Biztossan soknak hallotzák már az AP- fogalmát. Tudatos álmok, éber álom, Tisztaálom stb. E témában szeretnék most uj topikot nyitni, főként saját tapasztalataimat leírva. Elhatároztam, hogy alaposan tanulmányozom a témát és megpróbálokegy nálam is müködő módszert kikisérletezni. Ennek a folyamatos leírását tervezem itt.
Természetesen minden érdeklődő hozzászólást, kérdést, tapasztalatot szívesen veszek.
Induljon hát az UTAZÁS !!
Az újszövetségi görög nyelvvel foglalkozó szótárak viszonylag egységesen határozzák meg az arkhé jelentését. Kiss Sándor [1] szerint a szó jelentése kezdet, eredet, uralom, hatalom. Balázs Károly [2] az eredet és kezdet, mint jelentés mellett a következőket állapítja meg róla: A szó további jelentései: egy ország első embere, legfőbb méltósága: uralkodó, ( ) fő, főség. Varga Zsidgmond [3] szerint pedig az elsőség másik oldalaként: uralkodás, uralom, hatalom jelentésében részint földi, részint mennyei, angyali hatalmasságok jelölésére szolgál.
Ebből már világosan látszik, hogy nem pusztán időbeli, hanem sokkal inkább rangbeli elsőbbséget jelent a kifejezés. Ezt megerősítik a további bibliai előfordulások is, ahol úgy találkozunk vele, mint egy lepedő sarka (ApCsel 10:11, 11:5), birodalom (1Kor 15:24), a hit alapelemei (Zsid 5:12), valamilyen elsőség (Jn 2:11). Az előfordulási helyei közül 29 alkalommal van kapcsolatban az idővel, 16 alkalommal valamilyen ranggal vagy pozícióval, ill 10 alkalommal valamilyen egyéb értelemben használja az Újszövetség (ld. pl. fentebb).
Érdemes megnézni néhány olyan konkrét előfordulását, ahol világosan egy rangot vagy tisztséget jelent. A Lk 12:11-ben Jézus a zsinagóga elöljárójára utal ezzel a szóval. A Tit 3:1-ben pedig Pál a városi ill. birodalmi vezetőket érti alatta. Ezt a jelentést erősíti meg továbbá az arkhón (ami ugyanebből a szóból származik), aki a görög városállamokban vezető tisztségviselő volt.
[1] Kiss Sándor: Újszövetségi görög-magyar szómagyarázat, Ref. Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp. 1990. p. XII. [2] Balázs Károly: Újszövetségi szómutató szótár, Logos, Bp. 1998. p. 70. [3] Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár, Kálvin, Bp. 1996. p. 110.
az arché szó, amit a kezdet szóval szoktak fordítani, nem csak ezt jelenti, hanem pl. az elsőség másik oldalaként főség, uralkodás, uralom, hatalom értelme is van. De ami ennél a versnél inkább áll, az az alapelv, princípium, eredet, forrás, végső ok értelemA kezdet: Gör. arché, amelyből az angol architect (= építész) szó is származik. A szó szerinti jelentése a görög nyelv tudósai szerint: eredet, hatóok, forrás, teremtetlen alapelv (princípium). Tehát Jézus az építész, vagyis az Univerzum Teremtője, mAz Isten teremtésének kezdete nem jelenti, hogy teremtmény. Mert Őbenne teremtetett minden, nála nélkül nem lett semmi, ami lett, és Ő kezdetben volt, nem pedig kezdetben lett.Az Isten szó szerint nem szülte, hanem nemzette a Fiút. (Lényegének képmása, maga is Isten, tisztelni is úgy kell, mint az Atyát.) A Károli szülésről beszél, de ez régies kifejezés. Viszont ez nem alacsonyabbrendű a teremtésnél. Kezdete ezen igehely szerint a teremtésnek (teremtett világnak) van. Kezdetnek (arkhé) szokás nevezni a hatalmasságokat is (pl. Ef 1,21, Kol 2,10), valamint a kezdet idõpontját. Egyik szóhasználat sem utal arra, hogy amit kezdetnek nevez, az része lenne annak, aminek a kezdete. Máshonnan pedig éppen az ellenkezõjét tudjuk: õbenne teremtetett minden, nála nélkül semmi nem lett, stb.
