Viszonylag különleges terület egy méretesebb -vagy akár kisebb- terasz, esetleg balkon, növényekkel való betelepítése. A szóbajöhető fajokról (cserjék, virágok, futók, stb.) lehetne itt értekezni...
Hmm, akkor valamenniyvel jobb a helyzet, mint ahogy elsőre látszott, tartottam attól, hogy reggeltől estig napsütötte beton-és kőrengeteggel kell majd dacolniuk a növényeknek... Egynyáriakból is lesz olyan választék, amivel tudsz majd némi takarást biztosítani, meg azért van magasra növő is éppen elég, már csak el kell dönteni, melyiket szeresd. ;-) A törpecserjék viszont nem fogják le a szomszéd látványát, és állati lassan is nőnek, nem biztos, hogy őket érdemes beültetni...
Más: ha oldalak között keresgélsz, akkor ajánlom a landscape design meg a contemporary garden design keresőkifejezéseket, ha jól emlékszem, a legtöbb, számodra is használható oldalt ezek között találtam anno... Ugyanis a modern és a minimál kertekben hasonló dizájnelemekkel játszanak, pár ötletet még így is be lehetne gyűjteni.
Nagyon jól tudom használni, főleg azért, mert nekem eszembe sem jutott, hogy a tetőkertekkel kapcsolatban keresgéljek. Önmagában ezzel az ötlettel már nagyon sokat segítettél!
Az 50cm-be nem teszek cserjét, ezt már eldöntöttem (nem célom a növények szadizása).:-) Oda majd virágok mennek, azoknak bőven sok is. Van viszont 3db, egyenként kb. 3m2-es "négyzet" alakú rész melyek közel 1 méter mélyek, az már elég kéne legyen valamilyen törpecserjének is. Nem akarok nagy bokrokat, max. 1-1,5méter magasakat, azok azért nem fejlesztenek hatalmas gyökeret.
A "vályú" egyébként kényszermegoldás volt, mivel a telek lejtős, a terasz hatalmas, alatta pedig pince van. Ha nem akarunk magunk körül rideg terméskőrengeteget, akkor csak két megoldás lehetett. Vagy konténerekben bohóckodunk olyan fajokkal, amiket télire be kell vinni, vagy marad a "vályúrendszer". Mivel ekkora teraszra legalább 40db konténer kéne, hogy ne csak valamiféle apró kórók elszórt sokaságaként hasson, ezt hamar elvetettem. :-) Ennyi konténert sem elhelyezni nem tudok télen a házban, sem tologatni nem szeretném, úgyhogy maradt megoldásként a "vályúrendszer". A konténerhalomhoz képest ez szebb is, és jobb körülményeket is teremt (pl. sokkal több föld fér bele, és mélyebb is). Az sem mindegy, hogy a "vályú" fala 10-es válaszfaltéglából van+a terméskő borítás, ami egy vastag felső mulcs takarással kombinálva valamennyit azért mégis szigetel).
Lényeges még, hogy a terasz tisztán Keleti tájolású, gyakorlatilag délben már árnyékban van, mert a Déli oldalon hatalmas (20-25m) fák sorakoznak. Ezért a kiszáradástól nem igazán félek, inkább a fagyoktól.
:-))) Remélem, tudod majd használni... Az 50 cm mélységűbe azért inkább csak módjával a magasra növőket, a 90-essel előreláthatólag jobban ki fognak egyezni a növények, és bár építészetileg persze baromi dizájnelem ezek az emelt tartók, de azért a növényeknek nem leányálom, ennél már csak a fém és a fekete kaspók a durvábbak.... Ha majd lehet, csinálnál néhány képet a helyszínről?
Végig mazsolázom ami írtál, ez nagyon nagy segítség volt, mert így szakszerűbben meg tudom csinálni. Lényegesen könnyebb dolgom lesz (a behatárolt lehetőségek ellenére is).
Egyébként a képek közül, alulról a második képi verzió hasonlít leginkább a sajátomra, azzal a különbséggel, hogy az enyém terméskőből van rakva, illetve van rá építve egy pergola. Ma reggel lemértem, és a "vályú" mélysége "blokkonként" 50cm-től 90cm-ig terjed. Bízom benne, hogy megmaradnak a növények.
A kint telelők nagyon szívósak, felénk (homokos talajon) utcán, locsolás nélkül nőnek, virágoznak, 30 fok felett is. Mellette szól még hogy van teltvirágú, szimpla virágú fehér, rózsa, lila, kékes. Jó sokáig virágzik, dús a lombja.
A másik az orgona. Jól metszhető, alakítható a formája, akár szögletesre is.
