"Szeptembertől valószínűleg csak néhány iskola vág bele a fizika, a kémia és a biológia összevont oktatásába, mivel a tankönyvek és a helyi tantervek sok helyen csak most készülnek. Az integrált oktatás ugyan nem lesz kötelező, de az iskolák pénzt kapnak majd érte. A biológiatanárok egyesületének vezetője szerint a tárgyak összevonása nem jó ötlet: meg kell újítani a természettudományos oktatást, csak nem így."
http://index.hu/politika/belfold/termt1568/!1
Asszem ehhe nem is kő comment.
Az egy jo dolog ha valaki igyeksik visszaterni a szaz evvel ezelotti termeszettanhoz amikor meg a biologia fizika es kemia nam volt feltalalva. Javaslom hogy alapvetoen a balettiskolakban es a sportiskolakban vezessek be azoknak, akiknek kesobb a leheto legkevesebb koze lesz a termeszettudomanyokhoz.
és ez miben mond ellent az én véleményemnek? arról szó se volt, hogy ne legyen ott valaki, aki profin ért a célterülethez. a kettő egyszerre szükséges.
Ebben tökéletesen igazad van. Csak a gond ott van, hogy ha a területhez értő felületes tudású programozók irnak rendszereket, akkor azok lehet funkcionális jó programok lesznek és még működni is fognak. De utána az üzemeltetésükkel, módositásukkal vért fognak izzadni, belenyúlni profiknak meg szinte lehetetlen lesz.
Ezért kell a jó rendszerszervező, aki megérti a szakterületet és tudja hogy kell nagyobb rendszereket programozni.
"A példám nem volt túl jó, azt akartam vele mondani, hogy a programozás egy eszköz, nem a programozónak kell gyorstalpalóval felszínes "tudást" felszednie egyes tudományágakból, hanem a különböző tudományágak képviselői szerezzenek programozói tudást."
erre válaszoltam, hogy nem működik. egy olyan programozónak, aki semmit sem ért a célterületből, képtelenség elmagyarázni, hogy mit kell csinálni. kb annyi munka elmagyarázni, mint megcsinálni.
Egyébként én alapvetően egyetértek, hogy egy természettudósnak illik tudnia valamilyen szinten programoznia. A meteorológus példánál is írtam. A képet csak az bonyolítja, hogy egyes esetekben a program nagyon bonyolult is lehet, és ilyenkor elkezdhet a hangsúly áttolódni a programozás részre. Vagy amikor gépi tanuló módszerek, meg statisztika kell, átmegy a dolog matekba, meg a gépi tanló algoritmusok ismeretébe. Konkrét példa, amit mindig idézek: a www.netflixprize.com -on lévő versenyt olyanok nyerték, akiknek általános adatbányászati, statisztikai, gépi tanulási ismereteik vannak, és semmilyen 'mozi pszichológia' képzettségük nincs, ami a domain lenne. Szóval bonyolult ez, és esetfüggő szerintem.
A példám nem volt túl jó, azt akartam vele mondani, hogy a programozás egy eszköz, nem a programozónak kell gyorstalpalóval felszínes "tudást" felszednie egyes tudományágakból, hanem a különböző tudományágak képviselői szerezzenek programozói tudást.
Nekem mindegy, hogy minek kategorizáljuk be az embereket. Talán nem is jók ezek a kategóriák... Hogy egy programozó biokémiát tanulva fog jobb protein folding jósló programot írni, vagy egy biokémikus programozást tanulva? Az a véleményem, hogy egy idő után már csak azon múlik, hogy az illető milyen okos. (És itt egyetértek Jó Tündér véleményével)
Amihez egy picit értek is: szerinted egy programozó, aki önképzi magát nyelvészetre, vagy egy nyelvész, aki önképzi magát programozásra fog jobb gépi fordítóprogramot írni? Abszolút nem tudom. Tényleg fogalmam sincs. Szerintem egy idő után mindkettőhöz rendesen kell érteni, és egy idő után megintcsak az egyén okosságán múlik.
A példám nem volt túl jó, azt akartam vele mondani, hogy a programozás egy eszköz, nem a programozónak kell gyorstalpalóval felszínes "tudást" felszednie egyes tudományágakból, hanem a különböző tudományágak képviselői szerezzenek programozói tudást. Programozóként megismerheted a farmakológia azon részét, ami kell a programodhaz, lesznek bizonyos ismereteid, de arra én nem alapznék. Más dolog tudni valamit, és más érteni. Ráadásul manapság a team muka a divat. Van, aki ehhez a részéhez ért jobban, van, aki ahhoz. De a topik nagyon nem erről szól.
