) az álláspontot és itt tolmácsolod.
A topicindítóban azt írod: egy decemberi kormányrendelet értelmében nem léphetnek be Magyarországra és nem tartózkodhatnak az ország területén az emigráns tibeti közösség tagjai
aztán most az jön, hogy a tibeti emigránsok úti okmánya magyarországi beutazásra nem érvényes,
Oké.
de tud valaki arra választ adni, hogy a becopyzott rendelet VIII fejezetében foglaltak szerint mi az akadálya annak, hogy egy tibeti Hontalan státusszal járó úti okmánnyal igenis belépjen vagy maradjon az országban ??
.... itt bizony egyszerű seggnyalásról van szó: nyilvánvaló, hogy a szoci-liberális (!) kormány szeretett volna Peking kedvére tenni egy itthon könnyen észrevétlen maradó, de a kínaiak számára nagyon fontos kérdésben. Megjegyzendő, a rendelet elfogadása idején a kínai magyar évad közepén jártunk, amikor a magyar potentátok többet jártak Kínába, mint a budai bordélyházakba.
Egy decemberi kormányrendelet értelmében a tibeti emigránsok úti okmánya magyarországi beutazásra nem érvényes, az IRM szakértői munkacsoportja módosíthatja a szabályozást. Magyarországon és Észtországon kívül minden EU-tagállamba szabadon utazhatnak a tibetiek.
http://index.hu/politika/belfold/freet0905/
Biztos Fodort is a MANEM tévesztette meg:)))
csak tunnám, h ki vagy:)) sejtem...sejtem... üdv:)
ad 1. Akkor most csak neked, külön beidézem waxxa topicleírását még egyszer:
egy decemberi kormányrendelet értelmében nem léphetnek be Magyarországra és nem tartózkodhatnak az ország területén az emigráns tibeti közösség tagjai.
ad 2. Mióta kell jogszabály ahhoz, hogy valamely/bármely közösség tagjai beléphessenek Magyarországra ? Van ilyen jogszabály ? Mert ha nincs akkor de iure senki nem léphetne hazánkba....
Waxxának meg annyit, hogy értelmes ember létére (ismerem őt IRL) megtanulhatná már hogy kritikátlanul ne ugorjon be egy ilyen hecchírnek, még az MNO-n sem :-)
IV. Fejezet A LETELEPEDÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI A letelepedett harmadik országbeli állampolgár lakóhelyének bejelentése és személyazonosító igazolványa kiállítása 91. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését - amennyiben magyarországi lakóhellyel még nem rendelkezik - a kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be. (2) A harmadik országbeli állampolgár az első lakóhelyének bejelentéséhez köteles okirattal igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát. A kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentőnek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia. (3) A regionális igazgatóság az első lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet a letelepedési engedély iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el. (4) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél - a külön jogszabályban foglaltak szerint - bejelenteni. (5) A lakóhely megváltozása nem jár a tartózkodási okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését a (4) bekezdés szerinti eljárásban a jegyző által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni. (6) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban az első lakóhelyét a regionális igazgatóság által kiadott, az idegenrendészeti hatóság által nyilvántartott személyes adatokat és a tartózkodási okmány okmányazonosító adatait is tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A lakóhelyváltozás bejelentését a továbbiakban a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja. 92. § A letelepedett harmadik országbeli állampolgár a letelepedett jogállását igazoló okmány kiállításától számított három munkanapon belül köteles a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjénél személyi- és lakcímadatait bejelenteni, továbbá köteles a személyazonosító igazolvány kiadását kérni. Az eljáró hatóságok illetékessége 93. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a kérelmező harmadik országbeli állampolgár jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani. (2) A harmadik országbeli állampolgár bevándorlási engedélyét, letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság vonhatja vissza. A kérelemhez csatolandó okiratok 94. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát, valamint kérelméhez csatolnia kell: a) a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár letelepedésének nincs törvényes akadálya; b) a Magyar Köztársaságba történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, a büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot; c) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot; d) a biztosítotti jogviszonyt igazoló okiratot. 95. § (1) A magyarországi megélhetés különösen a következő okiratokkal igazolható: a) magyarországi pénzintézetnél készpénz-megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással; b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal; c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával; d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel; e) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar pénzintézeti igazolással; f) a Magyar Köztársaságban élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal. (2) A magyarországi megélhetés értékelésekor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezők száma; b) az egy háztartásban eltartottak száma; c) a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa-e. (3) Nem lehet a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnak tekinteni különösen a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat; b) a harmadik országbeli állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja; c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek a harmadik országbeli állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek. (4) A havi jövedelem kiszámításakor a) rendszeres jövedelem esetén aa) ha a jogszerű tartózkodás időtartama az egy évet meghaladja, a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett adózott jövedelem, valamint a kérelmezést megelőző három hónapban szerzett jövedelem, ab) egyéb esetben a kérelmezést megelőző három hónapban szerzett jövedelem; b) nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. (5) A magyarországi lakhatás különösen a következőkkel igazolható: a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal; b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel; illetőleg c) a Magyar Köztársaságban élő családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozatával. (6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmező azt már csatolta, és a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelye nem változott meg. 96. § A 94. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okirat csatolása alól felmentés adható, ha az okirat beszerzése a harmadik országbeli állampolgár önhibáján kívüli okból lehetetlen, vagy aránytalan nehézséggel járna. Ilyen esetben az okiratot a kérelmező nyilatkozata pótolja. A Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági eljárása 97. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát, be kell szerezni a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági állásfoglalását. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély első ízben történő kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. A Nemzetbiztonsági Hivatal megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít. (3) A Nemzetbiztonsági Hivatal a szakhatósági állásfoglalását a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül, b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén negyvenöt napon belül írásban megküldi a regionális igazgatóságnak. (4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság az illetékes regionális igazgatóságot haladéktalanul értesíti. A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén született gyermeke bejelentésével kapcsolatos eljárás 98. § A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén született gyermeke részére - a születés bejelentésére szolgáló, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alapján - a regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedélyt vagy nemzeti letelepedési engedélyt soron kívül, de legkésőbb öt napon belül adja ki. Ideiglenes letelepedési engedély 99. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmét legkésőbb a három hónapot meg nem haladó jogszerű tartózkodása utolsó napján, illetve három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyének lejártát harminc nappal megelőzően nyújthatja be. (2) Az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/109/EK irányelv) alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyét. (3) A Tv. 34. § (1) bekezdésben foglalt tartózkodási cél igazolására az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemhez a következő okiratokat kell benyújtani: a) keresőtevékenység folytatása céljából történő tartózkodás esetén az 59. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot; b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából történő tartózkodás esetén a 60. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot; c) egyéb célból történő tartózkodás esetén a tartózkodás célját igazoló okiratot; d) családtagként történő kérelmezés esetén a Tv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott családi kapcsolatot igazoló okiratot. (4) Az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása esetén a kérelmezőnek - amennyiben nyilatkozata szerint a megelőző kérelmezéshez képest megélhetési és lakhatási körülményei változatlanok - csak a (3) bekezdésben meghatározott okiratot kell benyújtania. 100. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi idejét a tartózkodás - a kérelmező nyilatkozata szerinti - várható időtartamára, valamint a tartózkodás célját igazoló okiratokban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiadása esetén az e rendelet IV. mellékletében meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki. 101. § Az ideiglenes letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt; b) az ideiglenes letelepedési engedélyt jogerősen visszavonták; c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja nemzeti letelepedési engedélyt, EK letelepedési engedélyt, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott, illetve magyar állampolgárságot szerzett; g) jogosultja meghalt. 102. § A Tv. 34. § (8) bekezdése szerinti értesítést - a visszavonás jogerőssé válását követően - az első fokon eljárt regionális igazgatóság továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának. Nemzeti letelepedési engedély 103. § (1) A Tv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - hároméves jogszerű tartózkodását nem szakította meg. (2) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik. (3) A Tv. 35. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül a) a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, b) a tartózkodási engedéllyel, c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel, d) a Tv. 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, e) a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás. (4) A Tv. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt családi életközösség akkor valósul meg, ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral életvitelszerűen közös háztartásban él. (5) A jogszerű tartózkodás méltányolható okból történő megszakítását a nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezőnek okirattal kell igazolnia, így különösen: a) külföldi intézményben történő gyógykezelésről szóló igazolással; b) a gyakori külföldi kiküldetéssel járó munkakör betöltéséről szóló igazolással, illetve a kiküldetések - a munkáltatói jogkör gyakorlója által hitelesített - listájával. 104. § (1) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet az első fokon eljáró regionális igazgatóság százhúsz napon belül, az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal hatvan napon belül bírálja el. (2) A regionális igazgatóság a nemzeti letelepedési engedély kiadása esetén az e rendelet IV. mellékletében meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év, melyet a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság - a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére - további öt évvel meghosszabbít. (4) Ha a letelepedési engedély okmány érvényességi ideje lejárt, vagy az okmányt ki kell cserélni, illetve ha a bevándorolt új úti okmányt kapott, a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság - a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére - a (2) bekezdésben meghatározott okmányt állítja ki. 105. § (1) A Tv. 37. § (1) bekezdés a) pontja szerint a letelepedés engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentősen, ha a letelepedett harmadik országbeli állampolgár a) önmaga, illetőleg tartásra jogosult hozzátartozói megélhetését vagy lakhatását biztosítani nem tudja; b) munkaképessége ellenére - önhibájából - rendszeres szociális ellátásra és támogatásra szorul; c) tartását vagy lakhatását vállaló családtagja e kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki letelepedési vagy nemzeti letelepedési engedélyét családi kapcsolatra tekintettel kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetőleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított hatvan napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni. (3) A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár köteles értesíteni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóságot, ha a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja. (4) A bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel vagy nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területének hat hónapnál hosszabb ideig történő elhagyásának szándékáról a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot - az okok és a külföldi tartózkodás várható időtartamának megjelölésével - írásban értesítheti. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területét két évet meg nem haladó időtartamra és nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el, a regionális igazgatóság a külföldi tartózkodás - az értesítésben foglalt - várható időtartamán belül a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt, illetve nemzeti letelepedési engedélyt a Tv. 37. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem vonhatja vissza, feltéve, hogy a harmadik országbeli állampolgár az értesítést megelőző egyéves időtartamon belül legalább száznyolcvan napot a Magyar Köztársaság területén tartózkodott. 106. § A bevándorlási engedély, letelepedési engedély és nemzeti letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha a) érvényességi ideje lejárt; b) a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt vagy nemzeti letelepedési engedélyt jogerősen visszavonták; c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja EK letelepedési engedélyt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott, illetve magyar állampolgárságot szerzett; g) jogosultja meghalt. EK letelepedési engedély 107. § (1) A Tv. 38. