"A kétoldalú nyitás újabb jeleként konzulihoz hasonló feladatot ellátó tisztségviselők kölcsönös küldését tervezi Kína és Tajvan, miután az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a kétoldalú turistaforgalom - közölték szerdán Tajpejben."
...szívből örülök !!! :))).....micsoda távlatok.......... Világ Gazdaságilag egyesül a két Kína
* Napi Gazdaság
| 2009. május 4., hétfő 07:33 | Frissítve: 4 órája
Elképesztő gazdasági következményei lehetnek annak, hogy a kínai kormány május 1-jétől engedélyezi az ország vállalatainak és tőkealapjainak a tajvani befektetéseket. A szigetország 1949-es elszakadása óta erre nem volt lehetőség, így a nyitás lehetővé teszi, hogy egymásra találjon az elmúlt évtizedek irdatlan gazdasági növekedése nyomán felhalmozott óriási kínai tőke, illetve a világ élvonalába tartozó tajvani technológiai ipar. hirdetés
A China Mobile, az előfizetők száma alapján a világ legnagyobb mobiltelefon-társasága nem habozott lecsapni a lehetőségre: a befektetési korlátozás feloldásának másnapján bejelentette, hogy 529 millió dollárért 12 százalékos részesedést vásárol a Far EasTone-ban, Tajvan három legnagyobb mobilcégének egyikében. A vállalat ezzel elébe megy annak, hogy a pekingi döntés nyomán bővülni fognak a turista- és az üzleti utazások s ezzel a hazatelefonálások, illetve a létrejövő új közös vállalatok telephelyei között erős távközlési kapcsolatok épülnek ki. Kína a harmadik generációs (3G) mobilhálózatok kiépítése előtt áll, amit Tajvanon igen magas technikai színvonalon jórészt már megvalósítottak, így a befektetéssel a China Mobile hozzájuthat a technológiához. A vállalat korábbi bejelentése szerint 2011-ig 55 milliárd dollárt kíván tőkebefektetésekre fordítani.
Mindez azonban csak a kezdet. Szakértők szerint a pénzben dúskáló kínai befektetők először olyan cégekbe szállnak majd be, mint az Acer, a világ második legnagyobb notebookgyártója, az Asustek Computer, a világ egyik legnagyobb komputeralkatrész-gyártója, illetve a HTC, az okos telefonok egyik legismertebb előállítója. A felsorolást hosszan lehetne folytatni, hiszen a szigetország lcd-képernyő- és memóriachip-gyártói a kiélezett világpiaci versenyben felélték tőkéjüket, így bármennyi pénzt képesek felszívni.
A pekingi bejelentés után 1991 augusztusa óta nem látott mértékben, 6,74 százalékkal ugrott meg a tajvani súlyozott tőzsdeindex. A Far EasTone részvényének értéke 7 százalékkal emelkedett, amikor kiderült, hogy a China Mobile beszáll a vállalatba.
Több ezer gigabájtnyi adatot sikerült letölteniük a támadóknak az adatbázisból. A Wall Street Journal értesülései szerint [1] az adatok az F-35 lopakodó vadász elektronikai rendszerének terveibe sikerült belenyúlniuk a támadóknak, és ez megkönnyítheti a gép elleni védekezést a hackerek megbízói számára.
"Kínai lapértesülések szerint, Tajvan amerikai gyártmányú, ötödik generációs lopakodó vadászgépeket szeretne vásárolni, melyek egy része akár képes lesz helyből is felszállni. Tajpej a tervek szerint a szárazföldi telepítésű F-35A mellett a tengerészgyalogság igényeinek megfelelő F-35B (STOVL) gépekből is beszerezne néhányat."
"Kínában kivégeztek egy orvosi kutatásokkal foglalkozó pekingi tudóst, mert a hatóság szerint Tajvannak kémkedett. Az USA és az EU is elítélte a büntetést."
"Csen Junlin a szorosközi kapcsolatokkal foglalkozó kínai szervezet elnöke hétfőn ötnapos látogatásra érkezett Tajpejbe. Mivel Csen a legmagasabb rangú kínai küldött, aki 1949 óta ellátogatott Tajvanra, a két ország mostani találkozója történelmi jelentőségű."
(kitekinto.hu)
A tárgyalások eredményei:
- tovább növelik a közvetlen utasszállító repülőjáratok számát,
- engedélyezik a tengeri teherszállítást 11 tajvani és 63 kínai kikötő között,
- javítják a közvetlen postaforgalmat,
- fokozzák az együttműködést az élelmiszerbiztonság területén.
