Szervusztok!
Topicnyitónak szánom a felháborodásomat! Megkaptam az e havi számlát UPC számlát, melyen papíralapú számla díja: 96 Ft Ha az általuk üzemeltetett oldalon megtekintem és fizetem be a számlát, akkor díjmentes a kiegyenlítés(csak a BANK felé kell fizetni), ellenkező esetben a számla kiállítása és postázása PÉNZBE kerül, melyet áthárítanak a fogyasztóra::: JOGOS EZ??? Fel vagyok háborodva, tudtok valami segítséget, hogy hova lehet fordulni??? Nem a 96 Forint, hanem a módszer és a lavina mellyel elindítanak egy újabb sáp lehetőséget.
Szepen lementegetem a szolgaltatok es ev szerinti bontasban. Ev vegen megnezem, hogy meg van-e a 12 db pdf az adott konyvtarba, mert neha elofordul, hogy a rohanasban kimarad. Ha nincs, megkeresem, lementem. Erre eleg a masfel eves ciklus.
Kelleni meg nem kellett, de erdekes mondjuk megnyitni egy 6-8 eves UPC szamlat, hogy anno mennyivel dragabb volt a net. Ugyanigy az energiaarakat is konnyen lehet kovetni es ellenorizni, hogy melyik fel mond igazat rezsi ugyben.
Anno linkeltem ballibeknek par kepernyo kepet regebbi szamlakrol, alatamasztva a csokkeno tendenciat, de utana volt olyan p.csa aki ezen megsertodott.
Eddig Nekem díjnetem volt. Nem kérek senkitől papír alapú elszámolást, pont azért amit a topik írója is felhoz. Most már szinte minden szolgáltatónak van saját internetes fizetési renszere. Most láttam, hogy az ELMŰ is ezerrel reklámozza az e-számláját egy nyereményjátékkal összekötve. Arra is szépen átálltam. Nem akarom megvárni amíg véletlen a díjnet is kitalál vmi turpisságot, hogyan kérjen pénzt, mivel nem ő a közvetlen szolgáltató. Ki tudja?!
Valami nem világos előttem. Ha egy cég számláz, akkor abban benne van minden költsége. Most hirtelen megjelent a csekk befizetési költsége? Eddig is pénzbe került ez! Szerintem a számlák részletezése csak arra jó, hogy folyamatosan lehessen emelni a költséget! Képzeljétek el, hogy a sarki kis ABC-ben , vagy a bevásárlóközpontban, vagy az étteremben kapnál egy tételes számlát:
Virsli 57Ft Krumpli 32Ft Zsír 31Ft Hagyma 30Ft Hagymavágó kés köszörülés 300 Ft Szakács munkaruhája 3000Ft Felmosórongy 86 Ft Víz 52Ft
Stb.Stb.
Én is vállalkozó voltam, de soha nem írtam le, hogy mennyibe került a WC papír, nem írtam le, hogy mennyibe kerül a bankban a folyószámla fenntartása, számlázáskor nem tüntettem fel az átutalás költségét, pedig az sincs ingyen.
Ezek a dolgok csupán arra jók, hogy eltereljék a figyelmet a folyamatos áremelésekről, ugyanakkor egy-egy vállalkozás befurakodik a vevő és eladó közé, hogy ott kopasszon. Nem hiszem, hogy nagyot tévedek, ha azt mondom, hogy valamelyik szolgáltatónál dolgozó főfittyfirittynek jutott eszébe, hogy itt még lehet néhány forintot (összességében sok tízmilliót) kiszedni a rabszolgák zsebéből és vagy Ő, vagy valamelyik családtagja, vagy haverja összehozta a Dijnet-et, hogy több pénze legyen vadászatra, hobbyra, meg a francia parfümre a macájának. Az ilyen aljas módon kicsalt pénzek szerintem elviszik az emberek jövedelmének 20-30%-át! Mert nem csak itt, hanem sok más területen is így van. És az útonállásban élen jár a "magyar" kormány, itt van az influenza elleni védőoltás. Az állami cég sokkal drágábban forgalmazza a védőoltást mint amennyiért a nagykereskedő magáncég vállalta. Mikor kiderült, azzal védekeztek, hogy a nagykereskedő drágán vállalta a forgalmazást. Erre a nagykereskedő közzétette a nyilatkozatát, hogy mennyiért vállalta, mire a minisztérium közölte, hogy viszont a többletköltség jó helyre megy, mert támogatjuk az akármit. Libák eladását. Mindegy hogy mit hazudnak, az a lényeg hogy hülyének nézzék az embereket. Lásd: FECÓ öszödi beszéde. Ki kellene már takarítani ezt az istállót, mert sok a trágya!!!
