1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
Sziasztok! Köszönöm válaszaitokat. Sajnos a felségem a munkahelyén most találkozott hasonló dolgokkal és kikérte a tervezők tanácsát. Rendelkezésünkre áll FVízművek által jóváhagyott teljes vízhálózati terv, amelyet már jóvá sem hagyhattak volna, illetve már a tervező sem tartotta be a tervezési előírásokat. Több sebből vérzik a dolog. Holnap beszélek ügyvéd ismerőssel, de szerintem ez már nem garanciális problémakör.Az általános garanciára vonatkozó törvényt én is ismertem.Feltételezem, hogy Ptk. tartalmaz valami kitételt, esetleg polgári peres úton valami kihozható az ügyből.Azért megyünk tovább, természetesen nem átalakítást, hanem értékcsökkenés jogcímén kártérítést szeretnénk elérni. Az a helyzet, hogy itt a környéken számtalan sorháznál van hasonló probléma.
3. § (1) A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év.
Előbb kellett volna jelezni felé a problémát...... Azért most is jelezheted, legfeljebb elutasít. De mindenképpen javaslom, hogy ügyvédtől kérj tanácsot, mert ez egy rejtett hiba, nem tudom a PTK erre nem-e ad valami lehetőséget.
Szerintem ez a dolog még annó az építési engedélynél bukhatott volna meg, de mivel azon túl van, így nem sok értelme lenne 3,5 év lakáshasználat után ilyenekkel előjönni. Másrészről manapság kőkemény és egyértelmű sarat sem tudnak ráverni az építőipari cégekre, furcsállanám, ha pont ilyen miatt lehetne tőlük egy kis pénzt kicsikarni. (Mert gondolom azt szeretnél, nem pedig szétbontatni a falat és kivetetni belőle azt a csövet..)
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni OTÉK előírással kapcsolatban. Három éve költöztünk egy újépítésű sorházba, ahol az egyik hálószobánk fala a szomszédos házrész fürdőszobájával érintkezik. Most hallottunk róla, hogy állítólag OTÉK előírás alapján így nem érintkezhetnek lakások. A lakásokat POROTHERM 30/24 hanggátló tégla választja el és a vízvezetékek ebben vannak vezetve. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 76. §. (2) Vízvezetéket nem szabad vezetni c) önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, födémben, ha az huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget határol (pl. lakáselválasztó falban, ahol az lakószobával határos),
Véleményetek szerint ezen előírás alapján 3,5 év után elérhetünk még valamit az építtetőnél?
Ez jol hangzik, nyilvan a gyerekek itt laknak, na meg mi is, nincs is masik lakoingatlanom. Mondjuk logikus, hogy bovitheto, mert nem meltanyolhatora is atjegyzik 10 even belul ha lecsereli az ember, csak eddig ugye a valtoztatasi tilalom miatt ep.eng.-et nemigen lehetett volna bovitesre beadni. A ferjem Bt-jet viszont ugy 2 eve atjelentettuk... de a Bt. semmi koltseget nem ir le es nem fizet, csak ide kapja a postat meg ide fizet ip.uzesit (tobbet, mint Bp-en, szoval nem azert). Azert remelem ebbol nem csinalnak problemat. Akkor ezek szerint mehet a gipszkartonozas, lakni meg tenyleg nem akarjuk (direkt 1 szint a lakoszint, nem akartunk lakason belul lepcsozni).
a mák-ot kötelezi az építésügyi adatszolgáltatás (használatba vételi engedély vagy hatósági igazolás).
több ellenőrzést nem valószínű hogy kaptok, és ha esetleg igen, akkor is csak azért hogy a szocpolt tényleg arra használod amire kaptad, gyerekek lakhatására és nem adod ki bérbe vagy használod kereső tevékenységre. elvben már egy kft székhely is kizáró tényező de olyat nem hallottam h ez ténylegesen problémát okozott volna. a bővítést korlátlanul megteheted hivatalosan is. a maximális szobaszám az csak addig érdekes, amíg el nem készül. titeket támogattak egy cél megvalósításában, aminek eleget tettetek.
