Elegem van abból,hogy a két nagypárt vetélkedésében az ország megy tönkre.Nincs más megoldás csak egy drasztikus adó és kiadáscsökkentés,amit csak a két nagy párt együtt képes végrehajtani,hisz külön-külön már bebizonyosodott,hogy nem megy,mert tartanak az államból élő választópolgárok sokaságától,és a másik túlzott megerősödésétől.
Az elmúl két évben is kb.3-4%-al csökkent a kiadás a GDP-hez képest,de az egy az egyben a költségvetési hiány csökkentésére ment el.Nem kellene megvárni a 2010-es választásokat,mert akkor lehet,hogy megugrik a hiány és lehet mindent kezdeni előről. Nagykoalíciót most kellene kötni,és egyszeri drasztikus beavatkozást is most kellen megtenni, akkor 2010-re rendben lenne a gazdaság.
A kiadásokat a GDP arányában kell 10%-al csökkenteni,ami ma 2700 milliárd Ft-nek felel meg,de mivel a GDP évente az inflációval+a gazdasági növekedés mértékével növekszik,nem feltétlen jelent abszolút értékben is ekkora valós kiadáscsökkentést.
Lehet egy kicsit magassabb inflációval is javítani az arányokat,úgy hogy a kiadásokat szinten tartjuk.Ha 4%-al növekszik a gazdaság és 6% az infláció,akkor ugyan akkora kiadással,máris 4,5%-al csökkentetted a GDP arányos kiadást,ebből következően.már csak 5,5%-nak megfelelő nominális kiadáscsökkentés szükséges,ami úgy 1500 milliárd Ft,amit akár egy év alatt is meg lehetne tenni.
A Bokros csomag idején több mint 10%-al csökkent egy év alatt a GDP arányos kiadás,igaz akkor több mint 60%-ról indultak,és 28% volt az infláció.
A nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével, a gazdaság gatyábarázásával, a rokkantnyugdíjazás szigorításával és felülvizsgálatával orvosolható e probléma, a negatív trend megfordítható. Azonban egy élősködésre berendezkedett csoport bővített újratermelését nem kéne finanszírozni. Ez öngyilkosság, hisz egyre nagyobb terheket ró az aktív korosztályokra, sőt, azok lehetőségeit és életterét módszeresen rombolja, csak idő kérdése mikor csődöl be az egész rendszer ha hagyjuk kifutni.
A legfőbb strukturális probléma a GDP-hez képest magas kiadás,és magas adószint. Ezt kell elősször megoldani,a többire meg aztán lesz pénz is a magasabb növekedésből.
A pénzt már gondolom nem kened a hajadra.Tudod a pénz=versenyképesség=gyors növekedés.
Nézd, a 3 ezer a 13 ezerből is kurva sok, de a tb kasszákból nem is nagyon lehet elvenni, a központi költségvetést meg lehetetlen majdnem a felére csökkenteni. Szerintem is csinálni kell valamit, de a relitásokból kell kiindulni.
A nyugdíjak roppantják perpillanat össze az országot, nem a szociális kiadások. Csakhát a roma nyugdíjasok nem igazán felelnek meg összmagyar ellenségképnek. A romák ugyanis köztudomásúan korán halnak.
Aztán kit érdekel a gazdasági növekedés? Ha nem vetted volna észre, pár hozzászólással ezelőtt már leírtam a számaid. De önmagában a versenyképesség, a gazdaság növekedését a hajára kenheti az ország. Ugyanis az országnak strukturális problémái vannak. Olyan 30 fontosabb. Ameddig ezeket nem oldja meg a hatalom, addig csak népnyomorgatás marad minden versenyképesség-növelés.
Az rendben van, hogy adókedvezménnyel is lehessen támogatni a szülőket, de hogyha csak azzal támogatnák, az összeroppantaná a szociális rendszert.
Így meg csak az országot roppantjuk össze, nagy dolog:-) Az adókedvezmény a járható út, teljesen felváltaná a CSP-t. Bár itt be kéne vezetni a negatív adót, a kiskeresetűek miatt.
Ha értelmes vagy,akkor azt belátod,hogy a nagyobb versenyképesség gyorsabb gazdasági növekedést eredményez ami magasabb fizetéseket,és gyorsabb állami bevételnövekedést is.
