Hosszas kémiai számolgatás után (molszámok, reakcióegyenlet stb.) arra jutottam, hogy 37%-os szén-dioxid tartalmat feltételezve (ennyit ír a szakirodalom) gáz-köbméterenként 1140,34 g oltott mészre van szükség a szén-dioxid teljes kiszűrésére. Értelemszerűen, ha 10m3 a termelés naponta, 11,4 kg mészre van szükség. Ez persze a mész szárazanyagtartalmára vonatkozik, nedvesen, ahogy azt árusítják kicsit több kell. A nátrium-hidroxidos ötletemet visszavonom, így utánaszámolva igen drága lenne. Ha minden feltétel adott (teljes oldódás, a gáz minél nagyobb felületen való érintkezése a mészoldattal) teljes szűrés válik lehetővé. Igaz mivel kivonjuk a szén-dioxidot, ami kb. 37% így csak a termelt gáz 2/3-a marad meg, de az nem 63%-os metántartalmú lesz, hanem olyan 96-99% körüli, ami már a fölgázéval egyenértékű fűtőértéket tesz lehetővé. Árban a szűrés a következőképpen alakul: ez alapján számoltam http://www.shopmania.hu/otthon-kert-felujitas/p-zsakos-oltott-mesz-40-kg-3771968 az oltott mésznek 50% körül van a kalcium-hidroxid tartalma, így 2xesét kell venni majd a m3-enkénti 1140g-nak. 53Ft lenne a szűrés m3-enként. Egyes szakirodalmak szerint 1m3-es erjesztőtartályos házi biogázüzemben maximum 235liter gáz termelődik, ennek megszűrése tehát 12,5 Ft lenne napontja :) Nos így ha van saját "termelésű" trágyánk vagy zöldhulladék, csapadékvízzel hígítjuk, akkor abból a maximum 235 liter gázból lesz a szűrés után napi 148 liter kb 96-98%-os metánunk naponta 12,5 Ft-ból. Jó pont még a mésznek, hogy megköti a záptojás szagú kén-hidrogént: Ca(OH)2 +H2S=CaS+2H2O valamint a víz a vizeletszagú ammóniát: NH3+H2O=NH4OH.Egyetlen aggodalmam, hogy valószínűleg csak akkor köt meg mindent, ha teljesen fel van oldva, ami ehhez az 1140g Ca(OH)2-hoz 633 liter víz kéne, amihez nagy szűrőtartály kellene. De lehet működne részleges oldás esetén is. Mivel nem vagyok profi és nincs házi biogáz előállítóm, ennek fényében mondom, hogy ezek csak elméleti számítások, ki lehet javítani ha szerintetek nem így van :) Bocs a hosszért :D
Igen! Én is informálódtam, nagy előnye mint ahogy leírtad elsőként megköti a co2-t ammóniát stb. Nemsokára feltöltök egy képet amiben egy kis áttekintést láthattok majd a leendő vagyis az 50%-ban készlevő biorketoromról.
Sziasztok! Engedjétek meg, hogy hozzászóljak a CO2 szűrőhöz! A vízszűrőbe legolcsóbb és legegyszerűbb megoldásként kalcium-hidroxidot(oltott meszet lehetne tenni, mert az teljes egészében megköti a szén-dioxidot( igaz még a kén-hidrogént és az ammóniát is). Ugyanis: Ca(OH)2+CO2=CaCO3+H2O. Tehát teljesen megkötné(ha van elég mész az oldatban) és egyszerű mészkő válik ki az oldatból, ami nem is szennyezi a környezetet. Még nem készítettem biogáz reaktort, de ez mindenképpen működhet. Lehetne még használni egyéb hidroxidot (például NaOH-->lefolyótisztító), de a fenti talán a legolcsóbb.
U.I. Ha valaki elkészít egy ilyesmi szén-dioxid szűrőt , akkor nagy eredményt ne várjon tőle mert mint leírtam légköri nyomáson nem nagyon oldja. Megvizsgálhatjuk hogy oldott-e úgy hogy bele dugjuk az ujjunkat és ha érezzük hogy az ujjunkat körbeveszik a buborékok(Mint az ásványvíznél) akkor már elértünk valamit.
Akkor, CO2 van köztudottan a szódában. De mint azt tudhatjuk, hallhatjuk a CO2 atmoszférikus nyomáson (légköri nyomáson), gyengén oldódik vízben. Ezért nagy nyomáson juttatják az ásványvizekbe(4-6 atmoszférikus nyomáson) stb...
