Latinul, héberül, magyarul, görögül is értelmezik, az etrusazkok által készített írásos emlékeket. Teljes bizonyosság a mai napig nincsen! Vajon miért?
Bocsi a Tudós azt hazudik, amit az érdekei diktálnak, mert megfizetik érte! 1 példa: tagadják ezerrel a Hidrogénnél kisebb hidrogén módosulatokat =hydrino (1/2, 1/3, stb. 1/137 méretekig). Miközben a vákuum-technika kezdettől fogva a 10-minusz 12.-torr nyomás alatt feszültséget 40Volt fölé emelve hidrogén keletkezést tapasztaltak közel Extrém nagy vákuum <1·10−12 Torr <100 pPa nyomás alatti vákuumcsöveknél. Ezek a "semmiből előkerülő atomok" a hydrinok minden ismert (nagyméretű atomokból álló) anyagon könnyen átjutnak a méretükkel, ha pedig legalább 40,8eV energiát felvehetnek, akkor normális hidrogénné válnak a Hy(1/2) változatok! Csakhogy több, mint száz éve senki sem merte ezt vizsgálni sem, mert bolondnak nézték volna. Csak a nagyvákuum méretezésénél időtartam korlátként precízen fogyelembe szokták venni tapasztalati úton. Most meg az USA legfőbb világűr vizsgálatának a "sötét anyag" (nagyrészt hydrinó mindenféle változatai), és a "Sötét energia" a témája. Utóbbiról a hydrinok közötti energia átmeneteknél a napenergia felét ebből vélelmezik, de ott sok még ismeretlen energia forrás kell létezzen! És EKÖZBEN TOVÁBBRA IS TAGADJÁK pl. a Hydrino létezését, mint jövőbeli lehetségesen számunkra korlátlan energia forrás lehetőségét
Te viccelsz??? A világ leghazugabb szemetjeit idézed Magyar ügyben? Vedd észre hol tart a valóban értők ismerete például az Egyiptomi kultúra magyar vonatkozásainál, ahol 4000 éves papíruszon kizárólag magyarul érthető a félgömb térfogatának jó kiszámítása, és azt egy betanított irnok írta, aki feltehetőleg nem magyarnak született, hanem az számára a tudás nyelve volt! www.borbolajanos.com DE idézem mit linkeltél ide, hihetően magad sem gondolod komolyan, mert nyilvánvalóan akkor is különböző műveltségi szintek léteztek, ma sincs homogén műveltség, van aki ókori, más legújabbkori tudományokban kiváló, miközben a "Tömeg-hülyítés" emelt szintű LEGO kockákból, és bunyós filmek áradatából áll össze. hordozható horror-élvezetté!
Idézem az elejét: """Page 1 ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 1 1 1 II. A vaskor emlékei Pest megyében848 (Kr. e. 800 m időszámításunk kezdetéig) Ebben a korszakban az Alföld és a Dunántúl fejlődése ismét eltérően alakul. A Dunántúlon folytatódik a korábbi progresszió, amely Nyugat-Európához kapcsolja a térséget, míg az Alföldön az erőteljes kelet-európai hatások (különböző népcsoportok térhódítása) nagymértékben átalakítják az itt élők életét. I. Korai uaskor A korai vaskorban a Dunántúl a Hallstatt kultúra települési területének keleti ágához (Kalenderberg csoport) tartozik (HaC-D időszak), amikor is a késői urnamezős kultúra itt élő népcsoportjai az Alpok felől terjeszkedő új kultúrával érintkezve átvesznek néhány ele-met az újonnan érkezők anyagi kultúrájából. """