Koszi. Engem nem az ephat. erdekel igazan, hanem a MAK. A szocpol miatt. Tenyleg nem hasznaljuk szobanak, latvanyilag sem, bar vannak szobabutorok de tobbnyire elbarrikadozva. Tavaly nyaron "laktunk" fent, amig lent a laminaltat csinaltak es kb. mindenhonnan ki voltunk tiltva meg felhordva a butorok, meg van fent furdoszoba (mondhatjuk mosokonyhanak is, ott van a lakas egyetlen mosogepe, igaz van wc meg kad is...), de attol nem izgulok mert a szocpol arra nem vonatkozik, csak a szobaszamra. Es minket mar ellenoriztek pont a konnyen beepitheto tetoter - terdfal, oromfali ablakok - miatt a haszn.veteli utan fel evvel... akkor meg szigetelve se volt, folia-cserep volt a kulvilag fele, korbe is fotoztak bizonyiteknak. Mas kerdes, hogy szocpol lejarta utan a tetoteret is lakoternek szamitva akarom majd eladni... nyilvan ezen ertekemeles miatt csinaltuk igy. De akkor mar nem lesz erdekes, inkabb attol tartok, hogy kijonnek 9,5 ev mulva is ellenorizni, es az elo faba is belekotnek.
a helyiség funkcióját a használat határozza meg és méghozzá úgy, hogy te mire szándékozol használni. ezen "jognyilatkozatodat" az építési (megvalósúlási) tervben tetted/teszed. a hatóság meg azt vizsgálja (vizsgálhatja) hogy a kivánt funkcióra alkalmas-e (megvannak-e a feltételei). amióta a tetőtérbeépíés és általában a szerkezeti változást nem eredményező átalakítások (válaszfal építése-bontása) nem engedély kötelesek, azóta a hatóságot teljesen kizárták ebből a folyamatból. vagyis minden helyiségnek az a funkciója amit te szeretnél ha arra alkalmas (tiltó korlát). viszont hiába alkalmas valamire, ha te másként nyilatkozol, akkor a te nyilatkozatodat kell elfogadni. tehát oték szerint lehet plazmatévével és ülőgarnitúrával berendezett 50m2-es tároló, vagy sütővel-hűtővel-konyhapulttal felszerelt háztartási helyiséged.
az építési hatóság egyet tehet, hogy felszólít a helyiség rendeltetés szerű használatára. de ki tiltja meg pl. hogy az ülőgarnitúrádat csak "tároljad" egy helyiségben. és az sem tiltható meg, hogy egy gardróbba leüljél beszélgetni valakivel vagy éppen vacsorázz a fürdőben.
gondolom egy esetleges bírósági döntés azért figyelembe venné a tényleges használatot is, de ott sem otékra hanem az ésszerűség elvére hivatkozva egyéni elbírálással.
szummázva: akárhogy van kialakítva egy helyiség, a funkciója (ha a nevezett funkcióhoz rendelt minimális követelméyeit teljesíti) az amit te nyilatkozol és ezt éphat nem bírálhatja fölül.
a helyiség aljzatburkolatának megléte (nincs meghatározva otékban h mi számít burkolatnak) annyit dönt el, hogy a helyiség szintje építésügyileg építményszintnek számít vagy sem. ez max akkor érdekes, ha valami szabály behatárolja a szintek számát vagy a szintterület nagyságát. vagyis - kis túlzással oték szövegezése alapján - egy lakótelepei házat engedély és bejelentés nélkül lehetne egyszintes épületté átalakítani úgy, hogy az 1-10 emeleten mindenhonnan felszednék padlóburkolatokat :) hülyeség, de ez van oték szerint.