Milyen is lenne az én CO2 szűrőm? Egyszerű. Egy tartály amiba alulról bele van vezetve az erjesztő tartályból érekző gázcső, a tartályban víz van, lehetőleg minél több (Miért is? azért hogy minél többet tudjon oldani a víz, sok víz= több CO2 oldás, és az égés elősegítése.). Ezen a vizen átmegy a keletkezett gáz és ksi mértékben a víz oldja. Így csökkentjük a CO2 tartalmat, elősegítjük az égést.
Fontos hogy ha fokozni szeretnénk a CO2 felfogást akkor kiváló szigetelésű rendszerünk kell legyen hogy a keletkező gáz nyomása meg növekedjen és így még több Szén-dioxid oldódjon.
Ha esetleg valakit behatóbban érdekel, akkor a tankönyvi anyagot be tudom szkennelni. Ipari termelésről is szó esik meg minden biogázzal kapcsolatos dologról.
Tisztában vagyok hogy a metén ammónia stb, üvegházhatású gáz roncsolja a környezetet. Speciel pont ez tanulom éjjel nappal úgyhogy tudom mit és hogy. Egyébként ez nem nagy mennyiség lenne. Mivel pont hogy kísérleti szinten 4 literes erjesztő tartáj lenne amibe max 2 liternyi anyag és pár liter víz. Tudom hogy 1 kg jóféle trágya iszap stb termel rendesen gázt. De hát ha bele gondolsz, inkább az eregessen kifele mint hogy a rendszert szét robbantsa. Jó esetemben nem nagy kár lenne, házilag barkácsolt CO2 felfogó felülettel erjesztő és gyűjtő tartállyal. 1 óra összedobni, tömítések pedig kicsit több ;).
U.I:
A gáztermelődés hidegben nem indul be, hő kell hozzá, minél nagyobb annál gyorsabb a lebomlás és egyben a gázfejlődés.
Ilyen hidegekbe még a lebontó bacik se akarnak tevékenykedni.
Ha belegondolunk nekik is megfelelő körülményekre van szükség az élethez, mint az embernek. :D
Ojan ganyét használj amijen van:).Én ugycsináltam hogy a disznók alól egyből belehortam a szalmás fris trágyát meg tettem hozzá régi(érett) meg zöldet és kész is.Biztos nem a legjobb de ezvan.A füis nagyon jólesz.A minuszokba azonkivül hogy befagy a belseje semmi nemtörténik,füteni kell 30-40fok közé.Én nemfütöm,de nemis termel most.Fólia tömlőbe gyützsd a fólia üzemnél keresd vagy gázgyüjtő kupola de ennek korlátai vannak én inkább a tömlőt javaslom és a vas csatlakozókkal vigyázni mert erősen korodálja.A vizmelegitőt valszeg alakitani kell ehez.
Köszönöm az eddigi válaszokat!hasznosak, de még volna egy pár kérdésem, hogy télen a -10 és -20 fok ezt hogy befolyásolja?Mibe, s hogyan tudom összegyűjteni a gázt?Nyáron mondjuk a frissen vágott fű az dob rajta?A trágya ha már begyulladt akkor is képes még biogázt termelni?Lehetőleg friss trágyát használjak vagy megelégszik a régebbivel is?Lehet-e használni átfolyásos vízmelegítőn?
Üdv.Örülök hogy végre valaki irmár ide:)).Hát fura az elgondolás(szerintem).Ez a méret kisérletezéshez lesz jó leginkább:(,vagy ha gázzsákba gyüjtöd a gázt és mikor már van pár ködméter felhasználod valamire.A szalmás trágya is elég jó nállam is ezvan/volt de ha megnyomod majd kb 20-30% zöldel (majd ha már lesz)nagyot dob rajta..Sok sok megoldás létezik "tankolásra és üritésre"de ha belegondolsz mindenhogy leülepszik ha másnem a por és föld tartalma miatt..Ha beindul a fojamat nállam kb 4-dik naptól ha 15fok felett van a kinti hőmérséklet,akkor nagyon nemillik nyitogatni a fermentálón ajtót főleg hogy ijen kicsi.De keresgélj kitartóan a neten mert rengeteg adatot és megoldásokat lehet találni.Reméljük tőlem okosabbak is hozzászólnak.Ha viszaolvasgatsz sokat irtam a kisérleteimről.