Az itt szereplő görög kifejezés arkhé, személyre átvive vezért, fejedelmet, királyt jelöl, tehát pontosítva: Isten teremtésének fejedelme
Jel 3:14
Az itt kezdet-nek fordított szónak (arkhé) több jelentése van: (1) időbeli elsőség, azaz kezdet, lásd Jn 1:1, 1Jn 2:13; (2) eredet, azaz kútforrás (az Újszövetségben csak itt lehetséges jelentés); (3) rangbeli elsőbbség, azaz felsőbbség vagy hatalmasság, lásd Lk 2:20, 12:11, Róm 8:38, Kol 2:15, Tit 3:1; ez utóbbi jelentésével az arkhón szinonimája, ami uraságot jelent.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy csakúgy mint a Logosz fogalmának, az archénak is megvan a maga görög bölcseleti előzménye.
Az ókori görög bölcselők archénak nevezték azt az őselvet, ősokot, amire mindig dolog eredetét vezették vissza, vagyis amiből a világ felépül, vagyis hogy mi a világ kezdete. Tehát az arché az a princípium, amiből a koszmosz keletkezik.
Az arché filozófiai fogalmának meghatározására, körülírására a milétoszi természetbölcseletben számos, lényegében egybevágó kísérlet történik. Thálesztől Anaximenészig a korai görög gondolkodók az arché attribútumait ugyanolyan módon jelölik meg: minden létező eredete, első ok, minden létező vége (a dolgok benne, általa pusztulnak el); egységes, lényege állandó, változatlan,
Persze az, hogy mi az arché abban a görög filozófusok nem értettek egyet (pl. egyesek bizonyos anyagok, Püthagorásznál a számok stb.), elvégre nem kaptak kinyilatkoztatást, de az arché fogalom kidolgozása sokat segített az Újszövetség üzenetének átvívésében.
Az újszövetségi szentírók átvették ezeket a görög fogalmakat, és új tartalommal töltötték fel: a keresztény tanítás szerint a teremtett világnak az archéje, vagyis a kezdete az Istenség,
Fejlett asztrálutazó volt a Ciprusi Mester keresztény misztikus akiről könyv jelent meg hazánkban CIPRUSI MÁGUS cimmel.Fejlett érett lény aki gyógyitó segitő céllal munkálkodott mások javára
Ehhez képest amikor a háromdimenziós ugymond f i z i k a i világban élünk akkor ebben kell vágyakat kiélni,tanulni,fejlődni,érlelődni,megpróbáltatni stb. Nem azért vagyunk itt hogy a két élet közötti másvilágba/bardóba/asztrálba kukucskáljunk.Ahogy olvasni annak pihenés és szórakozás jellege van,a vaskossági ittlétünk viszont m u n k a inkább.Ugy tünik hogy életünk munka,a köztesség pedig pihenés/szórakozás.
Mostanában nem írt senki, pedig biztosan foglalkoztat még egy csomó embert ez a téma a mai napig.
Régóta olvasom a fórumot , de még nem szóltam hozzá.
Régebben is voltak fura álmaim repültem vagy felemelkedtem egész magasra az akaratom erejével , de mostanában például olyanok vannak, hogy az akaratommal eltüntetek vagy felemelek bizonyos tárgyakat.Sokszor van, hogy felébredek, de még mindig álmodom(álom az álomban) és emlékszem rá , hogy mit álmodtam de még mindig álomban vagyok.Próbálok kisérletezgetni , csiszolni ezt a képességemet.
