" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szerintem senkinek nincs arra kapacitása hogy 100 felé beszélgessen ugyanarról a dologról. Ez a fórum azért előnyös, mert évekkel ezelőtti hozzászólásokat is vissza lehet keresni, és egyszerűen megtalálni.
A fügebokorra gondolsz? 22 db van jelenleg. Arra gondolok hogy amíg győzöm a tasakok fel-le rakását addig csinálom, ha annyi terem hogy nem győzöm, akkor jut a madárnak is. Nem tudok ennyit takarni. A datolyaszilvát meg valami csipkedte tavaly már zölden is. Nem fogom nyár derekától bebugyolálni a fákat sem. valószínű az lesz, hogy váltogatni fogom a madárijesztőféleségeket.
Támogatnám! De nem sok reményt fűzök hozzá. Szerintem ez a fórum eléggé régi és rugalmatlan, mintha azt olvastam volna máshol, hogy ezt a kezdő szöveget nem lehet módosítani, vagy csak az tudná, aki létrehozta...
Lehet, meg kéne próbálnod az egész bokrot takarni. Valami fátyolfólia félével, ami átengedi a levegőt, meg szellőzik... A háló szerintem kevésbé praktikus. Mert más nem nagyon van, ha sok a madár és éhesek.
Oké, hogy ez így macera, de legalább marad valami enni.
Ezt az egész oldalas bevezetőt szerintem már mindenki látta, hogy lehetne bezárni vagy valami hasonlót kitalálni, hogy csak az lássa aki konkrétan kíváncsi még rá.
Hosszu tavra tervezek vele a fal melle, azert rakom kozel amennyire lehet, hogy a tavozo hô ovja a nagy hidegek idejen!! Es kikell talalnom, mikent fogunk tudni biztonsagosan kozlekedni, veletlen sem akarom levagni emiatt, ha rosszul matematikaznek....szoval jardatol 2meter azakkor tuti jo egy kifejlett 4-5meteres fanak igaz?
Megőrülök ha ezt is eszi a feketerigó! A napokban repültek ki az első fészekaljak. Csapatokban repülnek. Pillanatok alatt lecsupaszították a szomszéd hatalmas cseresznyefáját, a másiknál egy szem eper sem maradt. Mi lesz nálam ha érik majd a füge? Hát én ezt nem bírom!!!
Ez egy hány méter magas fa, 4-5m? valahol feltettem a kérdést de még nem tudtam meg a választ, milyen széles lombkoronát (átmérőben vagy sugárban?) nevel egy ilyen kaliberű fa? házfal+járda 1m + ha 2 méterre teszem odébb ezektől akkor nagyon a járdába lógna?
Ez már szép nagy fa, biztos idősebb 10 évesnél. Vaniglia minden rügye elfagyott ezért rejtett rügyekből újra indult, de ezeken a hajtásokon nincsen virág egy sem.
A nálam tapasztaltabbak tanácsára adj majd természetesen, de hogy megnézzem a fejlődésem, felvetem az én meglátásaim nagyjából. Továbbá nekem is lennének kérdéseim a végén.
A 3 ágat ami a vezérrel igen erősen konkurál, én biztosan levágnám, és akkor zöld utat kapna a vezér, tudná a dolgát, erős impulzust kapna felfele (teljes fény, bokrosodást talán gyengíteni benne?).
Nagyon sok az ág lejjebb is, elég nehezen kivehető 1 szemszögből, hogy mi merre megy, de sok helyen látok egymásra növő ágakat, próbál néhány kijönni és felfele törni az ágakat keresztezve.
Néhány erősebb, és megfelelő szögben kifele állót hagynék meg.
Látva a szép fáidat, az lenne a kérdésem, hogy kisebb, frissen ültetett konténeres fáknál kell-e hagyni befele növő rügyeket, vagy elég hagyni akár 1 rügyet, ami tovább viszi az ág növekedését megfelelő irányban kifele, vagy 2-3-at is kéne hagyni, elágazásba?
Tehát összességében, az lenne a cél jelenleg egy kisebb fánál, hogy az ág menjen kifele, de ne legyen rajta jobbra balra befele hajtórügy, amiből kisebb ágacskákat nevel ebben az évben?
Mindegyik fajtán tapasztaltam tavaszi fagykárt, de jelentős különbségek tapasztalhatók azonos körülmények között. Vaniglia teljes fagykár, de újra hajtott.
Mercatelli meglepően jól birta csak részleges fagykár.
Costata lesz rajta termés 100-160 darab, de lehetett volna háromszor ennyi is 9 éve ültetett fán.
Nikita csak egy ágvég szenvedett fagykárt, de szerencsés az elhelyezése, mert két oldalról is házfal védelmében van ültetve.