"Az orvos-informatikus szofisztikált adatbányászati módszereket dolgoz ki, rengeteg eset elemzése alapján segíti a diagnózis és a gyógyítási módszer meghatározását. Emellett - a gyógyszerész-informatikusokkal együttműködve - eredményesen tevékenykedhet a kórokozók és gyógyszerek kölcsönhatásának számítógépes modellezésben, amellyel részben kiváltható a hagyományos kísérletezés, s jelentősen felgyorsítható a gyógyszerfejlesztés. Megint adatbányászat+ egy szűk domain."
Egy jó autóülésülés-gyártó bármilyen autót el tud készíteni. Csinál egy jó ülést, utána már csak egy autót kell köréépítenie.
A világ legnagyobb felsőoktatási piaca az Egyesült Államok. A világ száz legjobb egyeteme közé ötven egyetemet helyezett el a Shanghai Rankings.
És furcsamód meglehetősen hagyományosak a képzések.
De. Aki egy jobb amerikai egyetemen szerez egy Ph.D-t mondjuk villamosmérnökségből, informatikából, fizikából és elég nyitott személyiség, az simán át tudja magát képezni mérnök-antropológusnak, informatikus-mitoménminek. Egyszerűen azért mert baromi okos. Az okosságot ki lehet alakítani,
szörnyű amit mondok, a felsőoktatás nemcsak felső, hanem oktatás is. Jó képességű emberekkel csodát lehet művelni. A magyar felsőoktatásból pontosan ezekre a csodákra hiányzik az energia, idő, pénz.
meg kell keresni a tudásnak azokat a halmazait, amik valóban hasznosak egy csokorba kötve. ezeket úgy kell megkeresni, hogy megnézzük a való életben mire van szükség. Igen, ezt jól összefoglaltad. Kb. ennyit lehet elmondani általánosságban. Ennél többhöz többihez már bele kell menni az adott tudáshalmazok részleteibe. És ami hiányzik a jelenlegi oktatási rendszerből az éppen az a módszeresség, hogy ezeket a szükséges tudáshalmazokat hatékonyan feltérképezzék, és kínálatukat ehhez igazítsák.
mondhatjuk, hogy a legfeleslegesebb ember az a programozó, aki csak a programozáshoz ért.
de lassan mindenütt ez lesz. vesszőparipám, hogy amerikában van cégalapító szak. ha te kitalálsz egy ötletet, mondjuk hogy kéne nyitni egy éttermet, elmész a cégalapítóhoz, aki mindenben tud segíteni. tudja, hogy mi a jogi követelményrendszer, hogy kell megalapítani, cégformák, stb, milyen szabályokat kell betartani az üzemeltetés során, tudja, hogy mennyi induló tőke kell majd, meg tudja saccolni a várható megtérülést, tud segíteni a reklámozásban, piaci pozícionálásban. jog, pénzügyi tervezés, marketing és minden ami kell egy helyen. és nem valami elméleti szinten, hanem tanulják a helyi szabályokat is például.
nem modern dolog a tudást fejszével nagy darabokra vágni, és mint különálló dolgokat értékesíteni. meg kell keresni a tudásnak azokat a halmazait, amik valóban hasznosak egy csokorba kötve. ezeket úgy kell megkeresni, hogy megnézzük a való életben mire van szükség.
itt a specializáció ill. interdiszciplináris (nyilván műszaki, informatikai, természettudományos) ismeretek viszonyáról van szó. Ok, hát erről röviden annyi a véleményem, hogy nincs új a nap alatt: egy programozónak eddig is mindenféle domainekbe bele kellett ütnie az orrát. Amikor a parlamentben csináltuk a szavazószoftvert, akkor a parlametni szabályzatokat kellett megtanulni, most portólióelemző szoftver fejlesztésében veszek részt, így nem ártana értenem rendesebben ahhoz. Nekem a kedvencem a gépi fordítás, vagyis van elvileg van egy domain (a nyelvészet), amivel kiegészítettem a programozói tudásomat.