Ha van valaki mostanság akivel hasonló dolgok történtek írjon kérem
Nem vagy egyedül az érzéssel. Igazából mindenki ezt érzi szerintem, aki komolyabban keresgélni kezd. Az álmaidról nem tudok sokat mondani, majd a szakértőnk, a topikgazda. :-)
Ez hál égnek nem egy angyalkázós-imádjunk isteneket/Istent topik. Már itt se lennék én se, ha az lenne. Az angyalkamániától már undorom van, rózsaszín cukormázban hemperegnek és ki tudja miket hívnak "angyal" címszóval. Ehhh... Bocsesz attól, aki tényleg röpködő puttókat képzel az ágya fölé. :-)
Általában a meditáció ajánlható első lépésnek. Célt kitűzve lenne a legjobb.
De mind ezen vagyunk, hogy jobban megismerjük a lényegünk, hosszú munkára készülj. Az álmok, (tudatos álmodás, ilyesmi) jó kiinduló pont lehet.
Tetszik a topic, a hozzászólások elég érdekesek. E témában egyáltalán nem vagyok otthon, legkevésbé sem. Soha, vagy rendkívül ritkán olvastam ezzel kapcsolatos irka-firkákat a neten. Ami miatt most mégis végigolvastalak titeket az az, hogy mindennek ellenére bizony magam nagyon érzékenynek gondolom az ilyen számomra misztikus dolgokra. Az ismerőseim, baráti köröm nem olyan, akikkel beszélgethetnék ezekről.
Az álmaim régen olyanok voltak, mint egy mozifilm, imádtam aludni, álmodni. Volt régen egy haverom, akinek el szoktam mesélni, csak ámuldozott mindig. Aztán egyszercsak elmúltak. Már oda jutottam, hogy nem emlékeztem egyáltalán az álmaimra, semmire. Egy nap viszont ahogy kimondtam egymás után két szót, eszembe jutott az aznapi álmom, és az, hogy álmomban figyelmeztettem magam, hogy másnap, ha felkelek, ezekről a szavakról az egész álmom eszembe jusson. Baromi jó volt, ezek után megint szépen jöttek az álmok. De ez is végetért nemsokára. Azóta csak hébe meg hóba emlékszem. Mi a fene az oka ennek?
A másik, meg hogy érzek magamban valamit, de nem tudom egyáltalán megfogalmazni mi lehet. Úgy érzem, a közelében sem vagyok valódi önmagamnak. Kellene valami jó kis technika, hogy kezdjek el ilyen dolgokkal foglalkozni. El kell mondanom, hogy nem tartom magam valami buzgó istenhívőnek, tehát mindenféle isteni meg angyali segítséget köszönöm, de nem kérek. Hiszem, hogy van egy egész, aminek a része vagyunk, csak nem vagyunk még tisztában a szerepünkkel, képességeinkkel. Melyik élőlénynek van még rajtunk kívül 14szer akkora agya, mint amit használ??
Ha valakinek elpusztult a teste, nem tud visszajutni bele, de visszatérhet más testbe teljes tudattal vagy anélkül, ha van rá lehetősége, vagy akár maradhat is. A legendaszerűnek tűnőt csak a "többség" megnyugtatása miatt írtam.
Eszembe jutott egy dolog. Egyszer olvastam, hogy épp fordítva fogjuk fel és kezeljük az élőlények fejletségével kapcsolatos kérdéseinket. Az embert tartjuk a leg magasabb életformának és a nővények a leg primitivebbekkk. Lehet, hogy épp forditva van ???? Érdemes megvizsgálni , kinek mire van szüksége, arra, hogy életben maradjon és azt is figyelembe venni, hogy a fény , az univerzális energia ki vagy mi számára hasznosítható közvetlenül és közvetve ???
Érdekes kérdés ez, olyan mint a "lapos föld" hite.
Hmmm.... Tehát az embernél fejlettebb biológiai lényekkel is előfordul, hogy AP során nem tudnak visszajutni a testükbe? És mi az, hogy "legendaszerűnek tűnő"?