Na de akkor szerinted mi a modja annak, hogy me'g veletlenul se szamithassak szobanak? Jelenlegi helyzet: padlo beton (nehol van rajta padloszonyegcsempe, de csak 1-2 csikon eldobalva, felszedheto), terdfal vakolatlan, ferde sik es plafon 28 cm multirock es gk. femvaz (reszlegesen ketoldali ragasztoval ne'mi nejlon para miatt mar felragasztva, de jon le korben, miutan nincs befejezve), villanyszereles van (kapcsolok, csupasz egok, sz.gepes halozat behuzva, sot tv-kabel is, ha mar egyszer nekialltunk). Meddig mehetek el ugy, hogy nem tudjak ramhuzni, hogy szoba? Sot, egyszerubb a kerdes: ha felmegy a folia + gk. (de mondjuk eldolgozas meg lefestes nelkul, natur gk.), akkor az most szoba? Vagy raktarhelyiseg? Vagy attol fugg, mennyire rendetlen? :)
lehet h logikus, de nem így van. a lakás - és ezen belül a lakószoba - megfogalmazása nem tartalmaz kikötést a burkolatokra. régen volt a "pormentes burkolattal ellátott" de mostanra ez sincs. (legalábbis én nem találtam meg)
vagyis padlóburkolat nélküli szint ugyan nem számít szintnek és beépített területnek de ki kell adni rá a használatba vételit lakásként is. vagyis van is, meg nincs is, mint a mesében. hurrá oték....
Jo kerdes, hogy mi az ami miatt NEM szamit valami szobanak.
Mondjuk ha nincs rendes burkolat a padlón? Szerintem ez elég indok; ha a házad csak aljzatbetonnal van "burkolva", nem fogsz használatbavételit kapni, így ez logikusnak tűnik.
A szocpol az tul.keppen a negyzetmeterekben nem szamit, csak a szobaszamban. Jo kerdes, hogy mi az ami miatt NEM szamit valami szobanak. Vakolatlan terdfal? :) Egyebkent nem most kerdes, mert penz sincs ra, de idovel.
az engedély megkérése nélküli tetőtér beépítés nem szerepel sehol értelemszerűen. eddig a lakás területét a használatba vételi engedély "bizonyította" szocpolhoz, adóhoz vagy akármihez. most ez nincs és jogszabály nem is rendezi kérdést. nem ez az egy, aminek nem gondolták végig következményeit....
ha szükség van igazolására lakásterületnek, akkor marad a "hatósági igazolás" igénylése. ez egy létező, bár igen nem ismert formulája hatóság nyilatkozatának. az már más kérdés, hogy az így kért hatósági igazoláshoz milyen mellékletet fog kérni építéshatóság?
Ha eng. nelkul vegezheto, akkor mi lesz az igy kialakult lako-nm-ekkel? Nem kerul ra soha a tullapra? Vagy azon rajta sincs? Engem konkretan azert erdekel, mert szocpolos a haz, es plusz szobat nem alakithatunk ki (vagy hat fene tudja, ha anno lett volna, akkor nem kaptunk volna szocpolt, kint is voltak az epitkezes utan 1/2 evvel ellenorizni es fenykepezni is, igaz az meg 2006 kozepe volt). Mi egyelore epitettunk egy furdoszobat a tetoterbe (tavaly, ezek szerint az nem is volt mar szabalytalan?), de a maradek terben nincs gk. a ferde falakon es a mennyezeten, mondvan addig nem szoba, nem kothetnek bele. De a parazarast meg jo lenne megcsinalni, es a muanyag meg szeret lejonni ha nem tartja semmi csak a ketoldalas ragaszto a gk. vazon... A tetoter eleve 1m terdfallal es oromfali ablakokkal epult, pontosan a kis extra beruhazas nagyobb kesobbi ertek miatt. Igazan szobakent nem is kellene, mert nem lakjuk be csak raktar (hat igen, a'gy, szekreny, iroasztal van fent, es padloszonyegcsempe is... szoval ha nagyon akarom, lakhato, tavaly fent voltunk amig lent a laminaltat raktak le).