Kissé megkésve, de mivel ez ügyben nem látok fejlődést, leírom a véleményem: Mindhárom érintett csoport egyszerűen balfasz.
Magyar Posta: nyilván reklamál, mert elesik a készpénzátutalási megbízásokkal járó milliárdos bevételtől. Postára ne bízzunk pénzt, nem az a dolga.
User: boldogan sorbaáll a borzalmas "sárga csekk"-kel a Postán, ahelyett hogy egy normális bankot keresne, amelyik ingyen vagy átalánydíjért teljesítené valamennyi utalását.
Szolgáltatók: álságosan előjönnek a környezetszennyezéssel meg a költséghatékonysággal... ezek valós okok, de ekkor meg pont a díjemelés a hazugság; díjkedvezménnyel kellene előállniuk a számlát elektronikusan intézők felé.
Romániára is kiterjeszti működését a közüzemi díjak beszedésével foglalkozó Díjbeszedő Holding, a cég két román leányvállalata marosvásárhelyi központtal szeptember 1-jén kezdi meg működését - tájékoztatta a társaság kommunikációs ügynöksége az MTI-t kedden.
A DBR Holding Romania SA a díjbeszedési és mérőóra-leolvasási tevékenységet, a megszemélyesített nyomtatási és elektronikus számlabemutatási tevékenységet végzi majd, míg a DBR Factor IFN SA elsősorban a díjbeszedést kiegészítő közüzemi követelésvásárlással, továbbá banki és távközlési szolgáltatók követeléseinek megvásárlásával és kezelésével foglalkozik majd.
A Díjbeszedő célcsoportját Romániában a vezető közüzemi szolgáltatók, valamint pénzintézetek, telekom- és kábeltévé cégek alkotják. A székhely kijelölésében meghatározó szerepet játszott az, hogy Marosvásárhelyen és környékén található több országos szintű szolgáltató társaság központja. Számos, Magyarországon is jelen lévő multinacionális szolgáltatónak működik Romániában is leányvállalata, ami szintén elősegítheti az együttműködéseket - olvasható a közleményben.
A Díjbeszedő csoport romániai megjelenése része annak a középtávú vállalati stratégiának, amelynek során a cégcsoport 2011-re 13 milliárd forintot meghaladó árbevételi szintet kíván elérni. A 2007-es évben 9,5 milliárd forint volt a csoport konszolidált árbevétele.
A magyar magántulajdonban lévő, 8,5 milliárd forintos konszolidált saját tőkével rendelkező Díjbeszedő Holding mintegy 870 munkatársat foglalkoztat. A cégcsoport saját fejlesztésű informatikai rendszerrel rendelkezik, ami több mint 750 ezer háztartás közüzemi adatainak kezelését biztosítja.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület levélben fordult az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt-hez és a Pannon GSM Távközlési Zrt-hez, annak érdekében, hogy megszűntessék – a megítélésünk szerint – jogszabálysértő gyakorlatukat: a két érintett cég ugyanis a számla csekken történő befizetése után plusz díjat számít fel ügyfeleinek.
Az OFE álláspontja szerint többletdíj csak többletszolgáltatás után lenne kérhető, a számla kiállítása pedig a szolgáltatás elengedhetetlen része, így a két társaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.
Mint ismeretes, korábban az UPC vezetett be ilyen díjat, amit azonban rövid idő után visszavont.