Én régóta küzdök a kivivel kb 12-14 éve. Lassan haladok . Van egy termős kivim, az 2015 óta terem (2017-ben túléltünk egy nagy fagykárt) és van egy porzós virító tövem (az 2017-18-19-ben reparálódott a fagykárból) idén végre van egy harmadik tövem amin végre lett 1 virágbombó. Összesen vagy 30 tővel küzdök. A legnagyobb ellenség a kósza pocok, kevesebb méreg a meszes talaj. Savanyításra már pH4,2-es tőzeg, gipszpor, sárga kénpor, ecetes víz, citromsavas víz ... minden játszik. X@rrá kell locsolni rendszeresen.
Fiatal korban ellenség a csiga is. A kerítéslábazatok mellé közvetlen ne ültessük a kivit, mert az életterét a gyökérzetnek a felére csökkenti és pontos iránymutatója a kósza pocoknak.
Ezt a házi talajsavanyítást kifejtenéd pát tőmondatban?" te is tudod savanyitani sok módszerrel"
Nálunk nagyon meszes a talaj, még az akácok is elsárgulnak néhol. Gazdaboltban rhododendron savanyú tápoldatot adtak, de az elég húzós árban van. Előre is köszi a választ.
12-14 fok az pedig nem kevés, azt hittem, hogy "hűtő" szerű hőmérsékletet kellene produkálni 5-8 körül. Van egy "modern" betonozott pincénk (nem téglás, nem kupolás, nem megy mélyre annyira mint a régi parasztpincék), a két keresztablak a kinti járdával találkozó szint, tehát kb olyan 2-3m mélyen van. Állítólag száraz szokott lenni. Még soha nem tároltam semmit, idén még csak körte és alma lesz, elkezdem az első megfigyeléseket majd :)
Kiwinek nem akarnék plusz pénzt költeni a földre, ha nem muszáj, reménykedem benne, hogy tetszeni fog majd neki a talaj, ha kell valami kis tűlevelest ültetek mellé, sorvégébe ( kicsit, újat, amit nem hagyok óriásira megnőni és gondoznánk).
Tegyük fel, hogy összejön 2-3 éven belül, hogy lesz sok körte, alma, datolyaszilva, (később kiwi), egyéb tárolható zöldség, gyümölcs esetleg... Lehet hülye kérdés, de az almák az egész pincében tolják az etilént és befog érni a datolyaszilva, kiwi? vagy ez csak bizonyos távolságon belül érvényesül nagy mértékben? Mik termelnek pontosan etilént, és miket érlel be?
Hát akkor szerint felejtsd el a berkenyét, sokkal fanyarabb mindennél amit eddig kóstolhattál, de én imádom pl, idén ültetem a 3. fámat. :D
A kivinek sok talaj jó, kicsit túl van tolva ez a savanyú talaj, főleg, hogy te is tudod savanyitani sok módszerrel, ha esetleg nem lenne az. Sokkal fontosabb a sok viz neki.
Igen a kivit pincében tároltam, kb 12-14 fokon, lehet, ha bentebb rakom, akkor tovább birja, de nem akartam a borok mellé berakni. :) Mindenesetre május közepéig simán kibirta igyis minimális veszteséggel.
Nagyon jó, hogy említesz konkrét fajtákat előnyökkel, pl. a nagyfajta húsos som (Jolico). Ezek a hozzászólások támpontokat adnak nekem, hogy mégis mit keressek, mire figyeljek egyes fajtáknál? kis termés, ehetetlen termés, dísznövény fajta vagy ehető is van.. stb.. nem tudom mi jöhet szóba :)
A berkenye fanyar íze mihez hasonlítható? Egyenlőre a "fanyar" hallatán nem tetszik... pl. ha egy narancs nem édes eléggé akkor egyből köpködöm ki, mert nagyon nem bírom a savas hatást cukor nélkül.... Ugyan így vagyok a bolti kiwivel ha nagyon éretlen ***bolti...
A kiwi április május környékéig eláll??? Azta!!!!!!! Nekem is kell :) hány fokon tárolod? pince?
Kiwiket megneveznétek konkrét fajta névvel? Átbújom majd a kiwi sikeres termesztése fórumot is, de ha már ennél tartunk, az udvaron vannak fenyőink a szomszéd háza és a mienk között. kb. 10méter távolság van 2db 6-8 méter magas fenyő között, ezek között tervezem a sort kialakítani.
A közte levő talaj valószínűleg eléggé savanyú lenne a kiwinek?
Több fenyő is látszik a háttérben. Az utcafronti kerítés mellé gondoltam a lugast.
Itt látszik jól, hogy itt lenne a sora, ezt a fenyőt szükség esetén meghagyom.
Ezek a fenyők viszont kilesznek vágva. A jobb oldali kisebb fenyő a sor másik vége. Szegény füge nem kap energiát és fényt rendesen az óriásitól :). Ráadásul a falhoz közelebb 2 datoylaszilvát akarok telepíteni.