Ezek az MTA-nal a legtudatosabb történelem hamisítók az egész világon, hülye finnugrizmusiukkal. De ugyanígy a Horváth állami királyságot tárgyaló Viasat Hystori videónál is csak a sokkalta dicsőbb és régebbi Szkíta Hun és vezetőiknél a Magyar-rá minősítést elérőkről nincs szó, mert ezen kiváló "Régmúlt" tudásúaknál illetlenség volt a családi öröklés (azaz a név) megörökítése. Ami a honi és környéki múltidőket jellemzi a genetikai vizsgálatok szerint kb. 50-150 ezer éves közös ősiségre sejtetik a kapcsolatainkat a Finnekkel, miközben a Délamerikai kapcsolatokat saccra 40-45 ezer évesre minősítették. És néhány ezer éven belül is felismerni vélnek akkor még élő kapcsolatokat! Ugyanakkor népek sokasága vándorolt sokezer éven át, és vagy beolvadt, vagy hasonulva vált a közelünkben egyedivé. De ugyanez volt igaz a mára belátható mintegy 10 ezer éves japántól a Keltákig terjedő valamennyire feltárt történelmű vidéke. Ebben az a gond és jó egyszerre, hogy az Európai genetikai ősapa kb. ennyi (40 ezer éves) idős, tehát akár egy ős-amerikai, de ősmagyar is lehet az Európai ősapa. Ide értve, hogy a Magyar genetikai ősiség mintegy 35-45 ezer évre őshonosnak vélte a Semino féle genetikai vizsgálatok során. Ez persze nulla értékű a mai tanulatlanságára büszke kocsmákban kóborló többségi magyar leszármazottakra, mert amíg a tudás legcsúcsáig nem küzdik fel magukat, addig a magyar nyelv az egyetlen kiváló örökségük. És az bizony elkoptatható, ellopható, sőt akár kipusztítható, mert éppen az MTA hazudozásait elviselő többségnek nincs igénye sem az extra tudás megszerzésére! Vallási ősiségbe is bele sem mennék. Ott is Sumer Szemír (Szemir-a-Mis) Szemúr = Napúr hitű legalább 10 ezer éves "kereszt"-ség egyistenhit mutatható ki akár ősi indiai emlékeknél, hasonlóan régi Egyiptomban, és Stonhange köveinél. DE a Magyar nem egy nép volt, hanem hihetően egy ősi tudás beavatási nyelve lehetett, amit minden tájon a helyi népek nyelvével keverve használtak, DE a Kárpát medencei ősök igen korán magukévá és általánossá tettek utódaiknál, itt maradtak (a környező területekre kisugározva kultúrájukat)!
Bocsi, de be kell mutatnom, hogy szerintem Bognár Erika miért nem tudott reálisabban érvelni a saját megfejtése esetében (elfogultan... gondolkodott). A cikkem végén vitatkoztam az állításával:
" Az a nép, amelyet a történészek etruszknak tartanak, magyarul írt, és magyarul is beszélt. Majdnem háromezer év távlatából, mi, mai magyarok még mindig tökéletesen értjük a nyelvüket, amely úgy hangzik a számunkra, mintha valamelyik ízes tájszólásunkat hallgatnánk. Ráadásul a perugiai határkövön éppen egy népballadát olvashatunk, a népballadák pedig magyar népköltészetünk igen ősi ágát képviselik. (Kőmíves Kelemen, Kádár Kata stb.) Ily módon persze némileg módosul a magyar történelem. Az etruszkok ugyanis Európa első civilizált, igen magas kultúrával rendelkező, 12 városállamból álló laza szövetségét alkották. Magas szintű művészettel, építészettel, és mint az előzőekből kiderült, költészettel rendelkeztek. [...]»"""
Az tény, hogy a Rovásírást én nem tudom megfejteni, de újragondolva az én olvasatom szerint a ma élő férfiak adott kor utáni egyik gyakori baját, és a nők gyakori gúnyolódási hajlamát nézve, teljesen reális a szöveg (méghogy BE szerint "ok nélkül ... üldözi", hiszen az Ő szégyenét kürtölné világgá az a "fattyú")... És az apróból fokozatosan óriássá növekedő bűnök sorozata már abban a korban is megérdemelte a rémisztő büntetést mindkét bűnös számára, és minden akkor élő ember számára tanulságul örök emléket kellett állítani...