Bármelyik tövéhez ültethetnél színben paszoló kukacvirágot Dúsan és sokáig virágzik, bírja a betont, nem sok energiát vesz el a bokortól, takarja a felületet, és vidámít :-)
Átugrottam, átolvastam, nem irigyellek, nem könnyű a dolgod - de a majdan belekerülő növényeknek sem:
'Akkor jól gondoltam, hogy a történet nem is olyan egyszerű. :-)'
Ahogy mondod, viszont tanácsosabb a tetőkertekből kiindulni, messzebbre jutsz vele. Ugyanis a nagyobbacska lóitatókba (mindig ez jut eszembe ezekről a vályúkról ;-P) nem csak a vizet kell bejuttatni, hanem a vízelvezetésről is illik gondoskodni, nehogy a kiszáradás helyett befullaszd a növényeket...
Egyébként itt a szárazság mellett az is gond, hogy szélsőséges viszonyokat - teljesen átfagyó, méreténél fogva nem víztartó, könnyen kiszáradó vagy vízelvezetés híján éppen túltelített talaj, gyorsan felmelegedő-lehűlő közeg - is el kell viselnie a növényeknek, tehát elég limitált a beültethetők listája még akkor is, hogy ha a tetőkerteknél nyilvánvaló szélterheléssel nem is kell számolni. Ráadásul spéci földkeverékkel illik az ilyen mostoha körülmények közé kényszerített növényeket kínálni, ollóztam a kéznél levő anyagból:
'a zöldfelületek hagyományos, termett talajai helyett mesterségesen létrehozott közegeket kell alkalmaznunk. Az előállított keverékeknek több, ellentmondásosnak tűnő feltételnek kell megfelelniük. Legfontosabb szempont, hogy a növények számára kedvezők legyenek, azaz megfelelő vízháztartással és tápanyagtartalommal rendelkezzenek. Ez azt jelenti, hogy humusz tartalmuk legyen legalább 3,0 %, így a tápanyagok megkötődhetnek. A jó vízáteresztő és vízmegtartó képesség egymásnak látszólag ellentmond, de megfelelő anyagok használatával ez is megvalósítható feltétel. Az építés műszaki szempontból fontos tényezője, hogy a földtömeg ne jelentsen túlságosan nagy terhet a födémnek, ezért a megfelelő tetőkerti közeg viszonylag könnyű. Végezetül nagyon fontos, hogy az előállított keverék jó tulajdonságait hosszú időn át tartsa meg, legyen tartós szerkezetű, mert a tetőkertek viszonylatában nagyon költséges a talajcsere kivitelezése. A gyakorlatban alkalmazott közegek általában tőzeg alapúak: a leggyakrabban felláptőzeg adja a keverék nagy részét. Ez rostos, tartós szerkezetű anyag, amely szárazon könnyű, levegős, de nagy mennyiségű víz fölvételére is képes. Számottevő tápanyagtartalommal nem rendelkezik, kémhatása az esetek nagy részében erősen savanyú. A talajkeverékek tápanyagtartalma a rendeltetés függvényében alakul. Intenzív tetőkerteknél, illetve a vastagabb termőrétegű változatoknál, ahol magasabb növények, nagyobb mennyiségű növekményt állítanak elő: szükséges a jó tápanyagellátottságú földkeverék. Ehhez a telepített növényfajoktól függően szárított marhatrágyát, vagy komplex műtrágyát használhatunk. Az extenzív tetőkerteknél, nem látható zöldtetőknél, ahol sekély a termőréteg, és a növények biomassza termelése kisebb, alacsonyabb tápanyag tartalmú földkeveréket célszerű használni. Különösen lényeges ez abban az esetben, ha szélsőségesen kevés talajon varjúháj (Sedum sp.) vagy kövirózsa (Sempervivum sp.) fajokkal ültetjük be a tetőfelületeket. Alacsonyabb tápanyag-ellátottság esetén, a nitrogén igényes gyomfajok nem veszélyeztetik a zöldtetők növényborítását, hiszen nem találják meg a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Jó táperőben lévő közegek használata során azonban, az alacsonyabb, párnás növekedésű dísznövényeket, az erőteljesen fejlődő gyomok elnyomhatják, de a dísznövényfajok rendeltetését nem képesek átvenni, hiszen nem örökzöldek, nincs díszértékük. Minden tetőkerti közeg sarkalatos pontja a vízháztartás. Kettős cél, hogy a megfelelő vízáteresztő képesség mellett, a vízmegtartás is biztosított legyen. Ez kizárólag különleges segédanyagok használatával érhető el. A közegbe olyan anyagokat kell keverni, melyeknek szemcsenagysága nagy, tehát a vizet jól áteresztik, levegőssé teszik a keveréket, de az egyes szemcsék szivacsosak, így képesek a talajoldat fölvételére és tárolására. A födémterhelés miatt célszerű, ha ezek az anyagok kis fajsúllyal rendelkeznek, a közegeket nem teszik nehézzé. Több választási lehetőség is rendelkezésre áll. A különböző tufa-őrlemények a