A piac egyelőre 'tömegekben' (tehát ne a kis számú kivételekre gondoljunk) nem annyira kéri a specializált domain tudást: örül, ha egyáltalán jó programozót talál, és a domain tudást elegendő cégen belül felszedni. Viszont el tudom képzelni, hogy ez változhat; ha már bőven elegendő programozó közül tudnak majd választani, akkor jobban előtérbe kerülhet majd, az, hogy kinek milyen domain tudása van. És ez egybecseng azzal, hogy specializálódni kell.
Nem tudom, hogy ez az elemzés kinek az elemzése, és mivel támasztja alá. Mindenesetre megtanultam, hogy amit az újságírók 'trendként', 'jövőként' leínak az általában nem jön be. Apropó újságírók: miért van az, hogy az újságírók természettudományos és matematikai képzettsége fájdalmasan alacsony? Miért van az, hogy én bevallott informatikai szakbarbár 6-szor szélesebb általános ismeretekkel rendelkezem fizikából vagy matekból, mint egy indexes tudomány-rovatos újságíró?
Ami a cikkben leírt interdiszciplináris szakmákat illeti, én azokat is specializációnak tekintem. Egyikben sem lenne esélye sem, egy érettségizett embernek, sőt hozzá sem tudna szagolni egyikhez sem. Egy gyenge főiskolát végzett ember dettó.
Nézzük egyesével:
Keresettek lesznek a forgalomelemzők. A forgalmi dugók csökkentése többé nem oldható meg még több út építésével. A szociológiához, urbanizációhoz, statisztikához és informatikához értő forgalomelemző a közlekedők viselkedését modellező programokat készít a várostervezőknek, s együttesen képesek kidolgozni olyan high-tech megoldásokat, amelyek szabályozzák a forgalmat.
Tipikusan egy specializált programozót (matematikus? nehéz bekategorizálni) képzelek ide. Modellezésről van szó, mint annyi de annyi területen a programozásban. + Meg kell ismerni a 'domaint'. Legyünk őszinték: egy általános bölcsésznek esélye nem lenne egy forgalomelemző szoftver elkészítésében. Olyan specializált adatbányászati szakemberek, mint pl. ennek a versenynek a győztesei: http://www.netflixprize.com kenterbe vernék.
A mérnök-antropológus a globalizáció miatt gyökeresen megváltozó világban az élet legkülönfélébb területein kutatja azokat a megoldásokat, amelyek a technológia élvonalát képviselik, ám maximálisan figyelembe veszik az emberi természet igényeit is. Szerintem a sikeres mérnük-vállalkozók voltak eddig is azok, akik ilyesmit csináltak. Mi kell hozzá? A piac ismerete, kreativitás, persze emberismeret is, és az adott mérnöki szakma mély ismerete. Antropológus diploma? Úgyanmár.
Az éghajlatváltozás, a felmelegedés következményei és a katasztrófaveszély-előrejelzések iránti növekvő igények miatt mind több intézmény foglalkoztat majd az időjárási folyamatokat és hatásaikat modellező meteorológus-informatikus szakértőket. Az IBM elemzése arról is beszámol, hogy a cég nemrégiben modellalapú időjárás-előrejelzésben jártas munkaerőt keresett meteorológusi és informatikai végzettséggel, ám fél éven át nem találtak ilyen szakembert. Nem egészen értem mit ez: meteorológus-informatikus. Hát egy meteorológusnak nem az a feladata, hogy modellezni tudja az időjárást? Nem alapvető ehhez programozni tudni? Szerintem ne hívjanak valakit meteorológusnak, ha nem tud egy végeselem módszerrel modellező időjárás modellező szoftvert elkészíteni. Hívják csak egyszerűen kóklernek, aki túl sok időt töltött Balassival.
Az orvos-informatikus szofisztikált adatbányászati módszereket dolgoz ki, rengeteg eset elemzése alapján segíti a diagnózis és a gyógyítási módszer meghatározását. Emellett - a gyógyszerész-informatikusokkal együttműködve - eredményesen tevékenykedhet a kórokozók és gyógyszerek kölcsönhatásának számítógépes modellezésben, amellyel részben kiváltható a hagyományos kísérletezés, s jelentősen felgyorsítható a gyógyszerfejlesztés. Megint adatbányászat+ egy szűk domain.
A fent említett interdiszciplínárisnak aposztrofált területekre (modellező/adatbányász mérnök valamely domain-tudással fűszerezve) egy igencsak specializált képzést javasolnék, a következő tartalommal: -matek, programozás -modellező szoftver fejlesztés, adatbányászat - + egy adott domain (meteorológia vagy úthálózat vagy gyógyászat) stb...