Csak írok pár legendaszerűnek tűnő érdekességet az asztrálutazáshoz, még azt is lehet rá mondani, hogy hülyeség, de előtte azért nézz utána.
Nem tiszteljük eléggé a növényeket, pedig a fejlettebb Univerzumban igen nagy tiszteletnek örvendenek. Az igazi tiszteletüket azzal vívták ki, amikor a távoli világokba segítségükkel testet tudtak ölteni asztrálutazók és teljeskörű jelenlét érzetet adtak a 3D-s tér érzékeléséhez, amíg az eredeti testükre a testi tudatuk vigyázott. Persze ezeket a klorofill (chlorophyll) alapú testeket, el is kellett juttatni a messzeségekbe, amikről most nem beszélek. A végleges elszakadás (az eredeti test pusztulása) viszont gyakori volt, ami által sokan ott rekedtek a messzeségekbe, ezekbe a testekbe zárva és a visszatérésükkor is csak egy hasonló testet kaphattak. Sokan nem tudták feldolgozni az eseményeket és a felejtéshez ragaszkodtak a visszatéréskor, ezért készültek a visszatéréshez olyan személyre szabott testek, amik gátolták az előzmények tudatát. Az univerzális test először klorofill alapú volt, ezért elég volt neki a fény és a tápanyagokban gazdag víz a fennmaradásához anélkül, hogy lett volna benne valaki.
Hát ez is megtörténhet mindenkivel. Valahogy átalakultam. Nem kellett se kávé se tea, a fejem tiszta volt és friss. Sajnos amióta visszajöttem a folyamat ellentéte is érezhető volt...
4. egy korszakalkotó dolog mégis történt velem, mégpedig az álmok mezején. Volt egy visszatérő "rém álmom" (azért az idéző jel, mert ez nem félelmetes, inkább érthetetlen és kellemetlen álom volt). Az, hogy katona vagyok és megint besoroznak sorkatonának, amikor én már voltam és letöltöttem a szolgálati időmet.
Mostanában nem jött elő. Ezért is volt érdekes, mert a sok tiszta álmom közül (mert itt minden álmom teljesen tiszta és más fényben tündöklő volt) az egyik erről szólt. Mindennél erősebben tudtam, hogy most ennek vége. Megszabadulok ettől az érzéstől és nem fog előjönni megint. Az egész álmot egy erőteljes "aura" vette körül mintha egy régi átok tört volna meg. Meg nem tudtam megfejteni az álom szimbólumát, de elég jelentős változást jelenthet, azt hiszem. Nincs is más ilyen "kötöttségem", talán ez volt az utolsó ?
hatása is, bár az , hogy érzem, lehet, hogy épp jó. Olyan ez, mint egy megérzés féleség. Sokszor érzem, hogy nagyon szerencsétlen vagyok. Én úgy nevezem, hogy egy szerencsétlenség spirálba kerülök. Ilyenkor egyik csapás a másik után ér. Ezek kicsi bosszantó apróságok, de figyelmeztetnek. Sokszor olyan hülyeségek történnek, hogy nincs rá magyarázat. Tudom, hogy ilyenkor várni kell egy kicsit. Akkor jó lesz és elmúlik. Azt, hogy ezt én okozom, vagy csak érzékelek valamit, nem tudom.
Sajnos én ezt a váltást, csak sejtem, de nem olvastam róla részleteket. Tulajdonképpen nem is gondoltam semmi ilyenre, csak érzékelek.
A fizikai terhelésre visszatérve,csak azt tudom, hogy más-más tudatállapotokban nálam sokszor felborul az energia háztartásom, ha szórakozok vele. Ha nem manipulálom, nincs baj, de mint már leírtam volt olyan, hogy úgy sikerült "túltölteni" magam lelki energiákkal, hogy 3 napig nem tudtam aludni. Ez ismert, köztudott dolog, ha valakit nagy öröm, vagy bánat ér, hasonló szituáció alakul ki. Maximum és abban vagyok más hogy elő tudom idézni magamnak az utóhatást az előzetes érzelmi behatás nélkül is.