Megdöbbentő 2 év után előkerült egy korai másolatom, és ott van a Bodnár Erika hangzósítása és picike magyarosítása külön oszlopokban, néhol a magam gondolataival kibővítve, nekem ez meggyőzőbb a többinél, pedig minden hang és szókép, azok értelme vitatható persze, DE EZ élhetőbb a többinél nekem, valahol távoli vidéken éltem egy kicsit:
" ……….gazsdala sír. ………… gazdája sír.
Gyeplő szára vapvila a Másra. Gyeplő szára vasvilla a Másra.
Vák lapula ponyad, síp iár másval, pad. Fák lapuja fonnyad, síp jár mással, fagy.
Amúgy tetszik minden írásodban a komoly utánajárás, és visszafogott érvelésed, tehát nem megfeddlek az előző bejegyzéssel, hanem kiegészítenélek. Miközben én nem rendelkezem akkora ismerettel, mint te! De elkerültem egy 200km-nél távolabbi magyar megyébe, évekig tartott, mire az ottani beszédfordulatokat megértettem, azaz visszakérdezés nélkül tudtam válaszolni. Esetünkben nincs mód visszakérdezni, és a csoda, hogy a magyar nyelv szerkezete módot ad kiadós töprengés után a régi szavak és fordulatok megértésére, úgy, hogy nem kell hiányosan kitalációkat álmodni hozzá! Említeném a "Petymes veréb" fordulatot, ami cseppet sem kicsi értelmű, hanem a pettyes a májad igen régies lenéző jellegű elődjeként vélhető! Idézem cikkem maradékából: " Mármost térjünk rá az Etruszk balladára, mert az még ezeknél is izgalmasabb: (Forrás:http:/www.comune.firenze.it/soggetti/sat/tabula/Cippo_perugia.htm ) Ezt nem tudtam megnyitni, bár létezik."
...
" Az, hogy mit írtak az olaszokmost nem is érdekel, de mit olvasok ki én ebből a történetből? - Adott egy fattyúként született lány, aki kinn a határban összekerül a lovas gazdával és ki tudja mi lett közöttük, hiszen a megélhetés egy család nélküli nőnek kemény ügy lehetett akkor is! - Az idő fagyos volt jégcsapok vitték a"más"-világra a"ponyad"-t leveleket, talán dér lepte be a fákat ("csanász"por). - Itt jön egy kis sejtetés: """Alszol, pofoz, gyeplő szára. Vadgyár a, lányal, parvasz!"""(Talán vadulj már paraszt?) És mi is lehetett ott az árva lánnyal:"""Ossz, ossz! Állj! Vonás arra! Ne félts vétlen mibe lészen, Ládd ő árva, mos lopva."""Vajon mit gondoljak a Vonásmi lehetett akkoriban? - És innen érthetőbb, mert ha az volt, amire gondolok, akkor a gazda ugyan igyekezett, de hát nem ment neki, mert így folytatódik:"""Nyelve rossz, rozst azt lop málhába.""" - Ha én értem jól mindenféle rosszat összehordott a gazdára halomba hordva. A gazda meg mérges lett és bevadult:"""Űzd ez petymes veréb!""", azaz a verebet akkor sem becsülték sokra, és bizonyságul az én verziómra: szidalmazni kezdte a lányt:""""Anyád potyos rossz nyelvit! A csákós rátapod."""Az én olvasatom szerint"""(Vádol/?/ a ronggya! Osszd Már!)"Azaz üti-veri-rúgja a lányt, aki nyilván menekül, miközben """Visz gyeplő szár…Az sír, rátapod, tép, repedj fattya! Kuss a nyársra, nyelvelj a Másra!""" Azaz a pokolban nyelvelj, és megkísérli elgázolni, és amikor ez sikerül, akkor """Rávet fára lába, oszt mesél a törzs ága. Vet piros gyepre fűzfafi árnyat.""" - Hát, ha ez igaz, akkor leszakad a halottá vált lány lába, és nekivágódik egy fának, mintha sarja lett volna, a kispriccelő vér pedig fűzfaszerű árnyat képez vérből. Hát kifejezetten horrorisztikus, akárha mai filmet látnánk!