Háború a sárga csekk ellen? A szolgáltatók ezentúl rá akarják terhelni az ügyfelekre a sárga postai csekkek mintegy nyolcvan forintos költségét. A fogyasztókat levelekben tájékoztatják, hogy inkább használjanak elektronikus banki átutalást. A Magyar Posta szerint egyszerűen jogsértő az a háború, amit a különböző szolgáltatók a csekkek ellen indítottak - a háttérben komoly banki lobbiérdekek lehetnek.
Az Invitel távközlési szolgáltató arra figyelmezeti ügyfeleit, hogy hamarosan a csekkes havidíj-befizetések után ráterheli a postai készpénz-átutalási megbízások nagyjából nyolcvan forintos díját a fogyasztóra, ezért ajánlják, hogy az ügyfelek inkább válasszák a banki átutalást, vagy adjanak csoportos beszedési megbízást bankjuknak. Korábban az UPC próbálkozott hasonlóval, de a társaság, miután többen reklamáltak a fogyasztóvédőknél és a Gazdasági Versenyhivatalnál, elálltak a szándékuktól. Akkor az UPC a papír alapú számlaintézés környezetszennyező és költséges voltával magyarázta a sárga csekkek elleni harc okát.
Az Invitel a lépését azzal indokolta, hogy most a korábban több önálló vállalatként működő társaság egyesült. A jogelőd társaságok egy részénél már évek óta ez a gyakorlat volt érvényben és eddig elengedték ezt a járulékos költséget minden előfizetőnél. Most pedig azt szeretnénk, ha az ügyfelek átutalással rendeznék a számláikat: ez mindkét fél számára előnyös - írják közleményükben. Megemlítik azt is, hogy az UPC visszakozása ellenére az új rendszeren ők nem kívánnak változtatni, tekintettel arra, hogy az összegek nem rejtett költségként kerülnek a számlára.
A Posta felháborodott és jogsértésről beszél
A posta álláspontja szerint az Invitel által az ügyfeleknek küldött levél tartalma több szempontból is jogellenes. Mint megkeresésünkre adott válaszukban leírták, a levélben foglalt valótlan tartalmú információk sértik a Magyar Posta jogos gazdasági érdekeit, ezen túlmenően megtévesztően hatnak a szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló fogyasztókra is. Ráadásul az Invitel tájékoztatása - megítélésük szerint - sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásait és alkalmas a fogyasztók megtévesztésére is.
A befizetők szeretnek játszani a határidőkkel
A nyolcvan forintos vita azon robbant ki, hogy hivatalosan egy csekk darabdíja 66 és 87 forint között mozog, de a darabdíjon felül a posta minden esetben a befizetések összege után 3,60 ezrelék további díjat számol fel. Ez átlagosan egy tízezer forintos számla esetében további 30-40 forint költséget jelent. Drágasága ellenére a sárga csekk még mindig jóval népszerűbb, mint elektronikus társa, egyrészt a feladás díját a cégek belekalkulálják a fogyasztói árba, így a csekk ingyenesnek tűnik. Másrészt az elektronikus átutalásnál az összeg azonnal megjelenik a szolgáltató számláján, míg a csekkeknél hosszú az átfutási idő, ráadásul a befizetőnek a számla átvételétől számítva még nagyjából két hete van a teljesítésre, anélkül, hogy a szolgáltató lekapcsolná a szolgáltatást. Ugyanakkor a banki átutalás sem ingyenes, a bankok ugyanúgy pénzt kérnek a szolgáltatótól az átutalásért, amit ők automatikusan beépítenek a fogyasztói számlákba.
Banki lobbi a háttérben?
Az átutalás melletti lobbi abban van, hogy az összes magyarországi elektronikus átutalást intéző GIRO Zrt. által közzétett adatokból az derül ki, hogy a tavalyi évben nagyjából hatvanötezer milliárd forint érékben történt elektronikus átutalás Magyarországon és ez a szám évről évre folyamatosan nő.
Havonta átlagosan 23 millió sárga csekkes befizetés történik az országban. Évente összesen 280 millió csekket adunk fel. Felmérések szerint a közműszámlák 70 százalékát még mindig a postahivatalokban egyenlítik ki.
