A közelmúltban napvilágot látott újságcikkek, tanulmányok ellenére a Duna-Tisza-csatorna megépítéséről és megépítéséről szóló tervekről keveset lehet olvasni. Szeretném, ha ez a téma ezzel a topikkal nagyobb figyelmet, publicitást kapna a szakavatott és laikus olvasók, hozzászólók számára.
Egy információ töredék mi szerint a téma megint aktuális és valami amerikai szabadalom alapján vörösiszapból lenne a burkoló anyaga. Tud valaki róla valamit?
Sok kommentelő nincs de azért küldök pár képet.Hátha valaki rá keres hogy mi volt az eredmény a DTCS-én.(Alsónémedi)2013.03.07 9:30-tol 13:00-ig. Ui:A halak épségben vissza engedve.
Az egyik a hajózás, aminek az a jó, ha a Dunára merőlegesen halad a csatorna nyomvonala, a másik a Kiskunság vízutánpótlása, aminek az a jó, ha a csatorna majdnem párhuzamosan fut a Dunával.
Az én véleményem szerint a vízutánpótlásnak van elsőbbsége, de azt úgy kellene megvalósítani, hogy ne zárja ki a hajózás lehetőségét.
A hajózás nem ér rá! Már nagyon elvan késve! A Tiszának hajózhatónak kéne lenni Záhonyig, 110mX11mX2,5m-es egységekkel és már rég kellene a Duna Tisza csatorna ugyanezzel a hajómérettel közlekedhetően.
Ha álmodunk álmodjunk akkorát hogy isten is csak habozva teljesítse!
És tovább egyszerüsítve a problémát, meg lehet építeni a már említett mélyvezetésű csatornát az eredeti tervek szerint, de tasi indítással. Így gravitációs lenne a tiszai vízutánpótlás.
A nyeregnél a hajózócsatornából kellene a vizet kiemelni, és övcsatornákba vezetni, ezzel megakadályozható lenne a talajvízszint csökkenés a csatorna térségében, és innen kiindulva lehetne ellátni vizzel a 116 m-es szinten X alakban futó csatornákat is. Ezen csatornák távoli végénél pedig továbbra is fel kellene emelni a hátságok gerincei futó csatornákba a vizet.
Természetesen lehet úgy is dönteni, hogy a hajózásra optimalizálják a tervet.
Ez esetben lehetőség nyílik egy-egy zsilip "megspórolására.
Ez esetben a hajózó csatorna nyomvonala nem változik, tehát az élő Dunából Tasnál ágazik ki, és a nyereg mélypontján halad át Csongrádig.
Ámde. csak egy zsilippel emelik a középső szakasz vízszintjét kb. 108 m-es szintre. Ez a zsilip valahol Izsák térségében épülne. És itt létesülne a felső szakasz vizellátását, egyben a tiszai vízutánpótlást biztosító szivattyutelep, valamint a már leírt 116 m-es szintvonalon futó csatornákat ellátó szivattyútelep is. Ez esetben vizsgálni lehet, hogy ezek e szintvonalon futó csatornák mindegyike, vagy csak egy-kettő felemelhető-e 120 m-es magasságig.
Ennek megfelelő mértéküre kell kiépíteni a létesítményeket (pontosabban ilyen kapacitásra bővíthető módon kell az első ütemet kiépíteni).
A tiszai vizutánpótlás nyomvonala már megegyezhet a hajózási igények nyomvonalával. Vagyis a Tiszába a csongrádi vílépcsőtől közvetlenül északra csatlakozna be.
A hajózásra egy érdekes nyomvonal és megoldás adódik.
A nyomvonal a nyerget a római I változat szerint keresztezné, és e változatnak megfelelően folytatódna Csongrádig.
Ez a mélyvezetésű csatorna nyomvonala. A dunai kapcsolatot viszont át kellene helyezni Tas-Kunszentmiklós nyomvonalta. Így egyrészt rövidebb a mesterséges hajóút, másrészt közvetlen kapcsolat alakítható ki a Dunával egy új tasi hajózsilip építésével.
Maga a hajócsatorna azonban nem lenne mélyvezetésű, hanem két zsilippel felemelnék a középső szakaszt a már említett 116 m-es szintre (98-ról), és ennek a középső szakasznak a vízellátását az előzőekben leírt főcsatorna biztosítaná.
A cikkek elolvasása után úgy látom, hogy még mindig erősen él az a mérnöki szemlélet, hogy az ember győzedelmekedik a természet felett.
És ennek az ideológiának megfelelő grandiózus elképzelések születnek, miközben valamiféle beavatkozás igénye egyre sürgetőbben merül fel.
Sztem olyan megoldást kell keresni, ami a jelenleg égetővé váló problémákat orvosolja, ugyanakkor nyitva tartja a lehetőséget a nagy álmok megvalósítása előtt is.