Szlovákiában úgy növelik jelentőssen az állami juttatásokat,hogy a gyors adóbevétel növekedés a fedezete egy alacsony adószint mellett.10%-os növekedést esetén egy 40%-os elvonási szint mellett,évi 1200-1500 milliárd Ft-vel növekedne az adóbevétel.
A nagy Gyurcsányi megszorítás 1000 milliárd Ft-vel csökkentette a hiányt 3 év alatt.
A régiós versenytársak mind elhúztak mellettünk, és ha így folytatjuk, akkor még Románia és Bulgária is be fog előzni minket, és olyan 15 múlva az egy főre eső szlovák GDP kétszerese lesz a magyarnak.
A preferencia a gyermekvállalás támogatása. A cigánygyerekek, a képzetlenek gyerekei alacsonyabbrendűek? Hogy is van ez? Az rendben van, hogy adókedvezménnyel is lehessen támogatni a szülőket, de hogyha csak azzal támogatnák, az összeroppantaná a szociális rendszert. Arról az apróságról nem is szólva, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálna egy ilyen intézkedést.
Az allamnak vannak celjai amit preferalhat az adorendszeren keresztul, epp esszel atgondolva ezek a demografiai helyzet javitasa es a hosszu tavu takarekoskodas. Jelenlegi csaladi potlek szol pont arrol amirol beszelsz, beszedi az adot, majd tamogataskent szetteriti, preferencia nelkul. Ha az allam megad egy szabalyrendszer, amely keretein belul az x% adoterhet y% es z%-al lehet csokkenteni, ha az illeto megfelel a felteteleknek, akko milyen redisztribucios koltsegrol is beszelunk????
És mi a jó nekünk abban, ha növeljük a versenyképességet? Csatlakozhatunk Kínához? Meddig lehet még magukat értelmesnek tartó embereket a versenyképességi mesével etetni?
A teljes költségvetés több mint 13000 milliárd Ft.(központi költségvetés,TB,önkormányzatok)Kétségtelen a kiadásokat jelentőssen csökkenteni kellene,de az elvonás is hasonló mértékben csökkenne,a pénz az országban maradna.
2000 milliárd Ft is jó eredményt lehetne elérni,ha a versenyképesség növelést tartanák szem előtt.A szlovákok mégis megélnek,pedig ott jóval kevesebbet költ az állam,kb. a GDP 10-15%-ával kevesebbet mint nálunk,ami ma több mint 3000 milliárd Ft-nek felel meg.
Izé, itt éltél az elmúlt években? Mert ha igen, talán szembejött, hogy legnagyobbat az a fajta kókista ideológia bukott itt manapság, amihez hasonlóval te is próbálkoznál.
Az állami redisztribúció évről évre csökkent a Fidesz érában, aszem olyan 5%-ot 4 év alatt, valszeg most sem történne ez másként, bár most ennél nagyobbat kéne vágni.
A közgazdászok és a szakmai érdekképviseleti szervek szerint nem hozna érdemi eredményt a miniszterelnök Népszabadságban megjelentetett gazdaságélénkítő programja, bár olyan is akadt, aki összességében előremutató programnak minősítette. A gazdaság kifehéredéséből finanszíroznák az adócsökkentést, a tisztulásból származó bevételek viszont bizonytalanok. Néhány tervezett lépést üdvözöltek a szakértők.
<!--
Jelenet a filmből
--><!--
Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
-->
Gyurcsány Ferenc „Megegyezés” című javaslatcsomagja 1000-1200 milliárdos adócsökkentéssel számol a következő 4 évben.
A Magyar Közgazdasági Társaság Egerben rendezett ülésén a szakértők többsége egy minimum 1000-1500 milliárd forintos éves mérséklést javasolt – a Magyar Nemzeti Bank, a hazai és külföldi kereskedelmi kamarák, érdekképviseleti szervek, valamint a Gazdaságkutató Intézet (GkI) és az Oriens közgazdászai –, a miniszterelnök új csomagja viszont ennél jóval óvatosabb és 300 milliárddal számol a következő évben.