A lényeg mivel van aerob(levegővel) és anaerob(levegő nélkül) lebontás. A gyakoribb az anaerob, emiatt figyelni kell hogy ha beindult az erjedés akkor az újra töltésnél ne bolygasd fel nagyon. De az alapelv jó. A keverési arány? Hát ez most fogós kérdés. Hirtelen nem jut eszembe, de víz kell neki rendesen, a szalma meg szerintem nem probléma.
Sziasztok!Most eléggé megfogott ez a téma, és segítséget szeretnék kérni pár felmerülő kérdésemhez.Adott egy 500l-es vas víztartály, melyet elfektetnék, tennék rá egy leszigetelt, átalakított kályhaajtót, aljára pedig a megmaradt és el nem használódott anyag kimosására szolgáló csapot.Onnan félcolos csövön menne el konvektorba, vagy gázklazánba.Ezek az én elképzeléseim.Először is egyáltalán marad-e szutyi az alján, ami nem használódott el?A szűrést hogy lehet megoldani?500l-es tartályba mennyi vizet és trágyát kell tölteni?A trágya ha szalmás, az baj-e?Az úgy működhet-e ha én azon az átalakított ajtón önteném be az összekavart trágyát?
Köszönöm válaszod.Akkor ha jólértem ez egy gyári benzines..Énis próbáltam hondamotort fagázzal és meglepően szereti gondolom szeretné a biogázt is aterhelést is elég jól viseli,és könyen indul róla.Mekkora lesz a fermentor mérete,mert ehez már azért kell gázmenyiség.?
Honda GX200-as benzinmotor, a karburátoron furat, abba csatlakozik a gázcsonk.
Előtte egy kicsit "feltágított" PB reduktor a mágnesszeleppel.
Azelőtt egy biztonsági mágnesszelep van, amit egy küszöbrelén keresztül a generátor feszültsége tart nyitva, tehát nem vezérelhető.
Benzinről indítunk, ezért elektromos benzincsapot és elektromosan vezérelhető hidegindítót is raktunk bele, a gázüzemre a vezérlés állítja át, az elzárja a benzincsapot és kinyitja a vezérelhető gázszelepet.
A reduktor előtt van egy csőpuffer (60 cm-es vastagabb csőszakasz) az üzemi nyomás 25 mbar
Üdv.Müködik én kipróbáltam.!!Ha nagyon érdekell a téma kisérlet képpen adhatsz neki PB-gázt is de csak észel mert kopogni fog tőle,a biogáz kissebb energiatartalma miat nincs vagy nem jelentős a kopogás.A kérdésed miből fakad.Bocs hogy én kotyogtam bele..
Lehet lesz akit érdekel, hogy 2012. 02. 25-én Veresegyházán, ingyenes konferencia lesz komposztkazán, házi biogáz, rakéta kályha és szalmaépítészet ügyben. Egy sima fórum találkozó is érdekes lehet ezekben a témákban, de sikerült Belgiumból haza hívni dr Országh Józsefet. Aki szintén előadó lesz.
Mivel a dolog önszerveződ, Ti is alakíthatjátok a programot. Ha van olyan akinek kedve van kis-előadást tartani, az jelezze felém vagy a szalma-egyesületnek.
Aki lemaradna, annak később lehetősége lesz egy fényképes összefoglalót elolvasnia a komposztkazán oldalon vagy a szalmaépítők oldalon.
A dízelre nem kell gyújtás. Beindítod gázolajjal, alapjáraton hagyod bemelegedni, majd a levegő szívótorokba adagolod a gázt. Injektoros gyújtásnak hívják. A fordulatszám korlátozója a max. fordulatszám elérésekor teljesen elveszi a gázolajat, így innentől kezdve a gáz nem tud berobbanni. Minimális a gázolajfogyasztása, a teljesítményt úgyis a gáz adja.
A gáz adagolás-vezérlésről autógáz átalakítókat kérdezz! Ott ugyan reduktor van, de az elv ugyanaz, legfeljebb a keresztmetszeteket kell növelni.
A gázt szürtem meg, mert azért ott jön ki belőle mindenféle dolog is, én a dízelre szavazok, gyújtást kell rá csinálni, kell fabrikálni vele de megoldható.
Csak a félreértések elkerülése érdekében mondanám hogy nem azért irok mindenkinek komentet a hozászólására mert okoskodom vagy kioktatnám hanem csak próbálom az olvasmányaim és a tapasztalataim megosztani és nemutolsósorban még tanulni másoktól.