- Mi történik ezután a bűn sorozat után, mert kicsi, de még élhető bűnök fokozódnak gyilkosságig, és az egyik bűnös máris halott. DE jön a másik bűnös azonnali büntetése, ami kettős bűnhődésért a határkő létesült: """Gyeplő szára unszol serep: Üsd serep, vén serep! ... (?) Az osztja, szánva mocsarába. Teper ő rá, adja gyeplő szára a Másra. Oszd! Sírsz?""" Tehát másvilágra küldi a gazdát is, aki talán bezuhant a kocsi elé... Azaz az eszközök bűntelenek, de lelkük van, és megtorolják a bűnösön:"""Nyála oszol, ó, sáros has alól. Száz nyár napoza gyászos sásban.""" Mert az élet megy tovább száz nyáron át! De ez az én olvasatom volt, és ha ez nem egy pokoli vicc, akkor ez a legősibb írott magyar nyelvű ballada 2400 éves is lehet. Persze ha jó az, ahogyan megfejtette a rovásírást Bodnár Erika, és jól egészítette ki a magánhangzókkal, és végül jó ma is érthető szavakat tett helyettük!"
... ezután a pdf képként létezett Bodnár Erika féle legszűkebb hangzósítást tettem, de az a Doc, html, és egyéb változatok mindegyikéből eltünt, pedig a cikkbe még bemásoltam akkor.
Sajnos egykori cikkem a Virtus.hu egészével törölve lett, és a hozzá begyűjtött ábrákkal együtt az eredeti Bodnár Erika hangzósítás is elveszett számomra Hallod-e! Nagyon, sőt túlzóan a maihoz közelivé változtattad át az eredeti Bodnár Erika féle megfejtést. Sajnos pontosan az általam is ismert forrást képtelen vagyok megnyitni hiába írom be: http://xoomer.virgilio.it/bellelettere2/perugiaihatarko.pdf 2009-ben még megtalálható volt. Én akkor minimális szó-módosításokkal véltem érthetőbbé tenni a "tunya"-magyarok számára, és érdekes módon az ősi szavak némi tépelődés után érthetővé váltak nekem. A másik megfejtő "bűnbeesés" történetét pokolian erőltetettnek tartom, annak ellenére, hogy tudom az egyistenhitű "Kereszt"-énység eredete ősibb akár az egyiptomi kultúránál is! Csak az erőszakosan tematizált megfejtések bizonyosan hamisak, különösen az ősi szerződések határkő-kénti kihelyezése is! Abban a korban egy harcos kis csoport képes lehetett legázolni egy békésre beágyazott környéket, és holmi kő nem érdekelte sem elötte, sem utána a győzteseket. Emiatt zajlik máig a történelem hamisítás! A Perugiai határkő pontosan azért maradt fenn, mert soha senki nem gondolta, hogy jogrendi kőtábla lenne! Ezt csak a jogászati túlzásokba benyomorodott utókor csökevényes gondolkodása miatt képzelgik!
Azonban egy tehetős gazda félrelépési szándéka, és vélhetően csődöt mondott szerszáma miatt gúnyolódó árvalány (akinek megélhetése az esetleges félrelépése másoknak), annyira feldühítette a gazdát, aki eszét vesztve ütötte verte a lányt, és a lovas kocsijával üldözte, azonban nem pusztán megölnie sikerült, hanem a gyeplő ráakadva a lányra félre irányította a lovakat, és a gazdával együtt a mocsárba fordulva, a gazda is meghalt.