Jelenleg egyre égetőbb gond: a hátság vízutánpótlása.
Grandiózus álom a Szolnok-Rotterdam hajóút.
Fentiekből következik, hogy valamerre el kell indulni a vízutánpótlás területén.....de hajózása nélkül. Az ráér.
A vízutánpótlás vízigénye 100 m3/s körüli, bár van itt 8 m3/s-mal számoló igény is. Legyen az I ütem a kettő átlaga, 50 m3/s, ami fejleszthető.
A nyomvonalra egy érdekes megoldás kinálkozik. a Kiskunság terepviszonyai egy nyereghez hasonlítanak, melynek mélypontja valahol a 115 m-es szinten van. Tegyünk erre 1,0 m-t, és már lehet is húzni a nyomvonalat a 116 m-es szintvonal kiegyenesítésével. Az északi oldalon a nyereg Duna felőli oldalán, a déli szakaszon a nyereg tiszai oldalán mehet a főcsatorna. A nyereg maga egy tározótóvá alakítandó ki, az egyenletes víizszint, és vízhozam biztosítása céljából.
A csatorna a már megépült szakaszból kapná a vizet Dabast északról megkerülő nyomócsövön át. Ez a 116 m-es szinten levő tervezett csatorna látná el a tőle mélyebben fekvő területeket gravitációsan leágazásokkal. A két legfőbb leágazás a középső tározóból vezetné ki a vizet szintén a 116 m-es szinten az északi hátság tiszai, és a déli hátság dunai oldalán.
Ami a 116 m-es szint felett van, az a hátságok gerincén tervezett csatornábó lenne ellátva. Az északi csatornát Dabasnál, a déli csatornát pedig Sükösdnél létesülő szivattyutelep látná el.
A kiépítés jól ütemezhető.
Először a 116 m-es szintű főcsatorna északi szakasza épülne meg a tározóig a hozzá tartozó szivattyúteleppel, ami 10-50 m3/s kapacitású lenne, de bővíthető 100-150 m3/s-ig.
Oké, de Baján nem vágták el a mellékágat (Sugót) totálisan a főágtól szabályozás ürügyén. (Hálistennek!) Máshol már nem volt ilyen kegyes a sors, lásd pl. mondjuk Szentes, és a Csokis által említett Békést vagy Szarvast azért nem mondom, mert azok kicsit más esetek, hiszen csupán magát a folyót terelték el. (Eszembe jutott a réges-régi ált. iskolai földrajz tankönyv, benne a híres (?) Davidov-tervvel, amelynek lényege a nagy szibériai folyók -Ob, Jenyiszej- folyásirányának a megfordítása lett volba. Eszerint az említett úr is koppintott valahonnan?) Nos, csak ezért zsörtölődök, h. a holtágakkal nemigen foglalkozik senki, pedig itt vannak a kezünk ügyében, "csak le kéne hajolni érte". üdv. izgaga
Mwin: szerintem Te magad megadtad a választ. 1ébként emlékezetem szerint a Haj.Felügyelet honlapján megvan a tiszai hajózási rend, benne az is, h. milyen méretű vontatott ill. tolt kötelékek közlekedhetnek. s ez kb. még reális is lehet, mert én is elcsodálkoztam már, hogy pl. a Körös-torokban, ahol a hajózóút bezony nagyon szűk, mégis szépen elfért a vonta. Szóval egyetértünk, de hogy a mi egyetértésünk mire elég?????? üdv. izgaga
Miután ugye itt a vizet előbb egy púpra felfelé, majd onnan lefelé kellene kormányozni, a nagymértékű vízelvezetés a Tiszáról sem lehetséges, hacsak nem akkora méretekkel építünk, mint amit említettem, de ez tényleg sokmilliárdba kerülne. A DTCS ilyetén funkciója tehát kizárható.
Tulajdonképpen az 1000-es és a 990-es szint közti különbség lenne érdekes, az a 10 centi már sokat segítene kritikus helyzetben. De azért inkább a Tisza apasztása lenne érdekes is, meg reális is. Arra meg nem hiszem, hogy
Tulajdonképpen én sem gondoltam át rendesen, de biztos vagyok, hogy gátakkal együtt is bakfitty lenne. Bazi rég volt, amikor hidraulikát, meg hidrológiát tanultam, úgyhogy rajtam már az sem segítene, ha utánanéznék a megfelelő adatsoroknak :-) (emlékeim szerint valahol a hydroinfo.hu-n van ilyesmi), de olyan nagyságrendi különbség van a két vízfolyás közt, amitől szerintem bele sem érdemes kezdeni a számolásba. Emlékeim szerint -ezek frissebbek, mint az egyetemiek- a Sión két nap alatt lehet leengedni egy centit a Balatonból, ha nem akarják vécéöblítőként kezelni. Az 600 km2 * 0,5 cm / nap = 6 * 102 * 106 * 0,5 * 10-2 / 24 / 3600 = 35 3/s Ezt lehet összehasonlítani az árvízi vízhozamokkal.