Ezen kívül Kína két pandát ajánlott fel Tajvannak, amit az el is fogadott és cserébe Kína is kap majd két ritka, Tajvanon őshonos állatot.
Amúgy az enyhülés a két ország között (például a tajvani alelnök pekingi látogatása) nem jelenti azt, hogy a tajvani kormány egyesülni akarna Kínával. Egy egyszerűen nem érdeke az ottani politikai elitnek, és a lakosság sem biztos hogy támogatná. A tajvani fegyverkezés jó példa arra, hogy ha kell, Tajvan megvédi érdekeit...
"Úgy látom általánosságban nincs lényeges eltérés a helyzet megitélésünkben."
Szerintem jól látod.
"Tajvan esetében azért megjegyzem, hogy Kina számára ez nem beavatkozás - ma már - amerikai részről."
Ha nem is jelentik ki nyíltan - talán az USA-val ápolt kapcsolatok fejlesztése érdekében -, de nyilvánvaló, hogy a folyamatos katonai együttműködés Tajvan és az USA között azért bosszantja a pekingi kormányt. Persze mostanában az USA is felismerte, hogy nem mindig kell fegyvert adni Tajvannak: lemondtak repülőgépek és hajók eladásáról.
Amúgy érdekesség, hogy 1989-ig (a Tenanmen téri beavatkozásig) az USA és Kína között igen jelentős katonai együttműködés állt fenn (köszönhetően annak, hogy Washington kereste a szövetségeseket a Szovjetunió ellen a 70-es években - részben ennek köszönhető, hogy a tajvani kormány helyett a pekingi lett Kína képviselője az ENSZ-ben. Többek között segítettek a kínai haditechnika fejlesztésében (például így hozták létre a J-8-as jelzésú repülőgépet), valamint adtak is fegyvereket Kínának (pl. 24 db Blackhawk helikopter, Humveek - amiket még ma is gyártanak licencben -, M-16-os gépkarabély).
"észükre megfelelő a jelenlegi helyzet, hiszen számitanak arra, hogy hosszútávon Tajvan önkéntes kinai integrálódására számitanak."
Én tajvani önkéntesség alapján maximum valamiféle gazdasági unió létrehozását tartom elképzelhetőnek - de a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése biztosan várható -, de a politikai - és ami még fontosabb - valamint a katonai önállóságukat megpróbálják majd megtartani.
"A katonai győzelem "drágasága" miatt ugyanis nem tud összejönni a választói elszántság az ilyen rendszerekkel szembeni totális háborúra."
Az ilyen szembenállások alapját az az elgondolás képezte, hogy majd a másik fél kezdi a háborút, és ennek megfelelően védekező harcokra kell berendezkedni. Nem tartom valószínűnek, hogy az USA megtámadná Kínát, és ez fordítva is igaz. Valószínű, hogy a két fél között egy egyfajta hidegháborús viszony alakul ki (persze az USA és Szovjetunió közötti szembenálláshoz hasonlóról nem beszélhetünk, mert Kína és az USA között olyan szerteágazó a gazdasági kapcsolat, hogy ez szinte lehetetlen). Inkább tartom elképzelhetőnek, hogy a nagy fegyverkezési versenyek szerepe csökken, és a gazdasági pozíciók megszerzése és biztosítása kapcsán alakul majd ki valamiféle versengés (például afrikai piacok, kőolajbányászat).
"Ezek meg nem fognak közvetlen fenyegetést csinálni, mert céljaikhoz - politikai befolyás a világ nagyon sok országában - felesleges a szuperhatalom és szövetségeseinek a legyőzése."
Pontosan. Viszont ahhoz, hogy Kína megfelelő "vetélytársa" lehessen az USA-nak, először olyan eszközökre kert szert tennie, amelyekkel ezen céljait megvalósíthatja illetve megszerzett érdekeltségeit megtarthatja (tehát szükséges egy erős hadsereg kiépítése, valamint a gazdaság további fejlesztése). És amint ezek az eszközök meglesznek, akkor tulajdonképpen szuperhatalomnak tekinthetjük Kínát.
"Fogadni merek arra, hogy ha a valószinüségnek megfelelően Obama győz az USA-ban, akkor a fentieket belátva, kormánya békésen fog teret engedni a kinai, orosz befolyásnak a világban, hogy elkerülje a nagyobb konfliktusokat."
