" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ez az év ilyen, kevés termés van a datolyaszilva fákon. Tíz éves Costata már több száz gyümölcs felnevelésére képes, de a fagykár miatt jó ha 100 gyümölcs van a fán, de azok legalább szép nagyok.
A többi fajtán az egész termés nem lesz 100 pedig van 7 termőkorban lévő fám.
Costata
Nikita Vaniglia
Asimina érését várom legjobban, mert másik évben még nem termett.
Kaposváron is a csatornarendszer megszokott telleni, szerintem már néhány 10mm, rövid idő aladt leszakadó esőtől, aztán áll a vízben 1-2 városi rész, jönnek a vicces vízlovaglók a videókkal :D
Nem vagyok tényleg szakértő, de úgy általánosságban talán felfogtam, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés arányaiban is meg technológiájában is szar. A klímaváltozást, az egyre nagyobb szárazságokat tudjuk mi okozza, vízigényes növények betelepítése, a telelőtt állatok technológiájának fenntartása, a növényzet nélküli talaj vegyszerek stb. összefüggései valahol oda vezetnek, hogy rosszabb lesz a vízmegtartás és leamortizálódik a talaj, nulla lesz minden és táplálják vissza a mesterséges szerekkel amit tudnak.
Remélem, hogy valaki sokkal jobban elmondja ezt nekem itt és megfogalmazza, rávilágít akár a fogalmazásomban levő hülyeségekre, és szakértő szemmel elmondja.
Nálunk is a tél és a tavasz közepéig folytatva hatalmas szárazság volt, itt somogy megyében. Konkrét mm-t nem tudok mondani, talán majd a kaposvári ismerősömnél rákérdezek, ő nagy méricskélő :)
Ilyen 100-200mm-es áradást soha nem láttam a környéken a 26 életévem alatt (tudom ez még nem sok, de a helyi öregek sem).
Nálam évek óta a 3 méter mély negyed hektáros halastavam legmélyebb pontján is alig van ideiglenesen egy kis víz. Már ebihal sem él meg benne, mert addig nem tart ki, míg kifejlődnének. Május végén már árvalányhaj hullámzik a szélben az alján.
20-25 éve tavasszal mindig volt legalább 1,5 m mély víz benne és augusztusra sem csökkent soha 80 cm alá. Kiszárítani sem lehetett. Innen locsoltuk a környező területeket nagy traktorhajtású szivattyúkkal. Most ugyanezekkel feltölteni sem lehet, mert napi kb 60 köbméter elszivárog a talajban. Ennyit csökkent a talajvízszint, ami a növényzeten is meglátszik. Télen egyszer esett kb 1 cm hó, az idei összes csapadék eddig a 7 hónap alatt 82 mm, aminek 3/4-e június óta esett. (Át kell állnom tevetenyésztésre)...
Ja, elöntötte az útszakaszokat, 1-2 mélyebben fekvő házat a sok eső és a Rinya kiöntése Böhönye község (falum) két végén. Segesd fele leszakadt egy ilyen kisebb Rinya átkelő híd ami az egyetlen út arra (nagy körbe menés nélkül), Nagyatádon víz alá került a víztározók közül 3db (elvileg 4 van), és napokig nem volt víz, dolgoztak az újraindításon, tisztításon. Vésén azt hiszem napi rekord dőlt meg, nem emlékszem a pontos értékre, valami 186mm eső esett. Ez a Nagyatád-Böhönye térség nagyon megszívta.
Nálunk a házunk előtt állt a víz a szembe lévő házig egybefüggően, pedig nem szűk utca!!! Rendes árok, és a járdáig több méter mindkettő oldalt. Másnap hazamentem, még az árkok tele voltak vízzel, és akkor én még szerencsésnek mondhatom magam, mert 2-3 házba beöntött stb..
pincénkbe szerencse, hogy csak a tavaszi pakolás után maradt ládák voltak és kivolt takarítva. Lenéztem, 40-50cm-es vízben úszkálnak, mert a 2 szellőző ablak a járda magasságában van és ömlött be gondolom.
Sziasztok, van egy jujuba fam par eve, mar kb 5cm-es torzsatmerovel, kb 3m magassaggal, kb cseresznye meretu kerek termessel, foleg a sokaig tarto illatos viragzasat kedvelem, viszont egyre jobban utalom hogy szuros fajta, igy szeretnem atoltani nem szuros fajtara. Mit javasoltok ?
Erről a kérdésről volt szó a Datolyaszilva vagy diospyros kaki fórumban mostanában.
A téli csapadékhiány nincsen hatással a tavasszal fakadó rügyekre, mert a kákinak mélyrehatoló gyökere van és annyi víz, tápanyag rendelkezésére áll, hogy ennek nincsen terméscsökkentő hatása.