szivacsos, vulkáni kőzetek felaprításával jönnek létre. A szemcsék nagysága 15 – 25 mm közötti. Kiváló, természetes eredetű anyag, melynek egyik változatát: a riolittufát a Zemplénben bányásszák. Hátránya, hogy drága, és a költségeket a szállítása tovább növeli. Mesterséges előállítású az agyag granulátum. A gömbforma, 10 – 15 milliméteres átmérőjű szemcsék között kellő hézagtérfogat alakulhat ki, emellett az égetett agyagtermékek nagy mennyiségű víz fölvételére is képesek. Sajnálatos hátránya ennek a megoldásnak, költséges volta. Megoldásként adódik még a tégla-őrlemény is. Ez a megoldás viszonylag olcsó, hiszen melléktermékként, vagy újrahasznosítás során jön létre. A szögletes, néhány centiméteres darabkák az agyag granulátumhoz hasonló fizikai tulajdonsággal bírnak, de lényegesebb kisebb a költségük. Ritkább esetben használható a keverékben kohósalak is, bár ennek jelentősége kisebb, mert sok esetben mérgező anyagokkal szennyezett, és beszerzése is nehézkes. Összefoglalva megállapítható, hogy a tetőkertek közege középkötött, homokos vagy agyagos vályogtalaj, amely általában termőföldből, tőzegből és lazító anyagokból áll. Kémhatása enyhén savanyú: 5,5 – 7,0 közötti érték, humusztartalma 3,0 % körüli. Szerkezete állandó, sűrűsége 1100 – 1200 kg/m3. Tápanyagtartalma a felhasználás függvényében változik. '
Tehát, fentről lefelé: 3-5 cm mulcs-talajtakarás, fent részletezett földkeverék, ezek alá jön a 5-8 cm drénréteg, ami agyaggranulátum leginkább, vagy lehet még nagyobb szemű sóder, cserépzúzalék, ez alá tehetsz még tojástartó lemezt (Dörken felületszivárgó lemez), és utána jön a vályú alja... :-)
Növények: a vonatkozó képanyagot elnézve jukkákkal, a télálló és a legkevésbé kényes bambuszokkal szépen lehet ültetni és takarni, meg lehet még próbálkozni a nagyra növő fűfélékkel (pl. Miscanthus sinensis, ezerféle formájú létezik belőlük, bőven másfél méteresre nőnek, télen az elszáradt lombozattal takarnak is) meg lehet próbálkozni. Aprónépnek a Sedumok (varjúháj), Sempervivum (kövirózsa), Thymus (kakukkfű), levendula jöhet szóba, meg még a mindenféle színű lombbal kapható zsályák, ha nagyon cifrázni akarjuk.
értem értem:)találtam neked egy cikket.talán valamit segit.én egyébként semmilyen télálló növényt nem tartok cserépben,vagy konténerben.amit még el tudok képzelni egy iylen terasz mellett az valamilyen futónövény pergolára futtatva.például a klemátisz vagy a trombitafoylondár esetleg szőlő.
de én akkora cserjét aminek takarnia kellene a teraszt nem tennék ekkora helyre mert csak senyvedne ott.
Akkor jól gondoltam, hogy a történet nem is olyan egyszerű. :-)
Igazság szerint, én a "konténeres kertészkedésből" indultam ki. Rengeteg növényt -közöttük méretesebbeket is- telepítenek virágládákba, illetve a faiskolákban is konténerekben nevelkednek a növények, akár évekig, probléma nélkül. Egy átlag konténerhez képest az én "vályúmban" a föld mennyisége minimum háromszoros, tetejét pedig mindenképpen mulcs takarással kívánom megoldani.
Már 6éve nevelek 3db hamisciprust egyszerű virágládában, melyek folyamatosan a szabadban vannak. Még nem fagyott le egyik sem.
Mindenképpen valamilyen bokor kellene, mert a dolog célja a takarás is (ne lásson be senki a teraszra).
Saját problémámmal nyitnám a sort. Adott egy viszonylag nagy, kövezett terasz. A széleire terméskőből épült egy "vályú". A "vályú" magassága egységesen kb. 50cm, szélessége és hossza változó.
Szeretnék bele valamilyen cserjéket, virágokat, de olyanokat, melyek takarnak is (tehát elsősorban cserjés bokrokat). A probléma az, hogy a kövezett terasz miatt a gyökérzetnek korlátozott hely áll rendelkezésre, ezért olyan növényekre van szükség, melyeknek a fentebb említett helyre rakható földmennyiség elegendő lesz, és mivel fix telepítésről van szó, fagyérzékeny növények sem jöhetnek szóba.
Ha valaki tudna segíteni tanácsokkal a szóbajöhető fajokat illetően, azt megköszönném.
Kritériumok a növényeket illetően:
- Max. 1-1,5méter magasság
- Nem lehet fagyérzékeny, vagy túlzottan kényes
- Lehetőleg tüskementes legyen (mivel sokat vagyunk a teraszon, és vannak gyerekek)
- Bokros növények, melyek takarnak és egyfajta élő "falat" vonnak a terasz köré (természetesen nem sövényre gondolok) :-)