Szerintem ez nem lesz érdeke sem egy McCain, sem egy Obama kormánynak. A cél, hogy az USA megtartsa gazdasági vezető pozícióit (habár erre nem sok esély van) a világban, és ehhez az kell, hogy más, erős gazdaságoknak nem szabad túlzottan nagy térnyerést engedni, mert ez egyet jelent az USA gyengülésével. Nagyobb konfliktusok szerintem ebből a "ragaszkodásból" nem alakulhatnak ki (legalábbis a közeljövőben nem); egyrészt egyik fél sem merne először lépni, másrészt az amerikai hadsereg jelenleg még elég erős ahhoz, hogy akár a kínai, akár az orosz hadsereget megverje (a kínaiakat még egy atomháborúban is elsöpörnék - az oka a gyenge kínai ütőerő-, az oroszok (válasz)csapása már elpusztítaná az USA nagy részét), de persze csak külön-külön.
"Csak éppenséggel nem fog önállóan lépni, ahogy Irak, Koszovó esetében tette, hanem egyezkedni fog a többi - egyébként nálánál gyengébb - "naggyal"."
Egy Irakhoz hasonló "kalandor" akciót biztosan nem vállalna be, de nem feltétlenül azért, mert ezt a többi nagyhatalom - esetünkben Kína vagy Oroszország - nem támogatja (egyrészt mert biztosan elmaradna a kitartó szövetségesek - Egyesült Királyság, Ausztrália - támogatása, másrészt a társadalmi támogatottság sem lenne jelentős). Az efféle politikára jó példa az egykori Szovjetunió afganisztáni kalandja: hiába ellenezték a "baráti segítségnyújtást" a nagyhatalmak, mégis bevonult a szovjet hadsereg, aztán majdnem 10 évig maradtak.
"A kinai fegyverkezés a multilateritás elérését célozza, s nem a hegemónia átvételét...."
Ezt nem tagadom, erre a kínaiak nem is lennének képesek (ismerve az amerikai hadsereg technológiai szintjét és a kínaiak problémáit erre még jó ideig nem is lesz képes).
"...Ennek megfelelően nem Tajvan ellen irányul, ezért a tajvani fegyverkezés érdektelen Kina számára."
Mint már korábban is írtam, nem. A legnagyobb probléma a tajvani fegyverkezéssel, hogy az nagyrészt amerikai és az ez alapján fejlesztett fegyverekre épül, tehát ez a pekingi álláspont szerint "súlyos beavatkozás az ország belügyeibe". Ennek megfelelően nem teheti meg, hogy tudomást sem vesz róla, ezt mefelelően le kell reagálni - újabb rakéták telepítésével a szorosba, modern repülőgépek és hajók vásárlásával és építésével.
"Kina fejlesztéseinek nincs sok köze Tajvanhoz. Egyetlen célja van: szép lassan megkerülhetelen világpolitikai tényezővé válni."
Viszont ahhoz, hogy megkerülhetetlen világpolitikai tényező legyen(vagyis nem csak gazdasági, hanem katonai szuperhatalom is váljék belőle), ahhoz elengedhetetlen a világ bármely pontján, bármikor bevethető, erős hadsereg (itt különösen fontos a légierő és a haditengerészet szerepe). Ha viszont ránézel a térképre, akkor azt láthatod, hogy a kínai partvidék mentén csupa az USA-val szövetséges állam terül el (Dél-Korea, Japán, Tajvan, Fülöp-szigetek), amelyek némelyikén jelentős amerikai haderő állomásozik (Dél-Koreában 30 000 katona, Japánban - pontosabban Okinaván - pedig egy repülőgép-hordozó kötelék). Tehát a kínai flotta lehetőségei igencsak korlátoltak. Ezért lenne fontos, hogy Tajvant minél hamarabb megszerezze, és itt már vissza is térünk ez elsőként felvetett kérdéshez, hogy a kínai fegyverkezésnek nincs sok köze Tajvanhoz. Igen is sok köze van.
A hadseregen belül még külön tényező a nukleáris ütőerő fejlesztése. Jelenleg Kína ebben igencsak le van maradva. Körülbelül 150-170 db interkontinentális ballisztikus rakétája van, de ezek nagy része elavult, és a hatótávolságuk sem valami nagy (Oroszország Távol-keleti részét, India egyes részeit, Dél-Koreát és Tajvant lehet velük fenyegetni). Körülbelül 20 db modern rakétájuk van, amelyekkel az USA területeit is elérhetik. A haditengerészetnél egyetlen egy darab nukleáris csapásmérő tengeralattjáró van (ha jól emlékszem, Xia a neve), amelyen 12 db rakéta van (mostanában építenek újabb két darab tengót), tehát ez nem jelent komolyabb ütőerőt.
