Viszont ez a függőség Oroszországgal kétirányú. Mert Oroszország a kőolajért és földgázért kapott dollárok milliárdjainak segítségével modernizálja gazdaságát és hadseregét. Ha ez a pénzügyi forrás elapadna, akkor az nagy csapást jelentene Moszkvának.
"Kinanal csak a gazdasagi fugges van, es az is eleg nagy reszben kolcsonos."
Most még csak gazdasági jellegű. De amint elég erős lesz a kínai hadsereg, az ország erőteljesebben lép be a nemzetközi politikába, mert akkor már ott lesz a háta mögött egy jó érdekérvényesítő eszköz.
Kínának hatalmas probléma, hogy teljesen saját fejlesztésű eszközei nincsenek, modern katonai technológiát csak az oroszoktól tudnak venni (vagy máshonnan koppintják).
Egyébként van egy léneges különbsége az orosztó és a kinától való függöségtől az usaknak, mig kinától a függösége gazdasági, addig az orosztól való függése az usaknak politikai....európának meg létkérdés...
A kinai gazdasag es hadiipar csak lowtechben jo. Pl. gyartanak repulogepeket, de hajtomuveket csak borzaszto gyenge minosegben, ezert importra szorulnak repulogepmotorbol (+ karbantartas, stb. fuggoseg), vagy hatalmas hajogyartasuk van, de hajomotorokat es hitech reszegysegeket mar importaljak (az elkeszult hajokon a kinai hozzaadott-ertek emiatt atlagosan is 50% koruli vagy alatti).
Az meg egy mas kerdes, hogy a nyugat gazdasagi ertelemben fuggosegbe kerult toluk, ahogy az oroszoktol is.
"A kínai hadsereg olyan mint a kínai gazdaaág, nagy papírtigris."
Most még talán (de már ez sem biztos), de néhány éven belül nagyon meg fog erősödni.
"A tajvani hadsereg ütőereje kombatibilis a szárazföldivel, azonkívül mögötte az USA,"
A tajvaniak maguk csináltak egy számítógépes szimulációt, amely azt mutatta ki, hogy a kínai hadsereg még az amerikai erősítés beérkezése előtt megszerezné az ellenőrzést.
"meg erős feltételezések szerint olyan mint Izrael, soha nem jelenti be, de van atombombája."
Nem biztos, hogy szerencsés összehasonlítani a két országot. A tajvaniak esetleg példaként tekinthetik a sorozatos izraeli győzelmeket az arabok elleni háborúban, de ennyi.
"Kb annyi az esélyük egymás megszerzésére mint egy új angol-Indiának, vagy egy NDK2-nek:)"
Ez most már nem igaz. A "népi" Kína hadereje egyre erősebb lesz, és egyszer így vagy úgy érvényesíteni fogja fennhatóságát Tajvan felett, ahogy ezt Grúzia is megpróbálta, de sajnos beletört a foga.:))
Az oroszok leállították az offenzívát, mivel szerintük "kikényszerítették a békét Grúziától". Szaakasvili szerint az orosz hadsereg kettészakította Grúziát. A kb. 26-30 000 fős grúz hadsereg a sokszoros túlerőben lévő orosz hadsereget nem tudta megállítani.
Egyébként ha 2000, ha 800, jelentősebb mértékben nem tudják befolyásolni a harcok kimenetelét. Az oroszok már elfoglalták Gorit, és megkezdték a benyomulást Abházia irányából. Ennek a háborúnak a grúzok szempontjából nem lesz jó vége.
Visszatért Grúziába (amerikai repülőgépeken), és már a dél-oszét fronton van az Irakban szolgáló mintegy 2000 fős (az USA és Nagy-Britannia mögött a harmadik legnagyobb létszámú) grúz kontingens első csoportja.
Az egyik ilyen valóban létező ellentmondás a nemzeti szabályozás és a nemzetekfeletti működés között van. Ezt valószínűleg nem a nemzeti, hanem a enmzetekfölötti organizációs sinteken fogják, ha fogják feloldani. Márcsak ezért is önellentmondásos minden antiglobalista indulat, Szalay Erzsébetével együtt.
Nem ertem a logikadat: ha egy rendszerben ket erdek ellentetebol konfliktus szarmazik, akkor nem lehet minden tovabbi indok nelkul az egyik erdekszferara bizni a konfliktus kezeleset es azt varni hogy ez ne vezessen tovabbi feszultsegekhez. Egyebkent Szalay Erszebet a globalizmus altal okozott feszultsegekre a valaszt nem a nemzeti szabalyozasban latja, hanem inkabb ugyancsak globalis jellegu, csak mas beallitottsagu szervezetekben, es szervezkedesekben.
A tőkekoncentráció pedig nem lineáris, minden határon túl emelkedő görbe, ugyanis nem öncél, a tőke pedig nem szubsztancia, a tulajoon csak befektethetősége arányában minősül tőkének. Ha a tőkemegtérülés a koncentrációval ellentétes folyamatokat kíván meg, akkor majd dekoncentrálódni fog, és én nagyon könnyen el tudok képzelni iklyen folyamatokat.
Igen. Csak kerdes, hogy az egyetlen kivanatos cel a tokemegterules. Sot erdekellentet kulonfajta tokemegterulesek kozott is van, pl. hosszu vagy rovid tavu, stb. Szalay Erzsebet eseteben ugy tunik, hogy az ilyenfajta ellentmondasokra es a beloluk szarmazo rendszeren beluli instabilitasokra hivja fel a figyelmet. Vegsosoron ugy is ertelmezhetjuk, hogy a rendszeren belul marad, azaz azt allitja, hogy a rendszer altal legkivanatosabbnak tartott cel, a tokemegterules maga, nem teljesul.
Attól függetlenül viszont, hogy nemzetközileg nem ismerik el (vagy pl. Tajvan esetében csak részben), ezek az államok már régóta teljesen függetlenül működnek az anyaországtól, amely egyszerűen nem képes érvényesíteni a fennhatóságát.
A jelenlegi helyzetből is látszik, hogy nemzetközi jog nem létezik, csak néhány elborult, idealista jogtudós fejében. Egyetlen szabály érvényesül: Az erősebb kitya b*szik!