Egy ilyen képzés végzőse 20 évesen kenterbe verné a mai frissdiplomások nagyrészét.
Nem teljesen ide kapcsolódik, de itt egy érdekes jelenség: Más szakbarbárok is megfigyelték ezt: Reggel még lelkesen tolom a szakmámat, de este már kicsit elég szokott lenni a szakmából, és ilyenkor sokszor humán cuccot olvasok. Most pl. Márai Sándort. Miért van az, hogy egy átlagos érettségizett (tehát elvileg széles látókörű, és nagyjából humán beállítottságú) esténként inkább pletykál, vagy kocsmában van, vagy nézi a barátok köztöt, vagy meccset néz? Míg én mondjuk szakbarbárként elhányom magam a barátok közttől meg a pletykálástól?
A kozepiskolai oktatassal nagy baj van, de az idezett iras az agressziv tudatlansag olyan magassagaiba jut, ami csak az ertelmes parbeszedet lehetetleniti el.
idezem:
Ha valaki nem tudná: az idén (először) 480 pontot lehetett a felvételin megszerezni. Vessük ezt egybe a fenti ponthatárokkal. Legtöbbje nem éri el a felét sem, s ami meghaladja az 50%-ot, az ELTE biológia alapszakának pontszáma kivételével, az sincs jelentősen fölötte!
Mit jelent ez? Azt, hogy akiket ide ilyen ponttal felvettek, azok alig érték el a közepes szintet. Közepesek voltak a gimnáziumi évek alatt éppúgy, mint az érettségin
Aki a felvetelirol irni mereszel legalabb arra venne faradtsagot, hogy a pontszamitast tisztazza! A 480 pont plussz pontokkal egyutt ertendo, a kozepszintu erettsegivel/kozepiskolabol hozott pontok szama maximum 400! Igy tehat as 260-as felveteli ponthatar nem 50%-os, hanme 65 %-os teljesitmenynek felel meg.
Nos, lehet, hogy így van, de én évek óta azt tapasztalom, hogy ha kiderül valakiről eg felvételkor, hogy szélesebb területet felölelő élő tudással bír, akkor leízzad a
vele szembe ülő..
Van aki attól vél hogy előb-utóbb túl sok fizetést fog kérni, mások azt, hogy akár még kárt is okozhat a cégnek..
Jobb eltitkolni a tudást.. Ez a társadalom még a fűnyíró elvet éli meg..
ez Nadamhu hozzászólásához kapcsolódik, de persze nem csak neki írom
"A másik oldalról pedig a fő fejlődési lehetőséget a specializálódásban, illetve a specializáltak együttműködésének egyre optimálisabb módozataiban látom.
A globális tudásgazdaságban hatékonyabb egy feladatot n részre bontani, megcélozni az egyik részt, és együttműködni azokkal, akik a m többi n-1 részt célozták meg, mint egyedül dolgozni az egész feladaton."
"Bár az informatikai és természettudományos végzettségűekre - villamosmérnökök, szoftverfejlesztők, adatbázis-kezelők, rendszerbiztonsági szakemberek - továbbra is nagy a kereslet, már rövid távon sem biztos, hogy elegendőnek bizonyul az egyetlen területet lefedő tudás. A legbiztosabb - egyben jól fizető - állások a széles körű ismeretekkel rendelkező, több tudományágban jártas szakembereket várják."
Gondoltam, legyen nyoma itt is: http://sasika61mondja.blog.hu/2008/07/26/requiem_a_termeszettudomanyos_kepzesert
"Megszokhattuk már, hogy az Oktatási Minisztérium vezetői ügyesen kerülik a nyilvánosság előtt a kényes témákat, a problémás területeket, kommunikációjuk azt sugallja, hogy már minden megoldottak, amit még nem, azt pedig meg fogják oldani.
Az elmúlt napokban a tárcát érintő legfontosabb döntés a felvételi pontszámok nyilvánosságra hozatala volt. Előtte való nap nyilatkozott maga a miniszterelnök: „Magyarország jövője az oktatásban, a felsőoktatásban van” – a Figyelőnet bicskanyitogató címmel ellátott tudósítása szerint: („Gyurcsány, Hiller és Bajnai 26,6 milliárdot juttat a felsőoktatásnak”): http://www.fn.hu/belfold/20080724/gyurcsany_hiller_bajnai_26/felsőoktatás.