Nagy elvárások, kicsi mozgástér
„Olyan ez a program, mint a mesebeli okos lány, aki hoz is ajándékot, meg nem is” – summázta a tervezetet Karsai Gábor a GkI vezérigazgató-helyettese és hozzátette, hogy nagy volt a politikai igény a kormány felé az adócsökkentésre, a mozgástér viszont rendkívül szűkös.
Az utóbbi két év életszínvonal-romlása után a kabinet nem merte bevállalni a nyugdíjellátó rendszer – különösen a rokkantnyugdíjak – felülvizsgálatát, valamint a szociális segélyek és támogatások lefaragását. Az érdemi adócsökkentés szinte egyedüli forrása az állami kiadások radikális csökkentése lehet, ebben szinte minden közgazdászkör egyet ért.
Jobb lenne átütemezést kérni?
A munkavállalóknak jó
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint az adócsomag pozitív hatásúnak tűnik a munkavállalókra nézve - különösen a négy nagy adótanácsadó cég által közzétett programhoz képest - de a részletekről még tárgyalni kell.
Az elnök megjegyezte: stabil adókörnyezet kellene, hogy a szakszervezetek hosszabb távú bérmegállapodásokat tudjanak kötni, hiszen a megállapodások mindig bruttó bérre szólnak, s az adóváltozások eltéríthetik a nettó béreket a tervezett változás mértékétől.
<!--
A film honlapja
-->
„Több mint 1100 milliárd megy el évente az államadósság kamatterheinek kifizetésére, ezt kellene valahogy csökkenteni, esetleg a fizetések átütemezésével, vagy haladékkéréssel” – mondta el az FN-nek Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének vezetője. Az adószakértő szerint egyébként a tervezet alapvető problémája, hogy nem juttat több pénzt a magyar gazdaság szereplőinek (hiszen a gazdaság fehérítéséből kívánja finanszírozni a kieső tételeket).
Az adósságkönnyítéssel vékony jégen táncolna a kormány Barcza György, az ING vezető elemzője szerint (s nem is tartalmaz ilyen elemet Gyurcsány javaslata). „A nemzetközi hitelminősítők negatív lépései miatt a GDP akár 10 százalékkal is csökkenne, mert a magánszféra hitelárait is befolyásolná egy ilyen moratórium” – érvelt a javaslat ellen az FN-nek az elemző és hozzátette, hogy könnyen Argentína sorsára jutna az ország, ahol a nemzetközi hitelfizetések befagyasztásával 2001-ben összeomlott a gazdaság, igaz ott nem a fizetés átütemezését kérték, hanem az adósság nagy részének elengedését.
Szlovákiában drasztikusan csökkentettek
A tényleges adócsökkentés elodázásával azonban hosszú távon lemaradhat az ország a régiós versenytársakkal szemben. Barcza szerint 5-6 éve még segített volna egy hasonló csomag, de ma jóval nagyobb lépésre lenne szükség, mert 10 év múlva Magyarország lehet a térség egyik legfejletlenebb országa. Szlovákiában a radikális adócsökkentéshez nem féltek a szociális rendszer szűkítésétől, 10 százalékkal csökkentették a kiadásokat.
A tervezet konkrét lépéseit többféleképp értékelték a megkérdezett adószakértők és közgazdászok. A kamara például üdvözölte, hogy jövő évtől a leghátrányosabb térségekben létrehozott új munkahelyek 3 évig munkáltatói járulékmentességet élveznek. A Magyar Iparszövetség társelnöke, Vadász György is egyetért a javaslattal, szerinte összességében kedvező a javaslatcsomag a kisvállalkozásokra nézve, s pozitív hatású, előremutató program. A GkI szerint viszont visszaélésekre adhat okot az új szabályozás, mert sokan fiktíven áthelyezhetik telephelyeiket vagy székhelyeiket.
Az egészségügyi járulék mértékénél egyébként a GkI bevezetne egy úgynevezett kártyadíjat, amely egységesen 10 ezer forint lenne minden biztosított után.
Valóban fehérítené a gazdaságot?
A PriceWaterhouse Coopers adószakértője szerint vannak még olyan pontjai is az anyagnak, amelyek gazdaságfehérítő hatása megkérdőjelezhető. „Az általános munkáltatói járulékok 5 százalékos csökkentése kontraproduktív lehet, és arra ösztönözheti a vállalkozókat, hogy még több embert jelentsenek be a valóságnál alacsonyabb szinten, mert a kedvezményt csak a bérek első 140 ezer forintjára lehet alkalmazni” – mondta el az FN-nek Lőcsei Tamás, a PriceWaterhouse Coopers (PWC) nemzetközi tanácsadó cég vezető partnere.