A pókot én is láttam, érdekes volt. Periférikussan sokszor látok "valamiket", de nem kerülök a hatásuk alá. Ez is egy ilyen volt, csak amikor odanéztem, akkor valami nagyon érdekeset láttam. A "pók" mintha üvegből lett volna és szépen visszahúzódott egy láthatatlan állapotba. Te is "átlátsz" egy másik világba ! Néha kicsit furcsa, de meg lehet szokni.
Nem tudom hol tartok, de az biztos , hogy egyre több minden jön be nálam. Most vagy meghülyülök vagy hozzászokok. Majd meglátjuk.
Mér el nem felejtem, az ízlelésem és a szaglásom is gigantikus érzékenységre tett szert. Nem tudom hogyan, de olyan részleteket voltam megérezni, amit még előtte soha.
A szervezetemen megfigyelhető váltást már régebben is észrevettem, de nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Most alapos analízis után már egész tisztán látom. Először is beléptem egy "krízis üzemmódba" . Az általános éhség érzetet elvesztettem, bármit ettem egyformán jól esett. Hozzátartozik még, hogy az anyagcsere minimálisra esett vissza. Ennek ellenére a fizikai teljesítő képességem megugrott, dinamikusabban vette fel a fizikai terheléseket, a kimerülés állapota is csak megerőltetőbb mozgás után, lassan alakult ki és nagyságrendekkel gyorsabban regenerálódtam, mint általában. A többi fizikális változással nem akarok untatni senkit, inkább a lelki, spirituális dolgokat vázolom:
Ami a legnagyszerűbb volt, (mintha egy csuklyát húztak le volna a fejemről) "kitisztult" a fejelem. Egyszerű és érthető volt a világ minden mozzanata körülöttem. Ez kicsit váratlanul is ért. Sok derengő képesség megerősödött, új színeket vett fel. Pl. az utcán sokféle nemzetiségű ember járt-kelt, de valahogy láttam ki honnét származik, ráadásul észrevettem, hogy minden nemzetnek van egy "lenyomata". A lenyomat néhol keveredett volt, de annak is megvolt az oka.
Azóta is sokat gondolkodtam rajta, miként tudnám megfogalmazni, leírni, vagy csak a magam számára "helyre rakni". Egyiket sem tudom. Csak egy hasonlatot tudok , ami talán megközelíti:
Olyan ez, mit egy ismerős arc, ami félig egy függöny mögül bukkan elő, de nem lehet rájönni ki ez. Olyan mintha ebben a tudatom memóriájába nem lenne benne. Talán egy másikba. Az arc egyébként szép, kifejezéstelen hűvös mosoly dereng fel.
Ha már ott vagyok, és időm mint a tenger, gondoltam megpróbálkozok vele. Hát nem volt tökéletes, inkább különleges. Ilyet még nem éreztem. Egyszerre két minőségben is jelen volt a tudatom, de érdekes, hogy volt egy eddig nem észrevehető, új formája is. Minden egyszerre , keveredve hatott és mire ki tudtam volna bogozni, szét tudtam volna választani, sajnos megzavartak. Ennek ellenére megismertem valami elmondhatatlan, de mégis új tapasztalást. Kiványcsi vagyok mikor találkozom vele ujra.
Sziasztok ! Látom amíg nem voltam itt, addig is érdekes hozzászólások születtek. Később elolvasom őket.
Most jöttem vissza egy távoli (számomra nagyon kedves helyről) . Valahogy "odavaló vagyok", de nem tudnám megmondani pontosan miért. Teljesen megváltozok. A fizikai teljesítő képességem megugrik. Alkalmam volt elég mély tudatossággal megvizsgálni pár dolgot:
1. AP repülőn, tengerparton 2. szervezetem "váltása 3. más életritmus 4. álmok nagyon különlengessek ! 5. lelki méreg
Ezeket szeretném leírni, remélem meg tudom fogalmazni érthetően.