Hatás csak később jelentkezik ami a gyümölcsök potyogását okozhatja, de csak akkor, ha nem történik meg a vízpótlás természetes vagy mesterséges módon, öntözéssel. Most tavasszal kései fagyok voltak abban az időszakban, amikor már nagyon érzekenyek a fakadó káki rügyek. Nálam csak -4 C fok volt több alkalommal, de ettől a fagytól károsodtak a rügyek. Costata csak részleges a fagykár, de Vaniglia rügyek teljesen elfagytak. Costata jellemzően rejtett rügyekből indult újra. A Vaniglia rejtett rügyekből és a károsodott rügyekből is újra indult. A rejtett rügyekből fejlődő hajtások néhány hét késsel fakadtak meg, de ezeken a hajtásokon nincsen virág így termés sem.
Megérdeklődöm, meg próbálok képet kérni a termésről.
Annyit tudok igazolni a kevés tapasztalatom ellenére ezekkel a fügékkel kapcsolatban, hogy 1-2 héttel előrébb jár a másodtermés mérete a mi otthoni fügénkhez képest. Bár ez jóvalta nagyobb fajta is.
Emlékszem, hogy komplett bokrot ajánlottál már fel szinte. Hol is volt az a bejegyzés, ahol a fajtáidat megmutattad?
Ráadásul ha már érik, az egy korainak mondható fajta. Elfogadnék róla gyökereztetni való vesszőt, vagy kis gyökeres tősarjat. Nekem több féle fügém van, biztos tudnék cserét adni.
Kaposváron Tóth Győző barátomnál volt szerencsém egy fügét enni tegnap. Nagyon ízlett!!!!!!!!!!!! Igazi meglepetés volt az állaga és az íze is. Fajtáját nem tudjuk, majd lefotózom egyszer, hátha könynen azonosítható fajta. Nála is szerintem ledobálta az első termések 99,9 %-át. Kisebb marék nagyságú, hosszúkás zöld állapotban volt, barnult volt a vége (tehát gondolom csak részben volt érett), szinte azt hittem hogy rohad ahol barna első látásra, és szétnyitottam, bátran megettem. A zöld és a barnuló rész is finom volt. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó a füge, ezt nem kell temetnem! :)
mint hűtlen szeretőre. én is szerelmes voltam belé,
sokat ígért a kapcsolatunk, aztán megcsalt. lehet, csak rosszul tudom, hogy félrelépett,
de ez ilyen egy nagy szerelemben, tudjátok, a gyanú is elég, és minden összetörik.
lehet, ezért is írtam szarkasztikus posztot nemrég (szegény Juditot is belekeverve), mert fáj, ami történt! pedig milyen szépreményű volt minden!
(ígéretes gyümölcs: ezt még Judit is megerősítheti, emlékszem még lelkes várakozására a gyümölccsel kapcsolatban, de én is így voltam vele. aztán az íze... először furcsa, utána rossz -mint gyereknek a sör- de később mégis finom és függőség, majd csalódás, a detoxikáló réme :) :(
más meg csak szimlán beleunt a furcsa vagy nem finom ízvilágba.
ízlések és pofonok. sok van a világon, ami nem mindenkinek tetszik, sőt legtöbb minden, ilyen.
(politika, vallás, ízek-ételek, még a "legjobbat" sem szereti mindenki!)
csak az a kérdés, mennyit, és mennyire bomlik le érés során.
mert -pl. a "mérgező" zöld paradicsomhoz hasonlóan- a nyers paw gyümölcshús elég
"gáz". persze, ki akarna nyersen enni? senki, de sokan így is esznek, tudtukon kívül, ha szedik a termést, és nem várják meg, amíg éretten potyog. ausztriában van egy kis paw ültetvény, ott is úgy "szüretelik", hogy a fák alatt háló van a levegőben, abba potyog a gyümölcs, azt "szedik".
a másik, h a különböző fajták húsa különböző mennyiséget tartalmaz.
ezt még maga, a világon legfőbb kutatóintézete, nemesítője -és így védelmezője- a KSU (Kentucky egyetem) ismerte be azzal (tehát a hús is tartalmaz, mert nem lett volna mit vizsgálni) hogy a mennyiségeket vizsgálta.
azt találták, h vannak magas, közepes és alacsony tartalmúak.
a sunflower pl. alacsony, a (kedvencem :( az overleese magas... :( príma-t nem nézték, gondolom mert olasz fajta.
továbbra sem tudjuk persze, mennyi az annyi, és mi számít károsnak, ha egyáltalán az!
de érdekes, h a KSU nem is próbált a támadásokra választ adni, csak ez az egy kutatás van forgalomban! külföldi fórumokon téma az annonacin, egyszer még maga Petterson a nagy nemesítő is írt oda, miután a videójában sokszor nagyon) remegett a keze oltás közben, és azzal "vádolták" a sok paw zabálástól (munkahelyi ártalom, aki malomban őröl, lisztes lesz...) remeg, de ő megírta, örökletes a betegsége...