A GIRO tulajdonosai pedig meglepő módon egyenlő arányban majdnem az összes hazai nagybank, így részesedésük az átutalások után járó díjból is azonos mértékben történik. A GIRO nemrégiben ügyfeleinél körlevélben kampányt is indított a csekkes befizetések visszaszorítására és az elektronikus átutalások forszírozására. A szolgáltatóknak pedig egyébként is érdeke, hogy minél hamarabb hozzájusson kintlévőségeihez.
Visszavonta a papír alapú számladíjat a UPC
Az elektronikus számlafogadás és –fizetésre jelenleg még nem érett meg a helyzet.
Visky Vanda, 2008. 07. 22. 11:37
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az elektronikus számlafogadás és -fizetés ma még sok fogyasztó számára nehézségekbe ütközik, a tömeges áttérésre Magyarországon jelenleg még nem érett meg a helyzet. éppen ezért a UPC visszavonta a papír alapú számlákra vonatkozóan, július 1-jétől bevezetett bruttó 96 Ft-os díjat. A papír alapú számladíjat a szolgáltató a következő számlaciklustól, augusztus 1-jétől a továbbiakban már nem alkalmazza.
A UPC idén áprilisban csatlakozott a Díjnet Zrt. elektronikus számlaküldési és -fizetési rendszeréhez, és lehetővé tette előfizetőinek, hogy e rendszeren keresztül a UPC-számláit ne papír alapon, hanem a sokkal kényelmesebb, rugalmasabb és környezetkímélőbb elektronikus úton kapják meg. Az elektronikus számlázás tömeges elterjesztésének elősegítése érdekében a vállalat július elsejétől a papír alapú számlák kiállításáért és postázásáért bruttó 96 Ft-os díjat vezetett be. Mivel ez a díj csak a papír alapú számlákra vonatkozott, természetesen minden előfizető mentesült a megfizetése alól, amennyiben az elektronikus számlázást választotta.
Az előfizetői visszajelzések illetve az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott konzultációk nyomán azonban a UPC felülvizsgálta korábbi döntését és visszavonta a papír alapú számlákra vonatkozó díjat, amelyet így a következő számlaküldési ciklustól kezdődően, augusztus 1-jétől a továbbiakban már nem alkalmaz. A díjfizetési rendelkezést az Általános Szerződési Feltételeiből is törli a cég.
A szolgáltató ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja a nagy mennyiségű papírfelhasználás okozta környezetterhelés csökkentését, a tudatosabb környezetgazdálkodást, ezért a jövőben igyekszik egy mindenki számára megfelelő ösztönző rendszert kidolgozni.
A sok paraszt előfizető! Hogy nem akarnak minden szolgáltatójuk mellé még egy számlaszolgáltatót, meg ezernyi csoportos beszedést a számlájukra, hogy rohadjanak meg! Hogy nem akarják havonta több óra munkával összevadászni a számlájukat a netről, a szemetek!
Visszavonta a UPC azt a 96 forintos számladíjat, amit még július 1-jén vezetett be azon előfizetők részére, akik még mindig a hagyományos, papír alapú számlázást választják. A döntést, az előfizetői visszajelzésekkel és a fogyasztóvédelmi hatóságok állásfoglalásával magyarázza a cég.
A UPC szerint még nem érett meg Magyaroroszágon a helyzet az elektronikus számlázás kizárólagos használatára. Ugyanakkor fontosnak tartják továbbra is a nagy mennyiségű papírt igénylő számlázási forma háttérbe szorítását, ezért igyekeznek a jövőben más ösztönző rendszert kidolgozni.
A cég közleményéből kiderül, hogy augusztus 1-étől az előfizetőknek nem kell a bruttó 96 forint többletet fizetni, valamint az is, hogy a rendelkezést törölték az Általános Szerződési Feltételek közül.
Független Hírügynökség
Elmaradottak vagyunk mink, hiába. Meg sem érdemeljük a gondoskodó UPC-t :(((
Már csak az a kérdés, meddig tart a huzavona, és mikor vonják vissza ezt a díjat. A környezetkímélés nevetséges, elvégre úgyis sokan ki fogják nyomtatni maguknak, nem fogy kevesebb papír. Azonfelül a díjnet együtt jár a csoportos beszedéssel, márpedig én a számlámhoz hozzáférést nem engedek ilyen izéknek, és látva az új számlázási módszert (15. hsz), ezt nagyon jól teszem.