Na, ez az. De, hogy mi használható lakásnak, az már csak igények kérdése, illetve biztos vannak feltételei, de ha a padlás rendelkezik hőszigeteléssel, tetőablakkal, és mondjuk le van gipszkartonozva, esetleg a padlón is van valami olcsó szőnyeg... Márpedig erre azt is mondhatjuk, hogy mi bejárunk a padlásra, a nem használt ágyat, kondigépet, sílécet, ruhát, széket oda visszük, és hogy ne koszoljunk van szőnyeg. Hogy ne menjen tönkre a ruha, meg az érzékenyebb holmi, van falburkolat, esetleg fűtés, hogy lássunk, van világítás, stb... Akkor ez most a terven fel nem tüntetett, bűnben fogant raktárszoba, vagy példásan felszerelt padlás?
gyakorlatban a tetőtér az a padlás amit beépítenek úgy h lakásnak használható legyen
a padlás lehet belső összeköttetésben lakással, na azt semmi nem tíltja
a tetőablak elvben nem engedélyköteles. bár nekem megvan azon különvéleményem (amit néhány építéshatóság is oszt) hogy a tetőszerkezetnek mint szerkezetnek megváltoztatásához nem kell feltétlenöl a gerendázatnak megváltoznia. a cserépmennyiség megváltozása, új szerkezet (ablak) belekerülése is változása a szerkezetnek
Segítséget szeretnék kérni egy értelmezési kérdésben. OTÉK idevonatkozó részét nagyjából megértettem, de nem ad választ nekem.
Szóval: Tetőtér beépítésre kértünk használatbavételi engedélyt. Jönnek is nemsoká szemlézni. A tervtől nem tértünk el, illetve annyiban hogy van egy tetőrész, ami mondjuk, hogy "padlás" maradt, a tervezés nem is érintette, de belekerült két tetőablak, az egyik ráadásul utcafronti. A beépített részhez nem kapcsolódik ajtóval (illetve azt eltüntetjük), hanem padlásfeljárón lehet kívülről megközelíteni. Lehet-e ebből bajunk? Mitől padlás a padlás és mitől beépített tetőtér a beépített tetőtér? Kellett volna engedély a tetőablakra?
Rájöttem, hogy összekavartam a dolgokat... a hész szerint van a 3.5m homlokzat magasság, max. 60nm., gazdasági ép., viszont az ötm szerint 100nm es 4m az építmény magasság... vagy megint összekevertem valamit? nem is találom sehol az 50nm-et amit korábban írtam... Gondolom értelemszerűen mindegyikből a kis(s)ebb számít, tehát max. 60nm és 4m építmény mag. Azért feszegetem a témát, mert muszáj építenem valamit, de nem akarom, mint ahogy te is említetted, hogy lebontassák. Nem baj ha nem lakó, papíron nem lakható... vagy igen? megtilthatják, hogy nem hivatalosan ott lakjak?
első lépés azt megtudni, hogy egyáltalán mit enged helyi építési szabályzat építeni oda.
tudom, a kényszer nagy úr, de ha nem lehet oda építményt felhúzni, akkor azt sajna lebontják:(
ha enged valamit, akkor annak megfelelően lehet építeni, max késöbb kell esetleg vitázni rajta. de legalább le nem bontatják
annyi bizonyos, hogy hivatalosan nem tudsz engedély nélkül építeni és utána benne lakni, tehát kiskapu esetén is minimum vitázni/időthúzni/alkudozni kell helyi önkormányzattal.
Hogy mit hívok gazdasági épületnek... Nem az számít, hogy én mit hívok annak, hanem az, hogy a papírok mit bírnak el. Kicsit nehéz helyzetbe kerültem. Október végén ki kell költöznöm onnan ahol lakom. Sajnos albérletbe nem tudok, mert 27ezer Ft a rokkant nyugdíjam. Van egy külterületi telkem (konkréten szántóföld, de szerencsére út mellett) amit nem tudok már vagy 10 éve eladni (helyi sajátosság), ezért arra gondoltam, hogy építek rá valamit. Építési engedélyre nicns pénzem, mert nem tudok megfizetni egy építészt, még kevésbé kivárni, míg csinál is valamit. Viszont van aki segít építőanyaggal és van aki segít munkával. Már csak a jogi útját módját kell megtalálnom, hogy legyen is belőle valami. Nem számít, minek fogják papíron hívni, az számít, hogy tető legyen a fejem felett... Esetleg valami ötlet a problémámra?