(amit azért erősíthetett a paw fogyasztás...)
legalább állnának ki azzal, hülyeség az egész, nincs ártalom. ha valaki tud -és érdekli- új kutatásokról, írjon. én nem követem most a témát de 1-2 éve sokat olvastam külföldi oldalakat, fórumokat. nem dőlt el a kérdés.
Ha már újra téma lett az anóna félék anonacin tartalma kutattam utánna kicsit, hogy mivel is állunk szemben. Asimina Triloba vagy Indián banán és van még legalább másik kilenc vele rokonságban álló trópusokon élő rokon faj. Soursap gyümölcs anonacin tartalmát említik hosszú távú hatásként agykárosodást okozhat, pakinson kór kialakulásáért lehet felelős. Indián banán gyümölcs magjai és a gyümölcs héj tartalmaz anonacint, de maga a gyümölcs húsa nem, de ennek ellenére mértékletes fogyasztását javasolják a kutatók. Ennek tudatában a gyümölcs héját fogyasztás előtt érdemes késsel levágni, mert akkor biztos eltávolításra kerül a gyümölcs héja maradéktalanul.
van amelyik fán egy szem sincs, van ami kidőlt a viharban, annyi volt rajta.
azt gondoltam, még ráérek kikarózni, mert kicsik a gyümik... de ezek szerint nem volt már idő...
általában máshol is kevés lesz, a fagy lerendezte a kérdést.
csak azt nem értem, miért van egyik fán roskadásig, a másik fán semmi, hisz egymás mellett vannak, egyformán kaptak fagyot... itt jön be a régi szép elméletem a halál előtti pánikszerű túlteljesítésről
(gyümölcsöző kapuzárási pánik :).
a fa érzi a vesztét (károsodott), és utoljára még nagyot akar alkotni (génjeit továbbadni.. de sajnos "buta", hiszen nincs is magja...)
bocsánat, csak belelendültem az írásba, stand-up comedy stílusban, mókás fazon vagyok,
persze hogy nem gondoltam komolyan, vicc volt:
"...inkább mérgeződjél meg te..." meg hogy én majd a vevőket mérgezem.
tudjuk, ismerjük a tavalyi és előtti hosszas és bonyolult értekezéseket-vitákat a témában (utána olvasható kereséssel, aki akarja látni), nem hozom elő a részleteket. akkor azért írtam, mert érdekes adalék a paw-hoz, és hogy azért tudjon róla, aki akar. és persze a vita nem dőlt el!
ha lesz majd eladó paw-om, azért a vevőknek elmondom, ne egyenek túl sokat (hányinger, hasmenés lehet az azonnali hatás, érzékenyeknél.) de ez kb. olyan, mint a gyógyszertájékoztató, amin szinte minden fel van sorolva: hányás-fosás-kiütés-szédülés, kettőslátás, halál :) aztán egy egyszerű gyógyszer. amit, van aki naponta eszik...
másrészt TÉNY, hogy azért ásattad ki, mert nem ízlett (de talán a tudat is belejátszott, h minek egy gyümölcs, aminek nem biztos a pedigréje, akármit is okozhat hosszú távon, fogékonyaknál, na de ki az?), hiszen tény, mivel extrém ízű, nem lehet sokat enni belőle. te meg egyedül vagy, annyit nem tudtál volna megenni, amennyit teremhet, pár év múlva. meg már akkor is ha jól emlékszem az egyik termett vagy 20-30 db-ot. a gondoskodás és a nagyon jó talaj!
ennyit tényleg nem jó megenni, én is 5-10 db-ban maximalizálom éves fogyasztásom.
ezért meg minek egy fa egy kicsi kertbe? nálam elfér 3 hektáron :) de itt sincs több, mint 6 fa, miközben mindenből van vagy 15-20 fajta (ha csak az olyan marginális fajokat nézem, mint a cseresznye, 16 fajta..., mandula 14 fajta, szilva is vagy 15, stb.)
szóval megértelek, van az a kis mennyiség, ami után meg lehet unni. persze ízlések és pofonok is.
A Kelenvölgyi Díszfaiskolában vettem, de arról nem volt szó, hogy magonc vagy oltvány, ezt most se közlik a honlapjukon. Csak azt, hogy öntermékeny. Szóban annyit mondott az eladó, hogy ha nem terem, ültessek még egyet.
Hát most megpróbálom tömni trágyával, tápoldattal, de nagyon gondolkozom, hogy inkább ki kellene vágni.