A fogyasztóvédőkkel egyeztet a UPC Magyarország Kft. azok után, hogy nemrégiben sajátos módon próbálta fogyasztóit áttéríteni az elektronikus díjfizetésre. A szolgáltató néhány hete arról tájékoztatta a sárga csekkel fizető ügyfeleit, hogy amennyiben nem térnek át az elektronikus díjfizetésre, úgy július 11-től havonta 96 forintos többletköltséget kell fizetniük.
A UPC egyoldalú szerződésmódosítása nyomán a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (Feosz) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) fordult, mondván: így az internetelérhetőséggel nem rendelkező, vagy egyszerűen a papíralapú számlázási rendszerhez ragaszkodó fogyasztókat hozza tisztességtelenül hátrányba a cég, ami egy ügyfélnek éves szinten 1152 forintos többletköltséget jelenthet. Mivel időközben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is számos lakossági panaszt kapott, így most a versenyfelügyelet is foglalkozik az üggyel, arról azonban még nem döntöttek, hogy indítanak-e vizsgálatot - tudtuk meg a hatóságnál.
Szűcs László, a UPC szóvivője elmondta: a társaság jelenleg is egyeztet a fogyasztóvédőkkel, és az ügy "megnyugtató lezárásában érdekelt". Az ügy háttere, hogy a UPC még áprilisban bevezette az elektronikus számlaküldés és díjfizetés lehetőségét. Szűcs László szerint a cég arra törekedett, hogy a költséges és a felhasznált tetemes mennyiségű papír okán környezetszennyező gyakorlaton változtasson. Azonban az előfizetők közül eddig meglehetősen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, ezért a cég így próbálta "ösztönözni" az ügyfeleit a gyorsabb és kevésbé költséges szolgáltatásra - még ha a jelek szerint kissé meggondolatlanul is.
Hogy kissé elhamarkodott céges döntés született, azt az is sejteti, hogy lehetővé tették az ügyfeleknek, hogy amenynyiben nem fogadják el a 96 forintos többletköltséget, úgy szerződést bonthatnak - ami éppenséggel kedvező lehetőség lett volna jó pár hűségszerződéses ügyfélnek, hogy megszabaduljanak az azóta már megdrágult szerződésüktől, s alacsonyabb áron kössenek újat. Alkalmasint ezt a passzust is felületesen olvasták el a fogyasztók, ahogy a korábbi, egy hónappal ezelőtti tájékoztatást is, amikor a cég első ízben értesítette ki ügyfeleit a szerződésmódosításról, legalábbis Szűcs László szerint a törvényes határidőn belül csak viszonylag kevesen bontottak a többletdíjra hivatkozva szerződést.
mai hír, hogy a Fogyasztóvédelem is lépett ma az ügyben. Viszont az előfizetők semmire sem mennek ,ha kap a UPC 1 milliós bírságot és még félévig megy minden a régiben
Egyoldalúan módosította a szerződést, de ezt megteheti, mert általános szerződési feltételeket használ. Ha nem tetszik, felmondhatod a szerződést. Sajnos.
Mindenesetre ennél is érdekesebb, hogy kaptam egy számlát (96 jó magyar forintért, ugye), amin rajta van még a múlt havi díj is, a csekk is dupla összegről szól. Felhívtam őket, hogy "és ezt így hogy?", mire is mondták, hogy ja, kicsit későn könyvelték az összeget, és a számlát előbb állították ki. Mondom remek, de erre a csekkre nem tudok fizetni, nem jó az összeg. Hát küldenek másikat. Remek, de számlát is kellene, lévén ez nem állja meg a helyét. Azt nem küldenek!!! Érdekes egy könyvelésük lehet, mert így év végére lesz 13 havi számlázott összegem, és 12 befizetett csekkem, amiből az egyik csekkhez nem tartozik számla.
Mi van abban az esetben, ha amikor megrendelted a szolgáltatást vagy "leszerződtél" még szó sem volt elektronikus számlázásról, csak és kizárólag papir alapú létezett?