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki az EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv. 38. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - ötéves jogszerű tartózkodását nem szakította meg. (2) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik. (3) A Tv. 38. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül a) a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, b) a tartózkodási engedéllyel, c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel, d) a bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel vagy nemzeti letelepedési engedéllyel, e) a Tv. 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, f) a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás. 108. § (1) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet az első fokon eljáró regionális igazgatóság százhúsz napon belül, az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal hatvan napon belül bírálja el. (2) A regionális igazgatóság az EK letelepedési engedély kiadása esetén az e rendelet IV. mellékletében meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év, melyet a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság - a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére - további öt évvel meghosszabbít. 109. § Amennyiben az Európai Unió tagállamának kijelölt hatósága értesítést küld arról, hogy a Magyar Köztársaságban EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a 2003/109/EK irányelv alapján huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt állított ki, az illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélyét visszavonó határozat jogerőssé válását követően a visszavonás tényéről értesíti az érintett tagállam kijelölt hatóságát. 110. § Az EK letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha a) érvényességi ideje lejárt; b) az EK letelepedési engedélyt jogerősen visszavonták; c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban, vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott, vagy magyar állampolgárságot szerzett; g) jogosultja meghalt. Értesítés a bevándorolt vagy letelepedett státusz visszavonása esetén 111. § (1) A bevándorlási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság a jogerős és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével öt munkanapon belül értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet (a továbbiakban: személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve), továbbá a harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt elveszi. (2) Az (1) bekezdés szerint elvett okmányokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének kell megküldeni. V. Fejezet A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ RENDÉSZETI SZABÁLYOK A beléptetés megtagadása és a visszairányítás 112. § (1) A Tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt határidőket a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani. (2) Amennyiben a Rendőrség a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében a 132. § szerinti ellátásokat köteles biztosítani. (3) A Tv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Rendőrség az érintett harmadik országbeli állampolgárt a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján lépteti be, majd a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő, amely a kiutasítási feltételek fennállásának vizsgálatára irányuló idegenrendészeti eljárást soron kívül folytatja le. Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására 113. § (1) A Tv. 42. § (2) bekezdésében foglalt határidőt a tartózkodás jogcímére, valamint a harmadik országbeli állampolgár visszautazásának előkészítéséhez szükséges időtartamra figyelemmel kell meghatározni. (2) A Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezettség határidejének első napja a tartózkodásra jogosító okmány kiadását vagy meghosszabbítását elutasító, illetve a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozat jogerőssé válásának napja. (3) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerűségét a teljesítési határidő leteltéig a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelező határozattal igazolja. Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése 114. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az illetékes regionális igazgatóság jogosult. (2) A Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 9. pontjában meghatározott határellenőrzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor. (3) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a) a Tv. 43. § (1) bekezdése alapján a Hivatal, b) a Tv. 43. § (2) bekezdése alapján az illetékes regionális igazgatóság, c) a Tv. 43. § (2) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendőrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendőrség jogosult. (4) Idegenrendészeti kiutasítás vagy önálló beutazási és tartózkodási tilalom a) a Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség, b) a Tv. 43. § (2) bekezdés f) pontja alapján kizárólag a nyomozó hatóság vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal, c) a Tv. 43. § (2) bekezdés g) pontja alapján kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv, d) a Tv. 43. § (2) bekezdés i) pontja alapján kizárólag a szabálysértési hatóság, bíróság vagy helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság javaslatára rendelhető el. (5) A Tv. 43. § (1) bekezdés szerinti kiutasítási vagy önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési ok fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalt értesíti. (6) A beutazási és tartózkodási tilalom törlésére - a 115. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - az azt elrendelő idegenrendészeti hatóság jogosult. 115. § (1) A Tv. 43. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a helyszíni bírságolásra jogosult szerv a pénzbírságot kiszabó határozata jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak javaslatot tehet a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére. (2) A szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a bírságot meg nem fizető harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerőre emelkedésének napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegét. (3) A regionális igazgatóság a megkeresés alapján a harmadik országbeli állampolgár adatait a nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a külföldi a szabálysértés elkövetését követően tartózkodási jogosultságot szerzett, erről értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szervet. (4) A Tv. 43. § (2) bekezdés i) pontja alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot megfizette. (5) Ha a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően a beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot. (6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság utólag történő megfizetését, a konzuli tisztviselő - a beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében - a befizetés tényéről a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetésre került bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóságot. (7) Amennyiben a Rendőrség a határátkelőhelyen történő személyellenőrzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag a pénzbírság, illetőleg helyszíni bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti. (8) Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki átutalását igazoló bizonylattal, a Rendőrség a beutazási és tartózkodási tilalom törlését követően engedélyezi beléptetését. 116. § Jogerős kiutasítása esetén a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság harminc napon belül megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. 117. § A Tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében haladéktalanul megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot. 118. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás esetén az ország elhagyására előírt kötelezettség határnapját a jogorvoslat iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidőre, a harmadik országbeli állampolgár által a közrendre, a közbiztonságra, illetve a nemzetbiztonságra jelentett veszélyre, valamint a visszautazásának előkészítéséhez szükséges időtartamra figyelemmel kell meghatározni. (2) Azt az államot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, a következő sorrend figyelembevételével kell meghatározni: a) valamely schengeni állam, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen állam által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, b) az Európai Unió valamely tagállama, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen tagállam által a 2003/109/EK irányelv alapján kiállított, huzamos tartózkodói jogállást igazoló tartózkodási engedéllyel rendelkezik, c) az az állam, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles, d) az az állam, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van, e) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága szerinti állam, f) bármely más állam, ahová a harmadik országbeli állampolgár beutazhat. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak kivételével a kiutasítás végrehajtása nem történhet az Európai Unió valamely tagállamának területére. 119. § A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni. 120. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság - a tilalom fenntartása mellett - engedélyezheti a Magyar Köztársaság területére történő egyszeri beutazást és a beutazás céljának megfelelő időtartamú, három hónapot meg nem haladó tartózkodást. (2) A beutazási engedély iránti kérelmet a 11. §-ban meghatározott konzuli tisztviselőnél kell írásban előterjeszteni. (3) A beutazási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be a Magyar Köztársaság területére. (4) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselő a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti. 121. § A jogerős és végrehajtható határozattal kiutasított harmadik országbeli állampolgár kiléptetéséről a Rendőrség - a Tv. 102. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok, továbbá a kiléptetés időpontjának és helyének közlésével - haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet. A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása 122. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot. (2) A bíróság, illetve - szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából szabadult harmadik országbeli állampolgár esetén - a büntetés-végrehajtási intézet a Tv. 49. § (2) bekezdés szerinti értesítést a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak továbbítja. (3) A regionális igazgatóság határozatában - a 118. §-ban foglaltaknak megfelelően - meghatározza a Magyar Köztársaság területének elhagyására előírt kötelezettség határnapját és azt az országot, ahova a kiutasítás végrehajtása történik. (4) A regionális igazgatóság intézkedik a) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele, b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének visszavonása iránt. A kiutasítás költségeinek viselése 123. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza. (2) A Tv. 50. § (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni. A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom vizsgálata 124. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 52. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a büntetés-végrehajtási bíró megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében. (2) Ha a visszairányítás elrendelése vagy végrehajtása során a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, az eljáró idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban vagy a kiutasítás végrehajtása során a non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében beszerzi a menekültügyi hatóság véleményét, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (4) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos eljárásban köteles tájékoztatni az érintettet, hogy jogi képviselőt bízhat meg, illetve valamely bejegyzett jogvédő szervezet jogi segítségét kérheti. (5) Amennyiben nincs olyan biztonságos ország, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt befogadja, a) visszairányítás végrehajtásának tilalma esetén a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatóság, b) kiutasítás végrehajtásának tilalma esetén az eljáró regionális igazgatóság határozatban megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság befogadottként ismeri el, és a Tv. 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról. (6) A befogadottkénti elismerés feltételeinek megszűnése esetén a befogadott szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság a befogadott státuszt határozattal visszavonja. 125. § A Tv. 53. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság, illetve a Rendőrség rögzíti. Az őrizet 126. § (1) Idegenrendészeti őrizetet a kiutasítást elrendelő hatóság rendelhet el. (2) Kiutasítást előkészítő őrizetet a) ha a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága tisztázatlan, a Rendőrség, b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogszerűsége tisztázatlan, a regionális igazgatóság rendelhet el. (3) Az őrizet időtartamát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - órákban kell számítani. (4) Ha a helyi bíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít. (5) Az őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek megteremtésére, valamint a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének megállapítására soron kívül kell intézkedni. (6) A Tv. 54. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított hat hónap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatóak; b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel. 127. § A harmadik országbeli állampolgár által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást az őrizetet elrendelő, illetve az őrizetet foganatosító hatóság haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságnak. 128. § Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerűségének megállapítására, illetve kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, melyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének is meg kell küldeni. Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményre vonatkozó követelmények 129. § (1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol a) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére, illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség, c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek, d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő, e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség, f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület, g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás, h) az intézmény szünetmentes áramellátása, i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség, j) telefonhasználati lehetőség, k) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés biztosítható. (2) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető. (3) Az őrizetben lévő férfiakat és nőket külön épületrészben kell elhelyezni. A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése 130. § (1) A regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár számára - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelező tartózkodási helyként a) a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét, b) meghívás esetén a meghívó lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy a meghívó által biztosított szálláshelyet, c) a harmadik országbeli állampolgár eltartására kötelezhető hozzátartozó szálláshelyét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, d) a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshelyet, e) heveny egészségkárosodás elhárítása időtartamára - az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértésével - az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményt, valamint f) az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelő harmadik országbeli állampolgár esetén személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményt jelölhet ki. (2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőségek hiányában a harmadik országbeli állampolgárt közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet elhelyezni. (3) Befogadó állomáson kizárólag a) befogadott, b) kiskorú harmadik országbeli állampolgár és a felügyeletét gyakorló szülő helyezhető el. (4) A kísérő nélküli kiskorú számára kötelező tartózkodási helyként kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, ennek hiányában gyermekvédelmi intézményt, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minősülő hozzátartozójánál helyezhető el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja. (5) Ha harmadik országbeli állampolgár az emberkereskedelem áldozata, részére az emberkereskedelem áldozatai elhelyezését szolgáló befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet lehet kijelölni. (6) Ha a harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az ő, valamint a felügyeletét gyakorló szülőnek a Tv. 63. § (2) bekezdése szerinti kérelmét minden esetben megalapozottnak kell tekinteni. A közösségi szállás 131. § (1) Közösségi szállás a regionális igazgatóság által e célból fenntartott szálláshely. (2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol a) személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidő eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség, c) alap- és sürgősségi ellátás céljából a háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő, d) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség, e) higiénés célra, az engedélyezett férőhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek állnak rendelkezésre, és a harmadik országbeli állampolgárok által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellőzés és természetes fény biztosítható. 132. § A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a harmadik országbeli állampolgárok részére biztosítani a) az elhelyezést, b) napi háromszori étkezést, c) személyi felszerelést. 133. § (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nőktől. A családtagokat együttesen kell elhelyezni, kivéve, ha ez ellentétes a harmadik országbeli állampolgár érdekeivel. (2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelő számú személyt szabad elhelyezni. Ha nincs lehetőség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a harmadik országbeli állampolgárt más közösségi szállásra kell szállítani. 134. § (1) A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok részére vallási előírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani. (2) A közösségi szállásra történő befogadáskor a harmadik országbeli állampolgárt személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágyneművel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemű és törölközők kéthetente történő cseréjéről. 135. § (1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét a házirend állapítja meg, amelyet e rendelet V. melléklete tartalmaz. (2) A közösségi szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni; b) környezetét tisztán tartani; c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek (beleértve a védőoltásokat is) magát alávetni; d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni; e) 24 órát meghaladó, legfeljebb 120 órás átmeneti távollétét előzetesen - a távozás helyének és időtartamának megjelölésével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelenteni. 136. § (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kivételével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság a szállás elhagyásakor végzésben állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály határozza meg. (2) A harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállás fenntartója által megelőlegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történő kiutazását követően - külön jogszabályban meghatározott módon - visszatéríteni. 137. § (1) Az elrendelő hatóság a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésről - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kivételével - tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgár konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben a Magyar Köztársaság területén nincs ilyen konzuli vagy diplomáciai képviselet, a tájékoztatást a külpolitikáért felelős miniszter útján kell teljesíteni. (2) Humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett kérésére a regionális igazgatóság haladéktalanul teljesíti. Az őrizetbe vett, illetve közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátása 138. § (1) Ha az őrizetbe vett vagy a közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra. (2) Az elhelyezett harmadik országbeli állampolgár jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra. 139. § (1) A harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása az őrzött szálláson vagy a közösségi szálláson (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti szállás) történik. (2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. (3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság megtéríti. 140. § (1) Az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság a 138. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta. (2) Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetők igénybe. (3) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által - az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervének jelenti, amely a térítés ellenjegyzése után a jelentést továbbítja az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - az OEP küldi meg havonta az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóságnak. (4) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét - vényköteles készítmények esetében - a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervéhez továbbítja. A kitoloncolás 141. § (1) A Tv. 65. § (6) bekezdésében foglalt közreműködés alatt a 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam (a továbbiakban: kérelmező állam) által kiutasított harmadik országbeli állampolgárnak, illetve a kíséretnek - ideértve a hatósági kísérőket, továbbá minden olyan személyt is, aki a harmadik országbeli állampolgár elkísérésért felelős, például az orvosi ellátásért felelős személyt és a tolmácsot - a Magyar Köztársaság területén légi úton történő kitoloncolás végrehajtása céljából történő áthaladásának engedélyezését és az abban történő segítségnyújtást kell érteni. (2) A Hivatal a kérelmező állam külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmének kézhezvételét követően hozzájárulásáról haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja a kérelmező állam kijelölt hatóságát. E határidő kellően indokolt esetben - a kérelmező állam kijelölt hatóságának egyidejű értesítésével - legfeljebb 48 órával meghosszabbítható. (3) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás megadásáról a Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmet mellékelve - haladéktalanul értesíti a Rendőrséget. (4) A Magyar Köztársaság területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Hivatal megtagadja, illetve visszavonja, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a Tv. 51. §-ban meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn. (5) A Magyar Köztársaság területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Hivatal megtagadhatja, illetve visszavonhatja, ha: a) a harmadik országbeli állampolgárt a magyar jogszabályok alapján bűncselekmény elkövetésével vádolják vagy büntetés végrehajtása céljából kiadatását kérik; b) a más államokon keresztüli átszállítás, illetve a célország részéről a befogadás nem biztosított; c) a légi átszállítás végrehajtásához több repülőtér közötti szárazföldi átszállítás lenne szükséges; d) a külön jogszabályban meghatározott segítségnyújtás személyi vagy tárgyi feltételei a kért időpontban nem állnak rendelkezésre, illetve a légi átszállítás más gyakorlati okból nem lehetséges; e) a harmadik országbeli állampolgár átszállítása veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, közegészségügyi érdekeit vagy nemzetközi kapcsolatait. (6) A légi átszállításhoz való hozzájárulás visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével -, illetve az átszállítást lehetetlenné tevő egyéb okokról a kérelmező állam kijelölt hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell. (7) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás esetén a Rendőrség a légi átszállításhoz külön jogszabályban meghatározott segítséget nyújt. 142. § (1) Visszairányítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a Rendőrség, kiutasítás végrehajtása esetén az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság rendeli el. (2) A kitoloncolásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, a végrehajtás idejét, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik. (3) A kitoloncolás más schengeni állam által hozott határozat alapján akkor hajtható végre, ha a Hivatal a határozatot hozó tagállammal történő egyeztetést követően megállapítja a Tv. 65. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását. A kitoloncolás végrehajtásának megtörténtéről vagy a kitoloncolás végrehajthatatlanságáról a határozatot hozó állam kijelölt hatóságát értesíteni kell. (4) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a Rendőrség intézkedik. (5) Ha a kitoloncolás kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Hivatal intézkedik. (6) A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja. 143. § (1) A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, a harmadik országbeli állampolgár származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni. (2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a panasz benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén, illetve az általa értett nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a) a foganatosítás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén a foganatosítás megkezdését megelőző legalább harminchat órával kell közölni, b) a célállomás megjelölésére, c) arra, hogy a foganatosítás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik. (3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni. (4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelő határozat birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgáron vannak-e látható külsérelmi nyomok, ebben az esetben azok leletezéséről kell gondoskodni. (5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet, a foganatosítás befejezését követő nyolc napon belül, amelyet írásban, postai úton kell előterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendőrségről szóló törvény megfelelő alkalmazásával kell eljárni. 144. § (1) A kitoloncolt célországba történő beutazását meghiúsultnak kell tekinteni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a kitoloncolt felvételét a légi járműre, vagy a légi járműre történő felszállás egyéb okból sikertelen volt; b) a kitoloncolt belépését egy tranzitországba vagy a célországba megtagadták; c) a kitoloncolton nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani. (2) A kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a végrehajtás során a kitoloncolt egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a kitoloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható. (3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 65. § (7) bekezdésben meghatározott okok elhárultak. (4) A kitoloncolás foganatosítását határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy azt nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el lehet rendelni. (5) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg. 145. § A Tv. 66. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőeljárási kényszerintézkedés végrehajtási helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése, b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása, c) a Tv. 86. §-ban meghatározott esetben az úti okmány visszavonása érdekében. A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése 146. § (1) A Tv. 67. § (4) bekezdésének alkalmazása során a rendőr azt a harmadik országbeli állampolgárt, a) aki az ellenőrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, vagy az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét nem tudta igazolni, aa) ha vele szemben a 114. § (2) bekezdése alapján a Rendőrség rendelhet el idegenrendészeti kiutasítást, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez, ab) egyéb esetben az ellenőrzés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz, b) aki a személyazonosságát nem tudta igazolni, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez - ha a harmadik országbeli állampolgárral szemben büntetőeljárás lefolytatásának nincs helye - előállítja, illetve visszatartás intézkedést alkalmazhat. (2) Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítás a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb nyolc órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot az előállító szerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. A visszatartás időtartama az előállítás időtartamának lejártakor kezdődik, és nem haladhatja meg a tizenkét órát. A személykörözés elrendelése 147. § A Tv. 68. §-a alapján személykörözés elrendelésére a) a Tv. 68. § (1) bekezdés a) pontja alapján az idegenrendészeti eljárást folytató, b) a Tv. 