(már csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezzel szemben az USA-nak 500 db szárazföldről indítható, nagy hatótávolságú rakétája van, + 14 db Ohio osztályú tengeralattjárója, egységenként 24 db rakétával + a légibombák).
"Azaz az USA világpolitikai monopóliumának a megtörése."
Ehhez elengedhetetlenül szükséges a már előbb említett erős hadsereg.
"Ehhez, érzésem szerint, partner lesz az új amerikai kormányzat."
Szerintem nem. Ha McCain kerül az elnöki székbe, akkor biztosan nem, ha pedig Obama, akkor esetleg szorosabbra fűzhetik a kapcsolatokat, de az USA sohasem menne bele (önként) világpolitikai vezető szerepének átengedésébe. Persze valószínű, hogy néhány évtizeden belül Kína is szuperhatalommá válik (minden tekintetben), az USA szerepe csökkenhet, de még mindig jelentős nagyhatalom marad.
Mert jelenleg Kína és Tajvan között egyfajta fegyverkezési verseny van. Mindkét félnek célja az erőegyensúly fenntartása. Tehát ha az egyik fél (ebben az esetben Tajvan) kifejleszt egy fegyvert, akkor a másiknak reagálnia kell, mert különben felborul az erőegyensúly.
Kína pedig, ha meg akarja támadni Tajvant, ha nem, potenciálisan fenyegeti (a Tajvani-szoros kínai oldalán lévő rakétákkal például, de ilyen fenyegetésnek tekinthetőek a kínai haditengerészeti és légierő fejlesztések is), amire Tajvannak védelmi (vagy esetleg támadó) fegyverek kifejlesztésével vagy vásárlásával kell válaszolnia. Kicsit olyan ez mint a hidegháború: aki tovább bírja a versenyt, az kerül ki győztesen.
Tehát ha Kína jelentősebb előnyre tesz szert a haderő felszereltsége tekintetében Tajvannal szemben, az könnyen azt jelenheti, hogy a pekingi vezetés egyszer s mindenkorra véget vet a szakadár "tartomány" külön útjainak...
Kína 14 darab orosz gyártmányú Szu-33-as harci repülőgépet vásáról haditengerészete számára. A repülőgépeket mintegy szükség megoldásként rendszeresítik, a saját fejlesztésű repülőgépek rendszerbe állításáig (a kínai haditengerészetnél idén kezdődött el a haditengerészeti pilóták képzése; az ország hamarosan rendszerbe állítja a saját repülőgép-hordozóját). A repülőgépek nem fognak teljesen egyeznek meg az orosz flottánál repülő társaikkal, mivel elektronikájuk a Szu-30MK-2-eséhez lesz hasonlatos.
Ezt a rakétát a Hsiung Feng 2E hajó elleni rakéta alapján fejlesztették ki. Paramétereit tekintve hossza 5.8 méter, súlya eléri az egy tonnát, maximális sebessége pedig 800 km/h. A rakéta hatótávolsága 600 kilométer, ami tehetetlenségi és GPS vezérléssel is rendelkezik.
"Kína ismét a figyelem középpontjába került egy új haditechnikai fejlesztése révén, hiszen az amerikai RQ-4 Global Hawk-hoz hasonló robotrepülőgép (UAV) megépítésén fáradozik, igaz kisebb méretben. A Xianglong névre keresztelt UAV méreteit tekintve körülbelül fele akkora, mint az amerikai Global Hawk. A kínai fejlesztésű UAV-t a közelmúltban mutatták be a nyilvánosságnak, repülési tesztjei pedig előreláthatólag jövőre kezdődhetnek el. Az előzetes tervek szerint a Xianglong 2-3 éven belül állítható szolgálatba."
A legnagyobb probléma az épülő orosz és a tervekben szereplő kínai ötödik generációs vadászgépekkel, hogy jelentős lemaradásban vannak az USA fejlesztéseivel szemben. Mire hadrendbe állítják ezeket a gépeket, addigra az amerikaiak már rendszerbe állítják a második 5. generációs gépüket, az F-35 Lightning II-őt, ami leváltja majd az F-15-öst és F-16-ost (tehát a Raptorral ellentétben jóval nagyobb mennyiségben gyártják majd, és nem csak a légierőnél, hanem a flottánál és tengerészgyalogságnál is hadrendben lesz). Ezzel persze nem csorbítani akarom az orosz gépet, csak arra akarok rávilágítani, hogy egy kis lemaradásban vannak (a kínaiakról nem is beszélve).