Igaza van: az oktatás, a felsőoktatás sorsa stratégiai kérdés. Minden párt ezt hirdeti. Minden elemző. A közvélemény is bólint ilyenkor (esetleg alszik, mert annyit hallja, hogy az első hangtól leesik a feje). S közben az oktatás minden szinten züllik, romlik.
Csak egy elemre térek ki, megpróbálva bizonyítani előbbi tételemet: a természettudományos képzés klasszikus tárgyaira. Ezekről gondolom ugyanis, hogy helyzetük kiemelten fontos: mert kiemelten veszélyeztetett. Magyartanárként persze tudom én, hogy más területek is jelentősek, de az a helyzet, hogy jól képzett andragógusok találmányaira még nem sok ország épített gazdasági szektort, ellenben egy jelentős kémiai találmány, újítás iparágak egészét meg tudja újítani.
Négy klasszikus természettudományos tárgy adatait láthatjuk az alábbi táblázatban, négy egyetem (az ELTE, a debreceni, a pécsi, a szegedi) és két főiskola (az egri és a nyíregyházi) felvételi pontszámaival kombinálva. Az intézmények a tanárképzés nagy múltú központjai, a válogatás tehát nem önkényes, ráadásul nem különbözik más, hasonló karakterű egyetemek, főiskolák adataitól, az adatok így általánosíthatók.
Mit láthatunk? A megtestesült szégyent. Az oktatás csődjét. Olyan adatokat, amelyeket garantáltan nem fogunk hallani egyetlen álomtitkártól sem, a miniszterről nem is beszélve. Ha valaki nem tudná: az idén (először) 480 pontot lehetett a felvételin megszerezni. Vessük ezt egybe a fenti ponthatárokkal. Legtöbbje nem éri el a felét sem, s ami meghaladja az 50%-ot, az ELTE biológia alapszakának pontszáma kivételével, az sincs jelentősen fölötte!
Mit jelent ez? Azt, hogy akiket ide ilyen ponttal felvettek, azok alig érték el a közepes szintet. Közepesek voltak a gimnáziumi évek alatt éppúgy, mint az érettségin. Meg tudtak éppen szólalni, nem kellett belőlük néhány értékelhető mondatot harapófogóval kihúzni (mert ez utóbbi az elégséges kritériuma), de témájukról nem tudtak sok mindent. Ők lesznek a jövő tanárai. Az oktatás frontemberei, mert bizony a színvonalas oktatás nem a digitális táblákon múlik. Ezt csak Magyar Bálint és köre gondolja. Illetve ők sem, de a jó üzletet titkolva ezt mondják. Ők, az ennyi ponttal felvettek fogják gyermekeimet, gyermekeiteket, unokáitokat, unokáimat tanítani.
Természetesen tudom a közvélemény ítéletét: tanárnak csak azok mennek (néhány megszállottat leszámítva), akik máshová már nem férnek be. Van is ebben igazság, egy kézen meg tudnám számolni, osztályaimból hány kiemelkedő képességű gyerekből lett tanár. S azt is tudom, hogy e tárgyakból is vannak jelentős eredményeket elérő tanulók. Ám ők elmennek közgazdásznak (matematika), műszaki pályákra, orvosnak, vegyésznek – bárminek: csak éppen tanárnak nem.
Amint hallottuk az elmúlt hetekben: a minisztérium tantárgy-összevonásokkal kísérletezik, így kívánva megújítani a természettudományos oktatást. A szakemberek tiltakoznak, s magam sem ezt látom a legfontosabb feladatnak (járhatóbb út lenne, ha a tárgyak óraszámának csökkenését megállítanánk, esetleg a mindenki számára kötelező természettudományos érettségi). A tantárgy-összevonás egy problémát fog tudni kezelni: e tárgyak végzetes tanárhiányát. (A táblázatból látjuk: a főiskolák nem egy tárgyból senkit nem tudtak felvenni!) A közbeszédnek ilyen témákról kellene szólnia. Ehelyett ömlesztve kapjuk a póttémákat a Gárdákról, kurucokról, vadászokról, szőke mozgalmakról, Jud Süssről, turulról, miegyébről. A nagy közéleti etetésben ezek fűszerek. Egy jó pörkölt lényegét azonban a hús adja."