A történet kerülve a régen is szégyenlendő "csúnya" szavakat képletesen sejteti az eseményeket, és a kicsi bűnökből kettős halálig fokozódó azonnali büntetés ezerszer figyelmeztetőbb lehetett egy esetleg akkor is unalomig ismert példabeszédnél, és a jómódú gazda családja-környezete hagyományostól eltérő síremlékkel állított figyelmeztetést a vétkezni szándékozóknak!
Még egy laikus is meg tudja állapítani, hogy a kettő nem azonos. Nagy tudású robúr összekeveri a szezont a fazonnal és utána másokat titulál tudatlannak. Már megint öngólt rúgtál:)))
Magyar Adorján: Mi sem természetesebb, mint hogy a kerek lapra vagy lapokra kerülő írás sora a lapon avagy lapokon kacskaringó (spirál) vonalba haladóan készült. Ismeretesek az égetett agyagból való etruszk és krétai kerek lapok, amelyeken az írás szintén kacskaringó vonalban halad. A spirálvonalú sorvezetés tehát régen szokásos volt.
A ballada mai magyar nyelvű olvasata az én értelmezésem szerint (a szöveg átírásánál éltem az egyes szavak mai szinonim megfelelőjének alkalmazásával): -------------------
Nos szépen igazolod magaadtól is, hogy miért nem vehető komolyan az etruszk magyarázat és a magyarral kapcsolatba hozás.
Én is tudnék még többet is idézni ezekkel kapcsolatosan, más "megfejtők"-től is, de feleslegesnek találom.
Én ugyan egy szemesztert hallgattam az etruszk nyelvvel kapcsolatosan, de ugyanúgy kétségeim vannak vele szemben mint a sumer magyarításával.
A ballada mai magyar nyelvű olvasata az én értelmezésem szerint (a szöveg átírásánál éltem az egyes szavak mai szinonim megfelelőjének alkalmazásával): …………gazdája sír. Gyeplőszár vitte, mint villám, a Másvilágra. Fák levele fonnyad, szép másnak a fagy. A nyárszínek avarrá vesztek. Adj a farára, csapd! Üss, gyeplő szára, üsd-vágd lovát! Roskad a hó, lottyadt csali jégág locsol a fákról. Csillámlik az ág, téli szép rohanás. Áskál, pofoz gyeplő szára. Legyél együtt a lánnyal, mafla! Fuss, fuss! Állj! Húzd arra! Ne féltsd miben vétlen lészen, lásd ő árva, most lopva, nyelve rossz, rozst lop az bálával. Űzd e kicsi verebet! Gyeplőd szára zászló! Anyját, rossz nyelvit lökd a sárba! A ló rátapos. Fát a rongyfajzatra! Fuss már! Visz már a gyeplőszár. Az rí, rátapod, tép. Repedj fattya! Kuss a nyársra, nyelvelj a Másvilágra! Gyeplő szára, talpadnak szúrása szorítja, csapd! Nyerj, gyeplő szára! Gyászolja vajh, férfi? Kötőfék, errébb párna. Gyeplő szára oszd! A fő, hasad! Az felsír, míg reped avarban. Feszít révében szíved, de avarba visz ez tova. Gyeplő szíja vonszolja a Másvilágra. Rácsap zabra, rátapod nyoszolyára, és rátapos ismét. ……………………………… Gyeplő szára vájja fába egyenesen, szépen, a kötőfék elenyész. Ráakad a lába, meséli a törzs és az ága: piros gyepre vér fest fűzfai árnyat. Gyeplő szára vonszol, seper: Üsd seprő, vén seprő! Gyep a gyepen, e férfi gyenge. Gyepen siklik, szánva mocsárba, s teperi, a gyeplő szára, adja a Másra. Üsd! Sírsz? Pucér gyepen esnek egymásra. Szája habos. Sáros lóhas alól.