Na jó, marhaságot írtam, a pontos számok a következők: Baja 1000-res árvízi vízállásoz tartozó vízhozam 9250 köbméter/sec. Ugyanakkor a 700cm (I.fokú árvízvédelmi készültség) hoz tartozó vízhozam 4870 köbm/sec, ezt figyelembe véve annak az árapasztásnak el kellene vinnie majdnem 4000 köbmétert, ehhez viszont kb a bajai mércéhez tartozó keresztmetszetre lenne szükség, ami kb 300 méter szélességű víztükröt feltételez.
Nem ugrott, a tervszerű leürítéssel,-feltöltéssel ez kezelhető, de csak nagyon kicsi méretekben. (Az osztrák szakaszon sem tartják az árvizet a gátak mögött) A Duna árvízi vízhozamának átirányítása a Tiszára fantazmagória, ahhoz tényleg folyó méretű, természetes lejtésű vízfolyásra lenne szükség. Számokban: a Duna LNHV vízhozama átlag 16-18000 köbm./sec, ebből az árvízi csúcsokat kellene levezetni, mintegy 5-6000 köbmétert másodpercenként. Majd, ha ráérek, kiszámolom az ehhez a vízhozamhoz tartozó keresztmetszetet. Hozzáteszem, a számok nem biztos, hogy jók, utána kellene néznem a vízállásidősorokban, de a nagyságrend kb stimmel. Ez a kép majdnem pontosan két éve készült Melknél, az akkor érkező víz előtt megnyitották a duzzasztót.
Csak menet közben belépett az árapasztás is, azért hoztam fel azt is. Viszont el tudok képzelni még egy okot, ami ugyan inkább jövőbeni, de szerintem valós. A Kiskunság talaja jófajta sívó homok. Nyeli a vizet, mint kacsa a nokedlit. (Nem vagyok sem geológus, sem vízügyi szakember, de azt is érdekes lenne kiszámolni, mekkora utánpótlás kéne az elszivárgó víznek, bár az a gyanúm, hogy a Duna átlag vízhozamához képest ez bakfitty.) Szóval ez az elszivárgó víz szépen lesüllyed, de közben meg is tisztul. Márpedig az ivóvíz baromi értékes dolog lesz már középtávon is. Csak sajnos ez sem a kellemes, kanyargós vonalvezetés mellett szól. Bár tény, hogy ha két oldalt erdők vannak, akkor az ember meg tudja bocsátani a hosszú egyeneseket is. :-)
Ugyan nem tőlem kérdezted, de: A csatornaépítés célja ott van a topicindító által belinkelt hsz-ben. Röviden: öntözés, hajózás, idegenforgalom. A vonalvezetésről nem tudok nyilatkozni, lévén nem ismerem a domborzatot, a terveket, a szükséges gazdasági célokat, lehetőséget. A harmadik kérdéshez nem tudok hozzászólni.
Az is ide tartozik. Ahhoz, hogy az erdő belül lehessen a gátakon, széles árteret kell kialakítani. Az viszont nagy földmunkával jár, ami sok zsé. Haszna "mindössze" természevédelmi (vizes élőhelyek) és turisztikai. Na, erre mikor fognak tudni pénzt fordítani szerinted? Ráadásul az ilyen ártér rendben tartása is költségesebb, szóval csak viszi a pénzt. Ezért gondolom, hogy előbb nyitnak meg újra holtágakat, ahol ugyanez a cél elérhető, csak sokkal olcsóbban.
Miért is? Hiszen ennek a csatornának szükségszerűen bezsilipelve kell lennie, a vízválasztó miatt. Márpedig, ha állandó vízszintet tartanak, akkor semmi szükség gátra, legfeljebb a hullámverés miatt egy-másfél méteres partszegélyre. Azt mondod, vízi ember vagy, feltételezem, jártál a Duna felső, duzzasztott szakaszán, ahol ugyanez van, és nagyon is jól érzik magukat ott az emberek. Még esőben is...:-D
Sebaj, szívesen meghallgatom az érveidet bátyó. Illetve kérdezek: - Milyen célból épülhetnének ma csatornák? - Milyen vonalvezetés lenne ideális ezekhez a célokhoz? (építési költség, fenntartási költség, használati érték) - Szerinted ezek közül melyik a legreálisabb? (Fenntartva azt a véleményemet, hogy jelenleg egyik sem az. :-) )