A PWC szakértői szerint egykulcsos szja-terhelést kellene bevezetni, mivel a lényegében változatlan szja rendszer is a jövedelmek eltitkolására ösztönözne.
A társasági adók összességében 2 százalékos csökkentése (különadó eltörlése és a társasági adó két százalékos emelése) nem hozna érdemi könnyítést a vállalkozóknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint (ez 85 milliárdos forintos éves könnyítés az adóterhelésben, a jelenlegi költségvetési előirányzatok szerint). „Ennek ellenére üdvözölnénk a változást, de még nem számítottuk ki az összes tervpont hatásait, ezért nem tudunk egyértelműen véleményt alkotni a miniszterelnök javaslatairól” – mondta el az FN-nek Parragh László, a kamara elnöke.
Szigorúbb adóbehajtás és ellenőrzés
Az adóbevételek növelésére a tervezet az ellenőrzések szigorítását ígéri. „Alkotmányjogilag kérdéses, megvalósítható-e a miniszterelnök terve, mely a többmilliós vásárlásokat bankkártyás tranzakcióhoz kötné – ezzel kívánnák kiszűrni az eltitkolt jövedelmek tisztára mosását, amikor minimálbérre bejelentett vállalkozók vásárolnak plazmatévéket, vagy más hasonlóan drága tárgyakat –, de ennek ellenére utána kellene menni ezeknek a pénzeknek” – vélekedett az egyik szigorításról Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.
Vadász György, aki a kkv-k érdekképviselete mellett egyben adószakértő is, szintén fölhívta a figyelmet, hogy a jószándékú ötletet célszerű lenne mindenek előtt alkotmányossági próbának alávetni, hogy ne "menet közben" derüljenek ki.
A jövő évi adómérséklések 300 milliárdos ellentételezését a kormány "megelőlegezi", bízva a későbbi fehéredésben. A cégautóknál például nem lehet majd elszámolni semmilyen költséget (cserébe megszűntették a kötelező útnyilvántartást) és 10 százalékkal emelik jövőre a cigaretta és az alkohol jövedéki adóját. Külön szabályozzák például azt is, hogy minden 20 főnél nagyobb cégnél kell majd foglalkoztatni egy korlátozott munkaképességű alkalmazottat
En a kb 30-35 termelessel foglalkozo ugyfelem helyzeten. Eleg szeles a paletta, egyedi hiradastechnikatol a froccsonton at a sportszergyartoig, van husfeldolgozas, nyomda, ipari robotfejlesztes-gyartas. Nincsenek feldobva.
Ugyan már, te adóemelést akarsz, amint ez a szösszeneted is bizonyítja:
"Szerintem politikailag is helyes, ha az esetlegesen eredményes (vizitdíj- és tandíjeltörlő) népszavazás után alaposan megemelik azt adókat és az illetékeket. Hadd örüljön a nép az IGEN-nek. :)"
Tekinthetjük álláspontodat hivatalos SZDSZ-álláspontnak?
Nemzethaláloztam volna? Nem lehet, hogy te arcoskodsz inkább feleslegesen? Ilyen rövid idő alatt hogyan sikerült átvedlened mindenkit lenéző amerikás magyarrá?
Abban igazad van, hogy láttunk már ilyen bazi nagy zuhanásra példát -és pont a Fidesztől- de a helyzet merőben más volt. Akkor a népszerű szocik ellenében a kormányzó MDF mellé álltak, egy nagyon is egyértelmű kormányváltó hangulat közepette.
Most nem ez a helyzet, nagyon nem. A kormányváltó hangulat közepette nem áll ellen a népakaratnak a Fidesz, eddig nagyon úgy tűnik nem kíván a választások után koalícióra lépni a mostani kormánypárttal:-)
Jo is ,hogy hazalatogatok mertha csak olyanoktol informalodnak akik ide irogatnak paran azt hinnem hogy MO a foldi siralomvolgy,aminek jelet nem lattam.