A tanulmányban csak hat darab Raptor átdobásával számoltak (nem vették bele további Raptorok, valamint F-15-ös és F-16-os gépek bevetését) a 72 db Szuhoj ellen. Továbbá nem számolták a 140 tajvani Ching Kuot és szintén kb. 140 F-16-ost. Tehát szerintem az ilyen összehasonlításból komoly következtetéseket nem szabad levonni (például az is megtörténhet, hogy az USA egyáltalán nem avatkozik be egy inváziónál, és a tajvaniaknak maguknak kell megoldaniun a felmerülő problémákat).
Érdekes szimulációs gyakorlatról érkezett hír a közelmúltban, mely szerint egy tömeges, Tajvan elleni kínai légi offenzíva esetén, elegendő számú Szu-27-es képes lehet az amerikai F-22-es Raptorok legyőzésére.
"Az amerikai kormányzat nyilvánosságra hozta a Tajvannak szánt hatmilliárd dollár értékű fegyvereladási tervét, amelyet bizonyosan ingerülten fogadnak majd Pekingben. A fegyvereladási csomagban Apache típusú katonai helikopterek, Patriot III. típusú befogó rakéták, illetve másfajta fegyverek szerepelnek. Az amerikai külügyminisztérium szerint a kongresszusnak harminc napja van arra, hogy véleményt mondjon a tervről, és amennyiben nem érkeznek kifogások, Washington nyélbe üti az ügyletet Tajpejjel."
Vajon a tajvani fegyverkezés jót tesz a kínai-tajvani kapcsolatoknak, vagy biztosíték arra, hogy Peking a tárgyalóasztal mellett marad és nem rohanja le a szigetországot?
A közleménnyel ugyanis megtörtént a nyilvánosságrahozatal - hááát, attól függ mi van a közleményben. "A hivatalos szervek visszaélésekre bukkantak az ország délkeleti részének tejkombinátjaiban. A szükséges lépéseket megtették, a felelősök ellen eljárás indult" Ez most saját kútfő volt, de elég ilyet olvashat(t)unk...
22 embert tartóztatott le a kínai rendőrség Hebei tartományban, miután rajtaütöttek egy melamin-hálózaton. (Ez olyan maffiásan hangzik, mintha kokainról lenne szó.) Közülük tizenkilenc tejgazdasági vezető. A letartóztatások azután történtek, hogy 800 rendőr megrohamozott 41 telephelyet Shijiazhuang városban. Rendőri források szerint a melamint földalatti üzemekben gyártották - jelentette a Xinhua hírügynökség.
"Kilépett a világűrbe és űrsétát tett szombaton Csaj Cse-kang kínai űrhajós. A kínai állami televízió élőben közvetítette, amint a tajkonauta kilebegett az űrjármű zsilipjén. Csaj kijelentette, hogy üdvözli honfitársait és a világ minden emberét."
(MTI)
A kínaiak az elmúlt időben sokat fejlődtek az űrkutatás területén. Műholdak pályára állításától eljutottak ember világűrbe juttatásáig (ezzel 2003-ban Kína lett a harmadik ország - az USA és Oroszország/Szovjetunió után -, amely képes önállóan embert juttatni a világűrbe). A kínai tervek cseppet sem nagyratörőek: 2010-ben már űrlaboratóriumot akarnak pályára állítani, 2017-ben pedig embert akarnak küldeni a Holdra (mondjuk ha csak az időtartamot nézzük, a 60-as években az amerikaiak gyorsabban juttottak a Holdra).
A Gansu tartományi hatóság július 16-án jelezte a nagyszámú gyermek vesekő eseteket és hogy mindegyik ua. fajta tejet itta. Szeptember 1-én (!) jött az első reakció, hogy esetleg tényleg a tej a hibás, de csak az újzélandi kormány közbeavatkozása után szept 11-én hozta nyilvánosságra a tényeket.
A Frontera szerint ők hetekig próbálták a helyi hatóságoknál elérni, hogy visszahívják/hívhassák a tejet.
A KKP agitprop osztályáról meg ukáz ment az összes lapnak, hogy a kérdéssel nem kell a hivatalos közleményeken túl foglalkozni.
Ami a korrupciót illeti - ugyan tavalyi történet, de tavaly kivégezték az élemiszer és gyógyszerbiztonsági hatóság (valami ilyen neve van) főnökét megvesztegetésért. (mármint őt vesztegették)