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján az őrizetet foganatosító vagy a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő, c) a Tv. 68. § (1) bekezdés c) pontja alapján az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó idegenrendészeti hatóság jogosult. VI. Fejezet FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 148. § (1) A Tv. 69. §-ában foglaltak során a Rendőrség a fuvarozót terhelő közrendvédelmi bírságot határozattal állapítja meg, továbbá a visszaszállítási, illetve a költségviselési kötelezettség teljesítését határozatban rendeli el, amely azonnal végrehajtható. (2) Ha a fuvarozó a Tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Rendőrség megelőlegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról. (3) Ha a fuvarozó a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Rendőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti. (4) A visszaszállítási kötelezettség nem rendelhető el, ha a szállított harmadik országbeli állampolgár menekültkénti elismerését kéri, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kér. 149. § (1) A Tv. 69. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (2) A bírságot a Rendőrségnek a Magyar Köztársaság területére történő belépés megkísérlésének helye szerint illetékes helyi szerve állapítja meg. 150. § (1) A Tv. 70. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni, minden olyan útra, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték. (2) A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegő légifuvarozóval szemben a Rendőrségnek a Magyar Köztársaság területére történő belépés helye szerint illetékes helyi szerve állapítja meg. 151. § (1) A munkáltató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a Tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja. (2) A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége. 152. § (1) A 149-151. §-okban meghatározott bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. (2) A 149-151. §-ban meghatározott bírság behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni. (3) A 149-150. §-ok szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést másodfokon a Hivatal, a 151. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság bírálja el. VII. Fejezet A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK A harmadik országbeli állampolgárok szálláshelyének bejelentési kötelezettsége 153. § (1) A Tv. 73. § (2) bekezdésében meghatározott vendégkönyv a kereskedelmi szálláshelyeken (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló), magánszálláshelyeken (fizető-vendéglátó szálláshely, falusi szálláshely) és a nem üzleti célú, szabadidős szálláshelyeken (a továbbiakban együtt: vendégkönyv vezetésére köteles szálláshely) manuális módszerrel (könyv formájában) vagy számítógéppel egyaránt vezethető. A harmadik országbeli állampolgárok adatait külön vendégkönyvben kell vezetni. (2) A nyilvántartás vezetésének módját a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője határozza meg. 154. § A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről, illetőleg a vendégkönyvnek a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság részére a tárgyévet követő március 31-ig történő leadásáról a vendégkönyv vezetésére köteles szálláshely üzemeltetője köteles gondoskodni. 155. § (1) A vendégkönyv vezetésére köteles szálláshelynek nem minősülő szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja. (2) A bejelentési kötelezettséget a beutazástól számított három napon belül az e célra rendszeresített formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentőlap) kell teljesíteni a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon. (3) A bejelentőlapot az úti okmány adataival egyezően kell kiállítani, és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia. (4) A harmadik országbeli állampolgár úti okmányát a bejelentkezés teljesítésekor a regionális igazgatóságon be kell mutatni. A regionális igazgatóság a bejelentett szálláshely címének valódiságát a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásában ellenőrizheti. (5) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentőlap második példányával igazolja. 156. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását köteles három napon belül bejelenteni az új szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon. (2) A szálláshely megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terjed ki annak a szállásnak a bejelentésére, amelyről a tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár átmeneti távollét után a bejelentett szálláshelyére visszatér. Ha az átmeneti távollét helye vendégkönyv vezetésére köteles szálláshely, ebben az esetben azt a vendégkönyvben rögzíteni kell, és abban fel kell tüntetni a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét is. A születés bejelentése 157. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a gyermek születésétől számított három hónapon belül. (2) Ha a Magyar Köztársaság területén tartózkodó, a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők tartózkodási jogcíme eltérő, a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál mindkét szülő együttes nyilatkozatát kell figyelembe venni. A szülők megegyezése hiányában a gyermek részére a számára kedvezőbb tartózkodási jogosultságot kell biztosítani. A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések 158. § (1) A harmadik országbeli állampolgár úti okmányának, illetve tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását, illetőleg megsemmisülését a regionális igazgatóságnak vagy a Rendőrségnek jelentheti be. A bejelentő harmadik országbeli állampolgár részére - az állampolgárság valószínűsítése esetén - igazolást kell kiállítani a bejelentés tényéről. (2) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt jogosultja megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt még nem adtak ki, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia. (3) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt jogosultja megtalálja, de idő közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia. (4) Az a hatóság, amely talált úti okmányt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni. (5) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá az idegenrendészeti eljárások során kiadható, kitöltetlen úti okmányokról, valamint tartózkodásra jogosító engedélyekről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, valamint tartózkodásra jogosító engedély típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét. (6) Amennyiben az idegenrendészeti eljárások során kiadható, kitöltetlen úti okmány, illetve tartózkodásra jogosító engedély holléte ismeretlen, a Hivatal körözését rendeli el. VIII. Fejezet A HONTALAN STÁTUSZ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL ELLÁTÁSA A hontalanság megállapítására irányuló eljárás megindítása 159. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon személyesen, szóban vagy írásban lehet benyújtani. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes. (2) Az írásban benyújtott kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kérelmező írásképtelenségét a szóbeli kérelem benyújtásakor jegyzőkönyvbe kell venni. (3) Ha a kérelmet szóban terjesztik elő, és a kérelmező a magyar nyelvet nem beszéli, számára a regionális igazgatóság az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot biztosít. A tolmács kirendelésétől el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintéző a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és a kérelmező a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul. (4) Az írásban benyújtott kérelem benyújtásának napja az a nap, amelyen a kérelem a regionális igazgatósághoz megérkezett. A szóban előterjesztett kérelem benyújtásának napja az arról felvett jegyzőkönyv keltezésének napja. A kérelmező jogai és kötelezettségei 160. § (1) Amennyiben a Tv. hatálya alá tartozó eljárások kapcsán a harmadik országbeli állampolgár hontalanságának eshetősége felmerül, az idegenrendészeti hatóságnak tájékoztatnia kell az érintettet a hontalan státusz kérelmezésének lehetőségéről, az eljárás menetéről, illetve a hontalan státusszal járó jogokról és kötelezettségekről. Az erről szóló tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) A kérelmező az eljárás időtartama alatt köteles a regionális igazgatósággal együttműködni. A kérelmezőt erre írásban is figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét. (3) A hontalanság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező személyazonosságot igazoló külföldi okmányait, úti okmányait, továbbá minden olyan iratot, amely alkalmas lehet a kérelmező által előadottak alátámasztására. (4) A csatolt okmányokat - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügy érdemében hozott határozat jogerőre emelkedésének napján a kérelmezőnek vissza kell adni. Előzetes meghallgatás 161. § (1) A kérelem benyújtását, illetve a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalását követően a regionális igazgatóság előzetes meghallgatást tart. (2) Az előzetes meghallgatás során a regionális igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti a) a Tv. 76. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás tényét és annak tudomásulvételét, b) - amennyiben a kérelem nem tartalmazza - ba) a kérelmező személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetve születési családi és utónevét, korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), bb) a rendelkezésére álló személyazonosító és úti okmányok adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét), c) családi állapotát, házasságkötésének helyét, d) foglalkozását, iskolai végzettségét, e) szokásos tartózkodási helye szerinti országban lévő lakhelyét, valamint f) magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét. (3) A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek, tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak, kísérő nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gondnoknak is alá kell írnia. Meghallgatás 162. § (1) A regionális igazgatóság a kérelem előterjesztését követő előzetes meghallgatás után részletes meghallgatást tart. (2) A meghallgatáson a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, és át kell adnia a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére a kérelmezőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell. (3) Ha a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt eseti gondnok a meghallgatáson előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell kitűzni, ezzel egyidejűleg az eseti gondnokot kijelölő gyámhatóságot értesíteni kell. A kérelmező képviselete az eljárásban 163. § (1) A kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárhat, aki képviseleti jogosultságát köteles igazolni, illetve írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérő nélküli kiskorú helyett az eljárásban kijelölt eseti gondok jár el. (2) Az eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. (3) A meghatalmazott, illetve - a kérelmező beleegyezésével - az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága budapesti Regionális Képviseletének (a továbbiakban: Képviselet) képviselője jelen lehet a kérelmező meghallgatásán. A meghallgatás időpontjáról a regionális igazgatóság a meghallgatás napját megelőző legalább három munkanappal értesíti a meghatalmazottat és a Képviseletet. A bizonyítás 164. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 79. § (1) bekezdése szerint érintett államok állampolgársági jogszabályaira és nyilvántartásaira vonatkozó információk, így különösen az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága véleményének és a magyar külképviseletektől kapott, illetve a külföldi hatóságok által szolgáltatott információk, továbbá a kérelmező által előadott bizonyítékok figyelembevételével állapítja meg, hogy a kérelmezőt saját joga alapján egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának. (2) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a regionális igazgatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított okiratot bizonyító erejű okiratként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt feltételek hiányában is elfogadhatja. (3) A regionális igazgatóság - kérelemre, az igazgatási segítség keretében - a kérelmet alátámasztó iratok beszerzésének érdekében megkeresi a magyar külképviseleteket. (4) A Képviselet a kérelmező beleegyezésével a) nyújthat igazgatási segítséget; b) tekinthet be a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban keletkezett iratokba, illetve készíthet róluk másolatot. Szakhatósági eljárás 165. § (1) A regionális igazgatóság a Nemzetbiztonsági Hivataltól szakhatósági állásfoglalást kérhet. A regionális igazgatóság megkeresése a következő adatokat tartalmazza: a) a kérelmező személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetve születési családi és utónevét, korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), b) a kérelmező személyazonosító és úti okmányának adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét), c) a kérelmező magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét, magánszállás esetén a szállásadó nevét is. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezőt meghallgathatja. (3) A szakhatósági állásfoglalás határideje a megkereséstől számított tizenöt nap, kivéve, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal a nyilatkozattételre további tizenöt napot kért. A határozat 166. § (1) A regionális igazgatóság a hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában határozatot hoz. (2) A határozatot a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell meghozni. (3) A hontalan státusz megállapításáról szóló határozatot az ügyiratra is fel kell jegyezni. (4) A határozatot meg kell küldeni a Képviseletnek és a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. (5) A kísérő nélküli kiskorú hontalanságának megállapítása esetén az erről szóló határozatot a kiskorú lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes gyámhatóságnak is meg kell küldeni a kiskorú hontalan jogainak védelme, a róla való gondoskodás, illetve annak figyelemmel kísérése érdekében. A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása 167. § (1) A Tv. 82-85. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet külön jogszabály szerinti formanyomtatványon, - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - személyesen kell benyújtani a) a Tv. 82. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a konzuli tisztviselőnél; b) a Tv. 83-85. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon. (2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be. (3) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé. (4) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell - amennyiben azzal rendelkezik - a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányt, továbbá kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas arcfényképet. (5) A kiskorú vagy gondnokság alatt álló harmadik országbeli állampolgár kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, gyámhatóság vagy a regionális igazgatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát. Az úti okmány kiállítása és cseréje 168. § (1) A bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli állampolgár számára kiállított úti okmányban fel kell tüntetni a bevándorolt, illetve letelepedett jogcímet. (2) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó hontalan részére Utazási igazolvány hontalan személy részére/Travel document for Stateless Person elnevezésű magyar-angol nyelvű úti okmányt kell kiállítani, a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény Függelékének 1. Cikk 1. bekezdésében szereplő bejegyzéssel ellátva. A hontalan úti okmány érvényességi ideje egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. (3) Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha a) a harmadik országbeli állampolgárnak az úti okmányban szereplő adatai megváltoztak; b) az úti okmány betelt, illetve c) az megrongálódott, vagy egyéb ok miatt személyazonosításra alkalmatlanná vált. (4) Az úti okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas arcfényképet kell csatolni. A hontalan úti okmányra vonatkozó különös rendelkezések 169. § (1) A hontalan személy részére más állam illetékes hatósága által kiadott előző úti okmányt a regionális igazgatóság bevonja, és azt a kiállító hatóság részére - az érintett állam diplomáciai vagy konzuli képviselete útján - megküldi. (2) Ha a hontalan személy állampolgárságot szerzett, az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni a lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál. IX. Fejezet A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK Az adatkezelő szerv 170. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve a Hivatal (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: központi adatkezelő szerv). Az idegenrendészeti résznyilvántartásokra vonatkozó részletes szabályok 171. § A vízumkiadó hatóság és a kishatárforgalmi engedélyt kiadó konzuli tisztviselő a Tv. 95. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 95. § (1) bekezdés h) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 95. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 172. § A külpolitikáért felelős miniszter és a regionális igazgatóság a Tv. 96. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 96. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 173. § A regionális igazgatóság a Tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 174. § A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 98. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 175. § A regionális igazgatóság a Tv. 99. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 176. § A regionális igazgatóság a Tv. 100. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 177. § A regionális igazgatóság a Tv. 101. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 178. § A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 102. § (1) bekezdésében, a Hivatal a Tv. 102. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 179. § A regionális igazgatóság a Tv. 103. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 180. § A regionális igazgatóság a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 104. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, b) a Rendőrség tájékoztatása alapján a Tv. 104. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjaiban meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 181. § A regionális igazgatóság a Tv. 105. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja, amely intézkedik az Eurodac központi egységéhez történő továbbítás érdekében. X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 182. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet a) 4. § (2) bekezdése, b) 8. § (2)-(4) bekezdése, c) 10. § (6) bekezdése, d) 11. § (1) bekezdésében és 11. § (2) bekezdés felvezető szövegében a , nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviseletén szövegrész, e) 11. § (2) bekezdés a) pontjában a , nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviselete szövegrész, f) 12. § (5) bekezdés e) pontja, g) 12. § (6) bekezdése, h) 19. § a) pontjában a vagy a schengeni államok területére és a vagy a schengeni államok területén szövegrész, i) 19. § f) pontjában a tartózkodási engedélyt, szövegrész, j) 20. § (3) bekezdése, k) 22. és 23. §-a, l) 24. § (1) bekezdésében a , valamint a Tv. 111. § (6) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti egyeztetés során történő válaszadás szövegrész, m) 25-28. §-a, n) 33. §-a, o) 49. §-a, p) 54. §-a, q) 118. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdésében az a) és szövegrész, r) 142. § (3) bekezdése a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3)-(6) Az Európai Unió jogának való megfelelés 183. § (1) E rendelet - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel együtt - a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2001/40/EK irányelve (2001. május 28.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről; b) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről; c) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról; d) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról; e) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról; f) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről; g) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről; h) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről; i) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról; j) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről. (2) E rendelet a) a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i, 1683/95/EK tanácsi rendelet, b) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i, 539/2001/EK tanácsi rendelet, c) az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i, 333/2002/EK tanácsi rendelet, d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendelet, e) a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról szóló, 2003. február 27-i, 415/2003/EK tanácsi rendelet, f) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i, 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, g) a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
egy decemberi kormányrendelet értelmében nem léphetnek be Magyarországra és nem tartózkodhatnak az ország területén az emigráns tibeti közösség tagjai.
utánanéztem a rendelet szövegének. Segíts, melyik rész tiltja azt, hogy tibetiek belépjenek ?
114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról A Kormány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások (a továbbiakban: idegenrendészeti eljárások) során a következő hatóságok (a továbbiakban: idegenrendészeti hatóságok) járnak el: a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter; b) a külpolitikáért felelős miniszter; c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal); d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság); e) a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő); f) a Rendőrség. 2. § (1) Az idegenrendészeti eljárás során a magyar állampolgárság érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. (2) A magyar állampolgárság fennállását az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján vizsgálni köteles. (3) Kétség esetén, az idegenrendészeti hatóság megkeresése alapján a Hivatal állampolgársági feladatokat ellátó szerve állapítja meg a magyar állampolgárság fennállását. II. Fejezet A HAT HÓNAPON BELÜL HÁROM HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI Általános szabályok 3. § (1) A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek fennállását. (2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és tartózkodásához nem szükséges vízum, úti okmánya érvényességi idejének legalább egy hónappal meg kell haladnia a Magyar Köztársaság területére történő beutazás időpontját. (3) A Rendőrség a (2) bekezdésben foglalt feltételtől csak - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tekinthet el. 4. § (1) Figyelemmel a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i, 539/2001/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: 539/2001/EK rendelet), három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosult a) az a menekültként vagy hontalanként elismert harmadik országbeli állampolgár, aki az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam által kiállított úti okmánnyal rendelkezik; b) katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentő légijáratok személyzetének tagjaként szolgálatot teljesítő, továbbá a segítségnyújtásban közreműködő harmadik országbeli állampolgár; c) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiállított úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár. (2) Három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosult az a harmadik országbeli állampolgár is, aki rendelkezik valamely schengeni állam által, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), valamint c)-e) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott a) a Magyar Köztársaság területére is érvényes átutazóvízummal vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízummal; b) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal. 5. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a harmadik országbeli állampolgárnak kell repülőtéri tranzitvízumot beszereznie, aki a) a Vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek számára (a továbbiakban: KKU) 3. mellékletének I. részében, vagy b) e rendelet I. mellékletében felsorolt harmadik ország állampolgára, vagy ilyen harmadik ország által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkezik. (2) Mentesül a repülőtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkezik; b) légi jármű személyzetének tagja, feltéve, hogy a Nemzetközi Polgári Repülésről Chicagóban, 1944. év december hó 7. napján aláírt Egyezmény valamely szerződő felének állampolgára; c) rendelkezik a KKU 3. mellékletének III. részében felsorolt EGT-tagállam vagy Andorra, Japán, Kanada, Monaco, San Marino, Svájc vagy az Amerikai Egyesült Államok által kiadott, a mellékletben meghatározott tartózkodási engedéllyel. 6. § Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok 7. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a) a külpolitikáért felelős miniszter, b) a konzuli tisztviselő, c) a Hivatal (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik. 8. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről - a 9. és a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a konzuli tisztviselő dönt. (2) A konzuli tisztviselő a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás lefolytatására akkor rendelkezik joghatósággal, ha a) a kérelmező fő úti célja a Magyar Köztársaság, vagy b) a kérelmező elsőként a Magyar Köztársaság határát kívánja átlépni annak érdekében, hogy beutazzon a schengeni államok területére, feltéve, hogy a fő úti cél szerinti állam nem állapítható meg. (3) A konzuli tisztviselő a fő úti cél megállapítása során elsősorban az utazás célját, útvonalát és időtartamát veszi figyelembe. (4) Több úti cél esetén akkor kell a Magyar Köztársaságot az utazás fő úti céljának tekinteni, ha a) a kérelmező a Magyar Köztársaság területén kíván a leghosszabb ideig tartózkodni, vagy b) a Magyar Köztársaság a kérelmező első úti célja, feltéve, hogy az egyes államok területén történő tartózkodások időtartama azonos. 9. § A külpolitikáért felelős miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik. 10. § (1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kivételes esetben - a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt feltételek szerint - kiadható a Magyar Köztársaság közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelőhely) is. (2) (3) A határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul - elektronikus úton - döntésre felterjeszteni a Hivatalhoz. (4) A Hivatal a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését - a Rendőrség útján - közli a kérelmezővel. (5) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére. (6) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a határátkelőhelyen kérelmezik, a vízum kiadása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a 12. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott utasbiztosítással. 11. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél, nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviseletén vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. (2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél, nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviseletén vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő, nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviselete vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés méltányolható indokait, vagy c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik. (3) A 10. §-ban meghatározott esetben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a határátkelőhelyen, a Rendőrségnél kell benyújtani. 12. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem az utazás tervezett időpontját legfeljebb három hónappal megelőzően nyújtható be. (3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját és - a 18. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia. (4) A konzuli tisztviselő a (3) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját. (5) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemhez mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet; b) a tartózkodás célját és időtartamát igazoló okiratokat; c) a tartózkodás teljes időtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét igazoló okiratokat; d) a kérelmező rendelkezésére álló szállásra vonatkozó okiratokat; e) rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum kérelmezése esetén a tartózkodás teljes időtartamára és valamennyi schengeni állam területére érvényes, a sürgősségi orvosi ellátás, valamint az egészségügyi okból történő hazaszállítás költségeire legalább 30 000 euró összegű fedezetet nyújtó utasbiztosítás meglétét igazoló okiratokat. (6) Az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott okirat benyújtása alól a kérelmező mentesül, ha a) diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkezik; b) a helyi konzuli együttműködés keretében megállapítást nyert, hogy számára az okirat beszerzése lehetetlen. (7) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a konzuli tisztviselő a kérelmezőt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja. 13. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező, illetve a 10. §-ban meghatározottak szerint a határátkelőhelyen benyújtott vízumkérelem kivételével - az úti okmányba bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét. 14. § (1) A konzuli tisztviselő a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kézhezvételtől számított harminc napon belül dönt. (2) Soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül kell elbírálni: a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése; b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét; c) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik. 15. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a hatáskörébe tartozó, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek a) a 14. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét, b) egyéb esetben tíz napon belül eleget tenni. 16. § (1) A vízumkiadó hatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamát és a vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a beutazás, átutazás, illetve a tartózkodás igazolt célja, a tartózkodás tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg. (2) A vízumkiadó hatóság többszöri beutazásra jogosító, egy évet meghaladó érvényességű átutazóvízumot vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumot csak kivételes esetekben adhat ki, melynek során figyelembe kell vennie az alábbi szempontokat: a) a kérelmező gyakori, illetve rendszeres utazását foglalkozásából eredő vagy családi okok indokolják; b) a kérelmező jóhiszeműsége, különös tekintettel korábbi vízumai jogszerű felhasználására, a kérelmező származási országához fűződő - gazdasági és személyes - kapcsolataira, valamint a származási országába történő visszatérésre irányuló valós szándékára. 17. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 18. § (1) Ha a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár úti okmányát a Magyar Köztársaság nem ismeri el, a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 2. pontja szerinti formájú és adattartalmú, vízum beillesztésére szolgáló űrlapon (a továbbiakban: külön lap) kell kiadni. (2) A vízumot nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből külön lapon kell kiadni, ha a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság által elismert úti okmányában nincs a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldal. 19. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha a) a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyar Köztársaságba vagy a schengeni államok területére történő beutazásra, illetve a Magyar Köztársaság vagy a schengeni államok területén történő tartózkodásra nem használható fel; b) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot visszavonták; c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a vízum érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új vízumokmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot, tartózkodási engedélyt, ideiglenes letelepedési engedélyt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott; g) jogosultja meghalt. 20. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a Magyar Köztársaság területére történő beutazást megelőzően az a vízumkiadó hatóság dönt, amely eljárása során a vízum visszavonására okot adó körülményről tudomást szerez. (2) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumának visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt. (3) A más schengeni állam által kiadott átutazóvízum vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról haladéktalanul, de legkésőbb hetvenkét órán belül értesíteni kell a vízumot kiadó schengeni állam kijelölt hatóságát. 21. § (1) A központi vízumhatóság Tv.-ben meghatározott feladatait a Hivatal látja el. (2) Amennyiben - a Tv. 9. § (6) bekezdése alapján - a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a központi vízumhatóság hozzájárulása szükséges, a konzuli tisztviselő köteles a vízumkérelmet a benyújtást követően haladéktalanul felterjeszteni a központi vízumhatósághoz. (3) A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról a) amennyiben a Tv. 9. § (7) bekezdése szerinti egyeztetésre nincs szükség, vagy attól a központi vízumhatóság eltekint, a vízumkérelem felterjesztésétől számított hét napon belül, b) a Tv. 9. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés esetén, valamennyi válasz beérkezését vagy a válaszok beérkezésére nyitva álló határidő lejártát követően haladéktalanul tájékoztatja a konzuli tisztviselőt. 22. § (1) Ha a központi vízumhatóság a vízumkérelem felterjesztését követően megállapítja, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet el kell utasítani, úgy a Tv. 9. § (7) bekezdése szerinti egyeztetéstől eltekint. (2) Ha a központi vízumhatóság úgy ítéli meg, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítására okot adó körülmény nem áll fenn, a vízumkérelem felterjesztését követően megkeresi az egyeztetést kérő schengeni államok központi hatóságait, nyilatkozzanak arra nézve, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárulnak-e. (3) Ha a megkeresett központi hatóságok bármelyike részéről nemleges válasz érkezik, a központi vízumhatóság legfeljebb korlátozott területi érvényességű vízum kiadásához járulhat hozzá. (4) A központi vízumhatóság a megkeresett központi hatóság indokolt kérelmére a válaszadás határidejét meghosszabbíthatja. A válaszadási határidő meghosszabbításáról tájékoztatnia kell a konzuli tisztviselőt. (5) Amennyiben a megkeresett központi hatóságtól a megkeresés részére történt továbbításától számított hét napon vagy a meghosszabbított határidőn belül nem érkezik válasz, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. 23. § (1) Ha valamely schengeni állam központi hatóságának a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemre vonatkozó döntés meghozatala előtt - a Tv. 111. § (6) bekezdése alapján - a központi vízumhatósággal egyeztetnie kell, a központi vízumhatóság legkésőbb a megkeresés részére történt továbbításától számított hét napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárul-e. (2) Ha az ügy különösen bonyolult jellege szükségessé teszi, a központi vízumhatóság a megkereső schengeni állam központi hatóságától a válaszadási határidő meghosszabbítását kérheti. A határidő meghosszabbítása iránti kérelmet indokolni kell. (3) Ha a központi vízumhatóság a rendelkezésére álló határidőn belül nem ad választ, válaszának hiánya a hozzájárulás megadásának minősül. 24. § (1) A központi vízumhatóság a Tv. 9. § (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása, valamint a Tv. 111. § (6) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérni. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hét napon belül eleget tenni. 25. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik. 26. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni. (2) A kérelmet legkésőbb a vízum érvényességének utolsó napján lehet előterjeszteni. (3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját. (4) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet, valamint b) a Tv. 10. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat. (5) A regionális igazgatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemről azonnal dönt. 27. § (1) Amennyiben a regionális igazgatóság a meghosszabbítás iránti kérelemnek helyt ad, az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal új vízumokmányt állít ki. (2) Ha a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát a Magyar Köztársaság nem ismeri el, vagy az úti okmány nem tartalmaz a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt, az (1) bekezdésben meghatározott vízumot külön lapon kell kiadni. (3) A meghosszabbított, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum területi érvényessége mindazon schengeni államra kiterjed, amelyre az eredeti vízum érvényes volt. (4) A regionális igazgatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító határozatában kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt a schengeni államok területének a vízum lejártakor történő elhagyására. 28. § (1) Korlátozott területi érvényességű vízum kiadásáról a többi schengeni államot értesíteni kell. (2) A vízumkiadó hatóság a Tv. 11. § (1) bekezdés b) pontja esetén a korlátozott területi érvényességű vízum kiadásáról a központi vízumhatóságot is értesíteni köteles. Kishatárforgalmi engedély 28/A. § (1) A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, külön nemzetközi szerződés szerinti kishatárforgalmi engedély (a továbbiakban: kishatárforgalmi engedély) kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a nemzetközi szerződésben meghatározott konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének a hatáskörébe tartozik. (2) A kishatárforgalmi engedélyt az e rendelet II. mellékletének 3. pontja szerinti formában kell kiállítani. 28/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél, és legalább egy, a kishatárforgalmi engedély okmány beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia. (3) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet; b) a külön nemzetközi szerződésben meghatározott, a határ menti területen fekvő állandó lakóhely igazolására szolgáló okiratot. 28/C. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott kishatárforgalmi engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező vagy a kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja a) a kishatárforgalmi engedély kiadási feltételeit nem teljesíti; b) a kishatárforgalmi engedély megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett. (2) A kishatárforgalmi engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a külön nemzetközi szerződésben meghatározott határ menti területet engedély nélkül elhagyja. (3) A kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a kishatárforgalmi engedélyt kiállító hatóság, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt. (4) A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha a) a kishatárforgalmi engedélyt jogerősen visszavonták; b) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; c) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; d) jogosultja meghalt. III. Fejezet A HÁROM HÓNAPOT MEGHALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI Általános szabályok 29. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt országba történő beutazáshoz vagy a kiindulási országba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel és érvényes menetjeggyel, illetve az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy jogszerű használatában lévő közlekedési eszközzel. (2) A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Tv. 19-28. §-ában meghatározott valamely célból vagy célokból kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja. (3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik, aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan tulajdonosa vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult. (4) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a lakhatás különösen az alábbiakkal igazolható: a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, harminc napnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal; b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel; c) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel; d) lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okirattal; e) a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozatával vagy f) más hitelt érdemlő módon. (5) A harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja. (6) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható: a) magyar fizetőeszközzel vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel; b) a harmadik országbeli állampolgárt magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerződés, betétkönyv stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó pénzintézeti igazolással; c) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó pénzintézeti igazolással; d) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel; e) lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétét igazoló okirattal; f) megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal; g) a kérelmező által a Magyar Köztársaság területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerű keresőtevékenységből származó jövedelem igazolásával; h) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló igazolással; i) a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozatával, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal, vagy j) más hitelt érdemlő módon. (7) A Tv. 13. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a következő feltételek valamelyikével: a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján aa) biztosítottnak minősül, vagy ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetőleg a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett, vagy ac) egészségügyi szolgáltatásra jogosult; b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján; c) nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján jogosult a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra; d) a megélhetését igazoló okiratok alapján egészségügyi ellátása költségeit biztosítani képes. 30. § (1) A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a Tv. 13. §-ában foglalt feltételek fennállását. (2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a Tv. 13. §-ában foglalt feltételeknek, úgy kell tekinteni, hogy három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából kíván a Magyar Köztársaság területére beutazni, és meg kell vizsgálni, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra előírt beutazási és tartózkodási feltételeknek megfelel-e. A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok 31. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a) a konzuli tisztviselő, b) a Hivatal, c) a regionális igazgatóság (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik. 32. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum esetén a regionális igazgatóság, b) nemzeti vízum esetén a Hivatal, c) szezonális munkavállalási vízum esetén a konzuli tisztviselő dönt. 33. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását a harmadik országbeli állampolgár a beutazást megelőzően - erre irányuló külön kérelem előterjesztése nélkül - tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmében kérheti. (2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelemről a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elbíráló regionális igazgatóság dönt. (3) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt. (4) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a konzuli tisztviselő adja ki. 34. § (1) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. (2) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik magyar konzuli tisztviselő vagy a vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés méltányolható indokait, vagy c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik. (3) 35. § (1) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. (2) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját és legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia. (3) (4) A vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját. (5) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet, valamint b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat. (6) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja. 36. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező kivételével - az útlevélbe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét. 37. § (1) A konzuli tisztviselő a nemzeti vízum iránti kérelmet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a Hivatalnak. (2) 38. § A vízumkiadó hatóság a szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelemről a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül dönt. 39. § (1) A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kéri. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek a) a 38. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét, b) egyéb esetben tíz napon belül eleget tenni. 40. § A vízumkiadó hatóság a szezonális munkavállalási vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamát és a vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a beutazás és tartózkodás igazolt célja, a tartózkodás tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg. 41. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 42. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt. 43. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha a) a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyar Köztársaságba történő beutazásra, illetve a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra nem használható fel; b) a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot jogerősen visszavonták; c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban - új vízumokmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja tartózkodási engedély okmányt, letelepedett státuszt igazoló okmányt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott; g) jogosultja meghalt. Tartózkodási engedély 44. § A tartózkodási engedély kiadására, illetve meghosszabbítására irányuló idegenrendészeti eljárás a) a külpolitikáért felelős miniszter, b) a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik. 45. § A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelméről (a továbbiakban együtt: tartózkodási engedély iránti kérelem) - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság dönt. 46. § A külpolitikáért felelős miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek tartózkodási engedély iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik. 47. § (1) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. (2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik feltéve, hogy a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, vagy b) okirattal igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés indokait, vagy c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik. (3) A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak. (4) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a) a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény - így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja; b) a három hónapot meghaladó tartózkodás célja kutatás; c) az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként, vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen a Magyar Köztársaság területén. (5) A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő. (6) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, illetve a nemzeti tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, legkésőbb a tartózkodási engedély, illetve a nemzeti vízum érvényességi idejének lejártát megelőző harminc nappal kell benyújtani. (7) A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. (8) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet, valamint b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat. (9) Amennyiben a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (8) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja. (10) Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a Magyar Köztársaság területén kiadott tartózkodási vízum vagy a korábbi tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolnia. 48. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy tudomása szerint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetőleg közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban. (2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a harmadik országbeli állampolgárt kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére vagy származási országa hatósága által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására. (4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot. (5) Ha a regionális igazgatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervet. 49. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kézhezvételtől számított harminc napon belül dönt. (2) Soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül kell elbírálni: a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése; b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy tartózkodási engedély iránti kérelmét; c) a tartózkodási engedély iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik. (3) Tizenöt napon belül kell elbírálni a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha tartózkodásának célja a) tanulmányok folytatása vagy b) kutatás. 50. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kéri. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek a) a 49. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét, b) a 49. § (3) bekezdésben foglalt esetben tizenöt, c) egyéb esetben húsz napon belül eleget tenni. 51. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg. (2) Az engedélyezett tartózkodás időtartamát - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen. (3) Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása vagy kutatás, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie. (4) A regionális igazgatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja az engedélyezett tartózkodás időtartamát. 52. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 53. § A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt; b) a tartózkodási engedélyt jogerősen visszavonták; c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a tartózkodási engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt - új tartózkodási engedély okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja letelepedett státuszt igazoló okmányt, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott; g) jogosultja meghalt. 54. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt okokból a regionális igazgatóság akkor adhat ki tartózkodási engedélyt, illetve a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét akkor hosszabbíthatja meg, ha a döntést megelőzően a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával - a külön jogszabályban meghatározott SIRENE Iroda (a továbbiakban: SIRENE Iroda) útján - egyeztet. (2) Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra nézve valamely schengeni állam beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzést rendel el, az illetékes regionális igazgatóság - a SIRENE Iroda útján - köteles egyeztetni a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján a regionális igazgatóság mérlegeli, hogy - különösen a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés elrendelésére okot adó körülményekre, a harmadik országbeli állampolgár által az elrendelő schengeni állam közrendjére és közbiztonságára jelentett veszélyre, valamint a figyelmeztető jelzés időtartamára figyelemmel - indokolt-e a Tv. 18. § (2) bekezdése szerinti döntést meghozni. (4) A regionális igazgatóság döntéséről - a SIRENE Iroda útján - értesíti az érintett schengeni állam kijelölt hatóságát. 55. § A tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító, valamint a tartózkodási engedély visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított öt munkanapon belül lehet előterjeszteni. A három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok 56. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja családi együttélés biztosítása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását különösen az alábbiakkal igazolhatja: a) születési anyakönyvi kivonattal, b) házassági anyakönyvi kivonattal, c) örökbefogadásról szóló okirattal vagy d) más hitelt érdemlő módon. (2) Ahol e rendelet anyakönyvet említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. 57. § (1) A menekültként elismert személy családtagja tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelméről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. (2) A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon igazolható. (3) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között hat hónapnál hosszabb időtartam telt el. 58. § Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni. 59. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja keresőtevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása különösen az alábbiakkal igazolható: a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt igazoló okirattal; b) alkalmi munkavállalói könyvvel; c) a gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel; d) egyéni vállalkozói igazolvánnyal; e) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal; f) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződéssel, vagy g) más hitelt érdemlő módon. (2) A Tv. 20. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha a) a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy (a továbbiakban ezen bekezdés alkalmazásában együtt: gazdasági társaság) legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy b) a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a Magyar Köztársaság területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. 60. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását, különösen a) a képzést végző oktatási intézmény felvételi igazolásával; b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal vagy c) más hitelt érdemlő módon igazolhatja. (2) Előkészítő képzésen történő részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az előkészítő képzést követően a Magyar Köztársaságban akkreditált felsőfokú oktatási intézménybe felvételt nyert. 61. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja kutatás, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a kutatószervezettel kötött fogadási megállapodással igazolhatja. 62. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja gyógykezelés, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a gyógykezelést végző intézmény igazolásával támaszthatja alá. 63. § Látogatási célú beutazás és tartózkodás esetén a Tv. 13. § (1) bekezdés d)-g) pontjában foglalt feltételek fennállása hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevéllel (a továbbiakban: meghívólevél) igazolható. 64. § (1) Meghívólevél iránti kérelmet a) magyar állampolgár, b) bevándorolt, letelepedett, a Magyar Köztársaság által menekültként elismert, tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, c) külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint d) magyar vagy a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet terjeszthet elő. (2) A meghívólevél iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani. (3) A regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelmet tizenöt napon belül, ha a meghívott harmadik országbeli állampolgár beutazásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik, hét napon belül bírálja el. 65. § A meghívólevél kérelmezőjének igazolnia kell, hogy rendelkezik a Tv. 2. § l) pontjában meghatározott kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel. 66. § (1) Ha a regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelemnek helyt ad, a meghíváshoz hatósági hozzájárulását adja, és a kérelmező részére meghívólevelet állít ki. (2) A meghívólevelet külön jogszabályban meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani. (3) A meghívólevél érvényességét napokban, a meghívás céljára és a meghívás összes körülményére tekintettel kell megállapítani. A meghívólevél legfeljebb 365 napig érvényes. (4) A meghívólevélnek a meghívott harmadik országbeli állampolgárhoz történő eljuttatásáról a meghívó gondoskodik. 67. § (1) A meghívólevél iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező a) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel; b) a korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette; c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt. (2) A meghívót tájékoztatni kell arról, hogy a meghívólevél önmagában nem jogosítja a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság területére történő beutazásra. 68. § A meghívólevél beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatali szervezetei, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztos, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi államigazgatási szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok. 69. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja önkéntes tevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgárt fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződéssel igazolható. 70. § (1) A humanitárius célú tartózkodási engedélyt a) a Tv. 29. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben a hontalanként, illetve befogadottként történő elismerésről rendelkező regionális igazgatóság, b) a Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a menekültügyi hatóság, c) a Tv. 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben - a gyámhatóság kezdeményezésére - a kísérő nélküli kiskorú szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság, d) a Tv. 29. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból állítja ki, illetve hosszabbítja meg. (2) A menekültkénti elismerését kérő, továbbá a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kérő harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt a kérelme benyújtásától számított három napon belül ki kell állítani. (3) A Tv. 29. § (1) bekezdés a)-e) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély kiadásához, illetve meghosszabbításához ki kell töltenie a külön jogszabály szerinti adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet. 71. § (1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet III. mellékletének 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani. (2) A Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 3. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani. 72. § (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgárra a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy a) a harmadik országbeli állampolgár kiskorú-e, b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felügyeletére köteles. (2) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles ügygondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni. (3) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében az idegenrendészeti hatóság megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot, valamint a kiskorú állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársaság területén működő konzuli képviseletét. A befogadott és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátása, támogatása 73. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá. 74. § (1) A befogadottat és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, pénzbeli ellátások és pénzbeli támogatások illetik meg. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások: a) közösségi vagy annak megfelelő szálláson való elhelyezés és ellátás, b) egészségügyi ellátás, c) oktatási intézményben való étkeztetés. (3) A pénzbeli ellátások: a) egyszeri kiköltözési segély, b) beiskolázási támogatás. (4) A pénzbeli támogatások: a) lakhatási támogatás, b) az ország végleges elhagyásának támogatása, c) a munkavállaláshoz szükséges munkaalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítése. 75. § (1) A 74. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ne rendelkezzék vagyonnal, valamint jövedelme - a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelme szerint számított egy főre jutó havi jövedelem esetén - ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon. 76. § (1) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a 74. §-ban foglalt ellátások, támogatások kérelmezése esetén - írásbeli kérelme benyújtásával egyidejűleg - az e rendelet VI. mellékletében foglalt nyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről. (2) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár az ellátásra, illetve támogatásra irányuló kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság bírálja el. (3) Az ellátásra, támogatásra jogosult személy a regionális igazgatóság által kiállított, e rendelet VII. mellékletében foglalt ellátási okmánnyal igazolja jogosultságát. Az ellátási okmány csak a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének egyidejű felmutatásával együtt érvényes. 77. § (1) A befogadottat közösségi szálláson vagy menekülteket befogadó állomáson, az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomáson vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyen (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: közösségi szállás) lehet elhelyezni. (2) A befogadottnak, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak közösségi szálláson történő elhelyezése esetén a közösségi szálláson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számított tizennyolc hónapig nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 75. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg. (3) A befogadottra, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 130-133. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A 14. életévét betöltött befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a (3) bekezdésben foglalt ellátáson túl a közösségi szálláson való térítésmentes tartózkodás harmadik hónapjától szabad felhasználású havi költőpénzben részesül, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a. Ha a költőpénzben részesülő a közösségi szállás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költőpénzt a közösségi szállás vezetője határozott időtartamra megvonja. A költőpénz megvonásának időtartamát az elkövetett cselekmény jellege és súlya alapján kell meghatározni. (5) Ha a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár jövedelme a 75. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg. 78. § (1) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást a kiköltözés szándékával a regionális igazgatóság engedélyével hagyhatja el. E szándékáról a kiköltözést megelőzően köteles nyilatkozni (a továbbiakban: kiköltözési nyilatkozat). (2) Attól a befogadottól, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgártól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást - és távolmaradását később sem tudja hitelt érdemlően igazolni -, a közösségi szállás vezetője határozott időtartamra megvonhatja. (3) Amennyiben a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár magánszállásra költözik, a regionális igazgatóság engedélyével visszatérhet a közösségi szállásra, ha vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján a közösségi szállás igénybevételére jogosult. (4) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár tizennyolc hónapon túli közösségi szálláson tartózkodását - ha vagyoni és jövedelmi viszonya alapján indokolt - a regionális igazgatóság kivételes méltányosságból engedélyezheti. 79. § (1) Ha a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 138. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni. (2) A közösségi szálláson tartózkodó befogadott, valamint emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik. (3) A közösségi szálláson kívül lakó befogadott, valamint emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra. (4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. 80. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár óvodai nevelésével, általános iskolai, középiskolai, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével kapcsolatos étkezési költségeket a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselőjének kérelmére Hivatal - a regionális igazgatóság javaslatára - az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül megtéríti. 81. § Az a befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár, aki a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő fél éven belül magánszállásra költözik ki, a regionális igazgatósághoz egyszeri kiköltözési segély iránti kérelmet nyújthat be. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, valamint a lakásbérleti szerződést vagy a magánszállás tulajdonosának a költözéshez való hozzájáruló nyilatkozatát, és igazolni kell a kérelmező szálláshelyének bejelentését. 82. § (1) Az egyszeri kiköltözési segély iránti kérelemről a kérelmező szociális helyzetét mérlegelve a regionális igazgatóság dönt. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható. (2) A segély összege felnőtt személy részére az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a, 18. életévét be nem töltött kiskorú részére 170%-a, azonban egy család esetében sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát. (3) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre a kérelmező személynek postai úton utalja át. (4) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybe vevők közösségi szálláson történő elhelyezésre és ellátásra csak a 78. § (4) bekezdésben foglaltak szerint tarthatnak igényt. 83. § (1) Az általános iskolai, valamint a középiskolai tanulmányokat folytató befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselője az oktatási intézménybe való beíratkozáskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a regionális igazgatósághoz. A Hivatal - a regionális igazgatóság javaslatára - szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat. (2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a. 84. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez a regionális igazgatóság támogatást nyújthat. A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, előzetes környezettanulmány után folyósítható. Az előzetes környezettanulmányt a kérelmező szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság folytatja le. (2) Lakhatási támogatás a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállításától számított legfeljebb tizennyolc hónapig folyósítható. (3) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege egy fő esetén, egy család esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Ugyanabban a lakásban együtt élő, családtagnak nem minősülő befogadottakra, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárokra a családra vonatkozó szabályok irányadóak. 85. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére, végleges hazatérése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén a célállomásig érvényes menetjegye árának és a kiutazással összefüggő egyéb költségének részben vagy egészben történő megtérítéséről dönthet. A regionális igazgatóság által megállapított összeget a Hivatal folyósítja. 86. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére egy alkalommal átvállalhatja a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítését. Az átvállalt összeget a Hivatal folyósítja. 87. § (1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményeivel, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet a) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elszállásolására; b) az ellátások teljesítésére; c) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok szociális és mentálhigiénés gondozására; d) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatásra. (2) A szerződésnek tartalmaznia kell: a) az ellátásban részesítendők körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és időtartamát; b) a szerződés tárgyát képező ellátások, feladatok teljesítésének módját és ellenértékét; c) az ellátások, feladatok nyilvántartására, valamint teljesítésük ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket; d) a Hivatalnak a szerződés teljesülésére irányuló ellenőrzési jogosultságát és az ellenőrzés módját; e) a szerződés felmondásának módját, hónapokban meghatározott idejét, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket. 88. § (1) Az ellátást vagy támogatást nyújtó szerv, intézmény, személy a Hivatal költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve köteles nyilvántartani, és köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni. (2) Az e rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás költségeit a Hivatal utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést - az ellátásban, támogatásban részesített befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nevének és a hatóság által kiadott dokumentum sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével - az ellátás, támogatás biztosításától számított egy hónapon belül, részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól. (3) A Hivatal a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti. (4) Amennyiben a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár magyarországi temetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodott, ezzel járó igazolt kiadásait a jegyző igénylésére a Hivatal megtéríti. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás 89. § (1) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítása a) a Tv. 30. § (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában meghatározott esetekben az idegenrendészeti ügyben eljáró regionális igazgatóság, b) a Tv. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság, c) a Tv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szülő magyarországi szálláshelye vagy lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság, d) a Tv. 30. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság, e) a Tv. 30. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a Rendőrség, f) a Tv. 30. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben az úti okmányt visszatartó, illetve visszavonó regionális igazgatóság, g) a Tv. 30. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik. (2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti, ha a harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítására alapul szolgáló eljárás eredményeként tartózkodási vízumot, tartózkodási engedélyt vagy ideiglenes letelepedési engedélyt kap. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása 90. § A Tv. 31. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez - a 35. § (5), illetve a 47. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az alábbi okiratokat kell mellékelnie: a) egy darab arcfényképet, b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat, valamint b) a honvédelemért felelős miniszter által kiállított, magyarországi státuszára vonatkozó igazolást. ...
Egy országgyűlési képviselőtől minimum elvárás, hogy nem arra hivatkozik, hogy "azt írja az újság", hanem megnevezi azt a jogszabályt amit problémásnak talál.
Ha ez
114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról.
akkor ez végig arra hivatkozik- lévén mi vagyunk a Schengeni határ - hogy olyan okmányokkal lehet belépni, illetve itt tartózkodni, melyeket a különböző EK rendeletek tartalmaznak.
Akkor meg a fidesz kiváló emberjogi harcosa is utána nézhetne, hogy mi a gond és nem hablatyol a világba.
nem csoda, Drazse nem ert semmihez csak a pofajat jaratja olyan dolgokban amihez lovese sincs. Bezzeg ha olajrol lenne szo...De a tobbi kormanytag is egy nagy nudli, Veres a adocsalo, Kinga asszony a fo diplomata aki pszichiater es persze a legfobb idiota fonokuk a Feri bohoc. Gratulalok annak a sok idiotanak akik ilyen kormanyt akartak. Most szivjanak mint a torkos borz.
Mondtam már többször is, hogy bejöhet, de ezt nagyon nem akarod meghallani... Legyenek érvényes papírjai (pl. indiai útlevél, menekültstátuszt igazoló papír), bármilyen, amit Mo. elfogad, vagy jöjjön a schengeni övezet felől, és akkor olyan, amilyet az érkeztető elfogad...
A kitiltás azt jelenti, hogy név szerint van kitiltva, itt meg nem erről van szó. Ne keverjétek már a szezont a fazonnal...
Egyébként meg visszajöhet, igényelheti az alanyi jogon járó indiai útlevelet, és arra kér munkavállalásit, simán megkapja.
:) ögyes szómágia, lehet, hogy a te értelmezésed szerint aki nem jöhet be az országba, és nem is tartózkodhat az országban az nincs kitiltva, de a lényegen nem változtat... van akinek 6 év után menni kell. jogbiztonság... jut eszembe, az szdsz december előtt (amikor a kormányrendelet megszületett kormányon volt még?)
Bocsánat, dec. 21-én lépett hatályba a rendelet, nem 31-én. A topik eddig arról szólt, hogy nem jöhetnek be, meg hogy ki vannak tiltva. Csakhogy ez nem igaz.
